Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
A nyilvánosság kihívása ÍRTA: BERECZ IÁKOS Ma, a magyar sajtó napján olyan hivatás művelőit köszöntjük, amely — napjaink mindinkább szakosodó viliágában is — az egyetemesség hordozója. A toll, a mikrofon, a kamera és a fényképezőgép mestereit köszöntjük, akik naponta híradást adnak a sokszínű magyar valóságról és a határainkon túli ezernyi eseményről, akik nem csupán közvetítik, de véleményükkel, gondolataikkal gazdagítják is azt a párbeszédet, amely a sok kis közösségből felépülő társadalmunkban jelenleg zajlik. Akiknek megszólalni napi kötelesség, ám önmaguk és olvasóik előtt megszólalásuk tartalmával és ily módon hatásával is számot kell vetniük. Minél összetettebb, bonyolultabb egy közösség, vagy akár a társadalom helyzete, az újságírás annál izgalmasabb, egyben felelősebb, emberpróbálóbb feladat. Valódit írni könnyebb, ha bővül a választók, ha tarka a kép, hiszen annaik bármely színfoltja a valóság egy-egy részlete. Az újságíró hivatás azonban ennél többet követel olyan helyzetben, amikor felgyorsulnak az események, amikor a társadalmi közhangulat is dinamikusan változik, súlya megnő. Ilyenkor az újságírónak is naponta mérlegre kell tennie saját egyéni munkásságát, s a mérleg másik serpenyőjében a nemzet sorsa, fennmaradása áll. Egy, csak félig vállalt -politikai alapállás, egy csak hozzávetőlegesen, felszínesen elfogadott program a szép szavak ellenére is leleplezi hamisságát. Csupán arra alkalmas, hogy megzavarja a tisztulás szellemi, etikai, politikai terepeken zajló folyamatait, türelmetlenséget, s neheztelést váltson ki, ellene hasson az egységben cselekvésnek. A magyar sajtó napja nem az ilyenkor szokásos kitüntetésektől, gratulációktól válik igazán ünneppé. Tudnunk kell, hogy az emberek nap mint nap, vérmérsékletük szerinti érzékenységgel, tudati különbözőségükkel dicsérik, vagy szidják a sajtót. Ez a mindennapi figyelem talán még kitüntetőbb is, mint az évente egyszeri. Abból következik, hogy az újságíró, a nyilvánosság embere, alanya, egyben tárgya is a szólás és véleménynyilvánítás szabadságának, amely legitimálja rendszerünket. A mindennapi újságírás és a műsorkészítés igényessége ily módónba társadalmi stabilizáció mérőeszköze, egyben azt erősíteni, vagy gyengíteni is képes erő. A ma zajló folyamatokban a tömegkommunikáció, így az újságírás is része a nép által gyakorolt hatalommá alakuló társadalomnak, része és egyben alakítója is a politikai intézményrendszernek, tükre a jogállamiságnak. Pártunk ezért is foglalkozott és foglalkozik a májusi értekezlet óta mind mélyrehatóbban a politikai nyilvánosság, ezen belül saját működése nyilvánosságának kérdéseivel. Ezért fogalmazta meg és bocsátotta vitára állásfoglalás- tervezetét, ezért kezdeményezi új tájékoztatási törvény megalkotását. E tervezetek és dokumentumok sajtószabadságot akarnak, amely igazán csak akkor van, ha művelik. Társadalmunkat a gondolat és a gondolkodás szabadságának teljessége minősíti. Hogy mindez megnyilvánulhas- sék, ahhoz belső szabadságra és annak nyílt vállalására van szükség. Egy korszerű szocializmus hatékony politikai működést igényel. A hatékony és eredményes reform pedig csak nyilvános társadalmi akaratként, azt támogató mozgalomként számíthat sikerre, amely teljesítőképes, tehát jobb életszínvonalat nyújtó gazdaságot teremt. A párt májusi országos értekezletén kinyilvánította, hogy elhatározott szándéka a politikai nyilvánosság gazdagítása. Ebben a megújuló politikai nyilvánosságban természetesen részben mások a követelmények a párt saját sajtóorgánumával szemben, és megint más követelményeket érvényesítenek a lapalapítök saját sajtótermékeik esetében. Megjelennek más színezetű lapok is. A párt iránt elkötelezett újságíró közösségeknek ezért egy olyan időszakra kell felkészülniük, amikor nyílt politikai csatározások is zajlanak a lapok hasábjain nemcsak az országos, hanem a helyi politika kérdéseiről is. A lapok