Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
1988. december 14. Kelet-Magyarország 3 Munkaerőgondok Újfehértón A n rr rr vw I ■ ■ szovono műszakjai A fiatalok elhagyják a pályát Ai Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyáregysége bejáratánál állandóan ott a tábla: Munkásfelvétel. Felsorolják a hiányszakmákat is: orsózó, fonó, majd a kereseti lehetőségeket. Kút kai Mihály igazgatóhelyettes szerint, ha reggel húszán állnának a gyárkapuban, valamennyiükct azonnal elhelyeznék. De jelentkező alig akad és sokan rövid idő elteltével máshová mennek dolgozni. Mi lehet ennek az oka? A textilipar elnőiesedett annak’ ellenére, hogy a végzett munka nagy leterhelést jelent a szervezet számára, hiszen a gépek között állandóan járkálni kell és egy dolgozó egyszerre 8 szövőgépet is hajt. Egy-két évig... Ezzel nem áll aránybanjj.a kereset, hiszen három mi- szakban 4000—7000 forint között mozog a dolgozók fizetél- se. Akad olyan, aki a havi tízezer forintot is megkeresi, de az ő teljesítménye kiemelkedik a többiek közül. A háztáji és a család ellátása is nehezebbé teszi a helyzetet. A környező üzemek vonzó hatása is jelentős, ezekben a bérszínvonal magasabb, mint ' a gyapjúszövőbe. Leginkább azok a fiatalok mozognak, akik lakásgondokkal küszködnek, hiszen a gyár által nyújtott 50 ezer forintos kölcsön a mai viszonyok között kevésnek bizonyul. A szakmai képzettséggel nem rendelkező dolgozók betanulási ideje 6—8 hét, ezalatt a keresetük 3500 forint, a későbbiekben a teljesítményük a döntő. A gyárban minden negyedévben felmérést végeznek és az újonnan jöttékhez szóló egyik kérdés: meddig szeretne az üzemben dolgozni? A legtöbb esetben a válasz: egy-két évig. Pedig a munkáltatók mindent megtesznek, hogy megtartsák a dolgozóikat. Munkásszállást adnak vagy albérleti hozzájárulást fizetnek, a szakszervezet kedvezményes kötöfonal, szövet és más áruk, hagyma, cukor, vásárlását szervezi meg. Segítséget nyújtanak a tanulásban, az érettségi bizonyítvány megszerzésében, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolát végzettek később elhagyják a gyárat. Mindenkit felvettek Kevés a szakmunkás, a jelenlegi középvezetők 70 százalékának nincs meg a szakközépiskolai végzettsége. Ide várják a fiatalokat és a gépek mellett is szükség volna rájuk. Folyik szakmunkás- képzés Újfehértón, de az 1988- ban végzettek közül négyen helyezkedtek el itt, holott 10—25 főt vártak. Próbálkoztak azzal is, hogy tanulmányi ösztöndíjat írtak ki, de erre nem akadt pályázó. A szakközépiskola és szakmunkásképző az egykori új- fehértói gimnáziumban 1978 óta működik. — Minden évben két osztályt, egy szövőst és egy ionost tudunk indítani, 25—30- as létszámmal — mondja Moldván Ferenc igazgató. — Az első két évben jobb képességű gyerekek kerültek hozzánk, ekkor a lemorzsolódás 5—10 százalék volt. A későbbiekben azok jöttek, akik más iskolába nem jutottak be. Mi mindenkit felvettünk,, de a tanulmányi eredmények fokozatosan romlottak, és az eddigi 7 évfolyam során a gyerekek több mint 30 százaléka nem fejezte be az iskolát. — A végzettek mind a textiliparban maradtak? — Nem. A 310 érettségizettből csak 110 maradt apályán. Az idekerülő elsősök nem tudják mire vállalkoznak, egyáltalán nem ismerik a választott szakmát. Kevesen vannak, akik továbbtanultak, a Könnyűipari Műszaki Főiskolát csak ketten végezték el. Különben nálunk az óraszám fele szakmai, fele közismereti tárgy. A hét egy napján tanulóink a tanműhelyben vagy a gyárban dolgoznak 6—7 órát. Tanév végén 3 hét szakmai gyakorlaton vesznek részt. A tervekről az igazgató elmondta: jövőre szeretnének technikusi képzést indítani, ebben évente 35—40 jelentkezőre számítanak. Idén végzett egy levelezős osztály, ők az ipar biztosabb dolgozói, hiszen a szakmából jöttek és oda