Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

1088. november 12. Kelet-Magyarország 3 Készülődés a pártértekezletre Nyíregyházán Akiket tisztségekbe javasolnak Beszélgetés a jelölést előkészítő bizottság elnökére! Mint ismeretes, úgy döntöttek Nyíregyháza kommunistái: városi pártértekezletet tartanak, ahol mérlegelik a kialakult helyzetet, rögzítik a legfontosabb feladatokat, felfrissítik a testületet. Október 6-án a városi pártbizottság 15 tagú, je­lölést előkészítő bizottságot hozott létre, melynek elnökévé Erőss Károlyt, a Szabolcs Volán igazgatóját választották. Két héttel a városi pártértekezlet előtt őt kérdeztük az eddig végzett munkáról. — A jelölést előkészítő bizottság csaknem a teljes társadalmi keresztmetszetet átfogja a munkástól az or­voson át, a nyugdíjasig. Egyetlen hivatásos pártmun­kás sem tagja. Milyen fela­dattal indította munkába önöket a pártbizottság? — A pártbizottság döntött abban, hogy a jövőben egy első titkárra és két titkárra van szükség — a korábbi 1 plusz 3 helyett, s állást fog­lalt abban, hogy ötvenhá­rom tagú városi pártbizottsá­got és 11 tagú végrehajtó bi­zottságot javasol majd létre­hozni a városi pártértekez­letnelk. Abban is döntés szü­letett, hogy 27 pártbizottsa- 7 gá tagot közvetlenül a* na- * gyobb létszámú pártbizottsá­gok, illetve a városi KISZ- bizottság által kijelölt vál­lalati, üzemi KlSZ-bizottsá- gok delegálnak. Tehát ne­künk 26 pártbizottsági tagra kellett javaslatokat gyűjte- ■nünk. Legyenek határozottabbak — Kikkel beszélgettek, és mire kértek választ? — Megkerestük a jelenle­gi pártbizottság'i tagokat, a küldötteket jelölő bizottsá­gok vezetőit, pártszervezetek titkárait, aktivistáit és párt-“ tagokat,'közel'négyszáz erp-, bért. Elég széles kört fog ez át, de ennek ellenére sem valljuk, hogy teljes körben tudtunk tájékozódni, s már most mondom, tovább­ra is nyitott a jelölést előkészítő bizottság, újabb jelöltekre vár javaslatokat november 19-ig a Volán Vállalat címén, illetve a 11-337-es telefonon. Mi arra kértünk választ, hogyan van­nak megelégedve a pártap­parátussal, a titkárokkal, a testület munkájával, kiket, s milyen összetételű testületet tartanak alkalmasnak a meg­újulásra, a kibontakozásra. —. Mielőtt a személyekről, szólnánk: milyen általános síthatö tapasztalatokat szűr­tek le eddig? — A megkérdezettek túl­nyomó többsége elégedett a jelenlegi vezetéssel, általá­ban helyeselték, hogy egy titkárral kevesebb legyen. Elmondták viszont azt is: a megválasztásra kerülő sze­mélyek legyenek még hatá- rozottabbaik, markánsabbak, tudjanak egyértelműbben igent és nemet mondani, en­gedjenek nagyobb teret a fi­ataloknak a munkában, a je­lentősebb közszereplésben. Szóvá tették, hogy legfeljebb a területfelelősig ismerik a pártbizottságiakat, a többi apparátusbelit nem. Ezen is el kell gondolkodni. Az új felállással érjük el, hogy fel- készültségben, minőségben erősödjék a testület, az ap­parátus, a munkába ne kö- rülményeskedjék, s hogy sporthasonlattal éljek: a megválasztandó személyek legyenek „gólratörőbbek”; várják, hogy a közéletben gyakrabban jelenjenek meg a titkárok, legyen ismerős az apparátusban dolgozók arca. Egyes vagy többes jelölés? — A véleményt nyilvání­tók túlnyomó többsége dr. Szemerszíci Miklóst, a jelen­legi első titkárt javasolja új­raválasztani. Ö tanáremfoer, a