Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

«k«iei-inasjrarorszag íytfö. december íz. VJ> Labdarúgó VB-selejteaö Már Málta is nehéz dió Vasárnap délután Málta szige­tén játszotta második világbaj­noki selejtező mérkőzését Ma­gyarország nemzeti válogatottja. Küzdelmes mérkőzésen 2:2 ará­nyú döntetlen született, ami azt jelenti: továbbra is veretlenek vagyunk az európai VI. csoport­ban. Szinte alig melegedtek a csa­patok játékba, amikor a 7. perc­ben Kékesi a jobb oldalon el­száguldott, remekül adott kö­zépre, és bár úgy tűnt. hogy Buttigieg el tudja sodorni a lab­dát, végül nem érte el. s a jól érkező Vincze ballal 12 méter­ről a bal alsó sarokba emelt. 0:1. Szünet után jött a hidegzu­hany. mert jószerével az első hazai akció végén, a 46. percben Busuttil kilépett a magyar vé­delmi falból, kicselezte Disztl Pétert, és éles szögből higgadtan a kapu közepébe gurított, 1:1. A magyar válogatottat néhány percre meglepte lelassította az egyenlítő gól. Az 55. percben Sá­liba állt be a sérült E. Camil- leri helyett, és be sem mele­gedhetett, amikor két perccel később a Csucsánszky remek labdájával kitörő Kékesit a 16- oson belül felvágta. A büntetőt Kiprich a jobb alsó sarokba helyezte, 1:2. A 61. percben Gregory volt egy pontos máltai akció végállo­mása. a csatár 5 méteres lövé- sebe Disztl P. bravúrosan bele­vetődött. Két perc múlva But­tigieg sokadszor is szabálytala­nul szerelt — ezúttal Balogot te­rítette le —. de nem kapott sár­ga lapot. A 73. percben a jól játszó Vinczét Fischer váltotta fel. Balog húzódott vissza egy sorral hátrább. A magyar együt­tes gyors ellentámadásai a 16- osig lói gördültek, az akciók be­fejezése azonban nem sikerült. A 76. percben Csucsánszky sza­badrúgása szállt fölé. maid a magyar csapatban a 86. percben Kiprichet Pintér váltotta fel. tJgy tűnt. megvan a két pont, amikor a 90. percben egy bal ol­dali szabadrúgás után az őrizet­lenül maradt Busuttil 8 méter- ről bevette a magyar kaput, 2:2. A magyar labdarúgó-válogatott vasárnap jubileumi. 50. világbaj­noki selejtezőiét játszotta 1934 óta. és 89 percig úgy tűnt. hogy kellemessé teszi ezt a délutánt. A hazai válogatott csak lelkese­désével, akarásával tűnt ki. mindössze az első félidő közép­ső részében harcolt ki pár per­ces mezőnyfölényt. Bár a ma­Málta—Magyarország 2:2 (on) Valetta. 15 ezer néző. v.: Kukulakisz (görög) Magyarország: Disztl P. — Kozma. Csuhay. Disztl L.. Kel­ler — Kékesi. Kovács E.. Csucsánszky. Vincze — Kiprich. Balog. Gólszerzők: Vincze <7. p.). Kiprich (57. p., — n-esből), ill. Busuttil (46., 90. p.). Cserék: Vincze helyett Fischer (73. p.), Kiprich helyett Pintér (86. p.), ill. E. Camilleri helyett Saliba (55.). S, Ca- milleri helyett S. Vella (78. p.). Sárga lapok: Fischer (83.), ill. Cluett (34.). gyarok nem játszottak igazán jól ebben a játékrészben, az tagad­hatatlan. hogy ők játszották a labdarúgást, nekik voltak akció­ik, és olyan gólhelyzeteik, ame­lyeket megbocsáthatatlan bűn volt kihagyni. Az első 45 perc­ben könnyedén döntésre vihette volna a dolgot Meze.v György csapata, de a kimaradt ziccerek után a második félidőben a mál­taiak gyorsan egyenlítettek. Az l:l-et követően sem volt azon- ban válsághangulat, a magyarok ismételten kezükbe kaparintot­ták a kezdeményezést, s a győ­zelem — ha nehezen is — biz- tosnak tűnt. Egy mérkőzés azon­ban 90 percig tart, és talán ez a találkozó legnagyobb tanulsá­ga. A nehéz helyzetben lévő ma­gyar labdarúgás szépen zárhatta volna ezt az évet, hiszen Eszak- írország ellen 1:0 arányban nyert, és a valettai két pont is „állt”. Sajnos, ennyire képes vá­logatottunk, számunkra már Mál­ta is nehéz dió. A magyar válogatottban Kéke­si, Keller és Vincze játszott át­lagon felül, a többiek is lelke­sen, odaadóban küzdöttek, de meglehetősen nagy hibaszázalék­kal. A máltaiaknál az ördöngős Busuttil jószerével semmit nem csinált, de két megmozdulása két gólt. és egy pontot ért. Málta válogatottja lényegesen gyengéb­ben képzett a magyarnál, ám ilyen a labdarúgás, a kihagyá­sokért fizetni kell. A CSOPORT ÁLLÁSA 1. É.-Irország 3 1 1 13-13 2. Magyarország 2 11 — 3-2 3 3. Spanyolország 1 1---------2-0 2 4. Írország 2 — 11 0-2 1 5. Málta 2 — 11 2-5 1 ★ Utánpótlás EB-mérkőzés: CIP- RUS—MAGYARORSZÁG 0:0. Lar- naca. 2 ezer néző. v.: Vaszilev (bolgár). A magyar együttes nagy csalódást okozott. SPORT A NEMZETKÖZI LABDARÚ­GÓ SZÖVETSÉG (FIFA) a nyu­gatnémet Werder Bremen játé­kosát, Frank Ordonewitzet tün­tette ki idén a FIFA Fair Play- díjával. A május 7-ei FC Köln— Werder Bremen bajnokin egy helyzetnél Ordonewitz a bünte­tőterületen belül kézzel ért a labdához. A játékos bevallottja ,,bűnét” a játékvezetőnek. a Köln értékesítette a ll-est, és győzött. Ordonewitznek a Fair Play-díj elnyerése egyben egy 50 ezer svájci frankról szóló csekkét is jelent. „Úgy látszik, a becsületesség — ha nem is mindig — kifizetődő . . Klubsörözőt, Szpari-totózót nyitnak Menyit kai és mennyit költ a Hyircivházi Vasulas-Snartacus? Kemény pénzek a semmiért „Futball, feszültségekkel’’ vitaanyagot közöltünk novem­ber 28-i számunkban. Kértük olvasóinkat, írják meg véle­ményűket a magyar labdarúgásról, elsősorban a kátyúból kivezető „hogyanra” tegyenek javaslatot. Azóta naponta érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe. Ezek közül idé­zünk. Főváros és vidéke... Csengeri József, Mátészal­ka, Zalka M. u. 80. „Van-e a világon még egy város, ahol 5—6, esetemként 7 élvonalbeli labdarúgócsapat szerepel az első osztályban? Ha megnéz­zük a tabellát és a térképet, aíkkor a Dunán innen csak a Békéscsaba szerepel a legjob­bak között. Sajnos a fővárosi egyesületek lehetetlenné te­szik létezésüket — eligazolá- sokkal és különböző manipu­lációkkal. Nem véletlenül ta­lált a rendőrség az egyesüle­teknél olyan könyveket, ahol a tartozik-követel olda­lon bajnoki pontok szerepel­nek. Aztán ki hiszi el, hogy az idegenlégiósok nem kap­tak a bundapénzből? Sajnos, megint egyedül a játékosok viszik a balhét, a „szponzo­rok” érintetlenek maradnak. Mert a fővárosiak 1—2 ezres nézőszámmal tartanak fenn csapatot, s játékosaik nem is keresnek rosszul. Például egyik újság nyilatkozata sze­rint Kozma 1987-ben 520 ezer forintot vett fel. Vajon egy bányász évi keresete mennyi? Szüntessék meg az egyenru­hás csapatokat, akiket a „tárca” támogat — az adó­fizetők forintjaiból. Nem be­szélve az átigazolási előnyök­ről. Meg kell tisztítani a ma­gyar sportot a bundázóktól, csalóktól a legszigorúbban, de mindeh szinten. Főzzünk azzal, amink van, de becsüle­tesen, hogy emelt fővel jár­hassunk külföldön.” dőzni, de az eltiltással na­gyon csínján kell bánni, a nevelés legyen a lényeges. 5. A TF nagyobb szerepet vál­laljon a labdarúgóképzés te­rén. Mire ösztöniz a rendszer? Bakos Pál, Kocsord, Vö­rösmarty u. 50. „A sportot szerető, kedvelő emberek szá­mára nem lehet közömbös, hogy a labdarúgás körül ki­alakult viharfelhők mikor oszlanak el. Évekkel ezelőtt fenyegettek már a botrány jelei, évek óta tudjuk, nem oitt olajozzák a kereket, ahol kéne. Vajon felfigyelt-e va­laki az ösztönzőrendszer hiá­nyosságaira? Volt-e bátor­ság számon kérni a soron kívül juttatott lakások nagy­ságát, szükségességét? Végül is a csapatok eredményessé­gét nem a teljesítmény, ha­nem a patronáló vállalatok anyagi lehetősége szabja meg. Felmerülhet a kérdés: tör­vényszerű-e, hogy minden fővárosi csapat az NB I-ben játsszon? Aki az idei ősz utol­só bajnoki mérkőzéseit fi­gyelte, az tudja, hogy például egy nagyecsedi mérkőzésen gyakran több néző van, mint a Dózsa meccsein. Attól, hogy rangos egy klubnak a múlt­ja, nem biztos, hogy a jelene és a jövője is az. Fel -kellene számolni tehát azt a szemlé­letet, ami egyes csapataink­nál a mindenáron bentmara- dás jogát eredményezi.” B játékos nem érdekelt... Szűcs Bálint, Mátészalka, Zalka M. u. 3. „A magyar labdarúgók finanszírozására lenne egy-két javaslatom. Nem tudom elképzelni, hogy ebben a nehéz gazdasági idő­szakban az ÁISH ilyen »ke­mény- pénzeket fizessen ki. Ez még inkább teljesítmény- visszatartóbb, mint a mai adórendszer. Nem érdekeltek a játékosok abban, hogy na­gyobb teljesítményt nyújtsa­nak. Véleményem szerint pontozásos rendszert kellene kialakítani, akár az edzések­re is. Mire gondolok? Pontoz­ni kellene az edzésen a hoz­záállást és a meccseken a teljesítményt. Egy közepestől gyengébb teljesítményt a mai létminimummal díjazzák, a kiugró teljesítményt nyújtók­nak pedig határozzanak meg egy >*plafont-, kb. 20 ezer forintot. Ne legyen egy NB I- es labdarúgó és egy jó szak­munkás között fényévnyi a keresetkülönbségi” x, 1, 1, 1, x, 1, 2, x, 1, 1, 2, X, 1, 2. 11 ■ " " ■ Padovában kikaptak a röplabdások Nem kísérte szerencse az NYVSSC férfi röplabdacsa­patának olaszországi CEV Kupa-beli szereplését. A múlt heti hazai vereség (1:3) után ezúttal is az azurrik játszot­tak jobban, fölényes bizton­sággal nyerték a visszavágó mérkőzést, ezzel a Nyíregy­házi VSSC kiesett a további küzdelmekből. Petrarca Padova—NYVSSC 3:0 (1, 5, 0). Az NYVSSC egy pillanatig sem tudott méltó vetélytársa lenni az olasz csapatnak. Jel­lemző a két együttes közötti különbségre, hogy a nyíregy­háziak tudásából mindössze hat pontra futotta: az 1. és a 3. játszmában összesen 1 (!) pontot szereztek. A Padova 6:1-es összesítés­sel került a legjobb nyolc közé. Versenysport és pénz. immár elválaszthatatlan kettőst képez­nek. A nadrágszf jhúzo;>,ató idő- ben egyr^ nehezebb helyzetben vannak a sportegyi sületek. A költségek növekednek, a támo­gatások inkább ellenkező elője­let mutatnak. Megyénk iegered­ményesebb klubja a Nyíregyházi VSSC. Az egyesület gazdálkodá­sával kapcsolatosan beszélget­tünk Járdán Lászlóval, a piros- kékek gazdasági osztályának ve­zetőjével. — Az idén mekkora összeg­ből gazdálkodtak és ez ho­gyan jött össze? — Valóban, a megyében a