Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. december 6 A platánokat megfürdették Hz öreg tölgy támogatása / Az öreg favágók azt tartják, sír a fa, ha kivágják, de ha az időtől kell elmúlnia, nem ejt könnyeket. De mit csinál, ha megmérgezik? Mert ez korunk jelensége ... A városban rövidebb a fák élete, pedig gyógyítják, ápolják, akiknek ez a dolguk. Tavaly megbetegedett a megye- székhely szinte mindegyik platánfája. A hatalmas lombkoronáról már nyáron leperegtek a levelek. Gomba fertőzte a platánokat, és feltűnt rajtuk a délszaki vendég is, az addig csak szakkönyvekből ismert platáncsipkéző poloska. A csöndes méltóságú platánok — úgy mondják a szakemberek — meggyógyultak, amikor többször megfürdették őket különböző permetekben. De parkjainkban, utcáinkon a platánok mellett tölgyek, akácok, nyárfák, szilek és fenyők is láthatók. Ők hogy érzik magukat, milyen a jövőjük? — kérdeztük meg Barcsai Miklósáé Nyíregyháza város főkertész-asz- szonyát. — A városi környezet ember nélkül is kihívás á növényeknek — mondja. — Az utóbbi esztendőkben az öntözés ellenére sok szép fa elpusztult, mert a hosszú aszályos időszak miatt a talajvizek szintje alig érte el a fák gyökereit. Mi mentjük, ami menthető, de ha egy fa már végképp elveszítette az életerejét és díszítő szépségét, látjuk, hogy haldoklik, ki kell vágnunk. Az ilyen fakivágásokat gyakorta kíséri az emberek szörnyülködése, pedig a ki- döntésre ítélt fák már értéktelenek. Helyükbe minél hamarabb csemetefákat kell ültetni, hogy felcseperedve, majd pótolják a szomszédos fákat, amik akkorra teljesen megöregednek. Ez a folyamatosság az élet rendje, csak ezzel lehet megőrizni a születés és halál természetes körforgását, a billegő ökológiai egyensúlyt. A civilizáció a legnagyobb pusztítója a zöld növényzetnek. A városi tanács Nyíregyházán ebben az évben közel ezerötszáz fát és tizennégyezer cserjét ültetett pótlásként. A város fáinak sorsa az emberektől függ. Nem rossz szándék kell az elpusztításukhoz, elég a nemtörődömség, figyelmetlenség, felelőtlenség. A hetvenes évek végén a megyeszékhelyen harminckétezer sorfa, tizenötezer parkfa volt körülbelül, és a köztereken kívül még számtalan fa állt. Most százhúszezer fánk van. Érdekes módon a magán- kertekben gyönyörűek a növények, mert azt személyesen gondozzák az emberek. Nem lehetne-e személyes ismerősünk például egy-egy fa, amelyik parkban áll, vagy az utcán ad hűs árnyat? És a jövő évtizedben vajon menynyi új fát és cserjét kell majd telepítenünk a városban? A megyében — erről számolt be Kovács Gábor, a Debreceni Erdőfelügyelőség megyei kirendeltségének vezetője — hetvennégyezer hektár erdő van. Tarpán és Fü- lesden az elmúlt évtizedekben egész erdőrészleteket kellett kitermelni. A múlt században elkezdett vízszabályozás miatt megváltozott a vízjárás. Az ember ezzel alakította a táj arcát, és egyben bele is szólt a természet ősi nyugalmú rendjébe. Ezt még súlyosbította a földgolyóbis kedvezőtlen klímaváltozása, az időnkénti helytelen erdő- gazdálkodás, a gondatlanságból felcsapó erdőtűz, a mérgező anyagokkal való szemetelés ... és áldozatul estek facsoportok, erdőrészek szerte az országban a „civilizációs fejlődésnek”. Bár erdeink jelenlegi állapota jónak mondható, időnként elszáradnak az erdőkben a tölgyek. Mi a kocsányostölgyek pusztulásának az oka? — kérdezzük Kovács Gábortól. — A szakirodalomban már a múlt században leírták, hogy az Alföldön időnként pusztulnak ezek a tölgyek. Ennek oka egyfajta kárláncolat, amelynek összetevői: a talajvízszint ingadozása, száraz és aszályos időszakok, a szárazság miatt, gyakran feltűnő kártevők. Ilyenek például az aranyfarú pille és a gyapjas pille, amelynek rajai egész erdőtömböket rághatnak meg. Évente több ezer köbméter száraz fát kell kivágnunk ... A helikopteres permetezés időben megállította a tölgy kártevőinek hadjáratát. Csak egyetlen kártevő van, akit még meg kellene állítani erdeink, városi fáink védelmében: ő az ember, aki egyik kezével épít és teremt, a másikkal ront és elvesz önmagától... Tóth M. Ildikó tárlata A megyén kívül Budapesten és az ország több városé- ban is találkozhatott már T6- key Péter képeivel, grafikáival a közönség. A rajztanárfestő első felállítását pontosan 20 évvel ezelőtt rendezte meg. s a most Vásárosnaményban megrendezendő tárlata húsz év terméséből való válogatás, áttekintést adva stílusairól, festői útjáról. Tőkey Péter indulására az alföldi iskola volt hatással, több képe a szűkebb haza tájait és tárgyait jeleníti meg. Falusi gazdasági udvarokat láthatunk a képeken, a megyeszékhely utcáit, a vízpartok csöndes magányát. Ezek közül a festmények közül elsősorban a szociográfiai töltésű képek a jelentősebbek. A festő a nyolcvanas években hátat fordít a figurális ábrázolásnak is, érdeklődése a modern törekvések felé fordul. elsősorban a Kassák Lajos nyomdokain induló magyar új konstruktivizmus és ú j geometria érdekli. Tőkey Péter ezen belül is igyekszik egyéni hangját megtalálni. A természettaniUmányok fel- használásával egy geometrikus rendszerhez próbál kapcsolódni. azokat a szerves összefüggéseket keresve, amelyek a természetre jellemzőek. Tőkey Péter önálló tárlatát Vásárosnaményban a városi művelődési központ kiállító- termében december 5-én nyitotta meg Huszár István. A tárlat január 5-ig tekinthető meg. <b. i.) Kollázs Csökkenő vízbírság — javuló tisztítás Egy kézkei a környezet védelme Környezetvédelmi bírságot az idén még — meglepő módon — nem vetettek ki a hatóságok. Pedig aki nyitott szemmel, orral és füllel jár, az érzékelheti, hogy bizony nem ártana szigorúbbnak lenni a természet pusztítóival szemben. Éveken át nem volt igazi gazdája a környezetvédelemnek. Zaj okozása és veszélyes hulladékok elhelyezése miatt az Országos Környezet- védelmi és Természetvédelmi Hivatal észak-alföldi bizottsága szabta ki a bírságot. Légszennyezés után az üzemeknek, vállalatoknak a ta- nácsnál kellett jelentkezniük önkéntesen (!) a szennyezésük V nagyságának bemondása végett. Szennyvíztisztítás elmulasztása miatt a vízügy, míg a csatornabírságot a SZAVI- CSAV állapította meg. A fent d leírt állapot részben — úgy ' tűnik — most megoldódott. Az idei év második felétől J megszűnt a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság, helyette megalakult a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság rövidítve rémes: FETIKÖVIZIG) az illetékes minisztériumok átszervezésével összhangban. Dr. Faragó Istvánt, az igazgatóság hatósági osztályának vezetőjét kérdeztük: milyen új feladatokat jelentett számukra a névváltoztatás? — Továbbra is hozzánk tartozik a vízminőségvédelem, valamint a vízgazdálkodási feladatok ellátása, de kibővült a hatósági jogkörünk: zaj- és rezgésvédelemre, veszélyes hulladékok tárolásának ellenőrzésére, a levegő tisztaságvédelmére, valamint a természetvédelmi, illetve a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek tájvédelmére. Azzal a céllal hozták létre osztályunkat, hogy első fokú környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatokat lássunk el az államigazgatásban. — Az eltelt öt hónap alatt mennyi bírságot vetettek ki? — Környezetvédelmi bírságot még nem vetettünk ki, mert az ellenőrzéseink most vannak folyamatban. A szennyvízbírság 1981-től a mai napig csökkenő tendenciát mutat. Abban az évben 12 milliót fizettek be a vállalatok igazgatóságunkhoz ezen a címen, míg most ez év végén 2,1 milliót fognak. Ez a csökkenés annak köszönhető, hogy a tyukodi konzervgyár, a demecseri keményítőgyár, vagy a nyíregyházi Elekter- fém, melyek milliós nagyságrenddel járultak hozzá a fentebb említett bírságösz- szeghez, megoldották a szennyvíztisztításukat. Most a legújabb szenyezőink a termelőszövetkezetek a hígtrágya nem megfelelő elhelyezése miatt. Ilyen például a pátrohai Zöldmező, a tisza- berceli Bessenyei, a 'nagy- ecsedi Rákóczi, de már ők is konkrét lépéseket tettek ennek megszüntetésére. — Mire fordítják a bírságból befolyt összeget? — A vízügyi alapba kerül, amelyet a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium kezel. A megbírságolt üzemek szennyvíztisztításuk fejlesztésére ebből az alapból igényelhetnek támogatást. Erre egyébként a megyében már volt példa. /-----------------------------------------\ A „csatorna” művészete Hurrá! Lesz mozicsatorna Nyíregyházán a kábeltévé révén. Hogy mibe fog kerülni, azt még nem tudom, de biztosan nem lesz filléres mulatság. És micsoda kínálat! A Magyar Televízió kereskedelmi vállalkozása már elküld- te. a tévé le is vetítette az előzetest. Ölnek, gyilkolnak, ütnek, rúgnak, kábítanak, verekszenek. üldöznek, kivégeznek. Ez derül ki a bemutatóból. És micsoda csel! Az előzetes összefoglaló képsorain feltűnt Fernande!. Jean Ga- bin, Gérard Philipe képe fis. Ez azt sejteti, hogy az <5 filmjeikből is fognak vetíteni. De valami ügyesen manipulált módon az ő filmjeikből nem volt előzetes. A kilátások tehát nem túl biztatók. Abban az időszakban, amikor a kriminalista azt jósolja, hogy a századfordulóig több mint kétszeres lesz a bűnelkövetés hazánkban. előre megfontolt szándékkal kínálják: a lakásokban. fotelból lehessen tanulni a bankrablást (volt most kettő hazánkban), a rablást, erőszakot (utalnék a Kék fény legutóbbi adására). Lesz tehát filmcsatorna. A csatorna művészetével. És még fizetni is fogunk érte. Már aki. (bürget) V____________ÍZ ___________J Kisvárdán 1984. január 1- től 1988. június 30-dg 718 lakás épült meg. A megindult laikásópítéséket nagyban elősegítette, hbgy 1986-batn felülvizsgálták a város általános rendezési tervét s ennek során a tilalommal terhelt ingatlanok: számát 834-ről 520-ra csökkentették. Még ebben az évben — 1986-ban — módosították a város belterületi határvonalát s így alakult ki az Árpád úit keleti oldalán családi épületek építésére alkalmas 26 telek, melyek beépítése jelenleg is folyamatban van. Jelenleg 34 teleik vár értékesítésre a Bihari János utcában egyedi családi lakóház a Virág Ferenc utcában korszerű csoportos lakások építésére. Az elmúlt 3 év sorár megépült lakások túlnyom! többsége három és több szobás korszerű elrendezésű, nagyrészt központi fűtéssé: ellátott, tetőtórbeépítéses lakás. A típusterveik mellett a; utóbbi időben már egyn több lakóépület készül egye di tervek alapján. FeJvéte lünkön: épülő lakások a Vá: utcában, (vincse) Válságban a család és az iskola A gyerek nem kap elég felníttet Azt, hogy ma az iskola válságban van, már senki sem tagadja; hogy a helyzet aggasztó, ma már mindenki elismeri. De arról, hogyan jutottunk ide, s a jelenlegi szituációban mi a teendő, sokan, sokféleképpen vélekednek. Többek kö2ött ezekről a kérdésekről beszélgettünk Simon Gyulával, a Hazafias Népfront pedagógiai bizottságának elnökével, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnökével. A peremre sodródott — A pedagógia 1945 óta késlekedik. Ügy szemléltethetném, mint egy futóversenyt: a tízezer méteres táv elején a pedagógia lábán kibomlott a cipőpertli, s amíg elbibe- lődtünk az új masni megkötésével, az idő elrohant, a hátrányt pedig már nem lehet behozni. A kormányzat azonban most is kapkod az anyagiak terén: lyukakat törököd, s főleg ott, ahol a veszély nagyobb. így a pedagógia szükségszerűen a peremre sodródott. — Lábra kapott a pragmatista szemléletmód. Pedig a pedagógus számára az élet teljessége lenne a fontos, nemcsak a szakmai tudás — de ehhez pénz kell. A bikaborjak neveléséhez nem szükséges Verdit ismerni. Vallom ma is, hogy a pedagóguspálya szakma, hivatás, művészet: létforma. Régen a gimnáziumi tanár önművelésének megvoltak a feltételei: volt ideje és pénze. Nyáron tudott utazni. Hol állunk ma ettől?! — Ma is életforma (lenne) nevelőnek lenni ... — Ö, igen; csakhogy többek között az iskola már nem az egyetlen tudásforrás, így az osztályban nem biztos, hogy a tanár tudja a legtöbbet. Ma sakkal kevesebb az imago, mint régen. Az iskolai életben a túlterhelés, a kiszolgáltatottság következtében a tanár képtelen valamennyi feladatának megfelelni: tudja, hogy bármikor „lebuktatható”, ellenőrizhető, ezért teli van szorongással. A frusztrált pedagógus pedig nem lehet példakép. A hajtóerő: a követelmény — Miben érzi a legnagyobb problémákat? — A modern pedagógiában a tanítvány nemcsak tárgya, hanem alanya is a nevelésnek, azaz: a gyermek visszakérdezhet. A még most is élő herbarti pedagógia ezt elutasítja. A fő kérdés: az ex katedra kijelentett dolgoktól tovább lehet-e menni, kialakulhat-e partner- kapcsolat nevelő és nevelt között? Szókratész volt az első igazi pedagógus, ő azt mondta: mindenféle oktatásban nem az ismeret, a probléma az elsődleges. Az ismeret még nem műveltség. Viszont az kell, hogy az ismereteket rendszerezzük. Az erőfeszítés nélkül szerzett ismeret nem nevel: ugyanis az iskola hajtóereje a követelmény. De a mai osztályokban zömmel frontális ismeretközlés folyik: negyven gyerek esetében hogyan lehet differenciálni, mikor minden közösségben vannak retardáltak és vannak „cápák”, akiket minden érdekel. — Mi lenne a megoldás? — Az, hogy minden tanulót hozzásegítsünk ahhoz: elérje önnön maximumát. Mert vallom azt a sehilleri gondolatot: „senki se mulasz- sza el önmagát”. De ehhez figyelembe kéne venni, hogy nem a gyerek van az iskoláért, hanem fordítva. A fő gond Comeniustól ered: szerinte mindenkinek mindent meg lehet tanítani Később rájöttünk: ez így nem igaz. Ma úgy tehető fel: sokat rosszul — vagy keveset jól. Sajnos, a tanterveket tudósok állítják össze, pedig arra lenne szükség, hogy az csinálja, aki érti az iskolát, ismeri a gyerekkor pszichológiáját. Ezért nem véletlen, hogy az ország 270 gimnáziumából százban saját tanterv alapján oktatnak, örkér István mondta egyszer: i a gimnázium, ahol érettség zett, kíváncsivá tette a v lágra. Masern lehetne más cél: szellemi mohóságban é személyiségeket adni a tá sadalomnak. Hiányzik az életöröm — Mii tehet ezért a cs Iád? — A család mostans éppoly csődben van, mi az iskola. Az anyákból ára na a szeretet: ók az érzel: élet megteremtői. Csakho a nő délelőtt dolgozik, m: hazaér, lelkileg kimerült, gyerek viszont nem kap el felnőttet. Felmérések i| zolják, hogy az apák át] 20 percet tudnak foglalkc ni a gyerekeinkkel. — A ma fiatalságától fii a holnap jelene. Ai.lyenr látja őket? — A fiataloknak len programjuk. Az ifjúság i pontosan tudja, miről v szó a társadalomban, árr direkt ideologizálástól vl száriad. Az utóbbi idői mást hallott az iskoláb mást otthon és mást az cán. A mai fiatalság se mivel sem rosszabb, mint ötven évvel ezelőtti. Az isi Iában minden felülről j< hiányzik a mumkaöröm, a tékosság, a mozgás. Ezért délutáni szubközösségekt keresnek kárpótlást. Ma, a: kor a politikában a denn rácia felé nyitogatjuk a 1 púkat, ideje lenne a peda giában is eljutni a demok tikus iskolához. Karádi Zi Osalás bűntettében és ma- gánoikímt-hamdsítás vétségében találta bűnösnek a Nyíregyházi Városi Bíróság •a negyvenhárom éves, nyírbátori illetőségű V. Istvánt. A jogi szakkifejezések pikáns (illatú) ügyet takarnak. V. István 1987-ben „tisztasági szolgáltató kisiparosként” dolgozott. Megállapodást (kötött a niagykállói áfész bőrdíszmű és paplan- üzemében található W. C.- gödör és csatorna tisztítására. A vállalt munkát elvégezte, azonban „az űrgödör méreteit, . valamint a csatorna hosszát nem a valóságnak Mekkora az „íírgödör” megfelelően tüntette fel, használva azt, hogy elfog; ták az általa bemondott n reteket,,. A megbízónak 32 ezer forinttal számolt többet. A bíróság jogerős fitséle vei a vádlottra hat hót börtönt szabott ki, a szab; ságvasztós végrehajtó azonban egy év próbáid felfüggesztette. Köteles m téríteni a nagykállói áfe nek járó kártérítést is, ny százalékos 'kamattal, és ö szesen négyezer forint el rási illetéket és bűnügyi ki séget is állnia kell a cs „tisztasági szolgáltató 1 iparosnak”. (száraz)
