Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
i»öö. ctecemüer 22. Kelet-Mngyarország — Nyíregyházi Elet NYÍREGYHÁZI ÉLET 1170 üzlet Vállalkozó kerestetik Kérdések Q9 Hogyan? Miből? Teljesen át kell programozni az agyunkat, ha boldogulni akarunk — válaszolja a városi tanács elnöke a kérdésre: hogyan, s miből kíván gazdálkodni 1989-ben Nyíregyháza. Csabai Lászlóné szerint néhány alaped- vet feltétlenül tisztázni kell. így például: ragaszkodjon-e a város a hetedik ötéves terv korábbi elképzeléseihez. Pénzt ne engedjünk ki a városból, inkább hozzunk. A lakossági kezdeményezéseket, erőfeszítéseket bármilyen áron fel ketll vállalni. A növekvő feszültségek ellenére sem lehet lemondani a városépítés, -fejlesztés minőségi jegyeirőil. Az 1990-ig tartó ötéves terv három eddigi prioritása a lakásépítés, -gazdálkodás, az iskolafejlesztés, illetve az idős korúak szociális ellátásának javítása mellé kiemelt feladatként tűzték az infrastruktúra fejlesztését. Ennek oka roppant egyszerű: bármilyen fórumra mennek a városi vezetők, mindenütt ennek a követelése erősödik. Egy téma most kezd élesen jelentkezni, ez a foglalkoztatás, amelynek gondjai már a szabolcsi megyeszékhelyen is naponta jelentkeznek. Megoldásához — akármilyen úton-módon szerzett anyagi eszközzel — a városi tanácsnak is hozzá kell járulni. A fentiek alapján elkészült városfejlesztési koncepció vitájában fontos partnernek tartják a népfrontot, a városszépítő- és városvédő egyesületet, az ifjúsági szövetséget, a szakszervezetet, de Nyíregyháza ország- gyűlési képviselőit és kitüntettjeit is, akiket éppen ma egy hete hívtak meg beható eszmecserére. Hangot kapnak az elképzelések a tanácstagok beszámolóiban is. A jövő évi elgondolások fontos része az intézmények működési feltételei, hiszen a gyermekintézményeknek, az egészségügynek, a kultúrának, a szociális hálózatnak működni kell, bármilyen szűkre szabottak is az anyagiak. Tőlük egyetlen fillért sem vonnak el, sőt ha a jelenlegi pénz nem elég, a fejlesztési keretből is el kell vonni. Ezzel együtt a gazdálkodás számos új lehetőségeivel akarnak élni, pl. az intézmények önállósága révén. Egy sor vizsgálat indult ennek kapcsán. Így: a szakmunkásképző intézetnek növelniük kell saját bevételeiket. A tanács ehhez — az elgondolások szerint — üzleti alapokon segít. A támogatást a majdani bevételből fizetik vissza az intézetek, amelyek jelentős összegekkel járulhatnak saját fenntartásukhoz. De például az étkeztetés felülvizsgálata eredményeitől is sokat lehet várni. Az újfajta gondolkodás részeként január elsejétől alapelv, hogy a fenntartási, felújítási költségeket nem aprózzák szét száz-, netán ezerfelé. Ha egy intézményhez hozzányúlnak, tegyék is azt tökéletesen rendbe. Mindegyiken toldozni, foltozni — nem érnek el semmit. Csakis a „ma ón, holnap te” alapon járhat jól a város, az intézmény, az állampolgár. Mindezt kellő műszaki megalapozottsággal teszi a tanács — mint abban legutóbb a végrehajtó bizottság is állást foglalt. Terv, hogy az eddig csupán szűkített körben működő családgondozói hálózatot az egész városra kiterjesztik. A családsegítő központok révén ott segélyeznek, ahol a legjobban ismerik az embereket. Ám ez csak egy rézse e munkának. E körbe tartozik például az eladósodott fiatal házasok hitel-visszafizetésének bizonyos időre felfüggesztése. Egy új akcióval hamarosan nyugati ruhaszállítmányokat, takarókat is osztanak majd. Ilyeneket is felvállal ez a tanácsi — növekvő létszámú és hatáskörű — intézmény, amelyhez hasonló szervezete sok országban elfogadott és bejáratott már. Nálunk a vöröskeresztes aktivistákkal megerősített hálózatnak a jövőben nem csupán felmérő és feszültséglevezető szerepet szánnak, de a megelőzésben is fontos küldetést. Rendkívül megnőtt az idős korúak igénye az étkeztetésre. Drágul az élelem, emiatt is nagyon nagy segítség, ha az idős emberek kedvezményes áron kapják az ételt. Karácsonyra a Vécsey utcán már működik az idősek klubja, még idén szeretnék az arra rászorulók étkeztetését megoldani a Honvéd utcán és a Ságvári-kertvárosban. Ilyen intézmény már működik a Guszevben, az Öz- közben, a Dózsa György és a Vöröshadsereg úton, valamint a Jósavárosban és Oroson. Elismeréssel adózhatunk annak a ténynek, hogy 1988-ban tulajdonképpen egész Nyíregyházán megoldódott ez a gond is. A fejlesztési terv tartós feszültségekkel számol. Mindjárt elöljáróban a lakás. Egyszerűen nem tudunk tanácsi bérlakást építeni. Ezerkétszáz körüli az igénylők szánna, és nagyon boldog lesz a város vezetése, ha 12 bérlakást át tud adni, de ezek sem lesznek összkomfortosak. Az OTP-s lakások tekintetében már kedvezőbb a kép. Az Örökösföldön, az Erdősoron, a Dohány utcán folytatják az OTP-s házak építését. Megállapodás született a lakásszövetkezettel a Honvéd utcai volt laktanya helyén 70 lakás felépítésére. A jövő évi lakásterv darabra így meglesz. A nagyobb gond: hogyan tud több támogatást adni a tanács azoknlak a többségében fiatal házasoknak, akiknek minden hitelük kimerültével sem lesz elég pénzük a lakásvásárlásra. Új jelenség: rendkívül felerősödött a családiház-építési kedv, a most leköszönő évben közel ezerháromszázán kértek építési engedélyt. A Korányi nullás családiházas telep után hamarosan szanálják a temető és a Bánki Danát középiskola közötti területet, s Borbányán és Sóstóhegyen is osztanak új telkeket. Minden erővel támogatja a tanács a foghíjbeépítést. Az iskolaügyben sok minden nem történik, de ami igen, az a minőséget szolgálja. Folytatódik a művészeti szakközépiskola bővítése, és el szeretné kezdeni a tanács — ha lesz hozzá pénze —az Örökösföldön egy szakközépiskola építését. Újként és pluszként jelenik meg a tanácsi tervekben a sóstóhegyi és nyírszőlős! gázvezeték-építés, ami annak az eredménye, hogy müvei a Sóstóra tervezett majdani gyógyszálló tervei rendelkezésre állnak, a tanácsi vezetés felpörgette a dolgot. A testület egésze igen derekasan vizsgázott e témában, hiszen a tanácstagok annak ellenére szavaztak mellette, hogy saját körzetükben szintén nagyon kellene az a pénz, amit most Nyírszőlős és Sóstóhegy lakosainak pénze mellé tesznek. 1200 család máris aláírta a hitelszerződést! Nem szerepelt a tervben a Shell-kút, ez ugyancsak megépül 1989- ben, mépgedig az Interag pénzéből, a tanács ehhez az építési területet adta. A közműépítés tekintetében messze a terveket meghaladó lendület jellemzi a tavalyi és az idei esztendőt. Példátlan léptékű volt a gáz-, a szennyvíz- és az ivóvízfejlesztés, erre álmukban sem gondoltak a tanácsi illetékesek sem. 1989-ben megoldódik a Vay Ádám körút, a Tavasz utca, a Nyár utca és a Hunyadi utca szennyvízcsatornázása is. Óriási e teljesítmény és óriási az összeg is, ám ez az előfeltétele a további fejlesztéseknek. Ennyit az új év elképzeléseiből. Részletekre a pénzből nem futja, még akkor sem, ha rendre és erőteljesen jelenik meg az igény, hogy a tanács vállalja fej a félben maradt parkosítások befejezését, a lakóházak körüli idétlen parkolók rendbetételét, vagy a bérházak belső udvarainak szépítését. (Az újságíró zá’■ójelben jegyzi meg: ilyen viszonyok között minden eddiginél nagyobb szükség lenne az ott lakók összefogására, akik nélkül nincs szép környezet. Ez hozhat igazi eredményt különösen ha a kérdésre: ezt vagy azt, a lakosság azt feleli: ezit is, azt is. Csakhogy mindkettő nem megy.) Érdemes szólni viszont az új gondolkodás részeként arról, amit a tanácsiak terveznek. Például: a tanácsülések valóban nyílt ülések legyenek, amelyekre nemcsak elmehet, hanem el is megy a városlakó. A városi televízióban egy-két tanácsülést egyenesben közvetítenek. A városháza földszintjén már az első negyedévben minden osztályt, minden témában képviselő ügyfélszolgálatot nyit meg. Egy számítógépes információs rendszer is tájékoztatja majd a lakosságot a legaktuálisabb dolgokról képernyőn valahol egy kirakatban. Nyitott hét címmel hat napon át különböző programokkal hívja- várja a városlakót a városháza, hogy ismerje meg jobban, érezze sajátjának lakóhelyét, terveit, eredményeit, gondjait* Belelátni az ügyekbe azt is jelenti: ellenőrizni is képes a folyamatokat a városlakó. Kopka János Régen nem volt olyan szegény Nyíregyháza tanácsa, mint ebben az évben, mégis régen nem fejlődött annyit kereskedelme, mint ebben az esztendőben. Ha a pénz nem is volt kevesebb, mint a korábbi években, egyrészt lényegesen kevesebbet ért, másrészt pedig a megyei tanácstól kapott támogatásokkal olyan fejlesztésekre ösztönöztek, amelyek nagyon fontosak voltak a város számára, de a kereskedelemhez semmi közük. Nagy bátorságot jelentett éppen ezért a VII. ötéves terv készítésekor 14—15 ezer négyzetméter kereskedelmi hálózatbővítést betervezni, hiszen azt akkor is tudták: csak úgy lesz belőle valami, ha a vállalatok is kinyitják a bukszát. Mostanra — bár még csak a tervidőszak felénél járunk — kiderült, hogy a bátorság indolrólt volt, mert a 14—15 ezer négyzetméter helyett 16—17 ezer négyzetméter hálózatbővítésre lehet számítani. Ha csak a tanács pénzéből fejlődhetett volna a megyeszékhely kereskedelme, mindössze a Ságvári-telepen, a Hímesben és Sóstóhegyen épült volna fel a lakosság által fizetett településfejlesztési hozzájárulásból egy-egy ABC, és a Domus Áruházhoz tudott volna területet adni a város. Ezek a beruházások körülbelül négyezer négyzetmétert tettek volna ki, s ha enyhítettek volna is valamit az ellátatlan városrészek gondiain, nem csökkentek volna a feszültségek, mert közben emelkedett a város lakóinak száma is. Nézzül akkor mi épüli meg eddig. A Fészek, a Gém utcai és a sóstóhegyi kis ABC-k mellett elkészült az örökösföldi nagy ABC, a gyermekszakbolt és a műszaki bolt, továbbá az áruház mellett az Otthon étterem. Bár választékával nemigen dicsekedhet, de ha majd jobb lesz az ellátás, kedvelt hely lesz az elegáns Domus-mintabolt a dombház alatt, amely — ha elkészült az igazi Domus — műszaki áruházzá alakul. A Káliói úton a Zöldért épített ABC-t, az autóbusz-pályaudvaron pedig egy 220 négyzetméteres bisztró áll az utasok rendelkezésére. A napokban adták át a Dohány és a Kossuth utca sarkán, valamint a Korányi Frigyes utca és a Kalevala sétány találkozásánál a Zöldért ABC-áruházait — együttes alapterületük 900 négyzetméter. Ezek csak a nagyobb alapterületű boltok voltak, azok, amelyekhez — ha kismértékben is — valamilyen támogatást adott a tanács, ötezer-háromszáz négyzetméter hálózat épült meg tehát kevés tanácsi segítséggel, nagyobbrészt vállalati pénzből. Ezt az összeget még ki lehet mutatni, azt azonban már kevésbé, mennyibe kerültek azok a kis üzletek, amelyek az elmúlt két és fél—három évben nyíltak Nyíregyházán. A tanácson csak annyit tudnak róla, hogy 61 működési engedélyt adtak ki. Ez akkor is sok, ha egy része nem új üzlet, hanem tulajdonosa profilt módosított, mert új vállalkozásától remél nagyobb nyereséget. Azt is csak találomra lehet megmondani, hogy körülbelül hetven kilósbolt is megnyílt az ötéves terv eddig eltelt időszakában. Egy sor meglévő épület, iroda átalakításával is hoztak létre üzleteket. Ilyen például a Lujza utcai autóalkatrész-bolt, amelyet a Vagép nyitott, vagy a Marx téri vasműszaki, a Dimitrov utcán a Szigma kisszövetkezet irodagép- és számítógéoboltja, az AFIT Moszkva utcai autóalkatrészboltja, vagy a konzervgyári élelmiszerbolt, amelyet az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat üzemeltet. A Szikla utcán a Nyíregyházi Áfész nyitott használtautó-boltot, az Énszer a Fészek utcán működtet építőipari gépkölcsönzőt, a fodászszövetkezet a Vöröshadsereg utcán illatszer- és fodrászkellékboltot. az Elekterfém a Vasgvír utcán bútorboltot. a Hírex a Toldi utcán híradás- technikai üzletet, a Halért a Búza téri piaccsarnokban halboltot. A kutyás gazdák örömére a Munkácsy Mihály utcán kutyaeledelboltot működtet a baromfifeldolgozó, a bútoripari szövetkezet saját telepén kínálja az általa készített bútorokat, de ebben az ötéves tervben nyilt a Tünde utcán az Építek-bolt, a Moszkva utcán a járműalkatrészbolt, ahol az Akkuvill Kisszövetkezet használt autókat is árul. A gabonaforgalmi vállalat diétás termékeket kínál a Vay Adám kiskörúton, s az Elitász, a Hírex, a Modul és a Nyíregyházi Áfész jóvoltából lassan a miskolciak is Nyíregyházára járnak híradástechnikai cikkeket vásárolni. A nyíregyházi konzervgyár előtti faboltban üvegeket, lapkákat és olcsó konzervipari termékeket árulnak, a Kálvin tér 8. alatt barkácsolók üzlete nyílt, a SZÜV- székház mellett számítástechnikai bolt üzemel és sportüzlet működik a Kossuth utcán. A vendéglátásban is történt néhány kedvező változás. Nem új, de az átalakítás után újszerű szórakozóhely lett az Ungvár étterem, újdonság a szeszmentes Ifitanya. A főiskolai tangazdaság pinceborozója az idegenforgalmi irodák által szervezett csoportok kedvelt helye lett, és kedveltnek ígérkezik a halsütöde a Rákóczi utcán. Az elkövetkező időszak is bővelkedik ünnepségek nélkül szervezett megnyitókban. Talán tegnap, talán ma, lehet, hogy holnap nyílik a város kellős közepén a Zrínyi utcai tejbár helyén az Alma-grill, a Bethlen Gábor utcai vetőmagbolt helyén pedig a Cyti- grill, amelyek minden bizonnyal újdonságot is jelentenek majd a gyors kiszolgálásra, jó ízekre váró, számító vásárlók körében. Ugyancsak új a Halászcsárda helyén vasárnap megnyitott HBH bajor söröző és az a kis faházban nyílt ideiglenes ABC is, amely az Örökösföldön lakók bevásárlását könnyíti. A Szamuely lakótelep ellátásán javít az a kis ABC, amelyik a Makarenkó utcán épül. Alapterülete 300 négyzetméter és nemcsak az ellátást javítja majd, de megszünteti a Toldi utaa környékén élők panaszát, amelyet az Ér-patak partján lévő faház okozott. Jövőre elkészül az. úttörőház mellett a kereskedők háza, ahol több mint harminc kis üzlet nyílik. Jó néhány kis pavilon emelkedik majd a kórház környékén és Örökösföldön. A tervidőszak utolsó évében, 1990- ben pedig megnyílik a közel 3 ezer négyzet- méteres alapterületű Domus Áruház. A Vasgyár és Széchenyi utca sarkán az OTP épít lakásokat, amelynek földszintjén üzletsor lesz. Itt nyit a Vénusz Nagykereskedelmi Vállalat divatáruboltot, a Ságvári tsz pedig egy hatalmas alapterületű húsáruházát. A Bercsényi és Egyház utca közötti terület beépítésével körülbelül ezer négyzetméter üzlet kialakítására nyílik lehetőség. Valószínű bővíti hálózatát a Bizományi Áruház Vállalat, de erre a területre még partnereket keres a városi tanács. Hasonlóképpen várják a jelentkezést a Kiskörút északi szakaszára, ahol körülbelül ezer négyzet- méter üzlet helyezhető el. Függőben van még az Orosi út melletti raktáráruház sorsa. Ez egy háromezer négyzetméter alapterületű autós bevásárlóközpont lenne, amelynek a pénzügyi fedezete még nem tisztázott. (Jó lenne pedig, hiszen itt épül meg a Shell-kút is jövőre, s minden bizonnyal nagy forgalmat bonyolít majd le. Egyébként is egyre kedveltebbek azok a boltok, raktár- áruházak, amelyeket autóval lehet megközelíteni.) Végezetül néhány, feltehetően érdekes szám: Nyíregyháza bolthálózatának alapterülete most 140 ezer négyzetméter, 555 magánkereskedő van a városban, velük együtt 1170 az üzletek száma. Működtetésükről 90 állami és szövetkezeti gazdálkodó szerv gondoskodik. Balogh József Bégen nem fejlődött annyit a város keresk edelme, mint 1988-ban. Nyíregyháza bolthálózatának alapterülete most 140 ezer négyzet méter. Sóstóhegyi utcarészlet. Ha minden jól megy, hamarosan gázt kapnak a lakók.
