Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. január 25. Vitában érlelt döntések Eltérő vélemények, egységes igény Több mint százmillióért egészségügyi központ Nem túl gyakran lehet­tek eddig hasonló hangu­latú tanácsüléseknek ta­núi a nyírbátoriak. A legutóbbi, késő esti órákig elhúzódó ülésen többször alakult ki parázs vita, s ezúttal arra is akadt pél­da, hogy a tanács által ja­vasolt variációk helyett egy harmadikra voksoltak a városatyák. Vitában érlelt döntések születtek tehát, melyekben szinte minden fillérről vitat­koztak a résztvevők, akik elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére, a gáz-, szenny­vízvezeték építésére fordí­tották a legnagyobb figyel­met. Indokolt a körültekintő gazdálkodás. Marad a teho A tanács rendelkezésére álló pénzek hetven százalé­kát ugyanis az intézmények fenntartása, működtetése vi­szi el, a növekvő árak, ma­gasabb költségek miatt több, eredetileg elfogadott terv pe­dig nem valósulhat meg. Legnagyobb feladat ezúttal az egészségügyi központ épí­tése. A kiviteli tervek elké­szültek, megvan az engedély is, jelenleg kivitelezőt ke­res a tanács. E célból ver­senytárgyalást írtak ki, mi­közben a terület előkészíté­se, kisajátítása folyik. Az építkezés kezdésének várha­tó időpontja ez év vége, jö­vő év eleje, költségei a je­lenlegi számítások szerint is meghaladják a 100 millió fo­rintot. A tervek szerint két év alatt befejezendő beru­házás költségeihez annakide­jén a tehót is megszavazták a nyírbátoriak. Igaz, 'manap­ság e városban is mind töb­ben vitatják, kell-e, marad­jon-e továbbra is a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás. Amint azt a tanácson el­mondták, a testület pénzü­gyi vitáján arra a döntésre jutottak az illetékesek, hogy Nyírbátorban nem törlik el, megmarad a teho. Parkosítás Bár a társadalmi munka idei értéke 14 millió forint, továbbra is jellemző, hogy itt az átlagosnál jóval keve­sebb az úgynevezett érték­teremtő társadalmi munka, hiszen mindössze a járdaépí­tésben fognak össze első szóra a városlakók. E terüle­ten továbbra is kiemelt fel­adat a parkok felújítása, kar­bantartása, valamint a szak­munkásképző intézet belső udvarának rendbehozatala is. Tavaly kezdődött, ez évre áthúzódó beruházás a Zrínyi Ilona utcán épülő 21 lakás építése, földszintjén Modul­szerviz, Tigáz-iroda, vala­mint harisnya- és divatáru bolt is helyet kap majd. To­vábbi hír a lakásépítésben a leendő Fáy úti 10 tanácsi értékesítésű lakás, amelyet a helyi építőipari kisszövetke­zet dolgozói készítenek, akik már meg is kezdték az ala­pozást. Az új lakások átadá­sának tervezett határideje ez év vége. Tovább folytatódik az in­tézmények gázfűtésének sze­relése, ezúttal a Thanhoffer Lajos Általános Iskola és a Sport utcai óvoda juthat kor­szerű fűtési energiához. A gázvezeték további építésé­re szolgáló terveket ezúttal az idő hiánya miatt mindösz- sze első olvasatnak fogták fel a tanácstagok, végső döntés­re csak a márciusi tanács­ülésen kerül majd sor. A tár­sadalmi vitára bocsátott gáz­programról ma még eltérő­ek a vélemények, mindössze az igény egységes: egyenlő teherviseléssel, a lehetőségek­hez mérten igazságosan va­lósuljon meg a város egyik legnagyobb beruházása. Rendbe tenni az utakat Szintén tavaly kezdődött, s idén fejeződik be az úgyne­vezett folyékony hulladék­ürítő hely létesítése, amely­nek nemcsak a város, hanem a közeli Piricse és Nyírvas­vári is hasznát veheti. A város útjainak állapota joggal foglalkoztatja a város­lakókat. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a tanács által javasolt változatokhoz ezúttal egy harmadikat is ajánlott és elfogadott .a ta­nácsülés. Ezek szerint a Vá­góhíd utca aszfaltozására, a Sallai úti csatlakozás kiépí­tésére, valamint az Ifjúság utcának a Kossuth utcához történő kapcsolására is szá­míthatnak idén a nyírbátori­ak. Még ebben- az évben el­készül a Császári utca és környékének szennyvízveze­téke, amelyet társulati, il­letve társulásos formában valósítottak meg az utca la­kói, akik ehhez a helyi ta­nács anyagi támogatását is igényelték és kapták. Szerviz Az autószerviz hiánya régi gondja a városnak. Miközben a gépkocsik száma ugrássze­rűen nőtt. javításukra csak a maszek szerelők között válo­gathattak a bátoriak, akik műszaki vizsgáztatásra ma is Mátészalkára vagy Nyíregy­házára kénytelenek hordani autóikat. A várossá válás óta napirenden tartott, de mind­máig sikertelennek bizonyu­ló kísérletek után most meg­oldódni látszik az áldatlan helyzet. A helyi Üj Barázda Termelőszövetkezet már meg­lévő teherautó-gépszervizé- nek továbbfejlesztésével, a városi tanács másfél millió forintos támogatásával, vala­mint a Hungária Biztosító társulásával rövidesen új autójavító műhely, illetve műszaki vizsgáztatást is vál­laló szervizállomás kezdi meg működését. Ravioli, Tortellini és társai „Korszerűek "a báteri tésztaiízembil Eredetileg cukrászüzemnek épült, majd több variáció, hosszas viszontagság után mára a Szabolcs megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat tésztaüzeme lett. Átalakulásának azonban még koránt sincs vége, hi­szen bővítése ma is folyama­tos. Annak az alapvető gaz­dasági kívánalomnak próbál megfelelni, amely a megyé­ben megtermelt mezőgazda- sági termékeket a legmaga­sabb feldolgozási szinten sze­retné értékesíteni. A bátori tésztaüzem messzemenően megvalósítja ezt a feladatot. — A megyében megtermelt durumbúzát a nagykállói malomban őrlik, s a lisztből mi készítünk különféle ter­mékeket. A nálunk készült durumtészta az egészséges táplálkozást szolgálja, hiszen tojás nélkül gyakorlatilag ko­leszterin mentesen készül, ugyanakkor íze tökéletes, olyan, mint a házi gyúrt tész­táé — mondja Csáki József üzemvezető. A bátori tésztaüzemben je­lenleg 33-an dolgoznak, kö­zülük jó néhányan a környe­ző falvakból járnak be. Ve­zetők és beosztottak nem ke­vesebbet vállaltak, minthogy egy egészen új technológiájú, a nemzetközi színvonalnak is megfelelő terméket gyártsa­nak. — Így aztán a jelenlegi munka nem is próbaüzem, sokkal inkább az üzemelés próbálgatása — magyarázza mosolyogva Csáki József, aki­nek nem kis munkát ad a gépek üzembe állítása, a gyártási eljárások kikísérle­tezése, hiszen kizárólag du- rumbúzából, üzemi körülmé­nyek között még sehol az or­szágban nem gyártottak ha­sonló jellegű tésztát. Az el­sőség tehát ez esetben nem­csak dicsőséget, hanem sok utánjárást és bosszúságot is jelent. Hogy a teljesen új­szerű és ismeretlen techno­lógiai körülmények között végzett úttörőmunka megéri-e majd a fáradozást? Arra most még nem lehet egyértel­mű igennel válaszolni. Bi­zonyára. Annyi mindenesetre máris tény, hogy a bátori tésztaüzem termékei iránt fo­kozatosan növekszik az ér­deklődés. Jelenleg levesbetéteket, cérnametéltet, eperlevelet, va­lamint különféle köretnek használható tésztákat: nagy­kockát, széles metéltet, csu­szatésztát, rövid csőtésztát és makarónit gyártunk — ma­gyarázza Csáki József, aki Nyíregyházáról jár naponta Bátorba. A repertoárnak persze itt sincs vége, hiszen február végén, illetve március elején érkeznek meg azok az olasz gépek, amelyeknek segítsé­gével az úgynevezett töltelé­Tésztacsomagolók kés száraztészták gyártására is lehetőség nyílik. A Ravioli, Tortellini ma még csak az itáliai konyhák specialitása és kedvence, de ha a tervek valóra válnak, a magyar há­ziasszonyok is rövidesen ki­próbálhatják, megkedvelhe­tik őket. A hússal töltött tészták ugyanis nemcsak le­vesbetétként, hanem főétel­ként is tálalhatók, s bár tészták és ízletesek, — nyu­godtan fogyaszthatok, mert a durumliszt miatt egyálta­lán nem hizlalnak. Jelenleg két műszakban folyik a munka, miközben javában tart a fejlesztés, bő­vítés is. A szerelési teendők befejezése után a jelenlegi tizenkét mázsás termelés rö­videsen megduplázódik. Az év első negyedévében befe­jeződő beruházás végső érté­ke 130 millió forint. A báto­ri tésztaüzem termékei iránt nemcsak a hazai Skála, ha­nem olasz vevők is mind na­gyobb számban érdeklődnek. A bátori üzem ily módon nemcsak munkalehetőség, ha­nem a város hírnevének nö­velője is lehet. Mi az oka annak, hogy a pá­lyaválasztás előtti orvosi vlzs­Í [álatokon hosszú a várakozás, gén nagy a torlódás, mivel a rendelés nem a megjelölt rend­ben folyik. Többen kifogásol­ják azt is, hogy a vizsgálatot végző orvos csak két szakmá­ra ad véleményt, holott a pa­píron három vagy annál több foglalkozásra szóló alkalmassá­got is fel lehet tüntetni. E ténynek akkor van jelentősége, ha a tanulónak az eredetileg megjelölt szakmára nem sike­rül bejutnia, hiszen akkor a tortúra kezdődhet elölről. Dr. Gál Mihály főorvos el­ismerte: a torlódás tény, melynek véleménye szerint egyetlen oka az, hogy a vi­déki iskolák nem tartották be az elfogadott programot, így már az elején felborult az előre kimunkált koreográ­fia. A kérdés második felére adott válasz szerint az orvos arra a szakmára ad véle­ményt, amelyre őt a karto­non megjelölve az iskola ké­ri. Többen kifogásolták, a gyer­mekélelmezésben gyakran túl­fűszerezett. csípős ételeket tá­lalnak a diákoknak. Miért? Cselenyák Jánosné, a Sza­bolcs Vendéglátó Vállalat 1- es számú iskolai konyhájá­nak üzletvezetője szerint, a náluk készült ételek egyál­talán nem túlfűszerezettek, amit a gyermekélelmezésben húsz éve dolgozó szakácsuk is garantál. A Nyíregyházán összeállított központi étlap menüi a gyermekek életkori sajátosságait veszik elsősor­ban figyelembe. A felnőttek „szájaízét” az asztalra tett só­val, borssal próbálják eltalál­ni. Az utált, járdák állapotát joggal kifogásolják a városla­kók. akik ezúttal arra kiván­csiak, meddig marad még megközelíthetetlen a gimnázi­um, amelyhez esős időben szin­te lehetetlen eljutni? Szarvas Gabriella, a tanács főelőadója: a téma ismert, megoldását már a városfej­lesztési bizottság is sürgette. Igaz, a városfejlesztési terv­be azonban mégsem került be, mivel e célra mindössze félmillió forint áll rendelke­zésre. Ebből kellene kiépíteni a Kossuth és Ifjúság utca csatlakozását, valamint a Vá- radi utca és Madách utca kö­zötti szakaszt is. A téma to­vábbi sorsa a gázprogram alakulásától is függ. Ha ugyanis a harmadik változat valósul meg, akkor az elsők között e szakaszokon épül to­vább a gázvezeték, ami az utcák jelentős „felfordulásá­val'’ is jár majd. Ugyancsak Szarvas Gabriellát kérdeztük, miért nem védi job­ban a tanács a Bátori ABC előtti teret, illetve parkolót? A tavaly kiépített parkra igen nagy figyelmet fordíta­nak, mivel az ABC átadásá­val jelentősen megnőtt itt a forgalom is. E hónap 20-án a bejárathoz épp az autósok számára mindkét oldalról, mindkét irányban megállni tilos táblát helyeztek el azért, hogy a benti parkoló megkö­zelíthető maradjon. Röviden A LAPOS TETŐK oly gyakran emlegetett hibája. a beázások, sorozatos felújítások hiábavaló­sága a Báthori István kollégium épületét sem kerülte el. Több éves huzavona, javítgatás után idén végre megoldódik a prob­léma, hiszen a jó idő beálltával végleges. magas tetőt kap az épület. TOVÁBBRA IS DIFFERENCI­ÁLT, a különböző pénztárcáknak megfelelő telekkínálattal ren­delkezik a város, melynek lakói változatlanul a családi házas építkezést^ részesítik előnyben. Számukra ezúttal a Fáy lakó­telepen alakítottak ki új telke­ket. melyeket teljes közművesí­téssel láttak el. s melyekre úgy­nevezett láncházas beépítési for­mát írt elő a városi tanács. ÜJABB, SPECIÁLIS TAGOZAT indul a jövőben a Báthori Ist­ván Gimnáziumban. Az egyelőre egy osztályra tervezett, úgyneve­zett közművelődési szakközépis­kola leendő diákjainak a város­ban működő intézmények, a képzőművészeti stúdió, a zenei rendezvények kínálnak kiváló nyári gyakorlati lehetőségeket. ÜJ ÜZEMHÁZAT ÉPÍT A TI- TÁSZ. A leendő létesítmény he­lyét a Váci úton már ki is je­lölték. a kivitelezők megkezdték a terület előkészítését is. TOVÁBB BŐVÜLHET A TELE­FONHÁLÓZAT, ezúttal a Váci és Hunyadi utcák lakóinak köré­ben. A bővítéshez mintegy 400 ezer forinttal járult hozzá a vá­rosi tanács, az összeget már át is utalták a postának. A ZENEISKOLA TANULÓI­NAK száma idén hússzal növek­szik, így ma már összesen há­romszázhúsz iskolás tanulhat va­lamilyen hangszeren a nyírbáto­ri intézményben. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Valamikor tükrös kávéház volt... Régi formában új tartalom A város gondjai között ta­lán a legnagyobb, s egyben a legrégibb is egy megfelelő művelődési központ hiánya. Nem lehet tudni, az akarat, vagy a kitartás hibáztatható a dologban, tény ami tény, Nyírbátor fiataljai lassan év­tizedek óta nem jutnak meg­felelő szintű, kulturált szóra­kozóhelyhez. Pedig az régen is tudott volt, ma sem titok, hogy egy település megtartó ereje ilyen dolgokon is mú­lik. A zenei napok rendezvé­nyei nem ellensúlyozzák, ta­lán inkább hangsúlyozzák egy művelődési központ hiányát. Ezért is öröm, hogy ha vég­leges megoldás nem is, át­meneti - mégis hamarosan születik. A tervek szerint a művelődési központ jelenlegi helyéről a városközpontba, az egykori napközi otthon helyére költözik, s ezáltal nem csak jobb, hanem tága­sabb körülmények közé is kerül. Bizonyára kevesen tudják, hogy ezzel a Szabadság téri épület is visszanyeri eredeti funkcióját, hiszen a korabeli feljegyzések tanúsága szerint benne annak idején kultu­rált, szépen berendezett tük­rös kávéház volt, ahol az egykori városlakók múlatták az időt, cserélték ki gondola­taikat, pihentek, beszélget­tek. A szükséges átalakítások során igyekeznek majd visz- szaállítani az épület eredeti homlokzatát, korhű külalak­ját, hogy ne csak tartalmá­ban, külsejében is a kultú­rát, ízlést tükrözze, hogy a fiatalok házaként a régiekre is emlékeztessen. Megkérdeztük az illetékest

Next

/
Thumbnails
Contents