Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. december 14. A Politikai Bizottság napirendjén Kapcsolat a külföldön élő magyarsággal December 13-án, kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület tájé­koztatót hallgatott meg ha­zánk és a külföldön, elsősor­ban Nyugaton élő magyarság kapcsolatairól. A Politikai Bizottság véle­ménye szerint a külföldön élő magyarokkal való kapcsolat- tartás a társadalom legszéle­sebb értelemben vett közös feladata. Időszerűnek tartja az e téren kialakult felfogá­sok és beidegződések felül­vizsgálatát, s a kapcsolat- építés — belső és nemzetkö­zi lehetőségeinkkel, igénye­inkkel összhangban lévő — feltételeinek megteremtését. Célszerűnek ítéli, hogy a magyar állampolgárok, a ha­zánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és a más államokban magukat ma­gyarnak valló emberek egy­máshoz és az anyanemzethez való viszonyát azonos alap­elvek szerint értelmezzük. A Politikai Bizottság átte­kintette 1989 első fél évének politikai ünnepeit. Egyetért azzal, hogy március 15-ét, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett múzeumkerti nagygyűléssel, ifjúsági tömeg­felvonulás keretében a 48-as emléktáblák és emlékhelyek megkoszorúzásával ünnepel­je meg a budapesti lakos­ság. Ajánlja, hogy ország­szerte tartsanak emlékünnep­ségeket. Ügy határozott, hogy a pártszervek mindenütt vál­laljanak részt a rendezvé­nyek szervezésében. A Politikai Bizottság ülé­sén elhangzottakról — a ki­alakult szokásoknak megfe­lelően — délután Major László tájékoztatta az újság­írókat. A szóvivő mellett fog­lalt helyet Kimmel Emil, akinek osztályvezető-he­Fokozódó feszültségek a termelőszövetkezetekben Nincsenek — nem is lehet­nek még — végleges adatok az élelmiszer-gazdaság idei teljesítményéről — hangzott el a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban kedden tartott sajtófórumon, de az előzetes adatok azt mutatják, hogy a tsz-ek har­madában a pénzügyi feszült­ségek fokozódnak. Ez is meg­erősíti azt a vélekedést — mondják a minisztérium il­letékesei —, hogy a gazda­ságok egy része előrelátható­an 1989-ben sem tud kilábal­ni nehéz helyzetéből. Ugyan­is nem csupán az a gond­juk, hogy mennyi adót fizet­nek majd, hanem az is, hogy tevékenységük után nem tudnak adóalapul szolgáló, ■kellő mértékű nyereséget el­érni. A támogatások további csökkentése főiként a mező- gazdasági alaptevékenységet folytató gazdálkodókat sújt­ja, s így egyre nagyobb a késztetés az üzemekben ipa­ri munkák vállalására. A sajtófórumon a takar­mányellátásról és a MÉM ez­zel kapcsolatos intézkedései­ről is tájékoztatták a részt­vevőket. Ezt azzal összefüg­gésben tették, hogy az idén a tervezettnél jóval kevesebb kukorica termett. Elmond­ták: az ország takarmány­gabona-készlete 9,7 millió ■tonna, amely alapjában vé­ve elegendő lesz az állatok takarmányozásához, csupán ■arról van szó, hogy a készle­ten belül kukoricából a szo­kottnál kevesebb van. Az ősszel — a kis termés mi­att — nem sikerült a terve­zett mennyiséget felvásárol­ni, így a központi takar- mány.készletben csaknem 600 ezer tonnával kevesebb a ku­korica. Bonyolítja a helyze­tet, hogy exportálást céllal megindult a spekulatív szán­dékú felvásárlás, sőt a na­gyobb ár reményében a jövő év elejéig a termelők egy ré­sze nem akarja eladni a ku­koricát. A MÉM többféle intézke­dést hozott: a Kereskedelmi Minisztériummal egyetértés­ben megtiltotta a kukorica kivitelét, ugyanakkor mint­egy 300 ezer tonna kukorica, illetve más értékes * takar­mány-alapanyag, például maniókaliszt behozataláról döntöttek. Az intézkedések- kel a termelői kedv fenntar­tását, fokozását kívánják elő­segíteni. A takarmányozásra szánt kukoricáért egyébként elsősorban búzával fizetünk. A belföldi ellátás megfelelő szinten tartása érdekében a Gabona Tröszt felvásárlási akciót hirdetett: december 15-től a tröszt vállalatai a termelőktől átvett minden 100 kilogramm kukoricáért 110 kilogramm búzát vagy ár­pát adnak, ám ha a gazda­ságok kérik, az árát pénz­ben fizetik ki. Megemlékezés az emberi jogokról Nyíregyházán Negyven évvel ezelőtt, 1948. december 10-én fogadta el és hirdette ki az Egyesült Nemzetek Közgyűlése az Em­beri Jogok Egyetemes Nyi­latkozatát, mely az első lé­pést jelentette az emberi jo­gokra vonatkozó, jogi és er­kölcsi erővel egyaránt ren­delkező nemzetközi törvény kidolgozásában. Ebből az alkalomból ren­dezett tegnap ünnepi ülést a Magyar ENSZ Társaság nyír­egyházi csoportja a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. Századunk, de talán az emberiség egész történelmé­nek kiemelkedő fontosságú dokumentuma a nyilatkozat, hiszen elismeri minden egyes ember méltóságát, egyenlő­ségét, jogát az élethez, a sza­badsághoz, az igazsághoz, a személyi biztonsághoz. Az ünnepi ülésen az emberi jo­gok nemzetközi védelméről tartott előadást dr. Kardos Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Nemzet­közi Jogi Tanszékének ad­junktusa. Beszédében töb­bek között utalt arra, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem kötelező jellegű okmány, hanem er­kölcsi erővel rendelkezik, ugyanakkor néhány állam bevette a törvényei közé is. Az ünnepi ülés másik meg­hívott vendége Ausztriából érkezett. Dr. Gerhard Jandl, az Osztrák ENSZ Társaság képviselője előadásában meg­említette a kulturális örök­ségek elpusztítását Romániá­ban. Hangsúlyozta, hogy ke­leti szomszédunknál draszti­kusan változott a helyzet az utóbbi időben, s emiatt Ausztria nagyon aggódik, és ezt többször is szóvá tette. Azonban hogy gátat vessenek ennek a folyamatnak, ahhoz az államok nemzetközi össze­fogására van szükség. (mml) lyettesi kinevezését mai ülé­sén hagyta jóvá a Politikai Bizottság. E tisztében a fel­állítandó sajtóiroda munkáját szervezi majd. Az első napirendi ponthoz kapcsolódva a szóvivő el­mondta azt is, hogy a jövő­ben nagyobb figyelmet for­dítanak a harmadik generá­ciós magyarokkal való kap­csolattartásra is. Sokat pro­fitálhatna a magyar gazda­ság, a magyar tudomány, ha erősödnének azok a szálak, amelyek a külföldön élő szakembereket, kutatókat, kulturális személyiségeket Magyarországhoz fűzik. A jövő évi jeles ünnepeket áttekintve, a Politikai Bi­zottság úgy foglalt állást, hogy a március 15-ei meg­emlékezésekben a különféle alternatív szervezetekre is számít. Országgyűlési előkészületek hangoztatták a képviselők Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédel­mi bizottsága kedden ülést tartott. A testület elsőként tá­jékoztatót hallgatott meg Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatala ve­zetőjének előterjesztésében az újonnan létrehozandó Közle­kedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztériumról. Ezt követően Békési Lász­ló pénzügyminiszter-helyet­tes tartott tájékoztatót a Magyar Népköztársaság jö­vő évi költségvetésének irányelveiről. A miniszter- helyettes a többi között ki­emelte, hogy jövőre az ok­tatásban, a közművelődésben, Genfben, a Nemzetek Palotájában üdvözli Jasszer Arafa­tot, a PFSZ vezetőjét Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára december 13-án. Arafat az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszaká­nak New Yorkból áthelyezett palesztin vitáján mondott be szédet. (MTI telefotó) (Folytatát az 1. oldalról) dolgozóinak erőfeszítéseit akadályozzák. A társadalmi élet válsága tükröződik a közművelődésben is: az or­szág kulturális élete, műve­lődési viszonyainak fejlett­sége messze elmaradt a kí­vánatostól, aminek egyik fő okát abban látják, hogy hosszú időn át eltűrte a po­litikai vezetés a szellemi munka, a tudás és a művelt­ség rangjának leértékelődé­sét. A népművelők elsődleges feladatuknak érzik, hogy a magyar nép felemelkedésé­nek ügyét felelősséggel szol­gálják — a kulturális terü­let sajátos eszközeivel. Több kérdésben bontako­zott ki vita az értekezleten, például arról, hogyan tud­nának hatékonyabban mű­ködni a népművelők az egyesületben, ha a megyei csoport tagjainak mintegy fele tartós érdektelenséget mutat a testületi-szervezeti élet iránt. Ez egyfajta éret­lenséget, közömbösséget is jelent. Nem volna szabad előfordulni, hogy elvessze­nek a napi kis apró ügyek intézésében azok a népműve­lők, akiknek közéleti szerep­lésére számítanak az egye­sületben. Különösen fontos az aktivitás most, amikor rendre alakulnak a külön­böző egyesületek, csoportosu­lások, amelyek a közösségi rendezvényeiket minden bi­zonnyal a művelődési há­zakban, a népművelő közre­működésével fogják megtar­tani. Itt hangzott el tájékoztató arról a figyelmetlenségről, vagy informálatlanságról, hogy elmulasztott a megyei szervezet részt venni olyan országos pályázatokon, me­lyeken komoly összegeket nyerhettek volna el — így a pénz jó része „elveszett”. Több hozzászóló fogalmazta meg kételyeit a jövőre beve­zetendő „kétlépcsős” tanácsi igazgatással kapcsolatos köz- művelődési gyakorlatról. Sajnálatos, hogy a megyei tanácsról nem vett részt .szakember a népművelők rendezvényén, így válasz nél­kül maradtak a kérdések és egyelőre sok a bizonytalan­ság és az ellentmondás. A végzett munka értékelé­se után a megyei szervezet elkészítette a jövő évre szóló munkatervet, amely a politi­kusabb közművelődési tevé­kenységet sürgeti, illetve az igényesebb szakmai munkát ■tűzi ki célként. Az ELTE-vel közösen szerveznek szakmai tanfolyamokat, továbbkép­zést, és több alkalommal nyílik lehetőség hazai és külföldi tanulmányútokra. (b. e.) Három Van GORh- festményt raboltak el hétfőn este isme­retlen betörök a Há­gától 100 kilométer­re levő Otterlo hol­land kisváros múze­umából. A jelentések szerint ez volt Hol­landia történetének legnagyobb szabású műkincsrablása. A világ egyik leg­nagyobb Van Gogh- gyűjteményével büszkélkedő Kroller- Muller képcsarnok­ba a rablók egy ab­lakot betörve hatol­tak be. A hangtalan riasztóberendezés ugyan működésbe lé­pett, de a képtolva­joknak a 14 kilomé­ter távolságból indult rendőrök megérke­zése előtt sikerült kereket oldaniuk fel­becsülhetetlen értékű zsákmányukkal. Az épületben levő mú­zeumi őr senkit sem vett észre. Az elra­bolt olajfestmények között van a holland ‘festőóriás egyik leg­ismertebb remekmű­ve, a Krumplievők. A világhírű múze­umot tlzhektáros park övezi. A rend­őrség a környéket lezárva helikopterek és kutyák segítségé­vel megkezdte a sű­rű fákkal és bokrok­kal borított park át- fésülését, egyelőre eredmény nélkül. Ot­terlo a nyugatnémet határ közelében fek­szik. A tekintélyes Christie-s cég amszterdami aukciós galériájának igazga­tója szerint a három festményért a sza­bad piacon hozzáve­tőleg annyit adná­nak, mint Van*Gogh tavaly Londonban el­árverezett Naprafor­gók című festményé­ért, amely 39,9 mil­lió dollárért kelt el. és az egészségügyben jelen­tős béremelések várhatók. Április 1-jétől negyvenszá­zalékos béremelést kapnak a közművelődési dolgozók. Rendezik az egészségügyi dolgozók túlóra- és ügyeleti díjait, január 1-jétől 30—30 százalékkal növekednek ezek a pótlékok. Május 1-jétől né­hány egészségügyi hiányszak­mában — egyelőre még bi­zonytalan mértékű — bér­emelés lesz. A pedagóguso­kat szeptember 1-jétől része­sítik központi béremelésben, előtte azonban az ő túlóra­díjaikat is rendezik. A településfejlesztést, va­lamint a környezetvédelmet érintő költségvetési tervekről szólva elhangzott: az ország­ban mindenütt jóval az igé­nyek alatt lesz lehetőség a lakásellátásra, -felújításra, az útfelújításokra és -korszerű­sítésekre, az állagmegóvások­ra. Várhatóan lelassul a mű­emlékként védett létesítmé­nyek megóvása és hasznosí­tása, mivel a források hiba- elhárításokra sem elegendő­ek. A vitában számos képvise­lő adott hangot annak a vé­leményének, hogy nem tart­ják eléggé progresszívnek a költségvetést. Balogh László Pest megyei képviselő java­solta, hogy a bizottság hívja fel a kormány figyelmét a tanácsi költségvetési reform meggyorsításának szükséges­ségére; csak ez javítaná ész­revehetően a tanácsok terve­ző munkáját. A képviselő azt is felvetette, hogy a népgaz­dasági költségvetés hiányának ellensúlyozására kidolgozott három variáció közül az el­sőnek egyáltalán nincsenek meg a feltételei, így ezzel re­álisan számolni nem lehet. Ehhez a véleményhez csatla­kozott Varga Gyula Sza- bolcs-Szatmár megyei képvi­selő. aki azt is elmondta: vé­leménye szerint hibás döntés megvonni a mezőgazda- sági termelés központi támo­gatását. Következő napirendi pont­ként az 1995-ben megrende­zendő Budapest—Bécs világ- kiállítás előkészületeiről tárgyalt a bizottság. Többen egyetértettek azzal, hogy a világkiállítás igen jó lehető­ségeket nyújt a külföldi tő­ke befektetésére. Már most jelentősen érezhető a külföl­diek érdeklődése. Varga Gyu­la viszont arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy Sza- boics-Szatmárban és más olyan területeken, amelyeket nem érintenek közvetlenül a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések, egyre kemé­nyebb az ellenállás, csak az értelmiség részéről tapasztal­ható egyetértés. Felgyorsultak a reálpolitikai folyamatok Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága — kedden a Parlamentben tartott ülésén — állásfoglalásában indítvá­nyozta: az Igazságügyi Mi­nisztérium 1989. február 15- ig készítse el a politikai pár­tok alapításáról szóló tör­vénytervezetet, s ennek tár­sadalmi vitáját követően, a tapasztalatokat hasznosítva a jövő év első felében kerül­jön az Országgyűlés elé a (törvényjavaslat. A testület — a késő délu­táni órákig tartó ülésén — megvitatta az 1989. évi költ­ségvetés ifjúsági és sportpo­litikai előirányzatait, illetve a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításával kapcsolatos törvényterveze­tet. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg az alkotmány módosításáról szóló törvény- tervezetről, valamint a tár­sadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslatról. Kilényi Géza igazságügy- miniszter-helyettes az alkot­mányozási munkálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a társadalomban zajló reálpoli­tikai folyamatok felgyorsul­tak. az élet túllépett a jogi szabályozáson, ezért van szükség arra, hogy még az új alkotmány törvényerőre emelése előtt megalkossák az egyesülési és a gyüleke­zési jogról szóló törvénye­ket. A gyülekezési jog nem az állam által nyújtott kegy, hanem alapvető szabadságjog — emelte ki, de hozzátette: a világon mindenhol bizo­nyos korlátok közé szorítják ennek a jognak a gyakorlá­sát. A törvénytervezet alap­koncepciója nem a tiltásra épül, de tartalmaz olyan kor­látokat, amelyek a Büntető Törvénykönyvből, illetve a Magyar Népköztársaság ön­ként vállalt nemzetközi kö­telezettségeiből fakad. Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolat­ban kifejtette: a koncepció lehetővé teszi a szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, tömegmozgalmak, politikai pártok létrehozását is. Kitért az egypártrendszer és a több­pártrendszer kérdésére, rá­mutatva: nem az új alkot­mány feladata a többpárt­rendszer proklamálása. KEDVEZMÉNYES VÁSÁR A KELET-TÜZÉP TELEPEIN! EB 60/19-ES BÉLÉSTEST 2 Ft/db engedménnyel, VF 12-es VÁLASZFALLAP telepi értékesítésnél 25%, művi értékesítésnél 15%, ABLAK FÖLÖTTI BOLTÍVEK 30% engedménnyel telepeinken! ACÉL GARÁZSKAPU a kisvárdai, CSERÉPKÁLYHA- CSEMPE a nagykállói telepünkön 50% engedménnyel! ÜBK FALAZÓBLOKK 5 Ft/db engedménnyel a nyír­egyházi, kisvárdai, baktalórántházi, mátészalkai és vá- sárosnaményi telepeinken! Továbbá nyíregyházi telepünkön: VÁÉV—BRAMAC HÓDFARKÚ TETÖCSERÉP 20%, JUGOSZLÁV FÖDÉMGERENDA U—1. JELŰ BÉLÉSTESTTEL 40%, ZSALUGÁTEREK 20%, SOFA ABLAKDESZKA 50% engedménnyel! (2714)

Next

/
Thumbnails
Contents