Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
2 Kelet-Magyaroiszág 1988. november 2. A fórumon kérdezték Lakás, munkahely, fejlődés „Szabad város — szabad gondolatokkal” címmel egész napos rendezvénysorozatot tartottak október 28-án Nyírbátorban. A program egyik kiemelkedő eseménye az a fórum volt, amelyen Gyuricsku Kálmán, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Kiss Gábor, az oktatási igazgatóság igazgatója, Sári József, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, valamint Veres János, a városi pártbizottság első titkára és Jánvári Tibor tanácselnök válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Íme, ízelítőül néhány közülük. II leendő éllap dorumspecialitások Befektet a Gabona Három jelentős akcióba is kezdett a közelmúltban Nyírbátorban a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A helyi áfész nemrég épített cukrászüzemét megvásárolva durumtészta-üzemet alakítottak ki. Az előzményekhez tartozik, hogy a hagyományos búzafajták mellett egyre népszerűbb kemény, azaz durumbúza speciális őrlést igényel. Az országban ma 123 olyan malom van, amely erre a feladatra alkalmas. Egyike a nyíregyházi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tulajdonában, néhány éve Nagy kálióban található. A vállalat vezetői a kezdet után további folytatást is szerettek volna, ezért döntöttek a durum- tészta gyártásának megkezdése mellett. Ügy vélekedtek: ha már van kész lisztjük, miért ne legyen tésztájuk is? A gondolatot tett követte, már csak azért is, mert a durumtészta a korszerű táplálkozás egyik nélkülözhetetlen élelmiszere. Elsősorban a koleszterinproblémákkal küszködök számára nélkülözhetetlen, hiszen tojás nélkül készül, így kitűnően alkalmazható a különféle betegségben szenvedők étrendjében is. A laska- és cérnametéltet máris készítik, a tervek szerint a hússal töltött olasz tésztákat is rövidesen gyártani kezdik a nyírbátori üzemben, ahová az év végén megérkeznek az ehhez szükséges gépek is. Másik beruházásuk a szülőotthon szomszédságában lévő egykori magtár, műemléképület hasznosítása, amely már régi problémája a városnak. Ügy tűnik, ezúttal megoldódik a gond, hiszen a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat megkezdte az épület állagának megóvását és hasznosítására is szép tervek készültek. Első változatuk turistaszálló kialakítása volt, az utazási irodák képviselői azonban nem találtak ebben elég fantáziát. A legújabb elképzelések szerint az emeleti részen gabonaipari múzeumot, alul pedig vendéglátóhelyet alakítanak ki. Utóbbit az teszi igazán érdekessé, hogy a most létrehozott saját üzemben gyártott durumtésztákból készített ételeket is árusítanak majd benne. A gabonaipar harmadik vállalkozása egy takarmánykeverő üzem létesítése. A nyíregyházi vállalat e célból világbanki hitelre is beadta pályázatát, annak végleges elbírálása azonban csak ezután történik. A meglévő üzembe máris megérkeztek a gépek, berendezések, a szükséges átalakítás ezekben a napokban is folyik. Az új takarmánykeverő átadásával a megye egyik legkorszerűbb, számítógépekkel vezérelt üzeme kezdi meg Nyírbátorban a munkát. Olyan üzem, amely nem csak a mának, kicsit már a jövőnek is hasznára lehet. Makrai László, a Szabolcs megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója „A település mezőgazdaságának eredményes támogatásáért, a foglalkoztatási gondok enyhítését jelentő munkahely-teremtésért” Nyírbátor város Pro Űrbe kitüntetését kapta. Nyírbátor a halmozottan hátrányos helyzetű települések központjában fekszik. Milyen fejlődésre számíthat a jövőben? — tették fel a kérdést Gyuricsku Kálmánnak, aki a magyar gazdaság általános jellemzése után elmondta: a település valóban a megye harmadik legszegényebb városa, ebben a rangsorban csak Fehérgyarmat és Kisvárda előzi meg. Hozzátette: a jövőben várható legnagyobb fejlődésnek a világbanki segítséggel megvalósuló növényolajgyári rekonstrukció, valamint a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat beruházásában készülő takarmánykeverő számít. Milyen munkalehetőségre van kilátás, milyen munkát vállalhatnak ma a fiatalok? — hangzott a kérdés, amelyre Veres János adott őszinte választ. Mint mondta, sok jót nem remélhetnek a fiatalok e téren, hiszen a városban jelenleg 400—500 ember vár munkára. Sajnos, döntő többségük mindenféle szakképesítés nélkül. Jelentős azoknak a száma is. akik valójában nem is akarnak dolgozni. Bizonyíték erre, hogy a ZÖLDÉRT legutóbbi felhívására alig jelentkeztek közülük, mondván, ott szigorú a fegyelem, szoros a Bátori monográfia létrehozásáról döntött a városi tanács. A Debreceni Akadémiai Bizottság október 20-án, a nyírbátori múzeumban megtartott tanácskozásának témája e monográfia tematikájának megszervezése, a szerzői gárda kialakítása volt. A városi tanács kiadásában Újvári Zoltán professzor, a KLTE tanszékvezetője fő- szerkesztésében, Dám László múzeumigazgató szerkesztésében megjelenő kiadvány két részből, történeti és néprajzi kötetből áll majd: Megírására a legjelesebb szerzők vállalkoztak. Ezt bizonyítja, hogy Kubinyi András, az ELTE régészeti tanszékének professzora. Takács Péter és Frisnyák Sánmunkarend, inkább közhasznú munkát szeretnének. Legjobb tehát, — figyelmeztetett Veres János, ha a fiatalok valamilyen szakma megszerzésére törekednek, ha tehetik, diplomát szereznek. Az ilyen munkaerőre, a kvalifikált dolgozóra ugyanis egyre nagyobb szüksége van a társadalomnak. Mi a helyzet a „lakásfronton”? — tették fel a kérdést Jánvári Tibor tanácselnöknek, aki elmondta: nem a legjobb. A tanácson ugyanis kétszázhatvan lakásigénylőt tartanak nyilván, közülük százhetvenötén tanácsi bérlakásra, a többiek pedig OTP- lakásra vágynak. Mint kiMegváltozott, a helyi igényekhez igazodott hétfőtől a városi tanács ügyfélfogadási rendje. Az október 31-én bevezetett változtatás célja kettős: maximálisam kiszolgálni a városlakókat, közben a hivatal se tartson feleslegesen nyitva. Az eddigi rend szedor főiskolai tanárok, valamint Németh Péter megyei múzeumigazgató és Bársony István, a KLTE adjunktusa található a monográfia szerzőinek sorában. A második, néprajzi kötet megírásában gyakorlatilag a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem néprajzi tanszékének teljes oktató és kutatógárdája részt vesz. Feladatot vállalt Dankó Imre címzetes egyetemi docens, a debreceni Déry Múzeum egykori igazgatója is. A nagy érdeklődésre számot tartó monográfia a tervek szerint a várossá válás huszadik évfordulóján kerül az olvasók elé. A lakások zöme önerőből épül. Legkedveltebb a családi házas forma. íme, néhány egészen új közülük, a Debreceni utcán. derült, mára már nem aktuális a helyi lakáshozjutási program azon része, amely két éven belül lakást ígért a két-, illetve háromgyermekes családoknak. Jelenleg ugyanis mindössze a Zrínyi utcai huszonegy lakás építése folyik, továbbiakra egyelőre nincs pénze a tanácsnak. A lakások zöme így továbbra is önerőből épül, szerencsére változatlan a csa- ládiház-építési kedv. Évente ötven-hatvan új otthonba költöznek be a lakók, ugyanennyi a telket igénylők száma is. Megfelelő telkek kialakításáról. értékesítéséről folyamatosan gondoskodik a tanács — fejezte be válaszát Jánvári Tibor. rint ugyanis gyakran megesett, mi több, szinte állandósult, hogy a nyújtott nyitva tartás idején több volt az ügyintéző, mint az ügyfél, utóbbiak is elsősorban azok, akik idézésre érkeztek a tanácsra. A város üzemei, gyárai ugyanis két műszakban dolgoznak, így a munkaidő védelme nem okoz különösebb gondot. Este már nem szívesen járnak hivatalba az emberek, ügyes-bajos dolgaikat közvetlenül munka előtt, illetve munka után is elvégezhetik. Az országos döntés a helyi •tanácsok megítélésére bízza a hivatali órák megállapítását, lehetőséget adva ezzel arra, hogy figyelembe vegyék a helyi szokásokat, a településen élők munkarendjét. Mindezek figyelembevételével ezentúl Nyírbátorban nem csütörtökön, hanem hétfőn fogadják nyújtott ügyfél- fogadás keretében az emberéket. A szombati nyitva tartás változatlanul érvényes, természetesen csak a halaszthatatlan esetekre. Segélyt nem, lakásigénylési nyomtatványt, egyéb űrlapokat azonban ezen a napon is be lehet szerezni. A tanácsi szolgáltatások — esküvő, névadó, temetés — hétköznapokon, ünnepnapokon ezentúl is változatlan körülmények között végezhető, rendelhető. Neves szerzők, szerkesztők Készül a város monográfiája Megváltozott ügyfélfogadás Csütörtök helyett hétfőn Mozgáskorlátozottak programjai Bajban is segítenek A gyárak, üzemek nélkül nehezebb lenne Legnagyobb gond a megfelelő munkahely hiánya volt, a Start Rehabilitációs Vállalat helyi üzemének létrehozásával azonban ez is megoldódott — összegezhető egyetlen mondatban a Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesülete nyírbátori csoportjának jelenlegi helyzete. Az 1982-ben megalakult helyi csoport taglétszáma a folyamatos emelkedés után ma már 86, s közöttük szerencsére nem csak városiak, hanem a környező településeken élők is megtalálhatók. A tanáccsal, társadalmi és tömegszervezetekkel kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően a kötelezőn kívül különféle támogatásban is részesülhetnek. A Családsegítő Központ például esetenként ötezer forinttal segíti az ország szép tájaira, nevezetes városaiba szervezett kirándulásokat, a város üzemei, vállalatai pedig nemcsak pénzt, hanem saját autóbuszt is adnak erre a célra. A helyi összefogásnak köszönhetően a mozgáskorlátozott emberek olyan helyekre is utazhatnak, ahová saját erejükből talán soha nem juthatnának el. Gondok persze jelenleg is vannak. Közöttük legnagyobb az, hogy tagjaik közül jó néhányan egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen tudnak otthonaikból kimozdulni. Talán ezért is csökkent az utóbbi időben a korábban oly kedvelt egészségügyi és egyéb felvilágosító előadások résztvevőinek száma, pedig program és előadó ma is mindig akad. Szép példák bizonyítják, szerencsére a munkáltatók nem feledkeznek meg egykor egészséges és hasznos dolgozóikról, bajában is segítik a rászorulókat. A Csepel Fúrógépgyár kollektívája legutóbb Tóth István rokkantnyugdíjas lakásán végzett jelentős értékű munkát, s az átalakításokkal lehetővé tették számára, hogy rokkantkocsijával szabadon közlekedhessen otthonában. Az Auróra Cipőgyár villanyszerelő brigádja pedig egykori munkatársuk, Balogh Olga lakásán szerelte be a villanykályhát. Az OTP nyírbátori fiókjának dolgozói az ügyintézés gyorsításával, udvarias, körültekintő munkával segítik a mozgáskorlátozottak hitelügyeinek intézését. Győztek a penészlekiek Szülőföldünk a Nyírség Versenyt szervezett a múzeum Október 31-én, délután az Országos Múzeumi és Műemléki Hónap záróakkordjaként rendezték meg a nyírbátori Báthori István Múzeum szervezésében a lassan már hagyományosnak nevezhető „Szülőföldünk a Nyírség” vetélkedőt, melynek legfőbb témája ezúttal az 1848—49-es forradalom és szabadságharc volt. A szervezők őszinte örömére nemcsak a város, hanem vonzáskörzetének iskolái is nagy lelkesedéssel és sok csapattal neveztek. A nagy érdeklődésre való tekintettel a 39 csapat számára elődöntőt is szerveztek, amelyek két helyszínen zajlottak. Ezen az erőpróbán négy feladattal kellett megbirkózniuk a versenyzőknek. A sikeresen továbbjutó 12 csapat ezután a múzeumba sétált át, ahol a döntő vette kezdetét. Azok sem távoztak persze üres kézzel, akik ebből már kimaradtak. Valamennyien hazavihették az Állami Biztosító ajándékát, valamint a „Tájak, korok, múzeumok” szebbnél szebb kiadványait. A legügyesebbek, a döntő résztvevői újabb akadályoknak gyűrkőztek neki, hiszen a döntő kérdései nagy felkészültséget, talpraesettséget igényeltek valamennyiüktől. A verseny a téma hangulatához illő környezetben, a múzeum „Elődeink fegyverei” című kiállítási termében zajlott. Az alaposan felkészült csapatok tudása őszinte elismerést váltott ki a zsűriből, melynek elnöke Csermely Tibor, a Hazafias Kép- front megyéi titkárhelyettese volt. A verseny győztese, az értékes és gyönyörű vándordíj egy évre szóló tulajdonosa ezúttal a penészleki általános iskola csapata lett, melynek felkészítő tanára Nyers János volt. A második helyezett a Héti Gáborné által felkészített balkányi általános iskola és diákotthon csapata, harmadik, pedig a Nyírbátori 1-es számú Általános Iskola csapata lett, akiket Dorner Antalné tanárnő készített fel a versenyre. A csapatok értékes jutalomban részesültek, melyeket a Múzeumi Baráti Kör, a Hazafias Népfront, az Úttörő- szövetség, valamint az Állami Biztosító helyi szervezetei ajándékoztak számukra. (rácz) Röviden HETEK ÖTA ÉRDEKLŐDÉSSEL FIGYELIK a városlakók, milyen munka folyik a főtéri parkban. Amint a tanácson megtudtuk, a Szabadság téri park felújítását a VÁTI által elkészített és az OMF által jóváhagyott tervek alapján a városi tanács vb építőipari költségvetési üzeme végzi. A munkálatok keretében a gyalogutak burkolását és a füvesített felületek felújítását is elvégzik. A vendéglátóegység előtti park építése, valamint a központi park déli részének felújítása 860 000 forintba, valamint az ÁFA összegébe kerül. Ezt az összeget a közhasznú munkások által végzett munka értéke valamelyest csökkenti. A felújításhoz 500 ezer forint megyei támogatást kaptak a nyírbátoriak. SAJNOS TOVÁBBRA IS KÉSIK a városi sportcsarnok átadása, mivel a kivitelező, illetve az alvállalkozó a parkettázást a módosított határidőre sem tudta elkészíteni. Jelenleg a faanyag, elsősorban a parketta hiányzik, illetve csak rossz minőségben áll rendelkezésre. A legújabb ígéret szerint várhatóan december 10-re készülnek el a munkálatokkal. A tornacsarnokot, átadása után, a 140. sz. ipari szakmunkásképző tanulóin túl a város sportszerető, művelődő közösségei vehetik majd igénybe, természetesen, megfelelő ellenszolgáltatás ellenében. Az intézmény rezsiköltsége ugyanis csak így biztosítható. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA
