Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

Tovább „faragják” a támogatásokat Előkészületek az Országgyűlésre Az ©rszággyűlés ipari bi­zottságának hétfői ülésén a jövő évi költségvetésről, a külföldiek magyarországi be­fektetési lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos törvényter­vezetről, továbbá a hosszú távú energiapolitikai irá­nyokról, ezen belül a szén­termelői kapacitások helyze­téről tanácskoztak a képvi­selők. A jövő évi költségvetésre vonatkozó írásos előterjesz­téshez Varga Béla pénzügy- miniszer-helyettes, Horváth Ferenc ipari államtitkár és Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondták, hogy 1989-ben 20 milliárd forint alá kell szorítani az állami költség- vetés hiányát, mert csak így biztosítható Magyarország külső és belső pénzügyi hely­zetének stabilitása. Ha nem ízületnek drasztikus támo­gatásleépítési programok, ha nem rónak újabb adóterhe­ket a vállalkozókra,-gazdál­kodókra, a hiány akár 60—70 milliárd forint is lehet, ami már elviselhetetlen a ma­gyar gazdaság számára. Mindezt figyelembe véve három variációban terjesz­tettek elő költségvetési ki­adást csökkentő javaslato­kat a képviselőknek. Az első szerint 28 milliárd forinttal mérsékelnék a vállalati tá­mogatásokat, továbbá létre­hoznának egy lakásfinanszí­rozási alapot, ami mintegy 30 milliárdot tenne ki, és ez a vállalatok nyereségének 16 százalékát érintené. Emellett még osztalék jellegű fizetésre is köteleznék a vállalatokat. A másik javaslat még erő­teljesebb támogatás-leépí­tést tartalmaz, továbbá a vé­delmi kiadások 5 milliárd- dal, a központi beruházások 3 milliárddal, a rubel-ártá­mogatás 4 milliárd forinttal való támogatáscsökkentését, a társadalmi szervek kiadá­sainak 15 százalékos és az ál­lamigazgatási szervek 10 szá­(Folytatás a 4. oldalon) Kritikus helyzetű' Megújításra vár az agrárpolitika Kritikus helyzetben tar­totta meg az 1988-as eszten­dőt záró küldöttgyűlését a Baranya megyei Termelő­szövetkezetek Szövetsége hét­főn Pécsett. Felszólalt a ta- nácsíkozóson Szabó István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke is. Emlé­keztetett arra, hogy 1986-ban megállt a magyar mezőgaz­daság dinamikus fejlődése és három év óta lefelé irányuló mozgás tapasztalható. Ha 1989 második felében, de legkésőbb 1990-ben nem tud a kormányzat pénzt át­csoportosítani áz agrárága­zatba, akkor aligha lehel megállítani ezt a kedvezőt­len folyamatot. Körülbelül 4—5 milliárd forint összegű fejlesztést kellene sürgősen megvalósítani a mezőgazda­ságban. A Politikai Bizottság elhatározta, hogy a jövő év első felében a Központi Bi­zottság elé terjeszti megvita­(Folytatás a 4. oldalon) Az ez évi termelés végefelé járnak a Nyírség Konzervipari Vállalatnál. A nyíregyházi gyárban a legnagyobb feladat a készáru, exporttermékek k iszállítása. (elek) A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 70. évfordulója alkal­mából emlékülés volt hétfőn a nyíregyházi pártiskolán az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságának, a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola marxizmus-leniniz- mus és történelem tanszéké­nek szervezésében. Az emlékülésen Kende Já­nos, a Párttörténeti Intézet munkatársa tartott előadást a KMP megalakulásának tör­ténelmi jelentőségéről és a kommunista mozgalom het­ven évének értékeiről, tanul­ságairól, tapasztalatairól. A történész kifejtette, hogy a magyar kommunista párt megalakulását nem tekint­hetjük minden ízében új, az ország történelmében előz­mény nélküli eseménynek. Kende János beszél az em­lékülésen. Nem feledkezhetünk meg az 1868—1918 között eltelt ötven évről, amely a szociáldemok­rácia korszaka volt. Ekkor vált a szervezett munkásság tömegerővé; a szociáldemok­rata párt képezte, nevelte azt a mozgalmat, amely a későb­bi forradalmakat megvívta. Létrejöttével a KMP nem megtagadta, hanem megha­ladta a szociáldemokrata mozgalom értékeit. Európa néhány más fiatal kommunista pártjától eltérő­en a KMP kezdettől fogva ar­ra törekedett, hogy ne szekta legyen, hanem eszmei-irányí­tó szerepet töltsön be. Kun Béláék már a Tanácsköztár­(Folytatás a 4. oldalon) Felajánlások Szabolcs-Szatmárból Sokoldalú segítség a földrengés károsultjainak A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a Vöröske­reszt megyei vezetősége és az egyházak közösen kérik a megye lakosságát, vállalata­it, intézményeit, közösségeit, hogy segítsünk a bajba ju­tott, földrengés sújtotta ör­mény embertársainknak. A súlyos természeti csapás emberek tízezreit sebesítette meg, tette hajléktalanná. Sajnos azokon már nem se­gíthetünk, akik a katasztró­fa áldozatai lettek, de SE­GÍTSÜNK AZ ÉLŐKNEK! A pénzadomány óikat a Magyar Vöröskereszt számlájára — MNB 235—90171—8147 — úti TERMÉKEK A TAURUSNÁL Úszó fotelek, fehér abroncsok A tengeri kőolaj-kiterme­lés helyszínei a partközeiben található mesterséges szige­tek. A hatalmas fémvázakat a parton szerelik össze, be­vontatják a vízbe és talpra állítják. Mi köze mindehhez a Taurus Gumiipari Válla­latnak? Nos, csak annyi, hogy ők gyártják a fémszer­kezetek lábait, amelyben gu­mielemek is találhatók. Ezek feladata, hogy megakadályoz­zák a víz és az iszap be­áramlását az üreges vázakba. Egy ilyen komplett láb 33 részből áll és értéke 11 mil­lió forint. Az elsőt januárban szállítják majd a Szovjet­unióba, és a Kaszpi-tenger- ben állítják föl. A jelenlegi gyártókapacitás hat-nyolc lábra elegendő. Ez év újdonsága a felfúj­ható ponton is, amely kivá­lóan alkalmas terhek vízi szállítására, úsztatásárh. A gumizott szövetből készülő termék előállításánál felhasz­nálták a matracgyártásnál szerzett tapasztalatokat. A pontonok 300—1500 kg teher szállítására is alkalmasak, felfújva, láncba állítva előre összeszerelt fémcsöveket is lehet vele vontatni, majd a hevederek kioldásával el­süllyeszteni. A speciális geo­fizikai pontonokra rögzítik azokat a műszereket, amelyek mérik a tengerrengések erős­ségét. Ebben az évben is megren­dezték Kölnben a szabadidő- termékek kiállítását, ahol a vallalat új, színes matracok­kal, úszófotelekkel, felfújha­tó párnákkal képviseltette magát. Ügy tűnik, a tőkés piac szűkül, bár az érdeklő­dés még most is jelentős. Az előállítási költségek növe­kednek, mégis érdemes gyár­tani, mert a tőkés valutabe­vétel importfedezetet nyújt. Kiemelkedő a vállalat ab- roncsgyártása is. A mezőgaz­daságban a sorközi művelés­kor használt keskeny profilú termékek 90 százaléka tőkés országokba kerül. Az élelmi- szeripari üzemekben dolgozó targoncákra fehér színű ab­roncsot kísérleteztek ki. Igye­keznek a gyártott méretek­hez tömlőt is adni, így meg­kezdődött az 1,6 méter át­mérőjű, 70 centiméter széles tömlő gyártása is. (Sz. Zs.) juttathatjuk el, akár postai utalványon is. A csekkre ír­juk rá: A földrengés sújtotta örmény lakosság megsegíté­sére. A Szabolcs megyei Húsipa­ri Vállalat Móricz Zsig- mond szocialista brigádja már hozzá is látott vállala­tánál az adományok gyűjté­séhez és a véradás szerve­zéséhez. A brigád ugyanis ar­ra kéri a megye lakosságát, hogy az anyagi támogatás mellett véradással is segít­se a bajba jutott örménye­ket. A véradást a megyei vér­ellátó központ nyíregyházi, kisvárdai és fehérgyarmati kirendeltségei szervezik. Százezer forintos gyorsse­gélyt utalnak át az örmény lakosság számára — erről döntött tegnap a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. Továbbra is nagy erőkkel folynak a mentési munkála­tok Örményországban. Kül­földről is komoly támogatás érkezik: eddig 46 ország nyújtott valamilyen formá­ban segítséget. Két bérelt repülőgéppel 335 főnyi francia mentő- alakulat érkezett a helyszínre 55 nyomravezető kutyával és 33 tonnányi sebészeti felsze­reléssel, gyógyszerrel, élel­miszerrel. Charles Aznavour, az örmény származású világ­hírű sanzonénekes alapít­ványt hozott létre, amely műkincseket, bútorokat, sző­nyegeket gyűjt egy rendkí­vüli aukció céljaira, amit az árván maradt örmény gyere­kek javára rendeznek. A Kaukázus légterében, főként Jereván fölött — mi­vel szinte özönlenek a segély- szállítmányok — olyan nagy a légiforgalom, hogy az kü­lönösen nagy pontosságot és szigorú egyeztetést igényel. Vasárnap egy szovjet IL 76- os szállítógép lezuhant Jere­vánban, hetvennyolcán meg­haltak. Hétfőn hajnalban pe­dig a jugoszláv légierő AN 12-ese zuhant le, hétfőnyi személyzettel a fedélzetén. A szerencsétlenséget senki nem élte túl. II KMP Hiegalalailásánali évfordulója alkalmából Emlékülés Nyíregyházán Vállalkozni! M i újat hozhat a mező- gazdaságnak a tár­sasági törvény? Van-e egyáltalán olyan ki­használatlan lehetőség, amely a gazdálkodást meg­újíthatja, jövedelmezőbbé teheti? Ezek napjaink kér­dései és a kérdésekre adha­tó választ saját körükben, már nagyon sok szakember megfogalmazta. Egy példa a sok közül az a nyírbátori kezdeményezés, amely az anyagi érdekeltség fokozá­sához, a vállalkozási lehe­tőségek széles skáláját kí­nálja a tsz-tagoknak és kí­vülállóknak. A vezetőség már elvégez­te azt az elemző munkát, amelynek alapján ajánlja növénytermesztésben — akár 10 hektáron felül is — jól gépesíthető, piacképes növények termesztését vál­lalkozásban. Igen jól fizető növény lehet a sárgamus­tár, szemescirok, fénymag, de jó üzlet rejlik más, kü­lönböző növények vetőmag­jának a termesztésében is. Az állattenyésztés fejlesz­tésében szimpatikus javas­lat a különböző épületek vállalkozói hasznosítása. Kínálja a téesz az üresen álló istállóit Györgyligeten, a Kisbogáti út mellett, de van a felsorolt épületek kö­zött simítóház, borház, ta­nyai épület, elhagyott isko­la is. Szeribe-számba véve, ha jól meggondoljuk, elhagyott, üresen álló, kisebb átalakí­tással, felújítással rendbe­hozható épület nem csak a nyírbátori termelőszövet­kezet területén van, de szerte a megyében rengeteg akad. És ami lehetőség az egyik üzemnek, miért ne lehetne az egy másiknak is. A nyírbátoriak az épület­hasznosításhoz a jószágot is adják. Amit kémek az a vállalkozás, a gazda gon­dosságával végzett munka. A növénytermesztés és állattenyésztés mellett vál­lalkozásra buzdítják a ta­gokat szakipari tevékeny­ségben, géphasznosításban és sok másban. A szakipari tevékenységhez szintén van ki nem használt épület, te­rület, csupán ötlet kell, rá­termettség és pénz a tevé­kenység indításához. Ter­mészetesen nagyon sok em­ber ötlettel, vállalkozókész­séggel bőven rendelkezik, de a pénz hiányzik. Ezzel is számoltak, ezért is része az érdekeltségi-vállalkozói ] tervnek, hogy azok a rá- termett emberek, embercso- j portok, akiknek nincs vagy kevés a pénzük, azok a tsz- 1 tői az induláshoz szükséges anyagiakat (feltételekkel) megkaphatják. A vállalkozás fellendítése a társasági törvény szelle­mében sokoldalúan hasznos lehet, egy olyan körzetben, ahol a termőhelyi, közgaz­dasági adottságok gyengék, sőt mostohák. Az egyéni vagy csoportos kisvállalko­zások munkahelyet, mun­kát, jövedelmet teremthet­nek, fogyasztói, piaci igé­nyeket elégíthetnek ki és mindezt viszonylag alacsony beruházással, eszközigény­nyel. A vállalkozás elsősor­ban a vállalkozót, a gazdát gyarapítja, de ennek függvényében erősö­dik a gazdaság is, növekszik az üzem eltartóképessége. Mindezekről jó, ha időben gondolkodunk, bátran és határozottan kezdeménye­zünk, mert a késlekedők­nek, a lemaradóknak sem a jelenkor sem a jövő nem adhat felmentést, v S. E. «PB XLV. évfolyam, 296. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. december 13., kedd MA Miért vesztegeltek a vagonok? (2. oldal) Az értelmiséni lét (3. o]/* __________J l____

Next

/
Thumbnails
Contents