Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. január 5. Kedvelt bevásárlóhelyekké váltak a filléres butikok. A lakosság el is adhat tiszta ruhákat az üzletnek és vásárolhat is filléres árut Ez az újnak számító üzletforma bizományba veszi be a portékát. Képünkön a nyíregyházi Toldi utcai filléres butik. (S. A. felv.) Katalógus van, alkatrész nincs UTÓ VALUTÁÉRT Ami elromolhat, az el is romlik — hangzik Murphy törvénye, amelynek értelmében nemcsaik a keleti, a nyugati kocsik is szorulhatnak szerelőre. Csakhogy hozzájutnak-e? Ez az a kérdés, amely január 1-je óta lett igazából aktuálissá. Ettől a naptól ugyanis szabad a vásár. Az új évben életbe lépett jogszabályok szerint ezentúl könnyebben vásárolhatunk használt nyugati autót. Akinek tehát nemcsak igénye, hanem pénze is van, jobbnál jobb nyugati márkák között válogathat. Az autók életkorára a bevezetett vámszabályok is vigyáznak, hiszen a három évnél idősebb járművekre magasabb a vám is. E rendelet célja az, hogy ne öreg csotrogányok, hanem lehetőleg jó állapotú használt autók kerüljenek be a magyar forgalomba. Hogyan készült fel az Autóklub a nyugati kocsik fogadására, hol lehet majd javíttatni a meghibásodott auMár raktáron van, s e hónap 10-étől Nyíregyházán is megtekinthető az a katalógus, amely az Ausztriában, Olaszországban, Nyugat-Németor- szágban és Svájcban forgalomban lévő autókról ad felvilágosítást. Minden olyan alapvető információt tartalmaz majd, amelyet a régi autók új tulajdonosainak feltétlenül tudniuk kell, illetve tudniuk illik. Ebből a kiadványból szerezhetnek képet a vásárolni kívánt autók fogyasztásáról, a motor legfontosabb műszaki adatairól, egyéb paramétereiről. Az 1600 forint értékű katalógust nemcsak az autóklub tagjai, minden érdeklődő megtekintheti. Az autóklub megyei titkára azt is elmondta, hogy ez a segítség csak a vásárlás megkönnyítésére szolgál. Továbbra is létező és aggasztó azonban az a tény, hogy a három évnél idősebb autóikat szinte' minimális pénzért adják el külföldön.’Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy akiinek valutából kevesebbje, forintból pedig többje van, szívesebben vállalja az ilyen esetekben előírt magasabb vámot is. Hogy mi lesz, ha ezek a koros autók elromlanák? A kérdésre pillanatnyilag nincs válasz. Pedig akinek autója van, tudja: manapság a keleti kocsik javítása, alkatrész- ellátása is igen súlyos probléma. Így aztán nem csoda, hogy a nyugati kocsik alkatrészellátására nem készült, nem is készülhetett fel az autóklub. Alkatrész nincs, úgy tűnik egyhamar nem is igen lesz. A nyugati kocsikhoz szükséges anyagok ugyanis csak valutáért, jóval magasabb vám ellenében szerezhetők be, így aztán nem lesz meglepetés, ha egy nyugati „csoda’- egy apró al- Ikatrész hiánya miatt áll majd hetekig, pontosabban addig, amíg gazdája nem indul újra külföldre, hogyha már nyugati autót vett, akkor ahhoz magánimport útján az alkatrészt is beszerezze. Kovács Éva Téli virágpompa tókat? Módi Elek, a Magyar Autóklub Szabolcs megyei titkára kérdésünkre elmondta: Az autóklub időben felkészült, szinte elsőként reagált a várható változásokra, s jó időben kapcsolatot teremtett az osztrák autóklubbal. Meglát-r ták a dologban rejlő üzleti lehetőséget, amelyből nemcsak maguknak remélnek hasznot. Szeretnék elkerülni azt is, hogy a tájékozatlan magyar vevőkre mindenféle bóvlit rásózzamak az osztrák, nyugatnémet kereskedőik. Szegeden a József Attila Tudományegyetem fűvész- kertjének üveg- és fóliaházaiban téli virágpompa fogadja a látogatókat: a magas páratartalmú, fűtött helyiségekben trópusi növények százai bontottak szirmot ezekben a napokban. Kinyílt a japánban honos teacserje, a kamélia első rózsaszín virága. Sárga díszruhát öltött a kert másik nevezetessége, a két és félméter magas mimózafa, virágok százai bomlottak ki ágain. Élénkpiros, sárga, kék, lila színekben pompáznak az orchideák. Közéjük tartozik a jáva és a borneo szigetén honos vé- nuszpapucs, amelynek virágai valóban kecses formájú, apró papucsokhoz hasonlítanak. ( TÉVÉJEGYZET ) És ki marad otthon ? Még alig múlt el a szilveszteri bódulat, amikor a boldog új év első napján eszméltető dokumentum- műsort sugározott a tévé. %A belpolitikai szerkesztőség kamerája a karácsony előtti bécsi bevásárló zarándokút résztvevőinek nyomába eredt. Bánki Árpád mikrofonja előtt megszólaltak a világútlevél boldog tulajdonosai, akik ugyan Ausztria fővárosából semmit nem láttak, ám poggyászukban ott lapult a video, a music center, a kocsik tetején pedig ott billegett a fagyasztóláda. A film gazdasági-kereskedelmi igazságtartalmán túl (amelyet nem egy szereplő megfogalmazott: „miért nem lehet Magyarországon e cikkeket megvásárolni, esetleg forintért, s akkor itthon maradna a pénz”), engem inkább e századvégi kalandozások emberi oldala fogott meg. A Janus-arcú rendelkezések értelmében lehet utazni, ám ha már kimozdul a magyar, jó összetoborozni az egész famíliát. így szorong aztán a kocsiban az unokáktól a nagymamáig és nagypapáig aki csak él és mozog. Legalábbis ameddig mozog. Ugyanis láttunk vérnyomásproblémával küzdő bácsit, mentőautóval hazaszállított turistát, s ami még tragikusabb: elhangzott az is, hogy Bécsben, (miközben a fiatalok talán éppen a videomagnó után kosiattak), a parkolóban kinthagyott nagymama meghalt. Nézve az adást, őszintén sajnáltam az autóáradattal vitathatatlanul hősiesen küzdő vámosokat. Sajnáltam az osztrák—magyar kereskedőt, aki arról panaszkodott, hogy a honfitársai meggondolatlanul szemetelnek. Sajnáltam a vámtiszteket, akiknek le kellett leplezniük az árukat be nem vallókat. S persze sajnáltam azokat, akik könyörögtek: nézzék el vétkeiket. Leginkább azonban magunkat sajnáltam; mindazokat, akik egy korábbi politika miatt most a glasz- noszty égisze alatt be akarnak pótolni mindent. (Tragikomikus kép, a Trabant tetején lévő fagyasztóiá-. da...) Az előző este elindulok és az egész éjszakát végigzötyögök, a nyugaton először járók, de csak az áruház parkolójáig eljutok, a riporterben is vallatót szimatolók, tehát rettegők ünnepek előtti turnéja jelkép értékű: arról szól, hogy elindultunk valamerre, de az út még tele van buktatókkal, ha csak félig tesszük szabaddá. (kzs) Bealkonyult az alkonykapcsolónak A pénz beszél, a villany kialszik Gyakorta észlelhető, hogy hiába borul sötétség, vagy köd a nyíregyházi utcákra, a villany nem gyullad ki. Azt is tapasztaljuk, hogy reggel, a fényviszonyoktól függetlenül kialszanak a közvilágítási lámpatestek. Jó pár éve lelkesen számoltunk be arról, hogy a megyeszékhely közvilágítását úgynevezett alkony- vagy szürkületkap- csoló szabályozza, mely mindig a programnak megfelelően, a valós fényviszonyokhoz alkalmazkodva kapcsol ki és be. Ügy tűnik, hogy itt valami baj van. A gyanúval kapcsolatban kerestük meg Taraszovics Tamást, a TITÁSZ üzemviteli osztályának vezetőjét. Kiderült, a gyanúnak van alapja. — Nyíregyházán jó ideje nem alkony kapcsoló szabályozza a közvilágítás ki- és bekapcsolását, hanem egy más rendszerű óra. Ezt annak alapján állítjuk be, ahogy a városi tanács a világítási órákat megrendeli. November—december hónapban például 410 órát rendelt meg a város. Így valóban igaz, hogy a pénznek, a villanyszámlának van prioritása és nem a fényviszonyok diktálnak. — Vélhető, hogy a TITÁSZ- nak joga, netán kötelessége, hogy köd, sötétség esetén akkor is bekapcsoljon, ha nem rendelik meg? — A felvetés logikusnak látszik, de a gyakorlat nem ez. Mi annyi fényt adunk, amennyit fizetnek. Nyíregyházán a városi tanács villanyszámlája havi ötmilliót tesz ki. Van tehát óraműves kapcsoló, melynek működését a pénztárca határozza meg. Talán több rugalmasság kellene, hogy az időjárás okozta hosszú reggeli sötétség, netán kora délutáni elsöté- tedés ellen legyen orvosság. Mert tény: a pénz nagy úr. De nem alábecsülendő a biztonság, a közlekedés megannyi szempontja sem. (b) Olvasónk írja Ha táncolni szeretnék... A Kelet-Magyarország december 9-i számában olvasom a Ki és mennyiért mehet a nosztalgiadiszkóba? c. cikket. E cikk után kénytelen voltam tollat ragadni. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha táncolni szeretnék szombat esténként, hova tudok elmenni, ahol szolid áron, s kulturált környezetben ezt megtehetem. Ügy tudom, Nyíregyháza a 7. legnagyobb város Magyarországon. Ráadásul rengeteg fiatal él itt, s a többség úgy gondolom, nem dobálja a százasait ide-oda. Hányán férnek be az MVMK által rendezett nosztalgiadiszkóra? Régebben még 50 forint volt a belépő, azért valóban csak be lehetett menni, mert asztal többnyire nem volt. Ráadásul 8 óra körül már elküldték, mert megtelt a helyiség. Kérdésem: ott áll az a hatalmas MVMK. Milyen célra épült? Nem arra szolgálna elsősorban, hogy a fiatalság kulturált szabadidő-eltöltését szolgálja? S ha ez a program vonzza a fiatalokat (megjegyzem a fiatalság hétvégente, mikor tehette mindig táncolt, hálózott re- ges-régóta), nem lenne logikus ezt az igényt felismerve, a kongó MVMK-ban esetleg helyet biztosítani ennek? Miért a legkisebb helyiség szolgálja ezt a célt? Az asztalok jóval nagyobb teret foglalnak el, mint a táncra való hely. Szeretném azt is tudni, hogy mi az a kötelező fogyasztás, illetve miért volt erre szükség? Elég borsos volt az 50 forint/fő belépti díj is, s most ezt még felemelik 100 forint/főre? Két személynek 200 forint pár óráért. Miért kell kötelezni a fogyasztásra? Ha jó kedvem van és van pénzem, aíkkor majd fogyasztok is, ha nincs pénzem, akkor nem. Még ezt sem én dönthetem el? Tisztelettel: Tóth Anikó 22 éves egyetemista A szerk. megjegyzése: A lényeget illetően egyetértünk olvasónkkal, Nyíregyházán sajnos valóban kevés a fiataloknak való kulturált szórakozóhely. Azt azonban már nem érezzük igazságosnak, hogy emiatt a művelődési központon veri el a port. .. Annál kevésbe, mer nézetünk szerint — és ez sem egyezik olvasónk véleményével — nemcsak, vagy elsősorban a fiatalokat, hanem egy egész várost kell szolgálniuk. Lehetőségeikhez mérten így is igyekeznek igazodni az ifjúság igényeihez: az épület földszintjén már megkezdődött egy tágasabb helyiség kialakítása. Ami pedig a belépődíjat és a kötelező fogyasztást illeti: bárcsak megengedhetné magának egy szórakozóhely, hogy méltányolja a hasonló álláspontokat... A tárgyalóteremből Ha hálófülke a kupé ... vagyis álomra szende- •rülünk a vonaton, könnyen érhet bennünket kellemetlen meglepetés ébredés után. Ha már nem bírunk az álmossággal, akkor legalább értékeinkből, táskánkból legyen a vánkosunk. Mindezt egy bűnügy, egy ítélet kézhezvétele mondatja az újságíró- vaL Egy májusi éjszakán — Debrecen és Nyíregyháza között — az eredetileg sza- kolyi, de intézetben élő, sőt már tököli G. Zoltán kifigyelte, hogy a fülkében alszik egy hölgy. A fiú — akit többször büntettek már hasonló tetteiért, és ekkor is szökésben volt a javítóintézetből — kihasználta a kínálkozó alkalmat. Belenyúlt a hölgy táskájába, s kivette a pénztárcát. Zsákmánya egy karóra, száz forint készpénz és ötven keletnémet márka volt. Azaz csak lett volna... A meglopott nő ugyanis felébredt, s G. hiába dugta kabátja alá a tárcát, tetten- érték, s visszavették tőle. A Nyíregyházi Városi Bíróság az azóta már felnőttsorba lépett G. Zoltánt lopás vétségében találta bűnösnek. S bár nem sokkal korábban egyszer már elítélték fél év fogházra, most is csak eny- nyi büntetést kapott. G. Zoltán ugyanis iskolába sem járt — gyengeelméjűsége miatt. Az ítélet jogerős. APRÖVADAS reményeink A Nimród című folyóirat szerkesztősége körkérdéssel fordult több apróvadas jellegű megyék fővadászához. A válaszadók között szerepel Plavecz János megyei fővadász: „Vadásztársaságaink az idén százezer naposcsibét vásároltak, és ebből a mennyiségből mintegy nyolcvanezret bocsátottak ki a vadászterületekre. Ez több mint á tavalyi. A hazai vadászoknak ez megfelelő mennyiség. A külföldiek igényét nem tudjuk, ugyanis a vadásztársaságainkkal kapcsolatban álló kereskedelmi cégektől semmiféle értesítést nem kaptunk, hogy a vadászatokat eladták-e vagy sem. Ez csak asfidény elején, illetve idény közben derül ki. . . Egyébként a külföldieknek felajánlott vadászatok száma és a vad mennyisége is nagyob, mint a tavalyi. Mezei nyúlból 6000—6500 darabot kívánunk lőni és lövetni, 1500 darabot pedig befogni. Társaságaink számszerint körülbelül ugyanannyi vadászatot szerveznek, mint tavaly, ám az egyéni récevadászatok száma megnő, hiszen meghosszabbították az idényt.” VIDEOFILMEK AZ ÓVODAI UDVARRÓL Az Óvodai Nevelés idei 10. száma beszámol arról. hogy: „Kundrák Jánosné és Szombathy Jánosné megyei óvodapedagógiai szaktanácsadók az egészségnevelési munkaközösség-vezetőkkel együttműködve, a nyári udvari életről a barabási óvodában, a téli udvari életről a nyíregyházi 27. számú óvodában videofelvételeket készítettek. Mindezt azzal a szándékkal, hogy a megyei óvónői továbbképzéseken, egészségnevelési szakmai tanácskozásokon. szülői értekezleteken bemutassák, továbbá az óvónőképzésben is hasznosítsák. A szakíró véleménye szerint a nagyszerű képanyaggal szerkesztett kQzel 40 perces összeállítás fő érdeme a hitelesség és az egészséges életmódra nevelés komplex felfogása. A film az óvodapedagógiában igen sok vitatott kérdés elemzéséhez számos jó helyzetet kínál. Külön érdeme a filmnek a hagyományápolás, a helyi szokások éltetése, a sajátos munkaeszközök használata. Ebben az alkotásban a szép természeti környezet szeretete. védelme, gondos ápolása és építése többféle összefüggésben van jelen. SZÍNÉSZE ARÁTSÁG A Kárpáti Igaz Szó december 7-i száma méltatja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának vendégjátékát, s szól a további együttműködésről. A nyíregyházi színház igazgatója Léner Péter mondja: .......megkötöttük nz 1992-ig szóló együttműködési szerződésünket. Társulatunk e turnék által kettős feladatot teljesít. Elsőrendű teendőnknek tekintjük, hogy folyamatosan biztosítsuk a -magyar színházi előadásokat az itt élő magyar nemzetiségű emberek számára . . . Másrészt viszont ápoljuk kapcsolatainkat, arra törekszünk, hogy megértessük magunkat a világnak ezen a részén is. Az együttműködés jegyében rendezőcserékre is sor kerül. Így januárban Salamon Suba László rendez Ungváron. a későbbiekben pedig Sztaniszlav Mojszejev főrendező dolgozik majd a nyíregyházi társulatnál.” A cikk szerzője összegzésként elmondja, hogy ..a Móricz Zsigmond Színház társulata által szerzett felejthetetlen órák öröme sokáig él az itt élő magyarok emlékezetében”. „Mert szamunkra minden, anyanyelvűnkön elhangzó színdarab, költemény és dal az ünnepet jelenti.”-------------------------------\ Jelentkezés népfőiskolára Mint már hírt adtunk róla, Nyíregyházán is népfőiskola indul a Párbeszéd egyesület és a megyei-városi művelődési központ szervezésében. A népfőiskolára a közélet iránt érdeklődő fiatalok és felnőttek jelentkezését várják, iskolai végzettségre való tekintet nélkül. A viták, előadások hétfő esténként lesznek az oktatási igazgatóságon, összesen 12 alkalommal. Az első foglalkozást január 23-án tartják. A népfőiskola előadói, meghívott vendégei között van Margócsy József, Fekete Gyula, Kosa Ferenc, Bíró Zoltán, a Hitel főszerkesztője, Lengyel László közgazdász, dr. Kukorelli István alkotmányjogász is. Jelentkezni január 15-ig leltet a művelődési központ 41- es szobájában Illés Balázsnál. V /
