Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
4 Kelet-Magyarorsxág 1988. november 12. Mi várható Bushtól? George Bush nagyarányú győzelme után hírmagyarázók általában a folyamatosságot emelik ki — aligha véletlenül. Nem hozott sok meglepetést az amerikai választás kimenetele, már korábban is a republikánus al- elnök fölényes diadalára számítottak a közvélemény-kutatási felmérések alapján. Arculatát régóta jól ismerik, al- elnökként számtalanszor ta- nűjelét adta annak, hogy Ronald Reagan megbízható követője. A választások után természetesen nyomban felvetődik: mégis, mi változhat kormányzása alatt? Külpolitikájában nyilván alapvetően az eddigi szovjet —amerikai megbékélési irányzat folytatódik, folytatni akarja a nukleáris leszerelési tárgyalásokat, s alapvetően ő is az erő pozíciójából kíván kiindulni. Neki azonban a lehető legnagyobb realitásérzékre lesz szüksége, ha az egyre merészebb reformokra vállalkozó Szovjetunióval tárgyal a hadászati fegyverkorlátozásról. A leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban Bush már korábban úgy foglalt állást, hogy fokozottabb erőfeszítéseket óhajt tenni a vegyifegyverek betiltását szabályozó egyezmény megkötése érdekében. Washington korábban — ellenőrzési nehézségek ürügyén — meglehetősen visszafogottan tárgyalt egy ilyen megállapodásról. Döntéseinél széles körű kongresszusi ellenvetésekkel kell majd számolnia. Az amerikai választók ugyanis megosztott kormányzásra szavaztak: republikánus lett az elnök, de továbbra is demokrata többség van a törvényhozásban. Ez a többség valószínűleg erőteljesen szorgalmazni fogja a hadi költségvetés csökkentését. A nicaraguai kérdéssel kapcsolatban szintén kemény kongresszusi vitákra számíthat majd Bush, aki a választási kampány során egyébként nem tett ígéretet a kontrák fokozottabb támogatására, de a konzervatívok biztos újra sürgetni fogják a kontrasegély elfogadtatását. A fontos kérdésekben aligha várható, hogy Bushnak sikerül kitörnie Reagan árnyékából, számos nehezen megoldható kül- és belpolitikai problémát örökölt tőle. Egy rekordot azonban már most felállított: 1836 óta most először választottak meg hivatalban lévő alelnököt. Várja a kttztts munkát Az új amerikai elnök távirata Corbacsovnak George Bush, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak. Ebben megköszönte a szovjet államfő üdvözletét és kifejtette: megelégedéssel emlékszik vissza a szovjet vezetővel tartott korábbi kapcsolatára és várja a közös munkát a két ország érdeklődésére számot tartó kérdések széles körében. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a tartósan szilárd szovjet—amerikai kapcsolatok nem csupán a két ország, de az egész világ érdekeit szolgálják. Mihail Gorbacsov még szerdáin küldött üdvözlő táviratot Bushnak az amerikai politikus elnökké választása alkalmából. Ebben annak a reményének adott hangot, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok tovább fejlődnek, azok stabilak és kiszámíthatók lesznék. Jakovlev sajtóértekezlete n nemzetiségi kérdés ivatossájot igéivel A hazánkban tartózkodó Alek.sza.ndr Jakovlev, az SZKP PB tagja, a KB titkára Berecz Jánossal, az MSZMP PB tagjával, a KB titkárával pénteken délután közös nemzetközi sajtókonferencián találkozott az újságírókkal a Hilton Szállóban. A tárgyalások napirendjén szereplő témák közül elsőként a nemzeti kisebbségek jogai, a magyar— román viszony alakulásának szovjetunióbeli megítélése iránt érdeklődtek. Alekszandr Jakovlev kijelentette: Magyarország és a Szovjetunió között nincs ilyen jellegű probléma. A Magyarországon élő szovjetek, csakúgy, mint a Szovjeunió területén élő magyar nemzetiségű lakosok megfelelően gyakorolhatják nemzetiségi jogaikat. Nemzetiségi hovatartozásuk rendezett. Ami a magyar—román viszonyt illeti, ez a kétoldalú kapcsolatok kérdéskörébe tartozik: két független, szuverén állam egymás közötti problémájaként kell tekinteni. A nemzetiségi probléma — s ezt saját tapasztalatával is alátámasztotta — sokoldalú megvilágítást igényel, rendkívül figyelmesen és nagyon óvatosan szabad megközelíteni. A témához kapcsolódva Berecz János tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szovjet politikus és Grósz Károly megbeszélésén az MSZMP főtitkára elismerően szólt arról a folyamatról, amely a Szovjetunióban, elsősorban a Kárpátalján élő magyarság helyzetében, kulCsehszlovákia Betiltott tanácskozás A csehszlovák hatóságok pénteken meghiúsították a „Csehszlovákia és a nemzetközi események 1918-tól 1988- ig” nevet viselő nemzetközi tanácskozás megtartását. A szimpózium csehszlovák szervezőit — köztük Václav Havel ellenzéki aktivistát — őrizetbe vették — jelentette pénteken az AFP tudósítója. A francia hírügynökség beszámolója szerint Václav Ravelt a prágai „Hotel de Paris” szálloda éttermében tartott „szimbolikus” nyitórendezvény után vették őrizetbe, több szervezőt viszont már szerdán és csütörtökön letartóztattak. A tanácskozásra 16 dán, amerikai, francia, brit, olasz, holland, nyugatnémet illetve svéd nemzetiségű emberi jogi aktivista érkezett Prágába, köztük Max van der Stoel, volt holland külügyminiszter és Gerald Nagler, a „Nemzetközi helsinki szövetség az emberi jogokért” elnevezésű bécsi székhelyű szervezet főtitkára. A csehszlovák hatóságok négy nyelven írott felhívásban tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy a szimpózium „illegális” és a rendezvényen való részvételt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elleni ellenséges megnyilvánulásnak tekintik”. A tanácskozás külföldi résztvevői közleményben tiltakoztak, és bejelentették, hogy panaszt tesznek a csehszlovák kormánynál, a történtekről pedig tájékoztatják a bécsi utótalálkozó küldöttségeit. Gabonabecslés Gyengébb a Szovjetunió idei gabonatermése, mint azt jósolták — ezt közölték az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumában. Növekvő amerikai exportkilátásokra ad reményt a búza gyengébb hozama (91 millió tonna helyett 89 millió tonna). Az összes gabonát 205 helyett 200 millió tonnára becsülik az amerikaiak. turális fejlődésének biztosításában, magyarországi kapcsolataiban végbement. Mindez elősegíti, hogy erősödjék a kint élő magyarságban a Szovjetunióhoz tartozás tudata mellett az az érzés, hogy kultúrájában, nyelvében magyar. Ennek érdekében mindkét párt, mindkét kormányzat azonos irányban tevékenykedik. Afganisztán Tárgyalások a szovjet (oglyokrál A Szovjetunió és az afgán ellenzék közvetlen kapcsolatot létesít egymással a fegyveresek fogságába esett szovjet katonák helyzetének megoldása érdekében. A kérdésről a felek — szakértői szinten — Iszlámábádban kezdenek tárgyalásokat a közeljövőben. Ezt Burhanuddin Rabbani, az afgán ellenzéki szö- zetség egyik vezetője sajtóértekezleten jelentette be New Yorkban. Korábban Moszkvában nyilvánosságra hozott adatok szerint 311 szovjet katona van az ellenzéki fegyveresek fogságában. Szmogriadó Két