Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-24 / 306. szám

1988. december 24. Sorsunk tükre A régi mágius könyvek úgy tartják: a nőknél a bal tenyér­ből. a férfiaknál a jobb tenyér­ből kell sorsot olvasni először, aztán összevetni a másik tenyér­rel. A bal kéz az örökölt tulaj­donságokat. képességeket, a szer­vezet természetes tartalékait mu­tatja meg. a jobb kézen viszont azt lehet látni, hogy az illető az élete folyamán mit képes ezekből r megvalósítani, milyenek a kilátá­sai. A bal kéz tehát az ösztönvi­lágot jelképezi, a jobb a tudatot, a realitást. A két tenyér vizsgá­latából arra is rájöhet a jós. hogy az illető természetében a nőiesség, vagy a férfiasság ját­szik-e nagyobb szerepet. Bár az ujjak alakjának, hosz- szának. vastagságának, a köröm színének, formájának is nagy a jelentősége a tenyérjóslásban, a lényeg mégiscsak a tenyér vona­laiban és mintázatában rejlik. A tenyérnek 7 fő vonala van. A 7-es kabalisztikus szám. ezért ezeknek a vonalaknak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az ujjtövek alatti dombok- száma is 7. Az ujj mellékvonalainak szá­ma: 4. 7 fővonal: 1. Szívvonal: A fej vonal fölött húzódik. 2. Fejvonal: A mutató és a hü­velykujj között kezdődik. 3. Életvonal: Félkörívben veszi körül a hüvelykujjat. 4. Sorsvonal: A tenyér függőle­ges vonala. 5. Napvonal: .Az életvonalnál vaáírua ,ii(*tárÍMímá;i lered. 6- Ine-A rfWWftWfflíljtó1 7. Vénusz (ÍV j(TV' ' H 'Kulkpso ujj tövétől gyűrűben ível a kis­ujj és a gyűrűsujj találkozá­sáig. 1. A szívvonal: Ha teljesen hi­ányzik, súlyos szervi betegséget jelent, amely végzetes is lehet. A szí.vvonal általában kettps. Al- só része az ösztönt és a szenve­délyeket mutatja, a felső az iga­zi. tiszta szerelmet jelzi. Amelyik mélyebb, kifejlettebb, az az ural­kodó. A szívvonal általában a fejvo­nal fölött kezdődik. Ha viszont a középső ujj alól indul, azt jelen­ti, hogy nem vagyunk hűségesek és kitartóak a szerelemben és a barátságban, könnyen hajiunk a csábításra. Érzelmeink és szen­vedélyeink vezérlik tetteinket. Ha a szívvonal kettészakad a középső ujj alatt: rövid élet. Ha a S2$vysonai .fPáhajlfik, fejvonal­ra: rossz, ha)larr\ok. 2. A fejvonal: Ä szívvonal alatt, az életvonallal egyesülve fut ke­resztül a tenyérben. Ha csak a tenyér közepén, félúton egyesül a szív- és az életvohal. az önma­gunk iránti bizonytalanságot, ki- sebbrendűségi érzést (esetleg kis­hitűséget) . vggy az önbizalom teljes hiányát jelenti. .Úgy tartiá'k. akinek kettős fej­vonala van a tenyerében, az vá­ratlanul nagy vagyont örököl. 3. Az életvonal: A hüvelykuj­jat veszi körül. Hosszúsága élet- éveket jeléz. Ha félkörívben a csuklóig ét:, 90 év, ha csak ki­csivel ér lejjebb a tenyér köze­pénél : 60 év. (Itt mind a két te- nyer életvonalát össze kell ha- sonlitani. mert a kettő együtt és nagy szerencsét mutat. A léha és könnyelmű életűek életvonala több. kicsike kereszt­ben ér véget. Amikor az életvo­nalon egy négyszöget látunk amiben kereszt van. áz azt je­lenti. hogy életveszélyből mene­külünk meg. 4. A sorsvonal: A tenyér függő­leges. vagy majdnem függőleges vonala. Nem mindegyik tenyéren egyformán erős. Ha a jobb te­nyéren tisztább, azt jelenti, amit elértünk, magunknak köszönhet­jük. Ha a bal tenyéren kifejlet- tebb: jó családi körülmények közé születtünk. Akinek a te­nyeréből hiányzik a sorsvonal, az teng-leng a világban, komo­lyabb eredményeket soha nem fog felmutatni. A házasságával lesz szerencsés az az ember, aki­nek a tenyerében a sorsvonal a holddombon kezdődik, és szaka­dás, hézag nélkül a szívvonalig fut. Ha viszont csak a fejvonal­tól kezdődik a sorsvonal: 30 éves korunk után teljesülnek be a vágyaink. 5. A napvonal: Nem mindegy, hol kezdődik. Ha a szívvonaltól: öregkorig kell várni a szerencsé­re. A tenyér közepétől: magunk­ra vagyunk utalva, harcolni és küzdeni kell a vagyonért. A holddombnál kezdődik és az apollódombon ér véget: siker és gazdagság kíséri életünket. Élet­vonaltól ered a,z apcxllódombig: minden sikert rokoni segítséggel és protekcióval érünk el. 6. A májvonal: A sors és fej­vonallal együtt háromszöget al­kot a tenyérben. A csuklónál kezdődik, általában az életvonal­ból ered, vagy mellette kezdődik. Inkább az egészségi állapotot mutatja, illetve azokat a tulaj­donságokat. amiket a szervezet egészsége, vagy betegsége befo­lyásol. esetleg meghatároz. Ezért az erőteljes, szabályos máivonal olyan embert mutat, aki vidám, egészséges, aókédély-ú, /Optimista és szeretetre KX\é,Uó, pwmjí^ában, életében sikérés. A sárgás színű és kanyargós, szakadozott mái­vonal keserű. kedélytelen. epés természetű embert jelez. 7. A Vénusz-gyűrű : Gyakran hiányzik a higgadt, türelmes, gondolkodó típusú emberek te­nyeréből. Ez a gyűrű ugyanis az érzéki, ideges, állandóan /feszüli emberek életmódjának milyensé­get jelzi. Harag, hangulatin gad o­«értődés, ,prlődés, csalódás latiit&iA ~—»■»----­élettempót. és erősen merülnek a tartalékok. Stresszgyűrünek is nevezhetjük. MELLÉKVONALAK: 1. Házassági vonalak: A kisujj mellett a tenyér oldalán kezdőd­nek, és a tenyérben, a kisüti alatti dombon érnek véget. A rö­videk és halványak azt jelentik, hányszor foglalkozott komolyan az illető a házasság gondolatá­val. Csak a hosszú és tiszta vo­nalak jelentik a valódi házassá­got. Ha a házasság vonala hosz- szű és mély, boldog lesz a há­zasélet. Ha viszont egy határo­zott vonal mintegy kettévágja ezt. a házasság válással végző­dik. 2. A. csuklóvonal: A kezet el­választja a csuklótól. Több te­nyérjós a csuklóvonalak számá­ból következtet az életkor hosz- szúságára. Egy csuklóvonal 30 évet jelent, kettő 60 évet. három 90-et. négy vagy több a száz év feletti kort. Amennyivel rövidebb egy csuklóvonal (azaz nem telje­sen ér végig a csuklón), annyi életévet kell levonni az évek összegéből. Ha valakinek csak egy csuklóvonala van. nem je­lent feltétlenül rövid életet, mert ebben az esetben az is számít, mit mutat az életvonala. 3. A háromszög: Vagy a fej-, élet- és májvonal; vagy. a fej-, élet- és napvonal alkotja. Inkább az aktív jobb kézen szokták vizsgálni, ha arra kíváncsiak, mit ért el az ember magától. A passzív bal kéz háromszöge az örökölt jellemet mutatja. Széles, nagy és majdnem szabályos há­romszög: nemes jellem, megbíz­hatóság. becsületesség. segítő- készség. Szűk, alig felismerhető, halvány háromszög: alamusziság. önzés, rosszindulat, gyávaság. Ha a háromszög felső szöge he- gyes: szellemi és lelki gazdagsá­gú illetővel van dolgunk. Amikor ez a szög tompa, a fej- és élet- vonal nem ér össze, vagy alig látható: gondolkodásbeli tunya­ság. butaság az illető egyik jel­lemzője. 4. A négyszög: Minél szélesebb a négyszög a közepén, annál in­kább bízhatunk az illetőben. A keskenység általában mindig rossz tulajdonságokat mutat. (Dr. Holló Erzsébet: Baboná­sok. kártyavetők kézikönyve, dr. Kosutyán István: Kézvonalak — embersorsok című könyve és más tenyérjósló könyvek nyomán.) ízes népi szólásmondások Debrecen egyik leggazda­gabb cívisének nagyon kö­vér lányát kellett a teoló­gusoknak táncoltatni, ezzel viszonozva a sok jó túrós- dubbancsot, a mazsolás tyúk­húslevest, a finom bárány- tokányt, amit vasárnapon­ként ettek a cívis asztalnál. Sorsot húztak, ki kezdje a táncot. A táncból visszatérőt kíváncsian kérdezte a soron következő. „Hogy táncol a lány, komám"? A legény iz­zadt homlokát törölgetve la­konikusan válaszolt: „Hej, nehéz szekér ez egy lú után, pajtás.” Esküvőről jön az új há­zaspár. Hatalmas termetű a férfi, kicsi az új aszony. So­kan sajnálják a kicsiny asz- szonyt. Egy arra menő pa­rasztember akkurátusán szól a sajnálikozóknak. „Miért kell ezen sajnálkozni, hiszen még sohasem nyomta agyon a boglya az egeret.” Templomi esküvőről megy hazafelé a szókimondó asz- szony. A komaasszonya, aki nem látta a nászmenetet, kí­váncsian kérdezi: „Milyen a menyasszony?” Az öregasz- szony válasza: „Olyan, ágyba kicsi, bölcsőbe nagy.” Öreg parasztember fiatal­hoz illő ruhában hetykén megy végig a falun. Háta mögött összesúgnak az öreg­asszonyok. „Vén lovon csikó­iké Futár." Mahomet testű ember a vőlegény, sovány, vékony a menyasszony. A férfiak saj- nálják a hatalmas testű em­bert, az asszonyok sajnálják a vékonyka menyasszonyt. A. legtekintélyesebb öregember mosolyogva mondja. Ne saj- náljátok egyiket se, mert „akármilyen keskeny porta, csak négy méter azon a ka­pu." ★ öregasszony panaszkodik a szomszédjának, hogy hiába Oktatja a fiát, az nem hallgat a szavára. Olyan lányhoz jár, akit ő nem szeretne menyé­ül. A szomszéd csöndesen ok­tatja. „Hiába itt a beszéd ko­mámasszony, mert a rúd irá nyitja a szekeret.” A Tisza holtágában ruhát súlykolnak a menyecskék. Ruhájuk, térden felül felcsíp- tetve. A víz is eltakarja tér­düket. Legényke formájú fi­úk csintalankodnak. „Iszik a kacsa néném”. A legcserfe- sebb menyecske hamar vá­laszol. „Innál te is öcskös, ha kolbászt vacsoránál volna.” ★ Egy félrelépett menyecskét dicsér a lelkész, mert igaz töredelemmel megbánta előt­te élkövetett bűnét. A legö­regebb presbiter halkan megszólal. „Ne feledje nagy­tiszteletű uram, amelyik ku­tya egyszer átúszta a Tiszát, másodszor is megpróbálja azt.” ★ Két lány beszélget a sze­retőjéről. Az egyik ugyan­csak dicséri, hogy milyen nagy, sudár ember az ö sze­retője. Azért beszél róla olyan dicsekedve, mert a másik szeretője olyan közép- termetű csak. Hirtelen villan a szeme is, a nyelve is a má­siknak és gyorsan odavágja: Megnősül a Hornyák né­ni fia. Minden reggel meg­kéri az anyját, hogy vigyáz­zon a menyecskére, amíg ö estéiig kaszál a réten, mert hát a leány korábban is ke- rekszemű volt, azt beszélték róla. Az apja hallja a be­szédjüket, majd odaszól a pipafüst mellől: „Fiam, ame­lyik asszonyt őrizni kell, azt úgysem leh.et megőrizni.” Több férfi-koma összejön téli estvélen, hogy megtár­gyalja a falu ügyét-baját. A háziasszony, mint a falu dol­gairól jól értesült, beleszól a beszédbe. A házigazda hoz­zájuk fordul: „ne hallgassa­tok rá komák, asszonybe­széd pipafüst.” Ha a lelkész készületlenül megy a szószékre és szalmá- zik, megjegyzik az öregek: no a tiszteletes heverő mar­hának nézte ma a gyüleke­zetei. Olyan beszédet mon­dott, amire az illik: „Heverő marhának jó a szecska is.” Kötetek, kutyafuttában Szakmai berkekben nagy vitát váltott ki a közelmúlt­ban megjelent Szabolcs-Szat- már megye műemlékei című kétkötetes könyv. így történt ez a Hazafias Népfront kör­nyezetesztétikai bizottságá­nak legutóbbi ülésén is, ahol megállapították; a legna­gyobb érdem a könyv megje­lenése. Használatát, kezelését azonban számos felületesség, tévedés, pontatlanság nehezí­ti. Alapvetően elhibázott az a szerkesztési elképzelés, amely szerint a társközségeket mu­tatja be, így egy-egy adatért 4—5 helyen kell a könyvet felütni. Itt hangzott el, hogy indokolt volna legalább a hi­bákat helyreigazító adatok jegyzékét közreadni — amely­re akár helyi kiadványban a „Egyedül az őszinteség segíthet... Egy börtönviselt gondolatai az újrakezdésről Nagy érdeklődéssel olvastam az 1988. december 9-i számban megjelent „Börtönből munkahelyre” című cikket. Tekintettel arra, hogy — sajnos — sze­mélyes tapasztalatokkal rendelkezem, így van véleményem a témával kapcso­latban. A cikk igen jól szemlélteti a börtön­ből szabadultaik helyzetét, csak éppen semmi hasznosítható, segítő 'tanácsot nem ad. Márpedig egy több éves bünte­téséből szabadult embernek igenis van szüksége erre a segítségre. Igen gyako­ri a család szétesése — okkal —, vala­mint az, hogy a volt munkahely fel­mondja munkaviszonyát a büntetés le­töltése alatt. Nem nehéz elképzelni, ho­gyan fogadják ott a szabadultat, ahol csaik azt tudják róla, hogy börtönből szabadult. Korábbi munkaihelyére ért­hető okokból nem szívesen megy fel­vételre jelentkezni, hisz úgy érzi — joggal —, hogy az is büntette, aki el­len semmi bűnt nem követett el. A börtön hosszú büntetési idő alatt nem készíti fel a szabadulót az életre. A sza­badulás előtt állának egy lehetősége van leendő munkahelykeresésre, a leve­lezés, amit egyik fél sem vesz kellő ko­molysággal. Előfordult, a levélben meg­keresett és felvételi ígéretet adó válla­lat személyes megkeresés’ után — sem­mi ígéretről nem tudva — elutasítja a jelenüitv ót. Solkadszori kísérlet utál. örül a szabadult, ha tisztességesen szó­ba állna vele, nem kigúnyolják, meg­—oasztalatom — ha komolyan színezve. Ezek ellen ismét egyfélekép­pen lehet eredményesen védekezni, az őszinteséggel. Mert volt olyan is, aki távollétemben — leállította a mesélőt, mondván: ő elolvasta a hivatalos ítélet másolatát és abban közel sem ez volt leírva. Közel ötéves böntönbüintetésem után — ami életem első büntetése volt —, három éve szabadultam. Szabaduláso­mat követően szintén szembetalálkoz­tam a cikkben leírt gondokkal. Több eredménytelen — hisz kereskedői — foglalkozásomtól el lettem tiltva — se­géd- vagy betanított munkáskémti elhe­lyezkedési 'kísérlet után a fent leírtak­kal élve sikerült munkahelyet szerez­nem. Munkahelyemen azóta is szívesen, s úgy érzem, mimikám után megbecsülve dolgozom. Mondhatom, hogy új bará­tokra találtam munkatársaim között. Lehetőségeikhez mérten segítettek, segí­tenek életem újrakezdésében, a sokat emlegetett beilleszkedésben. Csupán egyet nem szabad sohasem elfeledni: a a megszerzett bizalom érték, arra na­gyon kell vigyázni. Ui. Az itt leírtak közlésé- hez nevem feltüntetése nél­kül hozzájárulok, bízva ab­ban, hogy ezzel másoknak is segítséget nyújthatok az élet újrakezdéséhez. Ha két embernek sikerült, már meg­érte. Tisztelettel: K. I., Nyíregyháza gondolja további életét a szabadult — és tisztességesen akar dolgozni — ne a felvételi irodákban kísérelje meg ügye intézését megkezdeni, hanem a sze­mélyzeti vezetővel próbáljon kérni személyes beszélgetést. Ott általában nagy gyakorlattal, emberismerettel rendelkező szakember van, aki átérzi a jelentkező problémáját, s ha van rá le­hetősége, segít. Hangsúlyozom az őszin­teség fontosságát. Egy ember jelenlété­ben kell elmondani azt, amiről nem szí­vesen beszél az ember. Ha van rá lehe­tőség, adja oda a jelentkező a bírósági ítélet másolatát elolvasásra. Ezzel elejét veheti a jólértesültek pletykaánadatá- naik. Amennyiben lehetőség van rá, a felvétel előtt személyesen beszéljen le­endő munkahelyi vezetőjével is. Kérje meg a segítségét, garantálton szükség lesz rá. Ezzel a megoldással elkerülhetjük a felvételi adminisztrációnál „unatkozó” hölgyek kíváncsiskodó, esetenként meg­alázó kérdéseit is. A 'következő nehéz feladat, ami elé néznie kell a leendő munkásnak, a munkatársaik előítélete. Itt is az őszinteség segíthet. Meggyőző­déssel állíthatom, érdemes az első Munkanapon személyesen elmondani a büntetéssel kapcsolatos minden elmond­hatót. Nem szalbad megvárni, míg vala­ki pletykából vagy féligazságból szerez a múltról tudomást, hiszen abban min­denki biztos lehet, hogy múltja nem mariad titokban. Volt olyan személy, aki bűnömről semmit sem tudva, „előadást” tartott büntetésem okáról újdonsült munkatársaimnak, saját fantáziával ki­megyei könyvtár is vállalkoz­hatna. ★ Kommentárunk: Az egyik szemünk sír, a másik meg ne­vet. Végre, megismerheti ér­tékeinket az egész ország, igazán ízléses „tálalásban” mutatja be a kötet Szabolcs- Szatmár településeit. Valóban kár, amiért üröm is vegyül örömünkbe — és nehezen fo­gadható el a szerkesztőknek az a magyarázata, hogy „megnehezítette a munkát a szatmári, beregi részeknek, egyáltalán a megyének a fő­várostól való távolsága Sejthető, mit takar e megfő- galmazás: ha három hét kel­lett volna egy feltáró munká­ra, abból csak három nap lett, és a pesti aszfalthoz szo­kott kutatók már futottak is vissza a fővárosba. Tény, hogy ma sem elég vonzó ez a mi vidékünk, de akkor miért nem adták ki „albérletbe” az aprómunkát az itt élő kuta­tóknak, sőt, amatőr helytör­ténészeknek, akik SZÍveS- örömest szállították volna a hiteles adatokat. Például a fehérgyarmati Örökségünk őrei elnevezésű középiskolás csapat tagjai­nak, akik a hasonló nevű or­szágos vetélkedőben értek el ragyogó sikert kutatómunká­jukkal. ök megtalálták a helyszínen azokat az épülete­ket, melyekről a könyv azt írja. ma már nincsenek meg, másutt pedig csak a hűlt he­lyét látták annak, amiről azt közlik, most is ott áll az az épület. Játékos tárgyaláson állították a diákok „bírósá­guk” elé a kötetet, kibelezve minden hibáját. Ha készül a helyi, javító kiadvány, abban a fehérgyarmati diákok ta­pasztalatait mindenképpen figyelembe kellene venni. Nem lenne szabad viszont letudni egy diákjátékkal és játékos büntetéssel a könyv legdurvább hibáját: azt, ahol a régen elhunyt kutatóról közlik, milyen újabb tanul­mányát kívánja publikálni. Már csak a szakmában nagy tiszteletnek örvendő tudós személye iránti kegyelet dik­tálhatta volna azt a kötet szerkesztőinek, hogy legalább a korrektúrát elvégezzék. (be.) KM KARÁCSONYI melléklet „Szebb a kicsi, a furcsa, minek az a nagy csúnya.”

Next

/
Thumbnails
Contents