Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. decemDer a. Tanácskozik a szakszervezetek országos értekezlete December 20-ára Összehívták az Országgyűlést (Folytatás az 1. oldalról) líthatnám: tanácskozásunk legfontosabb feladata, hogy ebből a tényből, tehát egy felelős és markáns érdekképviselet, érdekvédelem elvállalásából adódó összes fontos konzekvenciát levonjuk. — Ezek sorában első helyen szeretném megemlíteni, mint alapvető jelentőségű kérdést: a Magyar Szocialista Munkáspárthoz fűződő viszonyunk alakulását. A szakszervezetek céljai egybeesnek a párt által vállalt történelmi hivatással, ezért olyan társadalomban kívánnak munkálkodni, amelyben a párt társadalmi vezető szerepe érvényesül. Maguk is egy alulról építkező, demok- ratikus szocializmus megvalósításán munkálkodnak, támogatják a párt erre irányuló törekvéseit. Ugyanakkor mindezt úgy értelmezik, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya partneri viszonyt jelent, ahol nem az alá- és fölérendeltség, hanem a társadalmi-politikai egymásra utaltság a fő rendező elv. Ilyen módon minden kétséget kizáróan le lehet szögeznünk: a magyar szakszervezetek teljes önállóságot élvezve, véleménynyilvánítási és cselekvési szabadságuk birtokában fejtik ki tevékenységüket, aziaz más szervezetektől függetlenül látják el feladataikat. Ezt követően a szakszervezeti mozgalom megújításáról beszélt, s kiemelte azt: ajánljuk az országos értekezletnek, hogy erősítse meg: a jövőben valóságos szövetségi alapokon, a tagság, a tagszervezetek elhatározása alapján létrejövő önkéntes szövetség formájában működjön a szakszervezeti mozgalom a szervezet minden szintjén. Ez a felfogás feltételezi, hogy nagy önállósággal rendelkező szakszervezetek önkéntes tömörülései alkotják af - szaik szervezeti mozgalom gerincét, azaz közkeletű kifejezéssel élve az egész mozgalom, az egész szervezet alulról építkező, alulról meghatározott. Ez a szerveződési elv lehetővé teszi, hogy erőtel je sebben érvényre jusson a tagság szakmai, foglalkozási ágak szerinti differenciáltabb szervezkedési igényé, egyben azt is feltételezi, hogy az önálló szakmai, foglalkozási szervezetek ágazati tömörüléseket alkotnak, megvalósítva mind a szakmai, mind az adott munkahelyhez kötődő érdekek képviseletét, védelmét. A szakszervezeti mozgalom átalakulásával, az érdekképviselettel kapcsolatban a beszámoló megfogalmazta: — Számos a gond a fizikai dolgozók között, akiknek jelentős része súlyos terheket vállalt az elmúlt években és tette ezt úgy, hogy túlmunkával ellensúlyozta romló életkörülményeit, nem panaszolva fel napontá helyzetét. Ök azok, akik a szerkezetváltással együtt járó terhekből, a foglalkoztatási gondokból is a legnagyobb részt kényszerülnek vállalni. Egyes értelmiségi rétegek mélyen képzettségük, szaktudásuk, potenciális társadalmi-gazdasági szerepük alatt részesülnek a társadalom anyagi-erkölcsi megbecsüléséből. A társadalmat más metszetben vizsgálva talán még súlyosabb a helyzet a fiatalok, a nagycsaládosok és az idős emberek egyes csoportjai körében. Ez egyebek mellett azt is igényli, hogy az egyes társadalmi rétegek, csoportok eltérő helyzetéhez, törekvéseihez alakítsuk szerveződési elveinket, gyakorlatunkat. Ebből pedig az is következik, hogy nem szabad azonos megoldásokban gondolkodnunk. — Amikor a szakszervezetek véleményt mondanak a gazdaság helyzetéről, az élet- színvonal és a szociálpolitika kérdéseiről, akkor ezt alapvető funkciójukból fakadóan o munkavállalói érdekeket szem előtt tartva és azok érvényesítésére törekedve teszik. Teszik ezt annak ellenére, hogy talán évtizedek óta nem volt ilyen szűk a mozgástere az érdekérvényesítésnek. A hosszabb ideje csökkenő életszínvonal, az ugyancsak több éve csökkenő reálbérek ellenére a vita még mindig nem a visszaesés megállításáról folyik, hanem a további csökkenés üteméről, annak lehetséges mérsékléséről. A szakszervezetek tudatában vannak az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetének. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az ország valós gazdasági, nemzetközi pénzügyi terheiről nyilvánosságra hozott adatok azonban számunkra is megdöbbentőek voltak. A reális elszámolás hiányában szembesültünk most már évről évre visszatérően azzal a megmagyarázhatatlan ellentmondással, hogy a látható erőfeszítések, az életszínvonal korlátozása ellenére a népgazdaság helyzete tovább romlik, a kialakuló gazdasági helyzet a vártnál mindig rosszabb és ez további áldozatokat követel a lakosságtól. Mindez meglehetősen kényes helyzetbe hozta a szakszervezeteket, hiszen a valóságos helyzet ismerete nélkül köny- nyen irreális követelések élére állhatnak vagy éppenséggel ellenkezőleg, önmérsékletet tanúsítanak akkor is, amikor ez nem lenne indokolt. A szakszervezetek megítélése szerint a politikai vezetés, a kormányzat azzal, hogy a 80-as évtized elején, közepén kitért a valóságos helyzet bemutatása elől, súlyos felelősséget vállalt magára. A parlament ülésszakán tett bejelentés szükséges lépés volt a társadalmigazdasági helyzetünkkel történő szembenézés útján. Szükséges, de nem elégséges. Hátra van még a felelősség megállapítása, annak feltárása, hogy milyen döntési mechanizmus, okozta, ho|y hpsz-. szú ideig iíyeii nagyságrendű terhek halmozódhattak fel. Természetesen a most feltárt. tények jottányit sem könnyítettek a szakszervezetek helyzetén. Ellenkezőleg. Még szűkebbre vonták cselekvésünk egyébkén is szűk mozgásterét. Ebben a hely-, zetben néhány kérdésben a szakszervezeti mozgalomnak is másképp kell megítélnie az életszínvonal jövő évi alakulásának feltételeit és keresnie kell a reális kompromisszumok lehetőségét. A kidolgozás alatt álló szakszervezeti törvény mielőbbi társadalmi vitára bocsátását, megalkotását igényelve Nagy Sándor kiemel- te: a társadalomnak érdeke, A vitában szót kért Né- meth Miklós, miniszterelnök is. Bevezetőben arról szólt, hogy a jelenlegi, gondokkal, feszültségekkel • terhes időszakban a kormány nem tehet mást, mint hogy felvállalja a stabilizációval kapcsolatos tennivalókat, s egyre több elemében a kibontakozás megalapozását. Ez a törekvése azonban aligha lehet sikeres a szakszervezetekkel kialakítandó együttműködés nélkül. Ezért arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy támogassák a kormányzati munkában tapasztalható megújulást, s viszonzásképpen a kormány a maga eszközeivel elősegíti a szakszervezetek fordulatot és reformot hirdető mozgalmi megújulását. Csak egy erős, az érdekkifejezésben világosan fogalmazó szakszervezet lehet érdemi partnere a kormánynak — hangsúlyozta. Az eredményes együttműködés fontos feltétele mindkét részről a készség az önmérsékletre, a kompromisszumra, valamint egymás tiszteletben tartása a vitában. Ehhogy kiszámítható, közmegegyezésen alapuló szabályok keretei között működjön a szakszervezet, hogy ne szubjektív megítélés dolga legyen egyik fél részéről sem: kinek mihez van joga. — A magyar szakszervezeti mozgalom hosszabb távon, de már a belátható rövidebb periódusban is egy fejlődésre, növekedésre orientált, a bérek, a szociális juttatások, a társadalombiztosítási elfutások reálértéke növelését biztosító gazdaságpolitika kialakításában és gyakorlati megvalósításában érdekelt. E követelmény nem puszta jókívánság, amely az illúziók birodalmába tartozik. Közgazdaságilag is megalapozható, reális lehetőségnek tűnik —, ahogy arról az írásos dokumentumban is említést teszünk — egy olyan pálya, amely a belső piac élénkítésével, a szolgáltatói szféra, az infrastruktúra fejlesztésével — még a mai feszítő egyensúlyi problémák közepette is — megalapozhatja a növekedést, forrásokat teremthet az életszínvonal-politikához, hozzájárulhat a foglalkoztatási gondok mérsékléséhez. Ahhoz, hogy mai súlyos gondjainkon túljussunk, hogy a gazdaság kimozduljon a holtpontról és ugyanakkor a társadalom is felvállalja a kényszerű áldozatokat, legalább két dologra van szükség. Az egyikről már szóltam: ez a helyzetünkkel történő nyílt szembenézés, a politikai cenzúra, a múlt hibás gyakorlatának egyértelmű megtagadása. A másik feltétel nem kevésbé fontos: meg kell tanulnunk, hogy a közgazdasági racionalitás, az egyensúlyi követelmények érvényesülése mellett, éppen egy teljesítményelvű gazdaságban van fokozott jelentősége annak, hogy párhuzamosan működjön a szociális igazságosság, a szolidaritás elve is. Az erre irányuló konkrét javaslataink, elképzeléseink az írásos dokumentumban megtalálhatók, ezek részletezésétől eltekintek. Azt kívánom mindössze hangsúlyozni, hogy a fenti követelmények egyidejű érvényre jutása a társadalmi közmegegyezés feltétele. Szociális partneri vi- szony kialakítását ajánljuk a kormánynak, olyan kapcsolatot, melynek egyaránt eleme a kormányzat szükséges döntéseinek támogatása és a szakszervezetek által megfogalmazott követelések érvényesülése. Meggyőződésünk, hogy ma az országnak történelmi nagyságrendű feladatainak elvégzéséhez erős, határozott, következetes kormányra, egyben a munkavállalók érhez kapcsolódva azonban Németh Miklós kifejtette: valóban szükség van a döntési rendszer, s az ennek keretében megvalósuló érdekérvényesítés mechanizmusának korszerűsítésére is. A kormány — a politikai testületek döntéseinek megfelelően — a következő hónapokban mindent megtesz annak érdekében, hogy felgyorsuljanak a reform munkálatai. Ennek keretében a stabilizációs program bázisán — annak minden prioritását és célját megőrizve — hozzákezdenek egy antiinflációs karakterű gazdaságpolitika kidolgozásához, eszközrendszerének meghatározásához, ami azonban nem szűkül le az ármechanizmus és árpolitika átdolgozására. Ennek szellemében a jelenleg érvényesülő restriktiv gazdaságpolitikát úgy kívánják átalakítani, hogy mind nagyobb teret kapjanak a vál- lalkozás-élénkítő intézkedések, felgyorsuljon a gazdálkodási feltételek liberalizálása, visszaszoruljon a bürokrácia, megszűnjön a jedekeit ugyan ilyen erősen, határozottan és következetesen védő szakszervezetekre van szüksége. Olyan erős szervezetekre, melyek nem erejük fitogtatásával kívánnak népszerűségre szert tenni, hanem azzal, hogy a partner érdekelt tiszteletben tartva és tolerálva törekszenek saját szempontjaikat érvényesíteni. A szakszervezeteknek a korábbiaknál jóval tudatosabban, anyagi erőforrásaikat koncentrálva kell hozzájárulniuk a' dolgozók szociális gondjainak enyhítéséhez, nehéz élethelyzetbe került tagtársaik sorsának megkönnyítéséhez — mutatott rá a SZOT főtitkára, majd arról szólt, hogy a mozgalom új szervezete, működése, az érdekképviselet új tartalma egészen új követelményeket támaszt a szakszervezeti apparátussal szemben is. Ez pedig a mozgalom minden szintjén a szervezet újragondolását, az apparátusok belső struktúrájának, feladatai- nah a mozgalom fő funhció- jához igazítását, és természetesen a személyi állomány minőségi cseréjét követeli meg. E minőségi követelményeket méginkább meg kell fogalmaznunk a mozgalom választott vezetőivel szemben. Felkészült, a tagság bizalmát élvező, erkölcsi, politikai tartással bíró, hiteles emberekre van szüksége a mozgalomnak. — Az országnak, a társadalomnak most világos programra, az ennek megvalósítását szolgáló gyors változásokra, ugyanakkor egy elemi nyugalomra van szüksége, hogy nehézségeiből önerőből ki tudjon lábalni. Olyan programra van szükség, amely nemcsak a pénzügyi egyensúlyra, de az emberek morális, lelki egyensúlyának helyreállítására is alkalmas, olyanra, amely perspektívát mutat. Egyebek mellett ehhez kell hozzájárulnia a szak- szervezeti mozgalomnak is — mondotta befejezésül Nagy Sándor, arra kérve a küldötteket, hogy foglaljanak állást a javasolt kérdésekben, nyissák meg az utat egy valóságos átalakulás számára. Ezt követően megkezdődött a vita, amelyben a résztvevők valamennyi dokumentumról együttesen mondtak véleményt. A legtöbb küldött szólt a szakszervezetek megújulásának szükségességéről, s ezzel összefüggésben leg- fqptosabb tennivalójáról: az érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységről. Az első napon tizenheten mondtak véleményt. lenlegi „jogszabálydzsungel”. Mindez azonban csak fokozatosan valósulhat meg. A reform felgyorsításának célja, hogy minél előbb fel lehessen váltani az elosztáscentrikus gazdaságpolitikát termelésösztönző politikával, ami megteremti a feltételeket a gazdaság jövedelem- termelő képességének jelentős növeléséhez. így lehet csak előállítani azokat a forrásokat is, amely a lemaradók, az önhibájukon kívül a társadalom perifériájára kerülők támogatásához szükségesek. Németh Miklós kérte a reformprogramhoz a megújuló szakszervezeti mozgalom támogatását, s hangsúlyozta: a kormány kész és nyitott a párbeszédre, minden hasznos javaslat befogadására. Azt szeretné, ha a magyar gazdaságban a következő években egyre erőteljesebben érvényesülne a teljesítményorientáltság, mégpedig valameny- nyi munkahelyen — mondta végezetül Németh Miklós. A tanácskozás ma reggel folytatja munkáját. • A testület az Országgyűlés következő ülésszakát 1988. december 20-án, kedden 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására, a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésére, a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény módosítására, az illetéktörvény módosítására, a társadalom- biztosítási alapra, a szakképzési hozzájárulásra és a szakképzési alapra, a Polgári Törvénykönyv módosítására, a külföldiek magyaror- szági befektetésére, az alkotmány módosítására, az egyesülési jogra, valamint a gyülekezési jogra vonatkozó tör- vényjavaslatok megtárgyalását. Az Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 1988. évi 23. törvényerejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január 1-jén hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács enriek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, valamint a bírósági cégnyilvántartásról szóló korábban hozott törvényerejű rendeleteket. A felszámolási eljárás hatékonyabbá válik és egyszerűsödik. A jövő évtől a gazdasági társaság bejegyzése cégjegyzékben kötelezővé válik, módosul a törvényességi felügyelet formája, amelyet már nem a minisztériumok, illetve a tanácsi szakigazgatási szervek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni a módosításra került törvényerejű rendeletben foglaltak szerint. Az Elnöki Tanács a továbbiakban a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendeletet is módosította annak érdekében, hogy a kincstárjegy a jövőben újabb, korszerűbb formában is megjelenhessen. A testület személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. Óvatosan közlekedjünk Rapszodikus időjárás A csütörtök késő délutántól péntek reggelig hullott ónos eső tegnap hajnalra korcsolyapályává változtatta megyénk útjait, jégpáncéllal vonta be a szabadban parkoló autókat. Reggel sok-sok bosszúsan kapirgáló autóst láthattunk az utak mentén. Pénteken reggel a hőmérséklet mínusz 3 fok körüli volt, délutánra plusz egy fokra emelkedett. Az utakra fagyott ónos eső másfél milliméter vastag jégréteget képzett,’ ez okózta a síkosságot. Az ŰTINFORM jelentése szerint az utak jégmentesítésén egész éjszaka 21 szórógép dolgozott, a főutak a megye területén mindenhol járhatók voltak. Az alsóbb rendű utakat homokkal szórták fel. A vasútnál az ónos eső különösebb gondot nem okozott, a váltókat kitisztították, késés nem volt. A hét végi készenlétet megszervezték. Annál nagyobb volt a fennakadás a távolsági autóbuszközlekedésben. Reggel nyolc óráig 20 vidéki járat maradt ki, 17 pedig több mint fél órát késett. Nyíregyházán öt helyi járat maradt ki, általában öt perc késéssel közlekedtek a buszok. A megszokott rend csak a kora délelőtti órákra állt helyre. A közterület-fenntartó vállalat több mint 30 járműve dolgozott az éjszaka a megyeszékhely útjain, először a forgalmasabb szakaszokat próbálták mentesíteni a jégtől, és csak a délelőtti órákban jutottak a lakótelepi belső utakra. A járdák takarítása négy kisgép feladata. Sajnos, ez a munka nem nyújt igazán gyors, látványos eredményt, ugyanis nekünk, gyalogosoknak és autósoknak is közreműködnünk kell abban, hogy a hó és a jég összekeveredjen a kiszórt sóval. Csak ezután indul meg az olvadás. A KÖZTÉR egyébként most új módszerrel kísérletezik. Perlit és só keverékét szórják a Tanácsköztársaság téren. A közterület-felügyelők arról tájékoztattak bennünket, hogy könyörtelenül büntetni fognak azért, ha valaki nem takarítja le a portája előtt a járdát, amit egyébként a tanácsrendelet előír. A meteorológiai előrejelzés szerint újabb csapadék várható, változékony lesz az idő óvatosan közlekedjünk az utakon. (cs. k.) Kéz- és lábfőre» Rendkívüli nap a mentőknél Ilyen még nem volt. hallottul pénteken este a mentőszolgálat tói. Csütörtök este 6 óta egy per- nyugtuk nem volt, egyetlen ko esi se állt le egy pillanatra sem annyi „azonnali” esetük volt:; csúszós utak. a fagyóka miat sok volt a sérülés, és az időjá rás-változásra érzékeny betegek hez is folyamatosan riasztottál őket, epilepsziás rohamhoz, fül ladáshoz, szívbetegekhez. Emiat történt, hogy az előre eltervezet szállítások csúsztak, vagy elma radtak, pl. nem tudtak ktmenn kontrollvizsgálatra berendelt be tegért. Sajnos, se több kocsijuk se több szakemberük, hiába töbl a munka. Van viszont egy jó ta nács; tekintve, hogy a sérülése két nagyobb részben idősebbel szenvedték el: akinek sem mu száj. a fagyókán ne induljon út nak... . Németh Miklós: Gyorsítjuk a reform megvalósítását A Népköztársaság Elnöki Az Elnöki Tanács DIése a Tanácsa pénteken ülést tar- Parlamentben.