tartalma a kibontakozó demokratikus viszonyok között a műhelyekben dől el. A pártnak ezért alapvető érdeke, hogy az újságíró társadalommal partneri. viszonyt építsen ki és tartson fenn. Nem arról van szó, hogy egy korábbi sajtóirányítási gyakorlatot, az adminisztratív irányításit annak ellentétével, a parttalan magárahagyatott- sággal cseréljük fel. Sokkal inkább arról, hogy a saját politikánkat képviselő sajtó súlyának megfelelőbb helyzethez, szerephez jusson a kibontakozó demokratikus közéletben. Ennek egyedüli módja a partnerség, a rendszeres politikai párbeszéd, a kölcsönös felelősségvállalás. Hogy sikerül-e megteremteni a nemzeti méretű köz- megegyezést, hogy az élet minden területére kiterjedő reformok milyen társadalmi támogatásra találnak, hogy a párt súlya, ereje mekkora lesz a közéleti vitában és a reformok valóra váltásában, ezek a kérdések elsősorban nem az országos fórumokon dőlnek el. Politikánkat annak gyakorlati megvalósítása minősíti, aminek pedig a terület, az alapszervezet a színtere. A megyei pártlapok e helyi nyilvánosság fontos fórumai, egyben a helyi demokrácia kifejeződési formái is. Olyan döntéseknél lehetnek jelen, sőt lehetnek azok részesei, melyek a legközvetlenebbül érintik az olvasókat. Olyan eszköz a megyei lap, melynek segítségével a döntések ellenőrzése is lehetővé válik. Ha a jogállamiság útján továbbhaladva maguk is mernek bátrak lenni, ha vállalják a mai állapotokat meghaladni akarók melletti elkö- \ telezettséget, a vitatkozó szellemű eszmecserét, a fürge, í rugalmas és önálló gondolkodást, akkor a megyei lapok magabiztosan vállalhatják azt a kihívást, amit számukra a plurálissá váló nyilvánosság jelent. Nem feledhetik el ugyanakkor, hogy a nemzeti érdekeket szolgáló, a szocialista Magyarország építését vezető párt felelős képviselői. XLV. évfolyam, 391. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. december 7., szerda A jövő évi tervek szerint Csökkennek az adóterhek és a teljesítmény-visszatartó hatás Ülést tartott a megyei képviselőcsoport A jövő évi költségvetés, az egyesülési és gyülekezési jog, a külföldiek magyarországi beruházásai és az Országgyűlés ügyrendje szerepelt kedden a Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport Kisvárdán megtartott ülésének napirendjén. A tanácskozásnak helyet adó (672 ágyas, közel ezer dolgozót foglalkoztató, évente 13 500 beteget gyógyító) kórházat Fekete Imre igazgató főorvos mutatta be a képviselőknek, majd Tóth László tanácselnök tartott rövid ismertetőt Kisvárda fejlődéséről. Büszkén mondta többek között, hogy a város minden utcájában jó ivóvíz van, jó, 76 százalékos az utak kiépítettsége, de kevés a szennyvízvezeték hossza, a telefongondok megoldására még esélyt sem látnak és a felüljáró megépítése is akadozik, noha a tanács saját erőből hozzákezdhet a terület előkészítéséhez. A jövő évi költségvetés tervezetéről Németh Zoltán, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a gazdálkodó szervezetek az idén jobb pozícióban vannak, mint ahogy az év elején látszott, több nyereség képződött, mint remélték. Sajnos, a költségvetésben ez az arány nem jelenik meg, mert a megszűnő adókat nem tudták pótolni, és nőttek a kiadások is. Nagy problémája a jövő évi költségvetésnek a lakáskamatok ügye. Most 260 milliárd a kihelyezett hitel, s mivel a betétek után fizetett kamatokat megemelték, a lakásépítésre adott kedvezményes hitelek kamatait a költségvetés egészíti ki. A múlt évben 11 milliárd, az idén közel 30 milliárd, jövőre pedig csaknem 60 milliárd ez az összeg, s ez olyan magas, amely nem terhelheti a költségvetést. A jövő évi terv tehát úgy készül, hogy a bevételeknek ki kell egyenli- teniük ezt a hiányt. Három változatot dolgoztak ki. Az első lényege, hogy a vállalati szférából kívánja előteremteni a forrásokat. Egy lakásalap létrehozását tervezik, amely körülbelül 30 milliárd forint bevételt jelentene, és az állami vagyon után osztalék jellegű befizetést írna elő a terv, ami 3 százalék lenne. A második változat csökkentené a gazdálkodási szféra terhelését és csökkennének a védelmi, a központi költségvetési és a tanácsi kiadások. Csökkentenék az exporttámogatást és a fogyasztói árkiegészítést, ez utóbbi áremelést jelentene. A harmadik változat az előző kettő keveréke: a kiadást mérséklő javaslatok mellé a lakásalap létrehozását jelenthetné. ■■■ Székács Anna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőhelyettese a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról adott tájékozA Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalatnál az év legnagyobb sikere a tőkésexport megnövekedése volt. Legutóbb november végén közel kétmillió dollárért vásároltak Hevesi dohányokból készült sepeciális keveréket az amerikai Philip Morris cég dohányátvevői. A keverék gyártásához szükséges alapanyagot a vállalat debNew Yorkban Mihail Gorbacsov, a legfelsőbb tanács elnöke, az SZKB KB főtitkára kedden, közép európai idő szerint a koraesti órákban megérkezett New Yorkba. Négynapos látogatása idején a szovjet ENSZ-képviselet épületében száll meg. Hivatalos programja szerdán reggel, az ENSZ-ben kezdődik, ahol találkozik Javier Perez de Cuellar főtitkárral, majd megtartja nagy érdeklődéssel várt beszédét a közgyűlés ülésén, Ezt követően kerül sor találkozójára Ronald Reagan elnökkel, s annak januárban hivatalba lépő utódjával, George Bush-sal. A mintegy kétórásra tervezett munkaebéden 7—7 személy vesz részt. A színhely — biztonsági okokból — a New York-i öbölben fekvő kormányzósziget. Az amerikai sajtó, a tévé igen bőségesen és általában elismerő hangon foglalkozik Mihail Gorbacsov személyiségével, politikai törekvéseivel. A kommentárok szinte egybehangzóan mutatnak rá, hogy az amerikai diplomácia ismét védekezésbe és egyfajta lépéskényszerbe került: a szovjet vezető magához ragadta a kezdeményezést fellépését, javaslatait nagy várakozások előzik meg. John Brown (balról) és Clive Gladman angol szakemberek az I-es osztályozó fokozatból kikerülő kocsá- nyozott dohányt ellenőrzik a nyíregyházi fermentálóban. receni üzemébe szállították a beváltóhelyekről és a válogató bázisokról. A feldolgozás befejeztével december (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 4. oldalon) Daháayexport dollárért Sajtónapi megemlékezés Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár megyében dolgozó újságírókat, a Kelet-Magyarország, a nyíregyházi rádió, a Nyíregyházi Városi Televízió, az üzemi lapok munkatársait, tudósítóit, a posta, a nyomda dolgozóit köszöntötték kedden délután a megyeszékhelyen a megyei pártbizottság székházában a magyar sajtó napja alkalmából. Kiss Gábor, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, s szólt röviden társadalmunk mai helyzetéről, a politika és a tömegtájékoztatás mai viszonyáról. A legfontosabb — emelte ki —, hogy közösen munkálkodjunk az ország nyugalma. szerves fejlődése elősegítése érdekében, a politikai vezetés és a tömegtájékoztatás legyenek partnerek — kritikus, tisztességes együttműködést valósítsanak meg. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte ezt követően az ünnepség résztvevőit. Megemlékezett a hetven esztendővel ezelőtt megjelent Vörös Újságról, annak alapítóiról. Ezután az újságírás, a tömegtájékoztatás mai feladatairól többek között hangsúlyozta: a sajtó, a rádió, a televízió ma már ott van minden otthonban, a családi élet részévé vált, igen felelősségteljes a szerepe abban, hogy formálja, elősegítse az alakuló új köz- megegyezést. A nyilvánosságról sok szó esik manapság, mondta, s ennek alapvetően fontos része a szabad véleménynyilvánítás, a sajtó szabadsága épp úgy, mint a nyilvános összejövetelek szervezése vagy az egyesületek létrehozása. Becsülni kell a becsületes ellenvéleményt is — emelte ki —, ez is része a közmegegyezésnek. Megyénkben különösen fontos szerepe van a (Folytatás a 4. oldalon) Kiss Gábor, a megyei pártbizottság titkára üdvözli a résztvevőket.
