Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
Folytatja munkáját az Országgyűlés »iövn évi állami kfiltséivelésl csak Iáméi« néteításrtkal fogadták el yépMík A képviselők az ülésteremben. Szerdán délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahboz kapcsolódó előterjesztések feletti • együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straab F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelső Tanácsához címzett táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. Az első felszólaló dr. Kádár Magdolna kiskunhegyesi körzeti orvos véleménye szerint a reformfolyamatok a termelésben és a piaci viszonyokban még nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformköltségvetéssel kiszolgálható lenne. Gondok mutatkoznak a tekintetben is, hogy működésében zavarokkal küzdő, hangulatában zilált gazdaságra nehéz olyan költségvetést építeni, amely közvetíteni, sőt érvényesíteni tudja a stabilizáció érdekében már meghozott döntéseket. Javasolta, hogy az egymásra épülő felügyeleti szervek és háttérintézmények ésszerű körét határozzák meg: teljes leépítés legyen ott, ahol a termeléstől már elidegenedett, vagy az intézményi átszervezések miatt ágazati kapcsolódásaikat is elvesztett, a termelést gátló hatású szervezetek vannak. Javasolta az APEH és a bankok irodaház és bankpalota célú beruházásaira felhalmozási adó megállapítását. Dr. Vona Ferenc ráckevei körzeti állatorvos véleménye szerint a beterjesztett költségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is tehető. Indoklásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai; amely elvonásaival csökkenti a munkakedvet, szinte lehetetlenné teszi a termelő beruházásokat, a műszaki-technikai fejlesztést, a bővített újratermelést — azaz saját létalapját emészti fel. Tapasztalatait összegezve kifejtette, hogy szerte az országban az egyes ember általában gyarapodik, ügyesen gazdálkodik, miközben láthatóak a zsúfolt iskolák, a rozzant mozik, a szegényes művelődési házak, a kopott tanácsházak, az elavult kórházak, a málló falú múzeumok. Mindebből úgy tűnik: az állam gazdálkodik a legrosszabbul. A képviselő javasolta a fegyveres szervezetekre, a védelemre szánt kiadások 20 százalékos mérséklését, s a társadalmi szervezetek működéséhez adott támogatások ugyancsak 20 százalékos mérséklését, hozzáfűzte, hogy társadalmi mozgalmakat a jelenlegi tapasztalatok szerint támogatás nélkül is lehet szervezni. Radnai Gábor, a MÁV Vezérigazgatóságának «mérnök ügyintézője csak a négyes variációt tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által korábban meghirdetett céllal, miszerint vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét. A pótadó javasolt mértékének csökkentéséből származó hiányt a képviselő szerint a támogatások további leépítésével, takarékossági programmal és esetleg az állami tulajdonnak a tervezettnél nagyobb mértékű értékesítésével lehetne fedezni. Fábián Károly, a Petőházi Cukorgyár igazgatója gazdasági és morális értelemben válságosnak minősítette az ország jelenlegi helyzetét. Az ígéretek rendre beteljesületlenek maradtak, és hiányzik a perspektíva, pedig égető szükség volna a lépésváltásra — állapította meg. A pénzügyi kormányzat „kiapadhatatlan adóötletek sokaságával” áll elő, tovább erősödik az elvonó-elosztó, más szóval fosztogató-osztogató mentalitás. Az újabb és újabb adónemek tovább szűkítik a fejlesztés mozgásterét — szögezte le. Keszthelyi Zoltán, a MÁV Miskolci Vontatási Főnökségének műszerésze egyetértett azokkal a gondolatokkal, amelyeket már az előtte szólók többen is megfogalmaztak: nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét. Részletesen beszélt a Magyar Államvasutak jelenlegi gondjairól. Elmondta, hogy a vasút kritikus helyzetbe került, műszaki-technikai állapota folyamatosan romlik. A vasút egészét sújtó kedvezőtlen tendenciák megmutatkoznak a vasutas dolgozók élet- és munkakörülményeiben. A személyi jövedelem- adó tovább élezte a helyzetet. Szólt arról is, hogy a vasúti menetdíjak jövőre tervezett 30, illetve a belföldi és export-import fuvardíjak 20 százalékos emelkedése sem az utazóknak, sem a fuvaroztatóknak, sem a MÁV-nak nem kedvező. Feltehető ugyanis, hogy a megemelt díjak miatt kevesebben fognak utazni a vasúton. (Folytatás a 2. oldalon) Az SZMT előtt a megye 11 milliárdja A munkanélküliség eavre fenyegetőbb A megye jövő évi egységes pénzalapjának, a helyi tanácsok kiemelt előirányzatainak meghatározásáról szóló előterjesztést vitatta meg szeredén Nyíregyházán a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, melynek ülésén részt vett László András, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki szóbeli kiegészítést fűzött az írásos anyaghoz. Részletesen szólt arról, a rendelkezésre álló mintegy 11 milliárd forintot miképpen akarják felhasználni, s megfogalmazta a célt, a megye intézményeinek kiadási szintje érje el legalább a vidéki átlagot. Figyelmeztetett: a fízenegymilliárd körüli öszszeg szép summának tűnik, de annak reálértéke igen sok gondot okoz szerte a megyében. Az alapellátáshoz elegendőnek tűnnek a rendelkezésre álló anyagiak, ám ez korántsem jelenti azt, hogy jó néhány területen ne keletkeznének feszültségek. A sok feszítő gond közül hármat külön is kiemelt: a foglalkoztatást, a szociálpolitikát, s a lakáshelyzetet. Különösen súlyosnak ítélte a foglalkoztatási helyzetünket, egyes becslések szerint 1995-re a megyében mintegy húszezer munkanélkülivel kell számolnunk, ha nem történik látványos előbbrelépés. Az SZMT tagjai közül többen még ennél is drámaibbnak ítélték a helyzetet, s azt javasolták, hogy az SZMT ne fogadja el a tanács előterjesztését. A többség azonban másképp gondolkodott, s végül az SZMT úgy döntött, hogy támogatja a megyei tanács tervezetét, de jó néhány kérdésben továbbra is fenntartásait hangoztatja. Az SZMT különösen azt tartja aggasztónak, hogy továbbra is nagyon kevés szociális bérlakás épül a megyében, s kevés pénzt szánnak a különféle szociális gondok enyhítésére. Kedvezményes hitel a gázvezetékhez Sóstófürdő vegyes övezet lett Vegyes övezetté nyilvánította Sóstófürdőt tegnapi rendkívüli ülésén a nyíregyházi tanács végrehajtó bizottsága. Mit jelent a döntés az állampolgároknak? — Sóstó december 21-ig üdülőövezetnek minősült, így vette figyelembe a rendezési terv. Viszont 1975-ig ott lakóházakat építhettek az emberek, illetve az üdülőjükre állandó lakhatási engedélyt kaptak. Így mintegy 200 család él ott. Több fórumon felvetették, hogy ők is szeretnék bekötni a gázt. Viszont az üdülőterületen élőknek semmiképpen nem adhatja meg az OTP a kedvezményes kamatozású 3 százalékos hitelt. Ugyanakkor a gáz egész Sóstó szempontjából előnyös lenne: tisztulna a levegő, ha megszűnne a szénfűtés. A vegyes övezet azonban nem érinti a parkerdőt, a tó környékét és Sóstó központi, kifejezetten üdülőnek kiépített részét. Ez a lakóépületekkel tarkított, az anyáscsecsemő intézettől, a Kemecsei útig terjedő negyedre vonatkozik — hallottuk Csabai Lászlóné tanácselnöktől. A gázvezeték építése tehát kézzel fogható közelségbe került. Tanácsi kivitelezésben, de teljes mértékben lakossági magánerőből. Épp ezért a műszaki osztályra december 28-ig juttassák el az ott élők a gázbekötésekhez a hiteligényléseket, illetve a nemrégiben kapott dokumentumokat. A magánerős gázvezeték-építésre is csak akkor lesz lehetőség, ha az ott élőknek több mint a fele igényli. Az építkezéseket igen szigorú építési előírások tartják kordában. Ám az állampolgár maga dönti el, hogy az ingatlanán mit épít: családi házat, vagy üdülőt. Természetesen az ingatlanszerzési korlátozásokat itt is figyelembe kell venni — mondta Kovács István műszaki osztályvezető. — Tehát, ha valakinek tanácsi bérlakása A „Szívügyem az egészségem” megyei mozgalom 1988- as eredményeit értékelték december 21-i ülésükön a megyei egészségvédelmi tanács tagjai. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd'elmondta: a betegségek visszaszorítására, az egészség megőrzésére létrehozott „Szívügyem”-mozgalom szervezői, közreműködői nem személyes dicsőségre, hanem a lakosság szolgálatára szövetkeztek. E cél már csak azért is fontos, mert a társadalom jelenlegi helyzetében szinte szó szerint véve is szíve szakadtáig dolgozik mindenki. Látványos „csillagszórós” eredményekre nem törekszik, nem is törekedhet Szabolcs- Szatmár. A megyei tanács egy év után, a közelmúltban értékelte a mozgalom eredményeit. s elfogadta annak van, építhet lakóházat, de le kell adnia a bérlakását. Vagy ha OTP-s lakásban él, de itt kívánja a végleges fedélt a feje fölé, el kell adnia a másik lakását. A melléképületeknél, az állattartásnál is szigorúak a szabályok. Továbbá: az előkertek, a kerítés magassága változatlanul az üdülő arculatának megőrzését szorgalmazza, (t. k.) hosszú távú programját is. Legfőbb cél: továbbra is jelen lenni a lakosság tudatában, a közvélemény formálásával, a figyelem folyamatos fenntartásával figyelmeztetni az embereket arra: az egészség érték, legtöbbet érte önmaguk tehetnek. Az országban elsőként útjára indított mozgalom sikerének titka az, hogy kilépett az egészségügy keretéből, s össztársadalmi feladattá vált. A ‘társadalombiztosítás, az egészségügyi irányítás várható változásai remélhetőleg csak tovább erősítik ezt a folyamatot Olyan közvélemény kialakítása á cél, . — mondotta befejezésül Gyúró Imre, amelyben mindenki előtt világos: az egészség fontos, és a bajokat is könnyebb megelőzni, mint később gyógyítani. Eredményes év a mozgalomban Figyelmeztetni az embereket XLV. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. december 22., csütörtök 1 Négyszázezer pár munkavédelmi kesztyűt készítettek az idén a mérki Kossuth Termelőszövetkezetben. A 130 főt foglalkoztató üzem a Budapesti Tímáripari Szövetkezettel áll kapcsolatban, munkavédelmi eszközök gyártására. A jól dolgozó üzem bővítésire is gondoltak, hogy a jövő év első negyedévétől újabb húsz dolgozó állhasson munkába. (Elek Emil felvétele) •