napja füstköd gomolyog Zenica felett. A jugoszláv kohászati ipar fellegvárának számító bosznia-herce- govinai iparváros számos üzemének környezetvédelmi berendezései nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. A levegőben köbméterenként 700 mikrogramm kén-dioxidot észleltek, ami a hatszorosa a maximálisan megengedett évi átlagnak. A szív- és tüdőbetegeket felszólították, hogy ne hagyják el lakásukat, a gyerekek pedig csak a legszükségesebb esetekben menjenek ki az utcára. Ax ifjú hölgy ás az Élcsapat Vietnami szépségkirálynő- választás Egy 17 éves angol szakos egyetemi hallgató lett az első, a csütörtökön Ha- noiban megrendezett szépségkirálynő választáson. Az ország két részének újraegyesítése óta Vietnamban először tartottak ilyen versenyt. A vetélkedő ffölöt* a Vietnami Kommunista Ifjúsági Szövetség lapja, a Tien Phong (Élcsapat) vállalt védnökséget. A 90 indulónak a versenyen válaszol- nia kellett a kommunista ifjúsági szövetségre és a szocialista társadalomra vonatkozó kérdésekre is. Lemondott az elnök Botránya Bundestagban „Talán a legszerencsétlenebb beszéd volt, amelyet valaha is elmondtak a Német Szövetségi Köztársaságban* — írta pénteken a Frankfurter Rundschau. „Szerencsétlen beAéd volt, függetlenül a szónok eredeti szándékától” közölte szárazon az izraeli külügyminisztérium szóvivője, hivatalosan is hangot adva a megdöbbenésnek. Philipp Jenninger pedig, a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) elnöke — az államfő után a második legmagasabb közjogi méltóság — pénteken lemondott. Csütörtökön ülést tartott a Bundestag, hogy megemlékezzék a „birodalmi kristályéjszaka” ötvenedik évfordulójáról: ezzel a titokzatosko- dó és képmutató elnevezéssel illették a náci Németországban a zsidók megsemmisítése terveinek hivatalossá, intézményessé, szervezetté tételét. Az emlékülés éppen azt lett volna hivatott demonstrálni ország-világ előtt, hogy az NSZK kész szembenézni a történelmével, kész levonni a tanulságokat. Philipp Jenninger mondott beszédet, s ahogy elhangzottak az inkriminált szavak, félszáz képviselő ugrott fel a helyéről, s vonult ki látványosan a teremből — szociáldemokraták, zöldek, de még a CDU-val koalícióban kormányzó szabaddemokraták is. A Bundestag elnökének az volt a szándéka, hogy — szónoki fogással, költői kérdésekkel — felidézi az őrületnek azokat az évelt, amelyek elvezettek a „kristályéjszakához” és — tudjuk — még tovább. Érzékeltetni akarván a harmincas évek hangulatát és megmagyarázni, miért csatlakoztak tömegek Hitler- hez, arról beszélt, hogy az első világháború utáni nyomorúságos éveket követően sokan Hitlerben látták a felemelkedés zálogát. „Vajon nem a Gondviselés kiválasztottja volt-e Hitler, aki ezer évben ha egyszer megadatik egy népnek” — hangzott az egyik szónoki kérdés, azzal a szándékkal, hogy érzékeltesse, milyen gondolatok fordulhattak meg az akkori idők emberében a nácik „diadalai” láttán. Jenninger még fel is sorolta ezeket a „diadalokat”, megint csak azért, hogy bizonyítsa velük, mivel szédítette meg Hitler Németországot: az újrafegyverkezést, a Saar-vi- dék „visszaszerzését”, a berlini olimpiát — és így tovább, semmit sem hagyott ki. A parlament elnöke azonban mindezt olyan megfogalmazásban adta elő, hogy nem volt teljesen világos: saját véleményét mondja, avagy „aláfesti” mondandójának lényegét. így azután, amikor a nácik és Hitler „diadalmenetéről” beszélt, vagy gyakorlott szónok lévén Németország harmincas éveiben a demagógia által már megmérgezett ember kérdését idézte fel — hogy tudniillik „nem szolgáltak-e rá a zsidók, hogy helyükre tegyék őket” — a botrány szükségszerűen kirobbant. Philipp Jenningert megdöbbentette beszédének reakciója, hiszen a szándéka teljesen ellentétes volt. „Világéletemben elszántan küzdöttem mindenfajta totalitárius rendszer ellen... Mélységesen bánt, ha megsértettem mások érzéseit” — mondotta. A CDU felső berkeiben folytatott „válságtanácskozások”, Kohl kancellár és munkatársai azonban már nem segíthettek. Jenningernek — éppen az NSZK és a Bundestag tekintélye miatt, s mert ab1 ban az országban, a nácizmus megítélése nem tűr félreértést — mennie kellett. A megyei képviselőcsoport tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) ha a Demokrata Fórumnak joga van antidemokratikus- nak nevezni azt a választást, amelyiken a mostani honatyák képviselők lettek, akkor neki is joga van csőcseléknek nevezni őket. László Béla azt kifogásolta másodszori felszólalásában, hogy a Minisztertanács kihúzta az Országgyűlés lába alól a talajt azzal, hogy állást foglalt a gyülekezési törvény ügyében. Mezey Károly viszont azt mondta, hogy az Országgyűlésnek joga van másként dönteni. Bíró Miklós arról beszélt, hogy a nyilvánosságnak ma az tetszik, ha egy képviselő „jól odamondogat” a kormánynak. Ez azonban — ha mind a 382 képviselő hasonlóképpen cselekedne — parttalan vitát eredményezne. A kormánynak, az országnak most hasznos javaslatokra, nem ellentétek szítására van szüksége és a képviselők nem hozhatják a kormányt olyan helyzetbe, hogy állandóan a védekezéssel kelljen foglalkozni, s elvonják a figyelmét az országépítő munkától. Dr. Kraveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a kormány kibontakozási programjának eddigi teljesítéséről és a jövő évi várható lehetőségekről tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, hogy 1988 és még egy-két év a gazdasági egyensúly megteremtésének ideje, s sajnos, nem nyújt kedvezőbb lehetőséget széles rétegek helyzetének javításához. Ma legfeljebb a romlás lassítását lehet vállalni, ez azt jelenti, hogy tovább fokozódnak a szociálpolitikai feszültségek. A többletigények nem elégíthetők ki, ahhoz az ország fizetőképességének kellene javulni. A magyar gazdaság mozgásteréről szólva hangsúlyozta: három olyan elem van, amely meghatározza a cselekvési lehetőséget. Egyik az ország adóssága, amely 1970-ben mindössze 1 milliárd, tavaly pedig 17 milliárd volt, s ez az éves nemzeti jövedelem háromnegyede. Nagy teher és veszélyforrás ez, amely beszűkíti a lehetőségeket, korlátozza a termelés és elosztás feltételeit. A másik elem a KGST-ben kialakított együttműködés — változtatni kell rajta, mert míg kivitelünk az elmúlt években emelkedett, az utóbbi időben drágábban állítjuk elő termékeinket és (érvényes nemzetközi szerződéseink alapján) a régi áron adjuk tovább. Ma a cserearányok javulnak ugyan, tehát, ha növeljük az exportot, az kedvező a gazdaságnak, de nem váltható át többletimportra, mert a Szovjetunió nem tud többletszállításokra vállalkozni. A harmadik elemnek a világgazdasághoz való viszonyt jelölte meg az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Erről azt mondta: jelenlegi exportstruktúránk nem ad módot jövedelemtermelésre. Beszűkültek értékesítési lehetőségeink, a szerkezetátalakítás pedig elmaradt a kívánatostól. Az idei évről elmondta, hogy a konvertibilis áruforgalom jelentősen javult, bővült az export, segítették ezt a konjunkturális hatások, pedig jobb Jett volna, ha a szerkezetátalakítás eredményezte volna. A fizetési mérleg csaknem a tervezett szinten alakult. Kedvezőtlen viszont, hogy nem változott a teljesítmény szerinti differenciálás, nem javult a szellemi tevékenység, erőteljesebb volt a vártnál az infláció. Az adózás teljesítményvisszatartó hatása érvényesült, és nem sikerült a vállalatokat jó szabályozókkal erőteljes gazdálkodásra késztetni, nyereségük többnyire az áremelésből származott. Csak határozott vonalvezetés, követelménytámasztó magatartás esetén indulhat meg egy olyan folyamat, amely az elmozdulás lehetőségét magában rejti. A jövő évi gazdálkodásra két variációt dolgoztaik ki. Egyik változata a gazdasági struktúra és mechanizmus gyorsított átalakítása, amely szerint könnyebben hozzá lehetne jutni az erőforrásokhoz. Azon vállalatok kibontakozására adna módot, amelyek jövedelmezőbben tudnak termelni és értékesíteni. Ez nem tudná a tőkés eladósodás mértékét jelentősen csökkenteni és hátránya, hogy 50—60 ezer munkanélkülit is eredményezne. A másik változat nagyabb mértékben csökkentené az eladósodás ütemét, ez szám- patikus elem, de központi típusú importkorlátozásokat tartalmazó rendszert kellene alkalmazni, és a vásárlóerő szabályozása is erőteljesebb lenne. A hátránya, hogy lassabban tudná megindítani a szerkezetátalakítási folyamatot és kisebbre nyitja á lehetőségek kapuit. Egyik variáció sem mentes a kockázattól, hiszen az elsőnél elszaladhat az import, a bér, az adósság, a második választása esetén viszont megmaradhat a mai állapot Szabolcs-SzatmáiTÓl szólva azt mondta, hogy a kormány külön figyelmet fordít az északkelet-magyarországi foglalkoztatási gondok megoldáséra. Adókedvezményekkel ösztönzi a vállalkozásokat és világbanki hitellel .kíván a szerkezetátalakítás gondjain segítem. A képviselők közül Técsy László, Konczos István, Mo- ravszky György, Bánfalvi András, Novák Lajos, Kovács János, Gulyás Gyula, Tölgyes István, Széles Lajos, Szűcs Gyula, Varga Gyula, Biró Miklós és Mezey Károly mondott véleményt, ezekre ‘később majd visszatérünk. összességében azonban a hátrányos helyzet enyhítését, a felzárkóztatás meggyorsítását kérték és azt javasolták: a kormány újra gondolja ót, hogy a mezőgazdaságban az elkövetkező években milyen jövedelem- elvonást tervez, mert ha a .mostaninál is kisebbre fogja a támogatások mérteikét, az a termelőszövetkezeteik nagy részében a gazdálkodás megbénításához vezet. Ezután a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról, majd a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot vitatták meg, majd törvénymódosításokról kaptak tájékoztatást, és Biró Miklós mondta el a decemberi ülésszak várható programját. Ezután felolvasta a Magyar Üt- törők Országos Szövetségének levelét, amelyben azt kérték: döntéseiknél vegyék figyelembe, hogy milyenné formálják gyermekeink jövőjét. Utána az egészségügyi dolgozók szakszervezetének levele következett, amelyben .azt kérték: ne járuljanak hozzá, hogy a kollektív szerződés megszűnjön. Ezt követően Báró Miklós elmondta, hogy a Hazafias Népfront megyei elnökségének ülésén tájékoztatást adott a képviselőcsoport munkájáról, végezetül pedig Gazda László, a megyei pártbizottság osztályvezetője számolt be a párt megyei végrehajtó ‘bizottságának szerdai üléséről, ahol szó volt többek között a szabolcsi képviselők munkájáról is. B. J.
