Kelet-Magyarország, 1988. december (45. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
Xl,v. évfolyam, 297. szám ABA: 1,80 FORINT 1988. december 14., szerda MEZESKALÁCS KARÁCSONYRA. Javában készül a karácsonyi vásárra mézeskalács-figuráival a debreceni Falucskai házaspár. A színezett, díszített mézes sütemények nem csak vásárfiának, hanem étkezésre és karácsonyfadíszként is használhatók. (MTI Fotó) 1988. JANUÁR 12-RE Összehívták a megyei tanácsot Az új évtől: leányvállalat a „Nyírfa” Áruház Ülést tartott kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület úgy döntött, hogy 1989. január 12- én, csütörtökön 9 órára ösz- szehívja a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsot. Javasolja, hogy a tanács — többek között — tárgyalja meg és hagyja jóvá a megye 1989. évi egységes pénzalapját, valamint a helyi tanácsok kiemelt előirányzatát. Emellett januári ülésén állapítja meg jövő évi munkatervét a tanács, s alkot rendeletet egyes községi tanácsok és szervek tevékenységének közvetlen megyei irányítás alá vonásáról. Tegnapi ülésén a végrehajtó bizottság ezen túl megtárgyalta és jóváhagyta a Ga- csály, illetve a Biti községi tanácsok alakuló ülésének összehívására előterjesztett javaslatot. Eszerint Gacsály- ban december 28-án 14 órára, míg Biri községben december 29-én 14 órára hívják össze a tanács alakuló ülését. Ezt megelőzően de- cember 17-én időközi ^választásokat tartanak mindkét településen. A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Vállalati Tanácsa november elsején úgy döntött, hogy a Nyírfa Áruházát az 1988. december 31- től a vállalat tevékenységi köréhez kapcsolódó leány- vállalati formában működteti — ehhez- kérte a hozzájárulást. Tevékenységi köre a ruházati, a vegyesiparcikk, a kereskedelmi vendéglátás és egyéb kereskedelmi szolgáltatások mellett élelmiszer-kiskereskedelemre is kiterjed. így a Nyírfa Áruház — melynek induló vagyona 82 millió forint, létszáma 180 fő — leányvállalati formában jobban tudja hasznosítani a jövedelemszabályozási rendszert. Úgyszintén figyelmet keltő az a határozat, amely a Szabolcs-Szatmár megyei Távhő Szolgáltató Vállalat tevékenységi körét bővíti: a vb egyetért azzal, hogy az említett vállalat nagykereskedelmi tevékenységgel kiegészítse jelenlegi munkáját, ez a tevékenységi kör bővítés — többek között — a saját szerelvényekhez is használatos teflon és grafitos alapanyagú tömítések más gazdálkodó szervezetek részére történő, nagybani értékesítését jelenti, ami szintén hozzájárul a vállalat gazdálkodási eredményességének javulásához. A végrehajtó bizottság végül pótelőirányzatok engedélyezéséről és átcsoportosításáról döntött. Ennek keretében Nyírbéltek, Szabolcsve- resmart, Záhony, Jánd, Kis- várda, Nyírlugos községek tanácsainak összesen 260 ezer forintot juttat rendkívüli gyámügyi segélyre. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek szakközépiskolai tanulmányi ösztöndíjára az idei tanév első fél évére 1 millió forint fedezetet engedélyezett. Igen jelentős az idén felmerült ügyeleti (készenléti) díjak és helyettesítések többletköltsége a megyében, amit a tanácsoknak kell fedezniük, arra utólag több mint 10 millió forintot engedélyeztek. Átadták az idei Kabay Jánosemlékérmeket Az idei Kabay János-em- lékérmeket — amelyeket kiemelkedő műszaki-tudományos társadalmi munkáért, illetve szervező tevékenységért 1976 óta évente egy alkalommal adományoz az MTESZ megyei elnöksége — kedden kibővített végrehajtó bizottsági ülésen adták át. A kitüntetettek: Papp Gábor, az MTESZ megyei társelnöke és dr. Kiss Lajosné, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervező ititkára. A továbbiakban a vb a jövő évi munkatervekről tárgyalt, majd kialakította álláspontját a megyei NEB soron következő ülésére, ahol az újításokról lesz szó, s meghívottként részt vesz az MTESZ megyei szervezetének megbízottja is. A vb ülésén több társadalmi aktívát, egyesületi vezetőt jutalomban részesítettek. Politikusabb közművelődést, ignyeseU szakmai unkát Megújulást sürget a népművelők egyesülete Mérsékelt érdeklődés mellett, a tagság mintegy felének részvételével tartotta meg tegnap megyei közgyűlését a Magyar Népművelők Egyesületének szabolcs-szat- máni szervezete a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Házban. A tanácskozást ennek ellenére, vagy talán éppen ezért élénk vitaszel- dem és magas szakmai színvonal jellemezte. A közelmúltban megválasztott új megyei vezetőség titkára, Bradács Mária bevezetője és tájékoztatója után Tóth László főmunkatárs számolt be a népművelők egyesülete harmadik országos küldöttgyűlése eseményeiről, illetve Pribula László, a szervezet megyei elnöke ismertette a központi vezetőség ülésén elhangzottakat. Szabolcs-Szatmár megyét az országos elnökségben Vtda János, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese képviseli. Napjaink átalakuló, reformtörekvéseket kereső világában a népművelők egyesülete is a szakma megújulását sürgeti. Számot vetnek a íkülönféle fórumokon — így a küldöttközgyűlésen, vagy a nyíregyházi tanácskozáson is — az eddig alig tapasztalt nehézségekkel, melyek a közművelődési intézmények (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÁLLÍTÁSI MÓDSZER BEMUTATÓJÁT tartotta a MÄV ÖKOMBI HACKEPACK november I7-én, a Józsefvárosi pályaudvaron. Az új eljárás lényege, hogy közúton és vasúton egyaránt szállítható csereszekrényekkel és félpótkocsikkal is fuvarozhatnak ezentúl, megkímélve a fölösleges áruátrakodástól a vasutat. A képen: különleges emelőgép segítségével mozgatják a kamion félpótkocsiját. (MTI Fotó) Mindenki másként üondolja... A bérreform értelmezése még korántsem egységes — ez tűnt ki a Magyar Közgazdasági Társaság keddi, a bérreform céljaival, realitásaival foglalkozó ankétjén elhangzottakból. A bérreformtól az emberek a reálbérek növekedését, a vállalatok a bérgazdálkodás liberalizációját várják, míg a tervező- irányító szervek szerint a megtermelt anyagi javak elosztásán kellene változtatni. A bérreform tartalmának pontos meghatározására egyébként az ankét egyetlen előadója sem vállalkozott, csak annak feltételeit, céljait körvonalazták. Herczog László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a bér sohasem lehet a termelésnek ugyanolyan költsége, mint például a felhasznált anyagokra kiadott pénz, mert a bér nem egyszerűen a munkaerő ára, hanem a megélhetés alapvető forrása. A munkaerő újratermelésének költségeit nem kizárólag a béreknek, hanem azoknak a jövedelmeknek kell fedezniük, amelyekbe beleértendők a pénzbeni és a természetbeni juttatások, valamint a hitelek — mondta. Véleménye szerint a bérreform csak akkor valósítható meg, ha az alku tárgya nem a szabályozók változása, hanem maga a bér lesz. Ehhez olyan piaci mechanizmusok működésére van szükség, amelyek kialakításához a tulajdonosi érdekek markáns megjelenítésén, á politikai intézmény- rendszer reformján, s a tervezés szerepének újraértelmezésén át vezet az út. A szakszervezetek bérreform-koncepciójának középpontjában a reálbérek állnak, annak belátható időn belüli biztosítása, hogy a tisztességes munkáért kapott pénzből a kor színvonalának megfelelően lehessen megélni — mondta Nyikos László, a SZOT osztályvezetője. A szakszervezetek nem tartják a bérreform irányába tett érdemi lépésnek a bérmechanizmus jövőre tervezett liberalizálását, mert az nem ad lehetőséget a bérek tartalmi újrarendezéséhez, az igazságos bérarányok kialakításához. Ezért jövőre már valóban hozzá kell látni a bérek és a szociálpolitika együttes reformjának előkészítéséhez — vélik. Elosztani csak a megtermelt anyagi javakat lehet — figyelmeztetett Rák György, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese. Abban kell konszenzusra jutni, hogy a munkaerő újratermelésének költségei közül mit vállaljon magára az állam, s minek kell a bérekben kifejeződnie. Ezüstkalász r E l még idősebb emberek emlékezetében az ezüstkalászos qa'zdatanfolyam. Ezeket hazánkban 1928-tól szervezték, 1939-től a tanfolyam résztvevői oklevelet és ezüstkalászos jelvényt kaptak. A felszabadulást követően az ezüstkalászos képzés fellendült, — talán a földosztás hatására —. majd a mezőgazdasági szakmunkásképzés kialakulásával a háromhónapos bentlakásos tanfolyamok megszűntek. Mint sok minden más — hasznos és jóravaló dolgok — az ezüstkalászos tanfolyam is újraéled ezekben a napokban. Dunántúlon már megindult a képzés és itt Szabolcs-Szatmárban is foglalkoztatja a helyi agrár- tudományi egyesület vezetőit a tanfolyamindítás gondolata. A megyénkben hozzáértők elképzelése, hogy a mezőgazdasági főiskola továbbképzési osztálya és az agráregyesülés szervezné a tanfolyamokat. A képzés tematikáját egy szerkesztőbizottság állítja össze és — mert itt a gazdálkodás és a gazdálkodás feltételei erősen heterogének —, a tematika tájegységékre orientál. Az oktatás kétlépcsős, általános és szakmai képzés. Hangsúly a szakmai képzésen lesz, klasszikus növénytermesztői, állattenyésztői, kertészeti, gépészeti ismeretekből. De oktatják majd a sikeres gazdálkodáshoz ma elengedhetetlenül szükséges ismereteket is,' így a jogi, adózási, szerződéskötési kérdéseket, törvényeket. Elképzelés a múltban jól bevált gyakorlat újraélesztése, hogy csoportos, bentlakásos, osztott idejű tanfolyamokat is szerveznek. Például valaki ötször ötnapos bentlakásos képzésben vehet részt eltérő időpontban. Elve a tanfolyamok szervezőinek, hogy az oktatás szigorúan önköltséges alapon történjen, vagyis sem intézménynek, sem oktatónak ebből ne keletkezzen extranyeresége. Fontos a tanítás, alápvető, hogy a gazdák tudása gyarapodjék.. A tanfolyamokat 1989- ben indítják. Kétkedő kérdés lehet, hol a helye napjainkban az ezüstkalászos tanfolyamoknak, a mezőgazdaság mai, nagyüzemi formájában igényli-e ezt? A képzésre, továbbképzésre a termelés struktúrájától, szektorától függetlenül mindig szükség volt. A nagyüzem is igényli azokat a szakembereket, akik mindig többet és újabbakat tudnak. Másrészt a mezőgazdálkodásnak ma olyan korszakát éljük, amikor a vállalkozás, a részes művelés terebélyesedik, az egyéni munkavállalás és termelés jelentősége nő. Ehhez képzett, felkészült gazdákra van szükség. N em csak a nagyüzemnek, de a vállalkozónak, a részes művelőnek is érdeke, hogy munkájában szakszerű, nagyobb teljesítményt elérő gazda legyen. Az ezüstkalászos jelvény egykor rangot, megbecsülést szerzett tulajdonosának. Jó lenne, ha ez így lenne a jövőben is. Seres Ernő — A Politikai Bizottság véleménye szerint a külföldön élő magyarokkal való kapcsolat- tartás a társadalom legszélesebb értelemben vett közös feladata. — Március 15. az egész nemzet ünnepe. (Részletesebb tudósítás az MSZMP Politikai Bizottságának üléséről a 4. oldalon.) Bérreform: egységesebb értelmezés MA Tolvaj-e a VOR? (3. oldal) A szövőnő műszakjai (3. oldal)