is térnek vissza. Ezt szeretnénk tovább folytatni. — Az újfehértóihoz hasonló üzem van még Nagyhalászban, Demecserben, Nagy- kállóban is. Milyen a gyárak és az iskola kapcsolata? — A gyárak hozzájárulnak a tanműhely fenntartásához, fogadják a tanulókat. Egyre terhesebbé válik azonban számukra az iskola támogatása, hiszen nem tudjuk beváltani a hozzánk fűzött reményeket. Az újfehértói gyárban azért akad olyan dolgozó is, aki az iskola elvégzése után itt maradt. VislóczkiGáborné Ionon ő már tíz éve dolgozik a gyárban. — Szeretem a munkámat és továbbra is itt akarok maradni. Jelenleg egy műszakban dolgozom, így a keresetem kevesebb, mint a három műszakosoké. Nehéz munka ez, állandóan menni kell, fölrakni a csévéket, kötözni az elszakadt szálakat. Zsíros Judit a szakközépiskola elvégzése után Debrecenben technikusi oklevelet szerzett, korábban laboránsként, most technikusként dolgozik. — Hozzánk az általános iskolába jöttek a gyár képviselői, megismerkedhettünk az Zsíros Judit technikus a fonógépnél (balra), és Vislóczki Gábomé fonónő (jobbra). üzemmel, így tudtam mire vállakozom. Üjfehértói vagyok, ha többet akarnék keresni, el kellene járnom itthonról, így most még megéri. Az év vége felé sok a munka, most gépen dolgozom. Mivel fonós voltam, tudok bánni a gépekkel. Á szövődé jobban fizet Boros Ildikó a frissen végzettek közé tartozik, ,1.987- ben szövőnőként fejezte be tanulmányait. — Gyakornokként kezdtem a cérnázóban, majd a szövődébe kerültem. Közben a fizetésem 2800-ról ötezer forintra emelkedett, de ez utóbbiban benne van a műszak- pótlék és a szövődé sokkal jobban is fizet. Nem bírtam a három műszakot, így elmentem volna innen, de januárban átkerültem a termelési osztályra fonalgazdálkodónak. Ilyenkor azonban kötelező besegíteni a termelésbe, így egy héten három napot gépen dolgozom. A gyár jelenleg 800 embernek ad munkát, sokan csak azért maradtak itt, mert helyben van. Szilágyi Zsuzsa Ezüst-kiállítás a Képcsarnokban Új kiállítás várja a látogatókat december 15-től a Képcsarnok nyíregyházi Benczúr-termében, ahol Ezüst György SZOT-díjas festőművész alkotásait mutatják be. Az 1935-ös születésű művész az egri főiskolán szerzett diplomát, majd elvégezte a képzőművészeti főiskolát, 1959 óta vesz részt rendszeresen kiállításokon. Festészetét a szülőföld sze- retete ihleti, művészeti stílusa nehezen határozható meg — egyfajta naiv-realista „szociofotóhoz” hasonlítható. Több művészeti díjjal ismerték el munkásságát, művei külföldön is ismertek, volt kiállítása pl. az NSZK- ban, Máltán, Olaszországban. Nyíregyházán karácsonyig lehet a képeket megtekinteni. HOLSTEN PREMIUM. A Nagykanizsai Sörgyárban megkezdték a Holsten Prémium sör gyártását, amelyből az idén 2 ezer, az elkövetkezendő évben pedig 12 ezer hektolitert terveznek gyártani és forgalmazni. A háromegész-három decilitc- res üvegben forgalomba kerülő, 1Ó0 százalékos maláta felhasználással készülő sörkülönlegesség minőségét fokozottabb ellenőrzéssel ga- | rantálják. (MTI fotó) „Egy pillantás az ellenfél lapjai közé..." Tolvaj-e a VOR? Beszélgetés Szabó Lászlóval az Országos Piackutató Központ igazgatójával Nem is gondolná a gyanútlan vásárló, hogy titkon, tudat alatt befolyásolják döntéseit, amint vásárlási szándékkal belép egy üzlet ajtaján. Melyiket vegyem? — tesszük fel nap mint nap önmagunknak a kérdést. A választás hátteréről, a belső motivációkról tartott előadást Nyíregyházán Szabó László, az Országos Piackutató Központ igazgatója a közelmúltban. Az előadás szünetében lapunk munkatársának kérdéseire válaszolt a szakember. — Egyetértettek önnel a jelenlévők abban, bogy a gyártóknak és a kereskedőknek közös érdeke kell, hogy legyen a piac előzetes felmérése, az értékesítési lánc feltérképezése. Mennyire élnek ma ezzel a lehetőséggel vállalataink? — Abból kell kiindulnunk, hogy a kínálat meghaladja a fizetőképes kereslet szintjét, ami versenyhelyzetet idéz elő a piacon. Ha a vevő szemszögéből nézem a dolgot, egy adott termékcsalád esetén azt a típust vásárolom meg. ami műszaki paramétereiben, külső megjelenésében és vételárában a legelőnyösebb számomra. A gyártónak tehát tudnia kell: ha „csak” a gyártásra koncentrál a vállalat, termékei eladhatatlanok lesznek. Azt hiszem, napjainkban senki sem engedheti meg magának ezt a luxust. Egy bölcs kártyás mondta valamikor: „a legjobb licitnél is jobb egy pillantás az ellenfél lapjai közé!” Ezt a helyzeti előnyt szavatolja az alapos, körültekintő felmérés, még a gyártás indítása előtt. — Kitűnt szavaiból, hogy a marketing egyfajta gondolkodásmód, sajátos filozófiai tartalommal. Hol a helye a reklámnak ebben a mechanizmusban? — A vevő befolyásolásának, manipulálásának hatásos eszköze a reklám. Az öreg Ford mondta még a század elején: „Fele a reklámnak fölösleges kiadás!” Magától adódik a kérdés: melyik fele...? Egyben biztosak lehetünk. Egy jó szlogen, egy látványos, sokatmondó reklámanyag felkelti az emberek érdeklődését. Mondok egy másik példát is. Néhány éve nagy sikert aratott a televízióban a Colombo-filmsorozat, melynek egyik epizódjában a kiszemelt áldozat egy vetítőben ült és filmet nézett. A tettes a pergő filmkockák közé bevágott 4—5 olyan képet, ami tudat alatt szomjúságérzetet keltett a nézőben. A küszöb alatti ingerekkel magyarázható a szervezet furcsa reagálása, holott szemünk nem is érzékelte a kéj^égtöl gyötör a mw gondolat, ha a posta csak 4 forintért adja a 4 forintos bélyeget, akkor mi abból a haszna? Az ilyen bolt kész ráfizetés. Rájöttek! Hallom a rádióból, hogy a posta felemeli a postai díjszabást. Ezt megértem, viszont azt is hallom, hogy a vasút sem rest, ők is emelnek, sőt a városi közlekedés is drágul majd 62 százalékkal. De miért éppen 62 százalékkal? Mint városi közlekedő a hír hallatán osztok és szorzók és kiderül, ha a 4 forintos buszjegyet 62 százalékkal drágítják, akkor az 6 forint 48 fillérbe kerül majd. A 6 forint meg a 40 fillér nem gond. De honnan veszek majd 8 fillért. A filléreskedésről sajnos már régen leszoktam. Azt hiszem más is. Nem is tudom, mikor volt utoljára a zsebemben kétfillé- res és ötfilléres. A tízfilléres is egyre ritkább, mert minek? Nem filléreske- dünk. És akkor riost jön nekem a városi közlekedés a maga 62 százalékával, ami Nyíregyházán 6 forint 48 fillért jelent majd, a pesti buszon 4 forint 86 fillért, a pesti villamoson, héven és metrón 3 forint 24 fillért. Vajon honnan veszik a pestiek a filléreket? nek szavai engem nem nyugtatnak meg, mert nem is vagyok nyugtalan, hiszen itt a fügét csak mutatják, de nem árusítják. Rákot nem kaphatunk. Visszatérve a fillérekhez. Ha van is füge Pesten, fillér Mert hogy vidéken nincs, nem is lesz, megértem, megszoktam. Vidéken sok minden nincs, ami Pesten van. Például füge. Hallom a rádióban azt is, hogy a füge rákkeltő gyümölcs. A szakembert is megkérdezték és azt mondta, nem a füge, hanem annak egy gombabetegsége okozza a rákot. Ezután a kereskedelem is nyilatkozott, miszerint ami fügét az országba behoztak, az ép és egészséges. Így kell megtudnom, hogy van. volt és lesz füge. A kereskedelem képviselőjébiztos, hogy ott sem lesz. Kérem tehát az illékeseket, kerekítsenek. Ne 62 százalék legyen az emelés, hanem hatvan. Meglehet, ésszerű ez a javaslat, félek nem fogadják el, mert ahogyan a filléreket elfelejtettük, ugyanúgy a lefelé kerekítés is kiment a divatból. Jósolhatom, ha a buszjegyemnél valóban 62 százalékos lesz az emelés, úgy az új ár nem 6 forint 48 fillér lesz, hanem 6 forint 50 fillér, esetleg még kerekebben 7 forint. Ezért is hálás leszek, hiszen előbb-utóbb kikezdene az ideg, ha nekem most kétfilléreseket kellene valahonnan felhajtanom. Őszinte tisztelettel és hasonló jókat mindenki nevében, aki nem filléreskedik. Viszont még mindig nem tudom, mi lesz abból a posta haszna, ha felemeli ugyan a bélyegek árát, de továbbra is névér- tékben árusítja. Adhatnák a 4 forintos bélyeget 5 forintért, mint teszik ezt más ügyesebb kereskedők, akik a 7 forintos almát már 20 forintért, a 6 forintos burgonyát 12-ért kínálják. mjtülönben sem ML az ár a fontos, hanem az árindex. Megnyugtató, hogy miközben felemelik a Liberó pelenka, a cserépkályha, a szaloncukor és még ki tudja mi mindennek az árát, az árindex tartja magát. A fogyasztói árnövekedés az még mindig csak 16 százalék. Örülök neki, de hogy ezt hogyan csinálja, az kész rejtély előttem. Seres Ernő pékét. A film láttán megnőtt az üdítőforgalom. Ez is a reklám része, még ha nem is a „legtisztességesebb” módja... — Mi lehet a titka egy belföldön és külföldön egyaránt népszerű terméknek? — Mielőtt válaszolnék a kérdésre, két történetet szeretnék elmesélni. Az 1978-as argentínai labdarúgó VB közvetítése során a televízió képernyőjén sokszor feltűnt egy ismerős felirat, amikor a pályáról közeli képet adtak: Tiszai Vegyi Kombinát. Elrettentő példaként szoktam volt emlegetni. Külpiacokon olyan névvel kell megjelenni, ami akár angol, akár német nyelven hangzatos, könnyen kiejthető és felkelti az emberek érdeklődését. Másik példa a Vörös Október Ruhagyár esete. Néhány éve a szovjet piacokra szánt öltönyökbe cirill betűkkel írták bele a „felségjelzést”: VOR. Nem vált be az újítás, mivel oroszul a kérdéses betűkombináció tolvajt jelent, ami nem olyan előnyös a viselőjére nézve. A példából azt szerettem volna kihámozni, hogy mennyire meghatározó egy jó márkanév, de fontos a szín és sok más egyéb impulzushatás. Kozmetikai cikkek esetén például kimutatták, hogy férfiak részére a legelőnyösebb kék színű flakonokba rejteni a terméket, míg a nőknél a piros szín hódít. Az sem elhanyagolandó, hogy az üzletben mit, mi mellé tesznek az eladók. Tapasztalatok mutatják, hogy például ha a marhahús mellé vajat és citromkarikát helyeznek, kelendőbb az áru. ötletek, kiaknázatlan lehetőségek egész sora kínálkozik még. — Milyen feladat hárul az Országos Piackutató Központra a vevők megnyeréséért folytatott versengésben? — Központunk elsősorban termékpiackutatást végez, akár fogyasztási cikkekről, akár termelőeszközökről legyen is szó. Megbízóink 85— 90 százalékban termelő vállalatok és nagykereskedelmi vállalatok. Hazai felkéréseken túl, külföldi megbízásoknak is eleget teszünk. Piackutató munkánk nemcsak a hazai forgalmazásra terjed ki, hanem a KGST- és a nyugati országokra is. Kiépült panelhálózatunk révén 12— 13 000 háztartásból kapunk visszajelzéseket, de létezik egy megyénkénti vélemény- kutató hálózatunk is. melyben Szabolcs-Szatmár megye is képviselteti magát. Évente 140—150 vizsgálatot, előzetes felmérést végzünk. A bevizsgált termékek köre nagyon szerteágazó, a traktoroktól egészen a női fehérneműig. — Mennyire megbízhatóak azok az előrejelzések, amit a központ szakemberei készítenek? — Gazdasági fonákságokkal tarkított világunkban nagyon nehéz előre prognosztizálni egy folyamatot. Erre rövid távon nem is vállalkozhatunk. Olyan várható tendenciákat adunk meg, melyek többé-kevésbé helytállóak. — Képes-e oktatásunk állni a versenyt a hazai szakember- képzésben a nyugati marketing- és menedzserképző iskolákkal szemben? — Nem az oktatásunk színvonalában látom a hibát, mert a hazai felsőoktatásban így is elegendő hangsúlyt kap ez a terület. Úgy vélem, hogy a bürokratikus előírások garmadát, az anyagi érdektelenséget, a szemléletbeli kátyúkat kellene végképp felszámolnunk ahhoz, hogy fel tudjunk nőni a sürgető feladatokhoz... Csonka Zsolt
