Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. december 1 A városi tanács leendő épülete mellett, a lakások alatt elkészült a Tiszavas- vári Takarékszövetkezet új irodaháza. A megnövekedett forgalom (például az egyre aktívabb lízing- tevékenység és váltóforgalom) számára már szűknek bizonyult a korábbi épület. E hét végétől, a költözés és nyitás tervezett idejétől kezdődően azonban már kényelmesebb körülmények között intézhetjük ügyeinket a takarékban, s javulnak az ott dolgozók munkakörülményei is. December 17-én, szombaton reggel fél kilenctől városi pártértekezletet tartanak Tiszavasváriban, a Munka téesz irodaházában. A város és környéke kommunistáinak képviseletében az első napirendi pont vitáján, az állásfoglalás megszövegezésében 104 küldött vesz részt. Ezután kerül sor a városi pártbizottság és a tisztség- viselők megválasztására. A szavazáson már csak S5 küldött vesz részt, mivel január elsejétől — a megyei párt-vb határozata értelmében — a környező községek alapszervezetei közvetlenül' a megyéhez tartoznak majd. Városi pártértekezlot: december 17-én Helyzetelemzés és feladatok A 85 városi küldött november 25-én már tartott értekezletet. Közel másfél órás vita után döntötték abban, hogy 1989-től úgynevezett egytestületes pártbizottság működjön-e, vagy maradjon az eddigi szervezeti megoldás. A többség az utóbbi mellett szavazott, így továbbra is lesz városi pártbizottság (maximum 31 taggal) és mellette kilenctagú végrehajtó bizottság is. A küldöttek megfogalmazták, hogy a kisebb és a nagyobb testület között világosan el kell határolni a feladatokat. Minden lényeges kérdésben a pártbizottság döntsön, ugyanakkor a napi ügyek intézésére elegendő a vb összehívása. A városi pártbizottság negyedévenként, a vb pedig négyhetente ülésezik majd, illetve. ha szükséges, akkor gyakrabban is. A küldöttértekezlet úgy határozott, hogy a pártbizottság titkárait a pártértekezlet közvetlenül válassza meg. A leendő pártbizottságba közvetlenül delegálhat tagot az Alkaloida (5 főt), a közvetlen irányítású alapszervezetek és a KISZ-bizottság (egyet- egyet), a többieket (12 tagot) december 17-én választják meg. A városi pártértekezlet levezető elnöki tisztével Köblös Andrást, a Zöld Mező Tsz elnökhelyettesét bízták meg. Megválasztották a munkabizottságokat is. A jelölő- bizottság elnöke Porkoláb Árpád, az áfész főosztályvezetője; tagjai: Benicsák István (a városi NEB elnöke), Kovács Zoltán és Visy András (Alkaloida), Cirus András (Vasép), D. Pethe László (Mezőgép) és Táncos Lajosné (Kabay János Általános Iskola). A jelölőbizottság már megkezdte munkáját, igyekszik minél több párttag véleményét megismerni. (A bizottsági tagokat természetesen bárki megkeresheti javaslatával.) A szavazatszedő bizottság elnöke Molnár István, tagjai: Mezei Sándor és Gazdag Gábor. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke Maczkó László, tagjai: Virág András és Czifra György. A városi pártértekezlet állásfoglalásának tervezetét minden küldött írásban kapja meg, ehhez majd Laskai Károly első titkár fűz szóbeli kiegészítést. Az alábbiakban ebből az állásfoglalás- tervezetből idézünk néhány fontosabb gondolatot. Terjedelmi okokból az elmúlt időszakban lezajlott folyamatokat elemző részekből nem tudunk idézni, a tervezett főbb feladatok közül emelünk ki néhányat. A GAZDASÁGPOLITIKA TERÜLETÉN fontos teendő a célok és a lehetőségek összhangjának folyamatos elemzése, a szükséges korrekciók végrehajtása. A párttagság minél nagyobb körének bevonásával rendszeresen elemezni kell a gazdasági döntések politikai következményeit, s cselekvésre ösztönző politikai légkört teremteni. Az új pártbizottság a politikai irányelvek rendszeres meghatározásával segítse a munkahelyi pártszervek és alapszervezetek gazdaságpolitikai munkájának tartalmi és módszerbeli változását. A FOGLALKOZTATÁSBAN ÉS AZ ÉLETSZÍNVONALBAN meglévő (és várhatóan fokozódó) feszültségek mérséklésére hatékonyabb szociálpolitikai . támogatási rendszert kell kialakítani. A városban történő szakmunkásképzés és átképzés jobban igazodjon a helyi munkaerő-kereslethez. Üzemeink, munkahelyeink éljenek a pályázat útján elnyerhető munkahelyteremtő támogatás lehetőségével. Továbbra is fontos feladat a kistérségi összefogás erősítése, a környező települések politikai és gazdasági szerveivel az együttműködés fenntartása, elmélyítése. A PÄRT BELSŐ ÉLETÉT illetően az állásfoglalás tervezete a következő fő feladatokat fogalmazza meg: — Indokolt a demokratizmus mélyítése a döntéselőkészítésben és az ellenőrzésben. — A pártmunka társadalmasítása szükségessé teszi, hogy tanácsadó testületek, alkalmi munkabizottságok működjenek a párt munkabizottságai mellett. — A határozatok végrehajtásának ellenőrzésében a testületi beszámoltatás legyen a fő forma. — A pártbizottság tagjai aktívan politizáljanak, vegyenek részt politikai fórumokon, törekedjenek megnyerni a lakosság támogatását céljainkhoz. — Teljesebbé kell tenni az alapszervezetek önállóságát. — A gazdálkodó egységek, intézmények alapszervezetei ne a szakmai feladatokat fogalmazzák meg, hanem mérlegeljék, hogy ezek összhangban vannak-e a politikai célkitűzésekkel. — Erősíteni kell a pártmunkát a lakóterületen. — Valamennyi alapszervezeti döntés a tagság érdemi részvételével, politikai vitában szülessen meg. — Javítani kell a kádermunkát, folytatni a hatáskörök decentralizálását. — Tagfelvételnél az alkalmasság szempontja legyen a meghatározó. — A párt tagjai feleljenek meg a társadalmi normáknak, a párttaggal szemben támasztott követelményeknek. Azt beszélik a városban. ... hogy újabban nem hallanak a városi sport- komplexum építéséről, pedig talán még akkor is el kellene kezdeni, ha az ipari iskola kollégiuma csak később készülne el. Nem lehet különválasztani a szakiskola és a sportcsarnok építését — hallottuk a választ a városi tanácson. — Januárban érkezik meg a szakközépiskola terve, s az év első felében várható a sportcsarnok kivitelezési terve is. Ezután, várhatóan tavasszal, elkezdődhetnek az előkészítő munkálatok. Érdekes hír, hogy a terveket a Tiszavasvári- hoz kötődő, Ybl-díjas Bo- donyi Csaba, az Északterv főmérnöke készíti. ... hogy nem halad megfelelően a Kabay utca szélesítése. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság, az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a városi tanács közös beruházásban készülő utcaszélesítés kivitelező munkálatait korábban megkezdte a Nyí- egyházi Közúti Építő Vállalat. Ideiglenesen levonultak ugyan, mivel a 36-os út átkelő szakaszának gyorsított építése vette igénybe erőiket, de ismét dolgoznák már a Kabay utcán. Idén sajnos nem fejeződik be a munka, de remélhetőleg 1989 első félévének végére elkészül. __hogy akadt már ide gén gépkocsivezető ak százszor megbánta, hog\ hallgatott a 36-os út elága zásánál kitett Tiszadob fel iraté táblára. A tábla nem hazudik, ott azon az úton valóban el lehet jutni Tiszadobra. Más kérdés, hogy milyen minőségű úton ... A hírek szerint nem lehet olyan kiegészítő táblát kitenni, hogy FÖLDŰT. A gépkocsivezetők viszont csak a nyilat, s a kiírást látják, és esetleg olyankor is nekivág, amikor terepversenyzői erényeket is csillogtatniuk kell, hogy elérjék úticéljukat. A gondot a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság figyelmébe ajánljuk, és bízunk a megoldásban. ... hogy valóban jó ötlet egy esetleges városi lap megjelentetése, de kérdik vannak-e fejlemények? A városi tanács végrehajtó bizottsága állást foglalt a városi lap kiadása mellett. A közeljövőben keresik meg a gazdasági szerveket, intézményeket, hogy miként teremthetők meg a: új újság kiadásának anya gi feltételei. Erre a megbe szélésre csak azután kerül hét sor, ha megérkeznek két helyről kért árajánla tok. A tervek szerint Ti szavasvári önálló lapj kéthetente jelenne meg. A TÁRSADALMI TÖMEG- SZERVEZETEK önállóan végezzék tevékenységüket, de szükséges az is, hogy az ott dolgozó párttagok jobban képviseljék a párt politikáját. A pártbizottság partneri együttműködésre törekszik, ennek érdekében továbbra is be akarja vonni az említett szervezeteket a legfontosabb állásfoglalások, döntések előkészítésébe. IGEOLÖGIAI MUNKA, KULTURÁLIS ÉS SZELLEMI ÉLET — ezt a címet viseli a következő fejezet. Itt fogalmazódtak meg olyan feladatok, mint a párttagok elméleti képzése, vagy az, hogy a pártbizottság épülete (konkrét és átvitt értelemben egyaránt) legyen még nyitottabb. A sok fontos témakör között szerepel a pedagógusok munkájának segítése az ifjúság nevelésében; a helyi politizálás kibontakoztatása; a politikai nyilvánosság fejlesztése; pártviták rendezése; a városi újság, a kábeltelevízió megjelentetése, illetve kiépítése. Kiemelt feladatként fogalmazza meg a tervezet áz értelmiség hatékonyabb bevonását a politika alakításába. Megtörtént a műszaki átadása, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beruházásában elkészült HNF városi székháznak. A szép vonalú épületet egyébként nevezhetjük közösségi háznak is, hiszen klub- foglalkozások, viták, beszélgetések rendezésére nyitva áll nemcsak a népfront, hanem más Szervesetek számára is. Jövő év elejére, a „városi hetek” rendezvénysorozatának idejére tervezik a székház ünnepélyes átadását. Élénken reagált közvéleményünk arra a rendeletre, mely lehetővé tette volna gáz- és riasztófegyverek vásárlását. A rendelet kidolgozói arra a lakossági igényre hivatkoztak, amely az említett fegyverektől remélte a biztonság fokozását, a bűnmegelőzést. Az emberek többsége éppen a közrendet féltette, a személy- és vagyonbiztonság védelmét a riasztófegyverek helyett a bűnmegelőzés hagyományos formáitól várja. A bűn és a bűnhödés fogalompár tartalma sokat változott az évszázadok során. Egy-két évszázaddal ezelőtt a magántulajdon nem számított az egyszerű ember szemében olyan szentnek és sérthetetlennek, mint azt később a polgárosodás maga után vonta. A Gombás András által ösz- szegyűjtött adatokból tudjuk, hogy nem minősült az lopásnak, ha valaki az uraság szénájából a határban járva „ülést gyűrt” maga alá. Hasonlóan nem számított bűnnek a dohánylopás, a finánc nem látta szűz doA várostörténet lapjairól Szitkozédé a kalodában hány szívása. Természetesen az uraságok is tisztában voltak a javak vándorlásával, de így vigasztalták magukat: „Tudom, hogy engem mindenhol és minden percben lopnak és mégis gróf vagyok!" Egy anekdotának beillő történet is ezt a vélekedést támasztja alá. A magtárgazda pénzt akar kölcsön kérni az úrtól, hogy a meglévő készpénzét kipótolva megvehessen egy házat. Az úr megkérdezte, hogy hány éve gazdája már a magtárnak. Huszonöt, volt a felelet. „Aki énnálam huszonöt évig volt magtárgazda és még csak egy házat sem tudott szerezni magának, az megérdemli a maga sorsát!” A leggyakrabban elitéit bűnök között szerepelt a „motskolódás, betsmérlés”, a szülők vagy feleség elleni vétség, a hatóság megsértése. A pogány hagyományok nyoma a XVIII. században is fel-felrémletf. Aki rontás és szemmel verés hírében állt, azt nagyon bűnösnek tartották. Az egyházfegyelem nagyobb szigorra bátorította a polgári hatóságokat is. Az 1700-as években tizenkét dénárra büntették a kertben vagy utcán, azaz fedelen kívül dohányzókat. Hasonló mértékű bírságot róttak ki azokra, akik éjnek idején „méltó ok nélkül” elhagyták a házukat. Az országos érvényű törvények mellett a vármegyék is alkottak rendszabályokat. Az 1653-as Szabolcs vármegyei szabály- tendelet szerint ........az ördögadta, ördöglelkű, eblelkű, ebhitű ... és több éktelen szitkozódások” mondója „a piacon való kézi kalodába szegeztessék”. Az új lakosok beköltözését a szentmihályiak a jó és becsületes viselkedéshez kötötték, nehogy az idegenek a vallásos életet és közer- kölcsiséget „megmételyez- tessék”. A közbiztonságra az ármások felügyeltek. A XVIII. században• tíz „városi katonája" volt Szent- mihálynak, a következő században már tizennégyen, tizenhatan szolgáltak, ök sem álltak a törvényen kívül, az ármásbírók és az ármáslegények mulasztását a tanács torolta meg. Az egyik tanácsi határozatból kiderül, hogy az éjjeli kerülés vagyis az éjszakai őrjárat elmulasztása miatt az ármásbírót határai, a legényeket kétórai áriston- ra, elzárásra ítélték. (rg)
