Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

1989. január 25. Kelet-Magyarorsxág 3 Előbbre lépő települések (1.) Mit jelent a rang? Nyíregyháza megyei státust kap Eladó részvények Nálunk még nem olyan élénk a részvénypiac, mint a nyugati országokban, ezért kelt feltűnést az, ha egy vál­lalat úgy dönt, eladja 1 millió forint értékű részvé­nyét. így járt ezzel az Elek- terfém Kisszövetkezet is, megkezdődtek a találgatások az eladás hátteréről. Amikor a múlt év január­jában az Észak-magyarorszá­gi Innovációs Centrum (Park) Rt. Nyíregyházán képvisele­tet nyitott, számukra termé­szetes volt, hogy csatlakozza­nak az új vállalkozáshoz. Endresz István, a szövetkezet elnöke elmondta, úgy látták, ez segítheti további fejlődé­süket és mivel a részvénytár­saság központja Miskolc, ez­zel szélesíthetik az eddig lét­rejött kapcsolatokat. Nem az osztalék reményében léptek be, hanem, a szerkezetváltás­részvényt, akik fejlődésükhöz külső támogatásra számíta­nak. Mivel az ICP-hek hat vidéki képviselete ván az or­szág északi részében, így könnyebben lehet új piacok­ra szert tenni és bekapcso­lódni olyan termékek gyártá­sába, amelyek gazdaságosan termelhetők. A szövetkezet elnöke felve­tette, hogy megfontolandó: a megye szempontjából talán előnyös lenne egy, az ICP- hez hasonló szerveződés lét­rehozása saját erőből, me­gyei központtal. Hobbi­jövedelem Lehet-e a kiskert, a hobbi- telek jövedelmi forrás? A vá­lasz egyértelműen igen. hi­szen a kertben termeit zöld­ség és gyümölcs a háztartás­ban csökkenti a kiadásokat, ugyanakkor árutermelésre is adódik lehetőség. A kertgaz­dálkodás mai lehetőségeiről — különös tekintettel a kiskere­setek. kisnyugdíjak kiegészí­tésére — hasznos tájékoztatót kaphatnak az érdeklődők. Január 26-án délután 4 óra­kor Nyíregyházán a Váci Mi­hály művelődési központban Kuruez Miklós, a mezőgazda- sági minisztérium főosztály- vezetője tart előadást. Az elő­adás témája a kiskertek gazda­ságos hasznosítása lesz. A rendezők nemcsak a kertba­rátokat várják, de mindazo­kat. akik a kerthasznosítás­ban érdekeltek. Szilágyi Zsuzsa Természet- és környezetvédők Hatékony munkát az értékek mentésére A Minisztertanács legutóbbi ülésén javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy 41 nagyközséget várossá, három várost pedig megyei várossá nyilvánítson. Valamennyi pályázó elnyerte a kormány támogatását, s ha az Elnöki Tanács úgy dönt, akkor az országban 166-ra emelkedik a városok száma, a megyei városok száma pedig 8-ra emelkedik. Szabolcs-Szatmár megyében ezek alapján március elsejétől város lesz Csenger, Nagykálló és Záhony, s a három me­gyei városi rangra pályázó megyeszékhely között ott van Nyíregyháza. Volt jobbágyfalu, hajdú­város, majd ismét jobbágy­falu, aztán oppidum (város). Az örökváltsággal ritkaság- számba menő jogokat nyert, s 1876-ban Szabolcs várme­gye székhelyévé vált. Ekkor 22 ezer lakosa volt Nyíregy­házának. És ma népességét tekintve az ország hetedik legnagyobb városa, olyan megyeszékhely, melynek a természetes szaporodásából eredő növekedése meghalad­ja az országos átlagot. Mint megyeszékhely felsőfokú sze­repkört ellátó település, mi­közben sok-sok nehézséggel erősen differenciáltan képes biztosítani a lakosság alap­fokú ellátását. Mezőgazdasági környezetben Az utóbbi két évtized ipar- fejlesztése azt eredményezte,, hogy mezőgazdasági környe­zetben is ipari központtá tu­dott válni Nyíregyháza, meg­tartva, sőt kiszélesítve a me­zőgazdasági tervező, kutató ellátó központ funkcióit is. A foglalkoztatás mennyiségi és minőségi növelésével a helyben lakók és a környező települések lakóinak munka­hely-teremtését, ezzel tulaj­donképpen biztonságát sze­retné a város megteremteni. Ennek eszköze a közös ér­dekeltségű beruházások léte­sítése, a környezetvédelem támogatása, olyan iparágak letelepítésének ösztönzése mint például a fogyasztási cikkek gyártása, a mezőgaz­dasági feldolgozóipar fejlesz­tése, biotechnológia, számí­tástechnika, elektronika meg­honosítása. A felsőfokú szerepkör nem­csak munkát, munkahelyet jelent, hanem ellátást, szol­gáltatást, kulturált tanulási, sportolási és pihenési lehető­séget is. Ha néhány éve még nagy feszültséget is okozott, hogy kevés az általános is­kolai tantermek száma, má­ra már nem igaz ez, az or­szágban is először itt sikerült minden gyereket óvodában és bölcsődében elhelyezni. Itt már több mint 180 éve megkezdődött a középfokú oktatás, s száz évnél nagyobb múltra tekint vissza a ta­Leltár A lélekszám 120 ezer, a fog­lalkoztatottak száma 61 22S, a kereskedelmi hálózat alapte­rülete 135 ezer négyzetméter, a lakások száma 39 ezer, autóbusz 2? vonalon jár, a kábeltévé műsora 16 ezer la­kásban fogható, az utak 52 százaléka kiépített, ezer la­kosra 9467 négyzetméter zöld terület, egy körzeti orvosra 2088 lakos jut, egy nyíregy­házi 8851 forintjába kerül a tanácsnak, amiért 1373 forint társadalmi munka. végez, egy lakos majdnem 65 ezer forintot hagy egy évben a boltban, s 5447 forintot a ven­déglátóhelyeken. Száz lakás­ban 306 nyíregyházi él, a la­kások 62,6 százaléka összkom­fortos, 85,5 százaléka van a vízhálózatba, 53,4 százaléka a csatornahálózatba bekötve. noncképzés. Háromnegyed százada képezték az első ta­nítókat, s azóta három felső­fokú intézménye van Nyír­egyházának. Oktatási intéz­ményhálózatában ma 36 ezer tanulót oktathatnak. Megélénkülő kulturális élet A város fejlődésének egyik legszembetűnőbb jele a kul­turális élet megélénkülése, korszerű közművelődési in­tézmények létesítése. Még az ötvenes években épült a sza­badtéri színpad, 1960-ban, majd 80-ban újították fel és bővítették a Móricz Zsig- mond Színházat, a Krúdy mo­zi felépítésével országos szín­vonalú premiermozit kapott a város, épült megyei és váro­si könyvtár, nyílt Sóstón if­júsági és vidámpark és meg­nyílt a városi galéria, amely a képzőművészet különböző ágainak gyűjtőhelyeként is szolgál. Van múzeum és le­véltár, szabadtéri múzeumfa­lu és sok-sok rendezvény, Növendékhangverseny A nyíregyházi 4-es számú zenei tagozatos általános is­kola hatodik osztályos ta­nulói adnak koncertet janu­ár 26-án, csütörtökön 17 órá­tól Nyíregyházán, a 4-es is­kola dísztermében. A nö­vendékhangversenyre min­den érdeklődőt szeretettel várnak. Folyamatosan formálódik a város. amelyek egy részének híre túljutott az országhatáron. Hogy a 120 ezer nyíregy­házi lakos, a megyeszékhely­re dolgozni, tanulni, szóra­kozni, művelődni bejárók a vásárolni érkezők még job­ban érezzék magukat, hogy még jobb lehetőségek nyíl­janak igényeik kielégítésére, ahhoz még nagyon sok min­dennek kell történnie. Egy ál­lomás ehhez a megyei Váro­si cím elnyerése. Igaz ez nem jár pénzzel, de vannak olyan előnyei, amelyek az ügyeiket intéző állampolgárok számá­ra kedvezőek. Hatásági ügyek Fiircht Pál, a Belügymi­nisztérium főosztályvezetője nyilatkozta a minap: a me­gyei városi cím elnyerésének gyakorlati előnye, hogy a hatósági ügyek lezárulnak a városon belül, számos feladat elhatárolódik, megoszlik a megye és a város között. Ilyen az intézmények irányí­tása és a vállalati felügyelet például. A város saját ma­gára, a megye a többi tele­püléseire figyelhet jobban, ezzel pedig az önkormányza­ti helyzet erősödik, s ez ja­víthat a lakosság hangula­tán is. Balogh József hoz reméltek külső támoga­tást. Alig egy év elteltével azonban meg kívánnak válni részvényeiktől. Mi lehet ennek az oka? Változnak az idők, a szövet­kezet vezetői ma már úgy gondolják, hogy számukra lassú az 1CP megyén belüli fejlesztési tempója és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye nagyobb előnyöket élvez. A borsodi területeken bizonyos mozgás már most megfigyel­hető és ez előbb-utóbb a vál­tozásokban nálunk is érzé­kelhetők lesznek. Ök azon­ban nem érnek rá ezt meg­várni, igyekeznek elébe men­ni az eseményeknek. Négy- kft. megalapítását kezdeményezik, amik külföl­diek számára is nyitottak lesznek. Tervezik egy áruház létrehozását, ahol a szövet­kezetek által termelt áruk kerülnének értékesítésre. Nyugati technológia bevezeté­se is felmerült. Ezek az újítások azonban pénzigényesek és igaz, hogy a befektetett pénzük eddig is gyarapodott, de úgy gondol­ják, jobb helyet találnának számára. Továbbra is fenn kívánják tartani az üzleti kapcsolatot, hiszen az ICP jó partnerük volt. Az elmúlt évben például 1 millió forint értékben fémbútort is vásá­rolt a szövetkezettől. Érdemes tehát azok szá­mára megvenni a felkínált Harcmodor M ióta a végre tisztes­séges csomagolású, dobozos Margaréta vaj feltűnt az üzletek­ben — és ennek már vagy négy éve —, azóta áltat­ják a gyártók a vásárlót, hogy „hidegen is kenhe­tő”. Ha kényesek lenné­nek a szavahihetőségükre, akkor csak azt közölhet­nék : szobahőmérsékleten kenhető. Habár ezt meg tényleg fölösleges ráírni a dobozra, hiszen szobahő­mérsékleten minden vaj kenhető... Ezért tehát kettős volt az örömöm, amikor nem­rég megjelent a szintén dobozos Rama margarin. Örömöm egyrészt a ki­sebb, így praktikusabb, mert az egyszemélyes ház­tartások számára gazdasá­gosabb csomagolásnak szólt. Másrészt annak, hogy nem kell kivennem a hűtőszekrényből egy órával azelőtt, mielőtt megéheznék — mármint a tévéreklám szerint... Mert a valóságban a Rá­mát is csak darabolni le­het, kenyérre kenni az­tán végképp nem. Ügy látszik, annak van igaza, aki szerint nálunk a rek­lámok legfeljebb szórakoz­tatnak (mármint, ha szel­lemesek), de érdemi in­formáció édeskevés akad bennük. Visszatérve földhözra­gadt problémámra: itt vol­na még a vajkrém, ami csakugyan nem válik kővé a hűtőszekrényben. Ebből viszont kizárólag negyed­kilósat kapni. Pár hétig árultak ugyan kisebb cso­magolásban is, de azok a dobozok eltűntek, a tava­lyi hóval együtt. Pedig termékei mostani árai mellett a tejipar egy ki­csit jobban is törhetné magát a fogyasztók ke­gyeiért. A versenytársa­kat — mert már vannak, e területen legalábbis — az igényekhez jobban igazo­dó választékkal, megbíz­ható minőséggel kellene kiütni a nyeregből. De hát náluk a harcmodort — mint arról lapunkban ép­pen a minap olvashattak — egyelőre sajnos nem mindig a „fair play” sza­bályai jellemzik. (gm) Vita a szennyeseikről — Hol vannak a felelősök? _ Többet kínálnak, mint amit kérnek tőlük Előtérben; a fiatalok Izgalmas közgyűlést tartott a már a nevében is sokat megfogalmazó E-misszió Ter­mészetvédelmi Egyesület Nyíregyházán. A résztvevők meghallgatták Petrilla Attila titkár a múlt évi munkáról szóló jelentését, melyből ki­derült: igen jelentős volt az ifjúság körében végzett szemléletformáló munka, jól sikerültek az NSZK-beli, az erdélyi, litvániai táborok, tú­rák. Létrehozták a Szivár­vány elnevezésű oktató- és bemutatótermet az úttörőház­ban, ahol a gyakorlati mun­kára is lehetőség nyílik az akváriumok, terráriumok, szemléltetőanyagok között. Á környezetről A vita során kiderült: a környezetvédelem terén sok­kal több lehetőség van. mint amit eddig kihasználtak. Saj­nálattal állapították meg, hogy a megye környezeti helyzetéről szóló tanulmányt meg se kapták, pedig lett vol­na mit mondani róla. Elhang­zottak aggályok: vajon egy nyereségérdekeit, vállalati formában gazdálkodó válla­lat, a vízügy, alkalmas-e ar­ra. hogy egyben a hatósági feladatokat is elvégezze? Fel­merült annak a fontossága, hogy a környezetet szennye­zőket ne egyszerűen büntes­sék, hanem más módon is vonják felelősségre. Utaltak a Végh Antalnak kivágott védett fákra, a bíróság szün­telenül szennyező kéményé­re, a vizeket szennyezőkre, a környezettel nem sokat törő­dő beruházásokra. Kemé­nyen vetették fel: a megyé­ben egyszerűen nincsen meg­felelő műszerpark ahhoz, hogy megbízható, folyamatos mérések készüljenek. A fel­szólalások sokkal több őszin­te és nyílt tájékoztatást vár­nak. Utaltak arra, hogy a környezetvédelmi miniszter ígérete ellenére például a nagy port felvert bőrügyről mindeddig teljes információ nem hangzott el. Szakértőket! A felszólalók kitértek ar­ra: a megyei környezetvéde­lem csak akkor lesz igazán hatékony, ha sikerül olyan független szakértőket bevon­ni a münkába, akik képesek a szakszervekkel partneri kapcsolatra. Ennek érdeké­ben más megyék környezet­védőivel is felveszik a kap­csolatot. Elhangzott: sokkal több és szakszerűbb véle­mény kellett volna a sza- bolcsveresmarti tározóval kapcsolatban is. De vélemé­nyezhették volna a megyében és Nyíregyházán az oktalan útmenti fakivágásokat is. El­hangzott olyan vélemény: sokkal komolyabban kellene venni az egyesületet a taná­csi szerveknek, bizottságok­nak is. Ha mindez elmarad, akkor az egyesület más mó­don igyekszik felhívni magá­ra a figyelmet, jóllehet alap­elvük: a jó együttműködés. Bővíteni kívánja taglétszá­mát is a természetvédelmi és környezetvédelmi egyesület. Nem tagtoborzással, hanem úgy: munkájukkal akarják vonzani a felnőtteket, fiata­lokat, akik rájönnek arra: a környezetet károsító veszé­lyek pokolgépe alattunk ke­tyeg. Felelősen A közgyűlésen megfogal­mazódott: nagy felelősséggel akarnak foglalkozni minden, a természetet és környezetet érintő kérdéssel. Változatla­nul előtérben marad a fiata­lokkal való foglalkozás, hi­szen ez a nemzedék lesz az, mely már új módoji gondol­kodva és cselekedve lép fel. Az idén bekapcsolódnak az ökológiai programba (erről Schmuck Erzsébet beszélt), és munkatervüknek megfelelően (ezt dr. Legény András alel- nök ismertette) még követ­kezetesebben munkálkodnak a természeti értékek megóvá­sán. A közgyűlés, mely iz­galmas, tárgyszerű,’ mégis szenvedélyes volt azt mutat­ta: a környezetvédők, termé­szetvédők komoly magot ké­peznek, és képesek lesznek maguk körébe vonni azokat, akik hozzájuk hasonlóan gon­dolkodnak. Bürget Lajos „Nekünk lassú a fejlődési ütem...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents