Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
2 1988. december 14. Kelet-Magyarország Három variáció Gázvezeték — társadalmi vitával Soha ennyi észrevétel Kik juthatnak lakáshoz? SOK A CSONKA CSALÁD A várossá válás évfordulóján a közelmúltban megtartott fórum is jelezte: a lakáshoz jutás Nyírbátorban sem tartozik az egyszerű feladatok közé. A jelenlegi pénzszűkében mind kevesebb tanácsi lakás épül, így aztán nem csoda, hogy elosztásukra a korábbinál jóval kritikusabban, erőteljesebben figyelnek a városlakók. A megállapítás nem légből kapott. Amint azt dr. Nagy Lászlótól, a tanács titkárától megtudtuk, a kifüggesztett névjegyzékre ezúttal a korábbinál és megszokottnál jóval többen tettek észrevételt. Azt talán már mondani sem kell, hogy nem dicsérték, sokkal inkább kifogásolták a lajstromot. — Való igaz, soha ennyi észrevétel nem érkezett a tanácsra a lakásra kijelöltek névsorára, holott a névjegyzéket nem egy ember, hanem a lakásügyi társadalmi bizottság állítja össze. Az észrevételek nem is annyira a lakáshoz jutás igényét, hanem a rangsort kérdőjelezik meg. Ezt bizonyítja, hogy az első lakáshoz jutók miatt 22, a minőségi cserékre pedig három megjegyzés is érkezett. Régi ős új otthonok A városi tanács a közeljövőben terjeszti a vb elé a helyi laikáselosztási tervet. A dokumentum — amely kétévenként készül — számba veszi nemcsak az újonnan épített, hanem az idő közben megüresedett tanácsi lakásokat is. 1987—88-ra ösz- szesen mintegy hetven tanácsi bérlakással számolhat a laikáselosztási terv. Ebből huszonhét az új, huszonhárom pedig a megüresedett tanácsi bérlakás. Mindezekhez a jövő esztendőben a Fáy- laikótelepen átadásra kerülő tíz új, s várhatóan öt megüresedő tanácsi lakás jöhet még. A városi tanács célja szerint a névjegyzékben az OTP segítségével megépítendő valamennyi lakás szerepel. Igaz, ezeknek négyzetméterenként számított árai igencsak magasak, várhatóan huszonkettő-huszonhárom ezer forint körül lesznek. Ezért is szánják őket elsősorban azoknak, akik már rendelkeznek önálló lakással, s az újonnan átadottak segítségével minőségileg jobb, korszerűbb körülmények közé szeretnének költözni. Lakás — lenzői is akadnak. Nem mindenki fogadja szívesen az ilyen lakásokat, úgy érzi, már elsőre is megilletné az igazi, végső megoldás. Külön gondja a városnak az úgynevezett szociális körülményeknek meg nem felelő telepeken, magyarán a cigánytelepeken élők lakásgondjának megoldása. Erre a célra évente átlagosan hat la- ikás épül, s bár sokat segít, véglegesen ez sem oldja meg a gondokat. A vb elé kerülő lakáskiutalás! névjegyzék ezúttal sajnos csak az otthonra várók egyötödének, harmincöt családnak jelenthet örömöt. A nevét ugyanis csak annak írják ki, akinek tudnak is lakást utalni __ Nem árt persze tudni, hogy a lakásigények nagyobb részét 1987 —88-ban adták be a kérelmezők, a legrégibb igény pedig négyéves. Elsősorban természetesen az utóbbiak aláírói juthatnak lakáshoz. Külön problémát okoz, hogy igen sok a csonka család, a gyermekét egyedül nevelő anya. A lakások odaítélésénél figyelembe veszik a lakás várható terheit, a lakbér, a havi rezsi leendő összegét is. Már csak azért is, mert a városban nagyon magas a kifizetetlen lakbér és villanyszámla, amely nemcsak a lakónak, hanem a tanácsnak, a lakások fenntartójának is komoly gondot okoz. Legközelebb '90-ben A lakáshoz jutók névjegyzékét joggal kíséri fokozott figyelem. Annál is inkább, mert a legközelebbi lakáselosztás előreláthatólag csak 1990-ben lesz, akkor is csak a megüresedett lakásokkal gazdálkodhat a város. Anyagiak . híján ugyanis új tanácsi bérlakás egyáltalán nem, legfeljebb ha OTP-értéke- sítésű épülhet a jövőben ... Röviden AZ ISKOLASZÖVETKEZETI CSOPORTOK TALÁLKOZÓJÁT idén immár második alkalommal rendezték meg. A nyírbátori áfész, a úttörőelnökség, valamint a tanács művelődési, egészség- ügyi, ifjúsági és sportosztálya ezúttal Máriapócsra hívta a fiatalokat. A házigazda az itteni iskola szövetkezeti csoportja volt. Az elmúlt évben meghirdetett versenyt, s az ezzel járó vándorzászíót és ötezer forintot a máriapó- csi iskolások nyerték el. A találkozó nemcsak szakmai tapasztalatcserére teremtett lehetőséget, hanem jó hangulatú, baráti együttlétet is nyújtott. „MI ÚJSÁG?” címmel újságot jelentetett meg a Tahn- hoffer Lajos Általános Iskola. A novemberben útjára indított lapot az iskolások szerkesztik. Munkájukat — és j tanáraikét is — dicséri, hogy az iskolai hírmondó eddigi számai színvonalas tartalommal, érdekes eseményekkel, rejtvényekkel kerültek az ifjú olvasóközönség elé. A VÁROSI SPORTCSARNOK átadása tovább késik. A legújabb — s remélhetőleg végre a végleges — időpont valamikor a jövő esztendőben lesz. SPORTTAL KAPCSOLATOS, de az előbbinél jobb hír, hogy az őszi szezonban kiemelkedően szerepeltek a BSC röplabdázói. Ha így folytatják a tavaszi szezonban is, akár az NB I-be is bejuthatnak. Javában tart a fűtési szezon, s bár akadtak gondok, a nyírbátoriak egy része már gázvezetékből kapja a fűtőenergiát. A vezeték építése, a város egyik legnagyobb beruházása 1987-ben kezdődött. Első szakaszát — a Derzsi úttól az Édesanyák útjáig terjedő vonalon 1988 júniusában adták át, a második, — az Árpád utcáig terjedő szakasz pedig ez év szeptemberében készült el. Hogyan tovább? A városlakókat joggal foglalkoztatja a kérdés, amely már csak azért is bonyolultabb a korábban elképzeltnél, mivel időközben a költségek is jelentősen megemelkedtek. A beruházásra szükséges összeget az eredeti terv szerint a gazdálkodó szervek, a városi tanács, valamint a lakosság fizette volna. Az előállt helyzet, a pénzszűke miatt most új megoldásokra van szükség. Közöttük a legjobbnak tűnő kiválasztását segítendő, a témát társadalmi vitára bocsátja a tanács. A lakosságnak abban a kérdésben kell véleményt mondania, melyik formát választja. Három lehetőség kínálkozik. Ezek közül első az, hogy csak tanácsi beruházásban épüljön tovább a gázvezeték. E formában a város valamennyi lakója azonos összegű fizetési kötelezettséget vállal, s ennek fejében köthet rá a hálózatra. Ebben az esetben az építés ütemét egyértelműen az határozza meg, mennyi pénzzel rendelkezik a városi tanács. A második variáció szerint kizárólag lakossági társulá- sos rendszerben épülne tovább a gázhálózat. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett rácsát- lakozási lehetőséget mindig csak az előző utcán befej eKözel kétezerötszáz tagja van Nyírbátorban és vonzáskörzetében a Magyar Honvédelmi Szövetségnek. Amint a közelmúltban megtartott aktivaértekezle- ten elhangzott, a szervezet iránt különösen az utóbbi években fokozódott az érdeklődés. Több mint kétszeresére nőtt a taglétszám, s különösen a fiatalok aránya növekedett. A végzett munka színvonalának emeléséhez a két középfokú iskolában működő. úgynevezett tanintézeti honvédelmi klub is jelentősen hozzájárult. A-honvédelmi ismeretek oktatása, az úttörő- és KISZ-munka ma már szinte el sem képzelhető nélkülük. Szép sikereket értek el az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelésében, az általános és középiskolások testi és fizikai fejlődésének segítése terén is. zett kivitelezés teremtheti meg. A vezeték építésének üteme — gyorsasága, illetve lassúsága — attól függ, milyenek a társulásba belépők anyagi lehetőségei, s egyáltalán, mennyi a kivitelezési költség, s hányfelé kell azt osztani. Ebben a formában ugyanis a gázvezeték építésének teljes költségét az érintett városlakók fizetik. A harmadik variáció — mondhatnánk úgy is — a kettő keveréke. E koncepció szerint a tanács és a lakosság együttesen fedezi a gázvezeték-építés költségeit, mégpedig úgy, hogy a városi tanács három nagy keresztmetszetű, tehát drágább vezetéket épít ki. Ezek egyike a Hunyadi utca végéig, a Bajcsy-Zsilinszky és Zrínyi Ilona utcai sarokig, valamint a Zrínyi utcai iskola, illetve Károlyi úti sarok között. A második nyomvonal a Madách, Jókai, Ifjúság, Váradi, Damjanich, Debreceni út végéig tartana, míg a harmadik az Ady, Akácfa és Gyu- laji utcát érintené. Ebben az esetben a három nyomvonal mentén egységes hozzájárulást állapítanának meg, az ezekhez csatlakozó lakossági építések költségei pedig a kivitelezés árától függően változnának. Az eddigi vélemények az utóbbi formát, tehát a tanács és a lakosság közösen vállalt költségeit látszanak megerősíteni. Hogy véglegesen melyik mellett döntenek, az a január 3-ra tervezett tanácsülésen derül majd ki. A város vezetői várják ez ügyben a lakosság észrevételeit, véleményét is. Mint köztudott, a tanácsülés nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet, véleményt mondhat. Az MHSZ képviselői, tagjai a fiatalok szabadidejének értelmes és hasznos eltöltésében, a sport- rendezvények szervezésében is igen sokat segítenek. A városi aktivaértekezlet résztvevői a további feladatokat is meghatározták. Mint megállapították, az általános iskolákban a pályaválasztásban, a különféle szakkörök munkájában segíthet sokat az MHSZ. a községekben, apró településeken pedig a fiatalok közösségének legfontosabb formálója lehet. Nem utolsó szempont az sem, hogy a szövetség soraiba tartozó diákok, szakmunkástanulók és középiskolások értelmes elfoglaltságot találhatnak az MHSZ-klubok foglalkozásain, miközben szinte észrevétlenül a hazaszeretetre, jó értelmű politizálásra is nevelik őket. Valamikor bisztró volt, de akkor szinte csak veszteséget termelt. Most csekély anyagi ráfordítással ABC lett belőle, s nap mint nap a vásárlók tömege keresi fel. A Báthori bisztró helyén kialakított üzlet az árufélék széles választékával várja a vevőket. Játék és politika, az MHSZ-ben Fiatalok a klubban Népszerű az új totózó Szerencsés szerencsevadászok Megkérdeztük az illetékest... átmenetileg E formával mindenki jól jár. A cserére jelentkezők felajánlott lakásait ugyanis újra birtokba veheti, s kiutalhatja a tanács. Mindez persze csak aikikor történhet, ha a lakásra várók elfogadják az olcsóbb, alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat is. Gondot éppen ez utóbbi dolog okoz. Bár a tanács közel harmincöt lakást szeretne a névjegyzéken felhasználni, mindössze hét olyan lakással rendelkezik, amely az első lakáshoz jutók igényeit is kielégítheti. Ezeket elsősorban azoknak a fiataloknak szánjaik, akiknek átmeneti hajlékot jelenthetne a kiutalt lakás. Az olcsóbb komfortfokozatú, s ezáltal alacsony re- zsijű lakásban lehetőség nyílik a takarékoskodásra, ami a végleges otthon megszerzéséhez ma már elengedhetetlen. Mint kiderült, a KISZ helyi szervezetével közösen kidolgozott programnak elSzeptember 12-én adták át a város központjában, a Kossuth utcán az OTP által létesített új totózót. Vezetője, Bíró Ferencné igazán nem panaszkodhat. A tervezettnél lényegesen nagyobb forgalmat teljesítő totózóban szinte megállás sincsen. A népszerűség nem véletlen. A tetszetős, tágas helyiségben egyre több a „szerencsevadász”. Tények bizonyítják, a nyírbátoriak nem minden eredmény nélkül ostromolják Fortunát. A nyitás óta eltelt rövid idő alatt ugyanis négymillió forint feletti totónyereményt, s hat darab négytalálatos lottószelvényt töltöttek ki a nyírbátori totózóban. A legutóbbi szerencsés nyertes, illetve nyertesek nevében Erdélyi Ferenc, a helyi mentőállomás dolgozója vehette fel a közelmúltban elcsípett 13+1-esre fizetendő összeget. Bár a nyeremény nem tartozott a legnagyobbak közé, a mentősökből és benzinkutasokból álló, ez év februárjában alakult totózóbrigád azóta is sikeresen tippel. Eddig már hét alkalommal volt 12- esük, s a legutóbbi 13+1-es óta is kitöltöttek egy 12-es szelvényt. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Állandó rovatunk kérdései ezúttal a várossá válás évfordulójára rendezett várospolitikai fórumon hangzottak volna el, — ha lett volna rájuk elegendő idő. Az illetékesek akkor nem válaszolhattak szóban, feltettük hát a kérdéseket írásban... Hány Romániából menekült tartózkodik a városban, milyen körülmények között élnek, dolgoznak? — kérdeztük Levendá- né dr. Lengyel Valériát, a tanács elnökhelyettesét. — Pontos adatokat nem ismernek — mondta — hiszen csak azokról van tudomásuk, akik bármiféle problémával hozzájuk fordulnak. A romániai menekültekről a helyi rendőrségnek vannak pontos számadataik. Annyi bizonyos, hogy ez idő szerint harmincötén vannak, akik rövidebb-hosszabb időre letelepedtek a városban. Munkát vállaltak, szolgálati illetve tanácsi bérlakásban, néhányan albérletben élnek. A tanácson kívül a Vöröskereszttől és a családsegítő központtól is kapnak segítséget. Miben látják a város vezetői a pályakezdő fiatalok gondjainak megoldását, vannak-e információik a valós helyzetről? — kérdeztük ugyancsak az elnökhelyettes-asszonyt. — Évente 220—250 pályakezdőt tartanak nyilván, közülük a városi tanácson működő munkaerő-szolgálafi irodán ez évben kilencvenen jelentkeztek munkára. A város vezetése egyetlen olyan fiatalról sem tud, aki jelenleg munka nélkül lenne. A fiatalok támogatásának másik legfontosabb módja a lakás. Ebben az évben a bérlakások kiutaló papírjait kilencven százalékban fiatalok nevére állítják ki. Igaz, ez csak az idei átlag, de a korábbi években is a lakások hetven százalékába költöztek fiatalok. Miért Nyírbátorban legmagasabbak a telekárak? A kérdésre Horváthné Kemecsei Anikó, a hatósági osztály munkatársa válaszolt. Az állítás szerinte is igaz. A megyében e városban a legmagasabbak a telekárak, s ennek következtében a „plafont” közelítik a lakásárak is. A szakember véleménye szerint ennek több oka is van. Az építkezések java része a városközpontban zajlik, ahol köztudottan sok a műemléki jellegű épület. Ez a tervezés és kivitelezés költségeit egyaránt növeli. A város központjában kisajátított telkek árai eleve magasak, amit csak még feljebb srófolnak a tulajdonosok, akik az alacsonynak tartott kisajátítási ár miatt perelnek, s többnyire meg is nyerik azokat. Növeli a számlát, hogy az úgynevezett tömbbelsőben — mint legutóbb a Mátyás király utcán — a közművesítés is lényegesen többe kerül...