politikai tudományokban jártas, több fontos beosztás­ban bizonyította alkalmassá ­gát, 1984-től tölti be jelenlegi funkcióját. Többek szeriint jól érti és képviseli a pért politikáját, eredményesen munkálkodik annak megva­lósításán. Amellett, hogy jel­lemzi a lényeglátás, az új felismerése és támogatása, emberséges vezetőnek tart­ják, akinek tekintélye van a város társadalmában. — Más személyre nem tet­tek javaslatot? — Valójában nem. Elhang­zott ugyan elképzelés kettős jelölésre, de annyira 'kisebb­ségi vélemény volt, hogy a jelölést előkészítő bizottság érdemben nem is foglalko­zott vele. Ennek ellenére a javaslatba hozott személyt megkerestük, aki köszönte, hogy rá is gondoltak, de je­lenlegi hivatását nem szán­dékozik feladni, ott szeretne bizonyítani, s társadalmi munkáiban szívesen segít. Így hát bizottságunk az egyes jelölés mellett foglalt állást. — Mi a helyzet a titkárok tekintetében? — Ideológiai táitkárnaik egyértelműen jelölik dr. Nagy Jánost. Igaz, többen el­mondták, nem régen tölti be jelenlegi posztját, nem isme­rik eléggé, de bizalmat sze­retnének neki adni. Ö .egyébkénft-tanár és jogi dok­tor, a Nyírség Konzervgyár­ból került az apparátusba, ez év januárjában választot­ták pártbizottsági titkárrá. Többen remélik, hogy mun­kájával, az eddiginél jobb közszereplésével rászolgál az előzetes bizalomra. A jövőben a gazdaság- és társadalompolitikai feladato­kat egy titkár látja el. Erre a posztra több jelölt is szóba jött, s a jelölő bizottság úgy döntött: kettős jelölést java­sol. Többen Márkus Gyulát, a városi pártbizottság jelen­legi munkatársát látnák szí­vesen e poszton, aki építőgé­pész üzemmérnök, a SZÁÉV- ,től indult, volt a nyíregyházi yáfqsi;,., K I főbizottság első .'.tifkitflá;.; sáhárom, éve foglal­kozik gazKiaiságpoliitikai (kér­désekkel a városi pártbizott­ságon. Mások Csáthi Bélát, a kereskedelmi ágazati pártbi­zottság jelenlegi titkárát ja­vasolják e funkcióba, aki a vendéglátóipari vállalatnál felszolgálóként kezdte, majd egyre fontosabb beosztások­ban dolgozott, elvégezte a kereskedelmi és vendéglátó­ipari főiskolát. Delegált pb-tagok — Megtudhatnánk-e, hogy delegálás útján kik lettek eddig a városi pártbizottság tagjai? — Természetesen. Antal Zoltán épületasztalos, Bá­nyász Jánosné adjunktus, Csáthi Béla ágazati pb-titkár, Erőss Károly igazgató, Far­kas Sándor főkönyvelő, Gal- góczi Elek KlSZ-allkalmazott, Győrfy István pártbizottsági titkár, Hajdú Károly üzem­vezető, Jaczkó László igazga­tó, Jászai Sándor körzeti üzemfőnök, Keresztessy Zsolt igazgató, Kerezsi Tamás ka­pitányságvezető-helyettes, Kiss Lajos szigetelő, Kovács­völgyi Csaba leralkatvezeitő- helyettes, Kőhegyi Péterné adminisztrátor, Lakatos Ist­ván nyugdíjas pártmunkás, Nagy Miklós takarékszövet­kezeti elnök, Nagyné Né­meth Judit pénztári csoport- vezető, Németh Zoltán fő­könyvelő, dr. Pásztor Benjá­min körzeti állatorvos, Pethő László felvonófelügyelő, Szá­raz László főágazatvezető. Szedlák Richard iskolaigaz­gató, Temesvári Ildikó óvó­nő, Tóth Pál igazgató, dr. Vágvölgyi János főigazgató főorvos, Vezse József igaz­gatóhelyettes. — A megkérdezés » után önök kiket javasolnak a tes­tületbe? — A jelölést előkészítő bi­zottság minden komoly ja­vaslatot fogadott és továbbít, így a jelenleg is pártbizott­sági tagok közül Baraksó Sándor villanyszerelő