sportegyesületek közül a mien- ké a legnagyobb költségvetés. Erre az évre az elnökség majd 24 millió forintot hagyott jóvá, A bevételek teljesítése az első három negyedévben 12? száza­lékos volt. ez azt jelenti, hogy október 31-ig több mint har­mincmillió folyt be az egyszám­lánkra. Ez az összegszerű emel­kedés viszonylagosan sok. hi­szen a bérbruttósításból, a sportm unk a társi státuszokból és az ÁFA bevezetéséből adódó többletköltségek fedezését is a klubnak kell előteremtenie. Az év végéig még emelkedni fog a bevétel, számításaim szerint mintegy harmincegy millió fog rendelkezésre állni. — A bevételek zömét tovább­ra is az állami támogatás je­lenti (AlSH, megyei tanács, vá­rosi tanács), e három állami szervtől október végéig több mint 14 milliót kaptunk. Ezenkí­vül az egyesület több mint száz különböző gazdálkodó egység, szerv támogatását élvezi, főleg jogi tagság formájában. — A fentiekben közölt adatok csak az egyesület működésével kapcsolatosak, a létesítménye­ket a városi tanács (stadion és intézményei) és a MÁV (Tisza- vasvári úti létesítmények) térí­tésmentesen biztosítja. Ez jelen­tős segítség, hiszen több mint tízmilliót jelent! Az NYVSSC Baráti Kör és a Kézilabda Ba­ráti Kör Egyesület további olyan támogatást jelent a kubnak. amely a költségvetésünkben nem jelentkezik. — Hogyan oszlanak meg a költségek, mi viszi el a leg­több pénzt? — A legtöbbet munkabérre és járulékaira fizetünk ki. Az első három negyedévben a munkabé­rek, egyéb bérjellegű költségek, felkészülési juttatások és a kü­lönböző prémiumok több mint tizenkét milliói; jelentenek. Az egyesületnek 51 főállású és 53 m e 1 lé k f ogl al ko zá sú d ol g o zó ja van, ebből 56 az edzők létszáma. Ezenkívül sportmumkatársi stá­tuszban 27-en vannak. A költségek másik nagy cso­portját a működési kiadások je­lentik. október végéig több mint hétmilliót fizettünk, míg beszer­zésekre és vásárlásokra két és fél milliót. Másik felosztás sze- rint október végéig sportági fel­adatokra közel tizennyolc, az utánpótlásnevelésre négy, az igazgatásra kétmilliót fordítot­tunk. — Milyen a szakosztályi rangsor a költségvetésben? — Minden évben a labdarú­gók használják fel a legtöbbet, az idén október végéig majd hétmilliót. Mivel ez a szakosz­tály — az utánpótlás-nevelésen kívül — állami támogatást nem kap. így ez minden labdarúgó­szakosztályt működtető klubnál, így nálunk'is a legnagyobb fe­szültséget jelenti. Az egyre ne­hezedő gazdasági helyzetben nem számolhatunk a támogatá­sok további növekedésével, sőt a bundabotrány óta már több vállalat visszavonta a labdarú­gók támogatására megkötött jo­gi tagsági díj szerződést. Tájé­koztatásul elmondom, hogy a rendezvénybevétel majd másfél millió és ebben benne van a röplabda- és a kézilabda-mér­kőzések bevétele is. A második helyen az atléták állnak négy és fél millióval, eb­ből több mint egymilliót a ta­nárképző rőiskola csarnokának műanyag borítása jelentett. A kézilabdázóik több mint két és fél millióba kerülnék, ehhez jön még a II. Nyíregyháza Város Nagydij félmilliója. A röplabdá­sok kétmilliójához várhatóan az év végéig közel nyolcszázezer jön a nemzetközi kupaszereplés miatt. Az úszók másfél, a teni­szezők egymilliót, a tollaslabda- zók kilencszázezret, a súlyeme­lők pedig félmilliót használtak: fel. az említett időszakban. — Lehetne-e és hogyan csök­kenteni a költségeket? — A költségcsökkentés két formája közül lehetne választa­ni: egyrészt szakosztályok meg- szüntetésével, másrészt a minő­ségi sport visszafejlesztésével, edzők, sportolók állásának. il­letve a már megteremtett jeg- zisztenciális helyzetének meg­szüntetésével. A minőségi sport jelentős anyagi áldozatokkal jár. például a röplabdaszakosztály­nál két csehszlovák játékos sze­repeltetése. akik nélkül nem ér­tünk volna el ilyen eredménye­ket — hatszázezerbe kerül évente. A szakosztályok létszá­mának csökkentését nem ter­vezzük. a minőségi sportban sem szeretnénk visszalépni, a költségek mérséklésére belső intézkedéseket, költségtakaré­kossági intézkedéseket dolgoz­tunk ki. — Milyen újszerű kezdemé­nyezésekkel próbálnak javíta­ni a megfelelő szintű tevé­kenység feltételein? — Hadd jegyezzem meg. hogy jelentős eredménynek értékel­jük: a klub négy éve fizetőké­pes, gazdálkodása stabil. Ezt kö­szönhetjük annak is, hogy igye­keztünk fokozni saját bevéte­leinket. Ennek növelésére már többször kezdeményeztük egy kLufbsöröző megnyitását, de le­hetőséget erre még nem kap­tunk. Várhatóan január elsején megnyitjuk a Szpari-totózót, s amennyiben a tapasztalatok kedvezőek lesznek, a város és a megye ellátatlan területén, to­vábbi totózókat szeretnénk üze­meltetni. Ebből többek között a labdarúgók várható költségveté­si hiányát is pótolnánk. „Bunda mindig lesz?!” Br. Kiss László, Nyíregyhá­za, Arany J. u. 16. „Nem va­gyok a futballnak sem ra­jongója, sem ellensége, kívül­ről szemlélem az eseménye­ket. Így szerény megállapítá­som szerint nem is a játéko­sokkal van baj, hanem a ve­zetés körül. A tévé egyik riportere megnyilatkoztatta az »utca emberét«, s az egyik olyan nyilatkozatot tett, hogy »bunda mindig volt, és min­dig lesz!-. Valahogy ez kö­zelíti meg az igazságot leg­inkább. Ami a futball jövőjét illeti: ha azt akarjuk, hogy csapataink ismét visszanyer­jék régi hírnevüket, a követ­kezőket ajánlom: 1. Létesítsünk sportiskolákat, ahol legyen külön futball­szakosztály. 2. Ami a nevelést illeti, a legteljesebb fegye­lem legyen a jellemző. Na­gyon fontos a kondíció, az erőnlét kérdése, ami megint a fegyelemhez tartozik. 3. Új szellemet kell kialakítani a sportágban, ne az anyagi le­gyen a legfőbb ösztönző erő, hanem az legyen a megtiszte­lő, ha valaki bekerül a baj­noki csapatba. 4. Éljünk a büntetőeszközzel bátrabban. A hibákat nem szabad elken­KÖNYV KÉSZÜL CAPABLANCÄRÖL. 1897-ben készfiit felvétel az akkor 9 esztendős kubai „gépsakkozóról”, Jósé Raoul Capablancáról, amint felnőtt sakkozókkal szimultánt játszik. Capablanca, aki 4 éves korában kezdett sakkozni, 1921-ben nyert először világbajnokságot. Emlékére hazájá­ban évente nemzetközi sakkversenyt rendeznek. Mán László Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hfrlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátásl Irodánál (HELIR) Budapest.XIII Lehel u. 10/a. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIK 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft. ne­gyedévre 129,— Ft, félévre 258,— Ft, egy évre 516,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyír­egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents