Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
1988. december 3. Kelet-Magyarország 3 Levélváltás a képviselői munka nyilvánosságáról Tisztelt Főszerkesztő Úr! Erős kritálkát kapott a megyei képviselőcsoport, mert az előző ülésszakon egy i'kank sem szólalt fel. Most úgy hiszem, pótoltuk a hiányosságot. Az viszont elkeserít, hogy a lap- ban nem értékelnék bennünket aranyira sem, mint az egyébként általam is nagyon 'tisztelt Bálint gazdát, hisz ő nagyabb nyilvánosságot kapott, mint a felszólaló képviselők bármelyike. Nekünk, képviselőknek nagyon fontos, hogy a megye lakossága, de hangsúly ozottjfcan választóink, tudják, mit mondtunk a Parlamentben, hogyan képviseljük érdekeikét. Ebben a megyei lap segíthetne nekünk a legtöbbet. Előző hozzászólásom is felében-harmadában jelent meg, így választóimmal annak teljes szövegét úgy tudtam megismertetni, hogy a 'körzetemben rendezett, fórumokon részletes tájékoztatást adtaim róla. Most ismét ezt kell tennem. Bár a többi hozzászóló képviselőtársam nem hatalmazott fel, hogy kérjem Főszerkesztő Űr segítségét, de ha a kritikával éberek voltak, munkánk segítésében is legyenek olyan éberek. Nem hiszem, annyira sok oldalszámot veszünk igénybe egyébként, hogy legalább a felszólalásaink teljes szövege ne féfhe el az egyes szamokban. Több felszólalás esetén akár külön-külön napo- koij. Ha kérésemmel egyetért és azt támogatja, őszintén köszönöm. Üdvözlettel: Dr. Técsy László országgyűlési képviselő Tisztelt Técsy Elvtárs! A Kelet-Magyarország — véleményünk szerint — ed- dig is rendszeresen, rangjához méltó terjedelemben foglalkozott a képviselők munkájával, az Országgyű- lésben végzett tevékenységével, a választókerületekben és a bizottságokban tanúsított tevékenységével, s ezután is ezt szándékszik tenni. Terjedelmi okok miatt azonban nem mindig tudott, s ezután sem fog tudni helyet adni a nagy terjedelmű felszólalásoknak, hiszen az Országgyűlések idején nemcsak a helyi képviselők felszólalását feladatunk közölni, hanem az Qrszággyűlés egész munkájáról kell tájékoztatnunk, mert olvasóink jelentős részének egyetlen napilap, a Kelet-Magyarország jár. Az Országgyűlés novemberi ülésszakának első napjáról a pénteki lapban kellett beszámolni, amikor a 8 oldalból 2 a televízió és rádió következő heti műsorának közlésére kell, s mivel ezt megszokták az olvasók, elnapolni nem lehet. A szombati lap struktúráját sem tartjuk indokoltnak megváltoztatni, tehát az ön által példának hozott Bálint gazda helyére a lap társadalompolitikai mellékletében egy képviselői felszólalás nem illett volna. A felszólalások közlésének késleltetését sem tartanám szerencsésnek, mert egy ■napilappal szemben alapvető követelmény a frissesség. Kérése mindezek ellenére találkozik a szerkesztőség szándékával, s bár véges a lehetőség, igyekszünk a jövőben még részletesebben tudósítani megyénk szószólóinak tevékenységéről. Azt azonban hiba volna elfelejteni, hogy a Kelet-Magyarország nem csak a képviselők lapja, s nem baj, ha a választókkal szervezett találkozókon ők is részletesebb információkat adnak az értük végzett munkáról. Kopka János főszerkesztő A múlt évi S millióval szemben az idén év végéig közel 23 millió forintos tőkés exportot teljesít a kisvárdai ruhaipari szövetkezet. Egyik új partnerüknek Szaúd-Arábiába gyermek- és felnőtt öltönyt varrnak. Nagy Jozsefné készáruraktáros a gyermeköltöny őket készíti szállításra, (elek) Kevesen kérik Újrakezdési kölcsön A körülmények szorításában Export a cél a Magyar Acélban Tiszaszalkai változások, budapesti kapcsolatok Ezekben a napokban már teljes mértékben a szállításra koncentrálnak Tiszaszalkán. Még az irodában dolgozókat is kivezényelték, hogy összeállítsák a csavarokból, alkatrészekből álló küldeményeket, míg a lakatosok, hegesztők az utolsó simításoknál tartanak, a hatalmas vasszerkezeteknél. Továbbra is gyér az érdeklődés az újrakezdési kölcsön iránt, hiszeh november végéig nyolcán adták be kérvényüket a megyei tanács munkaügyi osztályához. Mátészalka és Vásárosnamény környékéről, valamint Nyíregyházáról igényelték a 300 ezer forintos maximális ösz- szeget. Azok kérhetik ezt a támogatási formát, akik meghosz- szabbított felmondási idejüket töltik, vagy elhelyezkedési támogatásban részesülnek és valamilyen vállalkozást hoznak létre. Rajtuk kívül azokat a termelőszövetkezeti tagokat is érinti a kölcsön, akiknek tagsági viszonya a téesz felszámolásával vagy átalakulásával megszűnt. Utóbbiaknál, ha szakszövetkezeti tagok lesznek, a közös munkából származó éves jövedelmük nem haladhatja meg a 60 ezer forintot. A kölcsön kamata jelenleg 17 százalék, ezen felül az Országos Takarékpénztár, a hitelező 1 százalék kezelési költséget is felszámol. Ezeket a foglalkoztatási alapból finanszírozzák. A vállalkozónak a kamatmentes hitelt kell törleszteni, amelynek lejárata maximum tíz év. A 300 ezren felül is igényelhet a vállalkozó ötmillió forintig kölcsönt, amely különböző beruházásokra fordítható, de a kamatot már a vállalkozó fizeti és szükséges saját vagyoni rész is. A kölcsön fedezetére az OTP kezest, vagy kezesi biztosítást kér. laailis nÉlfcüli munkanap Jubiláló iskola Tízéves a 17. sz. általános iskola Nyíregyházán. Ebből az alkalomból december 5-én tanítás nélküli munkanap várja a diákokat, akik játékos sportvetélkedőkön, csillagászati előadáson, Kínáról szóló élménybeszámolón vehetnek részt. Meghívást kaptak az intézmény volt tanárai és diákjai is, akik majd szintén bekapcsolódnak az érdekes, színes születésnapi programokba. M intha tegnap lett volna. Nem is igen fogom elfelejteni, amíg csak élek — idézte fel Kalapos György. — Éjszakás voltam, hazaértem, de még nem feküdtem le. Fél nyolc volt, a gyerekek iskolába készültek, a család a reggeli teendőkkel volt elfoglalva. Egyszer csak rohant a szomszédom, hogy jöjjek, mert a nagymama kútba esett. Azonnal átszaladtam, s láttam, hogy az öreg néni lenn a kútgyűrűn felakadva nyöszörök, alig van benne élet. Nem gondoltam én akkor semmi másra, csak arra, hogy segíteni kell. — Odajöttek a sógoraim, meg a szomszédok is, amilyen gyorsan csak tudtuk, leengedtük a létrát a kútba. Én lemásztam, a fiúk meg utánamengedték a kötelet, amivel a nénit átkötöttem. Nem volt könnyű dolog, hiszen derékig álltam a jéghideg vízben, a kezem meggémberedett és úgy remegett, alig bírtam mozgatni, a csomót megkötni. Amikor a mamát átkötöttem, fenn a fiúk elkezdték húzni szegényt, én meg alulról toltam magam előtt. Közben a létrán is lépegettem előre. — Azt már csak utána gondoltam végig, hogy ha A horganyzott lemezek fehéren virítanak, rövidesen messze útra indulnak. Záhonyban rakodnak széles vagonokba, hogy a Szovjetunión keresztül Iránba juttassák a Heller-Forgó rendszerű hűtőtornyok acélszerkezetének egy részét. Tiszaszalkán, a Magyar Acélárugyárban az idén 35 millió forint értékű tőkés exportot teljesítenek. Heg érte a kockázatot — Ami még biztatóbb: jövőre már 118 milliós termelést kötöttek le rendeléssel — tájékoztat Szedlár Sándor igazgató, — Vagyis mondhatjuk, hogy az átállás, az új termék bevezetésével járó kockázat megérte. Mégpedig nemcsak a vállalatnak, a munkásoknak is megérte, mert a tőkés export jelentős arányú növelése lehetővé tette az átlagnál magasabb bérfejlesztést. Miután a beregi térségben a létszám- csökkentéstől eleve idegenkednek, így a tíz százalékos megcsúszok, én maradok ott a kútban. Mert azt még nem mondtam, hogy a nagy sietségben magamra csak később rögzítettem kötelet, szabadon ereszkedtem le a mélybe. Igaz, azt is csak utólag tudtam meg, hogy négy-öt méter víz van a kútban__ I Ember | a kútban — Azt mondják, tizenöt percig tartott az egész. Nem számoltam az időt, más gondom volt nekem akkor. Amikor a nénit kiemeltük, bevittük a lakásba, forró teát adtunk neki, rövidesen megjött az orvos is. Ezekben már a feleségem is segédkezett, pedig amúgy nemigen bírja az izgalmakat. Mikor mindenen túl voltunk, lefeküdtem, mert egy órára újra dolgozni mentem... „Kalapos György sütőipari szakmunkás tiszavasvári lakos cselekedete egyerteU műén arra utal, hogy saját élete kockáztatásával menkeresetnövelésre egyedül a tőkés export növelése miatt kapott preferenciaalapot. — Mi több, az idei, húszmillió forintos beruházásunkkal — amelyhez a megyei tanácstól területfejlesztési támogatást kaptunk — azt is vállaltuk, hogy tovább emeljük a létszámot. Jövőre 60— 70 emberrel több dolgozik nálunk — folytatódik a magyarázat. S ehhez kell még egy magyarázat: a gyárnak igazodnia kellett az időközben végbemenő változásokhoz a magyar gazdaságban. Bár az idén teljesítik a tervezett 14 millió forintos nyereséget a 355 milliós várható termelés mellett, azonban csak a bérköltségek tízmillióval emelkedtek, változott a rendelések összetétele, szükséges volt a váltás ahhoz, hogy jövőre is nyugodtan nézzenek egymás szemébe. — Ahhoz, hogy az idei pozícióinkat megőrizzük, jövőre 430 millió forintos termelés kell — ecseteli az igazgató. — Ennek a piaci realitása megvan, már 350 milliónyi szerződéssel van lekötve. tette meg egy idős asszony életét” — fogalmaz az az írás, amelyben a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa Életmentő Emlékérem kitüntetést adományoz számára. Percekkel ezelőtt, pénteken reggel vette át a megyéi tanácson. Büszkén nézegeti a jelvényt, a mellette lévő borítékot ki sem nyitja. Biztatásomra mégis megteszi, miközben megjegyzi: teljesen mindegy, úgyis ötönké lesz. Szerintem így jogos, öten csináltuk, a sógorék, szomszédok nélkül én sem boldogultam volna — mondja, majd hozzáteszi: — Nem gondoltam én ilyen magas kitüntetésre, eszembe sem jutott.- Csak azt tudtam, hogy a kútban nyöszörgő idős nénit ki kell menteni. Higyje el, a többiek is így vélekedtek. Igaz, ahogy most visszaemlék- szem, közben bizony ők is elég fehérek voltak ... A mikor délben bementem a munkahelyre, a társaimnak csak annyit mondtam: na, halljátok, ma majdnem nem jöttem dolgozni... Azt hitték csak viccelek. Mostanában gondolom át igazából, mennyire nem vicc volt ez... Kavács Éva Végső szerelés előtt az iránt exportra kerülő acélszerkezetek a tiszaszalkai gyár udvarán. A váltást a már említett acélszerkezet hozza, miközben folytatódik a csuklós autóbuszokhoz szükséges alvázak gyártása, valamelyest csökkent a hagyományos, korábban indított termékekből a megrendelés. Egyenrangú fél A Magyar Acélárugyár olyan vállalat, amelyiknek egyenrangú fele a budapesti központ és a tiszaszalkai gyár. Ezért nem mindegy, milyen a kapcsolat, melyek a -termelés, a fejlesztés lehetőségei. Különösen igaz volt ez másfél-két évvel ezelőtt, amikor a nagyvállalati gyengélkedés súlyos helyzetbe hozta közvetve a vidéki gyáregységet is. A vállalati tanács új vezérigazgatót választott, mindenképpen a változtatás mellett voksolt. — Igaz, hogy néhány munkatárstól meg kellett válni, akik alkalmatlanok voltak az együttműködésre a vezetéssel és Szálkával egyaránt — jellemzi a helyzetet Sors Ferenc vezérigazgató. — Azonban azt is látni kellett, hogy a korábbi termelési módszerek, az addigi alapprofil sem ad elég nyereséget, azért nem képes a vállalat fejlődni. Miután az anyagi lehetőségek eléggé behatároltak voltak, az apró lépések taktikáját követték. Ennek része, hogy gazdaságossági számításokkal támasztották alá, mit érdemes termelni, hol szükséges változtatni. így vált a központban a csőtengelygyár- tás nyereségessé, növelték meg a tőkés exportot. Éppen a közelmúltban írtak alá egy szerződést Torinóban újabb 40 millió forint értékű szállításra. Korlátolt felelősségű társaságot hoztak létre autó- alkatrészek gyártására, szintén sikerrel. Csak együtt Pedig a vállalat egészét is sújtották a különböző, az iparban meglévő anomáliák, így nyáron derült ki, hogy a szocialista exportért visszamenőleg különadót vetettek ki. Az alapanyag-szállítás nehézségei szintén gondot' okoznak. — Egymásra vagyunk utalva,- a Magyar Acélárugyár Budapestből és Tiszaszalká- ból áll — fogalmazza meg a vezérigazgató azt a vezérlő elvet, amit sokan, sokszor nemigen akartak figyelembe venni, s bizony az egymásra mutogatás a termelés, az eredmény rovására ment. L. B.