cso­portvezető, Bogdányiné Mé­száros Ágnes városi NEB- elnök, Csabai Lászióné ta­nácselnök, Danyi Gyöngyi szervező, Értei László üzem­vezető, Fodor Géza nyugdí­jas pártbizottsági titkár, Gö­rög Istvánná pártbizottsági titkár, Hársfalviné Hudák Erzsébet tanár, Hernádi 1 Fe-' rencné nyugdíjas politikái munkatárs, Ivanov István nyugdíjas igazgató, Jeszensz- ki István igazgató, Kántor Zoltán városi munkásőrpa- rancsnok, Márföldi István művezető, Németh Józsefné üzemrészvezető, Novák Zol­tán hivatásos katonatiszt, dr. Papp Imre kapitányságveze­tő, dr. Péli-Toóth Sándor bí- rósági elnök, Pintér Miklós városi népfronttitkár, Szak­szón Péter vezetőmérnök, dr. Szemján Tibor vezérigaz­gató, dr. Toronicza Gyula vezető ügyész,Trencsényi Sándor üzemvezető, Tutfacs . - r ;'rn ' \JT<5«C? I István KISZ városi első tit­kár, Volóczi Zoltánná üzem­vezető szerepel a javasla­tunkban. Űj pártbizottsági tagként javasoljuk Andrej- kovics István gyárvezető, Ambrusz Mihály művezető, dr. Baja Ferenc tanácselnök­helyettes, Berencsi Gyula megyei pártbizottsági osz­tályvezető-helyettes, Borso­di László iskolaigazgató, Fa­zekas Zsigmond ügyintéző, Gazda László osztályvezető, Hajdú Sándor megyei párt­bizottsági osztály vezetőjhe- lyettes, Halinda Tibor SZMT- titkár, Hornyacsek László pártbizottsági titkár^-3B8®j^ András igazgató, 7' vfwjgx László főosztályvezetői-BtOÜ-y tyánszki János szervezési osztályvezető, dr. Kiss Gábor igazgató, Lengyel Ibolya üzemvezető, Marik Sándor- né SZMT-#tkár, Márton István igazgató, dr. Mikola Andrásné politikai munka­társ, Orendi Mihály vezető edző, Pásztor András tsz-el- nök, Soltész József igazgató, Szabó István megyei pártbi­zottsági osztályvezető-he­lyettes, Szabó Sándor gázsze­relő, dr. Szél László docens, Tisza István igazgató, Toldi Katalin osztályvezető, Tor- nay Csömör Antalné gazda­sági igazgatóhelyettes, Vass János hitelügyi előadó, Vá- radi György energetikus, Za­gyi Sándor igazgató jelölé­sét. Még várják a javaslatokat! Újból hangsúlyozná szeret­ném, hogy az említett sze­mélyek még csupán a jelö­lést előkészítő bizottság által javasoltak. November 19-én, a városi pártértekezleten új jelölő bizottság alakul, amely vagy figyelembe veszi ezt, vagy legjobb belátása szerint megváltoztatja — erre szól a jogosítványa. Mi csupán se­gítségükre vagyunk, ezért a pártértakezlet napjáig még várjuk és fogadjuk az újabb javaslatokat. A. S. Hajsza-e a „Hajsza”? Kérdisek is válaszsk a Káfássy-üsvben Hajsza címmel a Képes Újság október 29-i számában terjedelmes írás jelent meg Kávássy Pálról, a kölesei termelőszövetkezet volt elnökéről, akit a bíróság má­sodfokon is elmarasztalt, s akitől a megyei tanács elnöke 1987. elején megvonta a feddhefcetlenségit, majd leváltották tsz-elnöki posztjáról, és kizárták a pártból. A cikk szerzője két újságoldalon tálalja az esetet, azt sugallván: valamiféle szatmári maffia tette lehetetlenné az értékes diplomákkal rendelkező mezőgazdasági szak­embert. Külön is szól ebben a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára, a vá­rosi rendőrkapitány és munlkásőrparancsnok „viselt” dolgairól, s elmarasztalta la­punkat, a Kelet-Magyarországot is. Ami a nekünk címzett vádakat illeti, azokat no­vember 1-jei számunkban megválaszoltuk. Erre kaptuk az alábbi levelet. „Tisztelt Szerkesztőség! Nem vagyok notórius levelezője egyik lapnak sem, sőt mondhatnám jelen so­raim „ősbemutatónak” tekinthetők, hi- szén első alkalommal ragadok tollat egy cikkre válaszolva, magánvéleményemet elmondandó, de ezt is a közlés igénye nélkül, az újságírónak címezve hangos gondolataimat. Az 1988. november 1-jén megjelent Kelet-Magyarország Túlhaj­szolt hajsza című cikkére született meg ti? én képzeletbeli cikkem. A cím talán ez íenpie: Ha hallgattunk volna, bölcseb- bék (?) maradtunk volna . . . Mivel aláírás nélkül jelent meg e cikk, így szerkesztőséginek (is) kell tekinteni, mintha mindannyian aláírták volna. A Kelet-Magyarországot ért elmarasztalás­ban a Kelet-Magyarország tisztára mosta magát — elismerem, hiszen ha szükséges, tanúként megidézi a Petrocelliként em- legetett szakmabeli kollégát is. Amit hi­ányolok,. hogy mint a párt (és tanács) lapja a pártot nem mosták tisztára. Hi­szen az ominózus Képes Űjság-beli cikk megállapításai (negatív) közül kevés az újságunkat ért sérelem, őszintén sajná- lom, úgy is mint párttag, hogy nem ol­vastam!-hattam) a válaszcikkben: 1. Nem felel meg a valóságnak az, hogy a munkásruhák „elvtársi szabók” szorgos- kodása révén elvtársi ajándékokká szé­pülték, 2. Nem felet még a valóságnak, hogy ^lz említett város első titkára nyo­mást gyakorolt a tsz-elnökre a „különben jó elvtárs”, hűséges elvtárs várható fe­gyelmije ügyében, 3. Nem lépte túl ha­táskörét a városi kapitány, sőt a szocia­lista törvényesség szellemében (amire es­küt is tett) jogszerűen járt el, 4. Nem fe­lel meg a valóságnak, hogy . . . szóval nem folytatom. így az országosan is megszellőztetett ügyből csak a (párt) sajtó került ki tisz­tán, győztesen (?). Az is csak a megyén belül, és mivel Szabolcs-Szatmárban sok­kal többen olvassák a Kelet-Magyaror­szágot, mint a Képes Újságot, így a „sok­kal több” nem is érthette a válaszcikk lé­nyegét — szerencsére. Azért maradhat­tunk volna bölcsebbek, ha hallgattunk volna, mert nem elég a képzeletbeli na­rancs egyetlen cikkét megtisztítani a sár­tól, mert lehet, hogy így az fogyasztható, élvezhető lesz, de a többi még recsegni fog a fogunk alatt — netán bele is törik. Az MSZMP megyei lapja — ismétlem — ne legyen önelégült attól, hogy a „mun­dért” tisztára mosta, mert ha a tiszta mundért „koszos, mosdatlan” viseli, csak a látszat lesz tiszta. A szag meg messzire érzik, bűzlik. A szerecsenmosdatásnál tart­va csak azt akarom mondani, hogy akkor lett volna teljes a kép, amennyiben ez ügyben érintett „kis” szerecsenek is tisztára moshatók lettek volna. Nem tar­tozom a „fejeket a porba” kívánók tábo­rába, de a 800 ezres tagságunk érdeké­ben is a párt nevében „eljáró” elvtársak megérdemelnék az ejnye-bejnyét leg­alább. Nyilvánosan. Azért is, mert az én osztályozásom szerint vannak tiszta vizet a pohárba követelők, és már sokan vannak akik a poharat is szeretnék kicserélni. Ne szaporítsuk az utóbbiak táborát. Te­hát ne szortírozzuk a tiszta vizet a régi érdemek szerint. Lassan befejezem hangos gondolatai­mat —, hogy mit várok attól, amit leír­tam? Egyszer szerkesztőségi megbeszélé­sen szóvá teszik, hogy ..., hogy szóval: Ha hallgattunk volna, bölcsebbek(?) ma- radtunk volna. Mivel nem valószínű, hogy a Képes Újságban említett elvtár­sak sajtópert zúdítanának a Képes Üj- ' ság nyakába, (pedig nagyon örülnék ne­ki, ha meg tudnák cáfolni az ott leírta­kat) örömmel olvasnám a Pártéletben akár. (nem is kívánom az országos nyíl- vánosságot), hogy a „jó elnyerte jutal­mát, a rossz pedig a büntetését”, hogy meseszerűen fogalmazzak. Maradok to­vábbra is hű olvasója megyei lapunknak, és kívánom továbbra is az őszinte, tiszta szót (egészeket) olvasni benne. Dr. Varga István Nyírbátor A levél kapcsán kerestük meg László Bélát, akit a Képes Újság cikkében hiva­tali hatalommal való visszaéléssel vádoltak meg. A fehérgyarmati pártbizottság első titkára elküldte lapunknak a Képes Újság főszerkesztőjéhez írt levele másolatát. szólaltatja meg a másik felet. Ha sem­mi mást, de a szakmai felelősséget az újság, az újságírás tekintélyéért jobban kellett volna érezze, de sajnos nem tette. Cikkével nem tájékoztatja, hanem félre­vezeti az olvasót, ő írta a riportban, én csak idézem: „A bűnt büntetésnek kell követnie, különben megbomlik a rend, az pedig a munka, a gazdálkodás ered­ményességét veszélyezteti.” Dr. Kávássy Pált a bíróság jogerősen nagy összegű pénzbüntetésre ítélte, mert megsértette törvényeinket. Bizonyára úgy ítélték meg a termelőszövetkezetben is, hogy ve­szélybe kerülhet miatta a gazdálkodás eredményessége, megbomlik a rend. Mert — ismét Csendes Csabát idézve — „... ha a vezetők nem járnak elöl jó példával, akkor mi várható el a tagság­tól?” Ez a tagság, három falu népe ma bé­késen, igen nagy erőfeszítésekkel dolgo­zik. Jól zárták az elmúlt évet, ebben az évben sem kell szégyenkezniük, mert eredményeik javulása várható. Ezek bi­zonyítására konkrét adatokat, csak azért nem írok ide, mert nem áll szándékom­ban Kávássy Pál felgyógyulását hátrál­tatni. ' Főszerkesztő Elvtárs intézkedését vár­va és azt megköszönve őszinte üdvözlettel: Fehérgyarmat, 1988. november 9. Dr. László Béla a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára” Tt^jpzteíí Főszerkesztő Elvtárs! Mi; ~ " Az ön által szerkesztett, s itt szükebb hazánkban, Szatmárban népszerű képes hetilap október 29-i számában Csendes Csaba tollából megjelent egy írás, Haj­sza címmel. A riport, amely dr. Kávássy Pál volt kölesei tsz-elnökkel készült, igazságot nélkülöző megállapításaival oly mértékben sérti a benne szereplőket, hogy feltétlenül — levelem megjelente­tésének igénylésével — kötelességem helyreigazítást kérni öntől. Nem igaz, hogy hajsza indult Kávássy Pál ellen, hogy összefogott ellene falu, város, megye. Saját magán kívül senkit nem hibáztathat, ha ügyében a tényle­ges igazságot akarja utólag felmutatni. Ebben a riportban nem ezt tette ... Nem igaz, hogy megkerestem Kávássy Pált és nyomást gyakoroltam rá a fe- gyelmileg felelősségre vont műhelyveze­tő ügyében. Nem tehette ezt munkásör- egységünk parancsnoka sem, mert ebben az időben tartósan nem volt itthon, pa­rancsnoki iskolára vezényelték. A fe­hérgyarmati pártapparátus egyetlen tag­ja sem kérte meg őt, vagy más tsz el­nökét soha, hogy ajándékként ruhát, ci­pőt vásároljon külföldi vendégeknek. Ezt a valóságot teljes egészében nélkülöző állítást határozottan visszautasítom. Nem értem, nem értjük a riporter, Csendes Csaba szándékát. Milyen cél ve­zette írásával, melyet rossz példaként le­het szemléltetni az újságíró iskolában, mert elkövette a legnagyobb hibát, amit újságíró elkövethet; egyoldalú, és igaz­ságtalan, mert nem hallgatja meg, nem

Next

/
Thumbnails
Contents