Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. november 9. Kismamák a klubban Szabnak-varrnak, spórolnak Lassan már a télbe fordul az ősz, levél is csak Ht-ott libeg a fán. A fű színe is sápadt zöldre váltott, de ez láthatólag cseppet sem zavarja a legelésző birkanyájat. S ha megszomjaztak, csak le kell ballagniuk a Túrra. A kis folyóra, melynek partjánál oly sok szép napokat töltöttek el a gyarmatiak is — a nyáron. Iskola tehóból Három évvel ezelőtt a tehóra szavaztak a gyarmatiak, s ettől kezdve minden évben telkenként hatszáz forinttal gyarapították a tanács költségvetési keretét. Annak idején azt is eldöntötték, hogy az így befolyt összeget az új általános iskolára fordítják, végül is több mint kétmillió forinttal járultak az építkezéshez. Az iskola már elkészült, a cél teljesült. A napokban kezdődött az a felmérés, melynek során megkérdeznek minden gyarmatit, fizeti-e a továbbiakban is a tehót. Ha a többség igent mond, az egybegyűj.tött összeget a kórház műszerparkjának korszerűsítésére fordítják majd. Az országos átlag mögött Új üzenek, maradó gondok Gyarmatnak is Győrteleknél csapolják a gázt AZ AGROBER debreceni irodája elkészítette a remélhetőleg végleges tervet, melynek nyomán Fehérgyarmaton és a térségben vezetékes gázhoz juthatnak a fogyasztók. A TIGÁZ elképzelése alapján olyan terv készült, hogy a Romániából jövő vezetéket Győrtelek alatt csapolják meg. A nagy nyomású csővezetéktől Győrtelek megkerülésével, Gé- berjénnél a közúti híd mellett történne az elvezetés. Így mód nyílna Nagyecsed, Tyúkod, Porcsalma, illetve Gé- berjén, ököritófülpös és Tunyogmatolcs csatlakozására is a középnyomású vezeték leágazásairól. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, illetve az Ipari Minisztérium 1990-től adta meg a bekapcsolási engedélyt. Az érdekeltek vállalják a beruházási költségeket. A fehérgyarmati téglagyár rekonstrukciója már a vezetékes földgázra épülne, az üzem 4 millió forintot át is utalt a városi tanácsnak a tervezési költségekre. A gáz városunkban a gabonaforgalmi vállalat melletti üres területen érkezne, s első lépcsőként az itt lévő ipari üzemek ellátását lehetne megoldani. Több lehetőség közül azt a megoldást választották a szakemberek, mellyel a legkevesebb területet kell a művelés alól kivonni, arra törekedtek, hogy lehetőleg épületbontásra, útbontásra se legyen szükség. A volt járás területén ma kis híján negyvenezren élnek, az aktív keresők száma 15 500, ötödük naponta ingázik otthona és munkahelye között. Maradva a számoknál: a munkaképes korúak foglalkoztatási aránya hetven százalékos, mely tíz százalékkal marad el az országos átlagtól. Ez még nem is annyira súlyos, ám ha azt nézzük, hogy az országban száz aktív keresőre csak 117 eltartott jut, míg itt 157, már érzékelhetjük a tennivalók sokaságát. Munkahelyek itt és stt Szerencsére az elmúlt öt esztendőben ha nem is látványos, mindenesetre biztató eredmények is születtek. A helyiek erőfeszítése és a megyei szervek támogatásának eredményeképpen a városban megkezdte a munkát az Ipari Műszergyár és a FE- TEFÉM, új üzemet nyitott a mátészalkai háziipari szövetkezet, s ezzel több mint ötszáz új munkahely teremtődött. Kölesében a PIREMON üzemegysége negyven megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat, s mérsékelték a gondokat a térség kisebb ipari egységei is. A kölesei és a rozsályi sütőüzem tizenhét, illetve huszonöt, a zajtai keverőüzem hetvenkét, a Járműgyártó Ipari Szövetkezet Milotán negyvenöt, a Tiszafa Tu- nyogmatolcson harminchét, a szatmárcsekei varroda harminc, míg a csaholci építőipari kisszövetkezet tizenöt embernek ad munkát. Enyhítenek a gondokon az Erdőhát termelőszövetkezeteinek melléküzemágai is, ezekben jelenleg csaknem ezerháromszázán dolgoznak. Azonban még így is százak és százak kénytelenek otthonuktól több száz kilométerre munkát vállalni, s különösen a nők és a pályakezdők vannak nehéz helyzetben. A számítások szerint mintegy ezerötszáz fő foglalkoztatását kellene most megoldani, s közülük legfeljebb kétszázötvennek lenne szerencséje. Az idei esztendőben a tervek szerint négyszázhatvan új munkahely születik, azonban ha összevetjük az iménti adatokkal, láthatjuk, ez bizony édeskevés. S ha az új üzemek letelepítésével kapcsolatos tárgyalások zátonyra futnak vagy elhúzódnak, a szabad munkaerő meghaladhatja az ezret. Sajnos nem abban a korban élünk, mely segíti az üzemépítési, munkahelyteremtő törekvéseket. A megye segítségével a gyarmatiak seregnyi üzemmel folytattak tárgyalásokat, s vállalták, hogy a vezető szakembereknek lakást, előközművesített telket adnak, lehetővé teszik az infrastruktúra fejlesztését, bekapcsolódnak a szakember-utánpótlás képzésébe — ám az eredmények felemásra sikeredtek. Nem élvonalbeli a technika Egyöntetűen állítják, ;i kormány terület- és településfejlesztési politikájának, arányosabb fejlesztést célul kitűző kezdeményezései idáig érve már elerőtlenedtek, s a végrehajtás hiányosságaival szemben a megye illetékes vezetése is sokáig indokolatlanul megértő volt. Előrelépés ugyan kétségkívül kimutatható, ám csak korábbi önmagukhoz képest, mert a távolság az ország más vidékeihez képest tovább nőtt. Sokat segíthetne az itt élők helyzetén, ha a mezőgazda- sági nagyüzemek megfelelő eredményeket produkálnának, ám köztudomású, ez ko- rántsincs így. Tovább növelte a gondot, hogy a megyében is megkésett ipartelepítés az Erdőhátra, a Szamos- hátra még később ért, s messze nem az élvonalbeli technikát telepítették ide. Az is elsősorban Fehérgyarmaton vert tanyát, itt dolgozik a térség iparban foglalkoztatottak nyolcvannégy százaléka. Az innen származó termékek többsége fölöttébb anyag- és energiaigényes. Azok árainak emelkedése, a szabályzók megváltoztatása miatt jelentősen megnövekedett az általános költségek aránya, ezáltal csökkent a termékek nyereségtartalma. Ráadásul egyes üzemeknél feszültséget okoznak az anyavállalatok gazdasági problémái, mint például a HÖDIKÖT-nél, vagy a MET- RIPOND-nál, pedig valamikor mindkét üzem meghatározó volt a város életében. Mindezek törvényszerűen megmutatkoznak a bérszínvonalban is, ahol igen nagyok a szélsőségek: Gyarmaton van olyan üzem, ahol az éves átlagkereset meghaladja a nyolcvanezer forintot, míg másutt az ötvenezret sem éri el. Ind a |é bittér A térségben teendő lépések magától értetődőek. A már meglévő termelőegységekben hovatovább halaszthatatlan az elavult eszközállomány korszerűsítése, a termékszerkezet felfrissítése. Még ebben a tervidőszakban indítani kellene egy korszerű technológiát alkalmazó középüzemet, s már most meg kell kezdeni egy olyan háttér kialakítását, mely kedvezőbb feltételekkel fogadhatja majd az ipartelepítőket. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Telefonra várva Csak a kábel van meg Augusztusban végre átadták a város legújabb általános iskoláját a Bajcsy- Zsilinszky utcában. A beruházás több mint hetvenmil- lió forintba került, ám a telefon mind a mai napig hiányzik az épületből. Így aztán a fél város diákétkeztetését megoldó konyha dolgozói, vagy az iskola vezetői szaladgálhatnak a város intézményeihez, hogy szívességük alapján a legsürgősebb ügyeket elintézhessék telefonon. Elgondolni is rossz, ha valami katasztrófa történne az iskolában. ígéret volt, van, telefon — nincs. A vonalak kiépítése ugyan az őszelőn megkezdődött, ám ma már novembert írunk ... A kábel ugyan már a földben, de maradnak az „objektív” nehézségek — s marad az apostolok lova. Az eltelt hat évben örvendetes folyamatnak lehettünk szemtanúi Fehérgyarmaton: növekszik a szülések száma. 1982-ben száz csecsemő látta meg a napvilágot, 1987-ben már 124-en voltak. A kisgyermekek szüleire gondolva a családsegítő iroda kezdeményezésére kismamaklubot alakítottak 10 hónappal ezelőtt. A védőnők segítségével sikerült jó kapcsolatot kialakítani a kismamákkal. Több előadás hangzott el a gyermekbetegségekről, sor került gyakorlati bemutatkozásra, tájékoztatást rendeztek a csecsemőápolási tennivalókból. A házipatikák használata ugyancsak téma volt a korábbi összejöveteleken. Nemrég a gyermekgondoALMA A HÜTÖHAZBAN. A szatmári községekben megter- melt alma jó része első lépcsőként a fehérgyarmati hütőházba jut, ahol az elhúzódó érés miatt az előző évhez viszonyítva későbben kezdődött a felvásárlás. Az átvevőket meglehetősen vegyes kép fogadta: a jég ugyan kevés helyen tett kárt az almában, azonban a „fuszik” annál többet. A minősítés nagyrésze sok vitára nem adott okot, ám az alacsony felvásárlási árak itt sem hatottak valami lelke- sítőleg a termelőkre. Időközben megkezdődött az alma hűtőházi feldolgozása. A szovjet piac mellett tőkés országokba is szállítanak Fehér- gyarmatról, többek között a tengerentúlra is. Természetesen szigorú ellenőrzés után. Felvételünkön Tóth Gedeon raktáros az alma keménységét vizsgálja. (Molnár Károly felvétele) zási szabadságon lévők javaslatára 90 órás térítésmentes szabó-varró tanfolyamot szerveztek, melynek vezetésére a helyi 142. számú ipari szakmunkásképző intézet szaktanárnője vállalkozott. A városi tanács helyiségében hétfőn délutánonként került sor az elméleti foglalkozásokra. A családsegítő iroda költségvetéséből varrógépet is vásároltak. Így nemcsak a betanulásra, de később a tanultak hasznosítására, a családban szükséges munkák végzésére is mód nyílik. A foglalkozások, gyakorlatok idejére a gyermekmegőrzést is megszervezték. így nem volt akadálya annak, hogy olyan kismamák is bekapcsolódjanak a munkába, akik gyerekük felügyeletét korábban nem tudták megoldani. Kény »Mer »mülte tervmódamitémok A NEB és az úthálózat A tanácsi úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére és fenntartására fordított forintok felhasználásának hatékonyságát vizsgálta nemrég a városi Népi Ellenőrzési Bizottság Fehérgyarmaton. Az úthálózat állapotának rendszeres felülvizsgálata során szerzett tapasztalatok és a lakossági bejelentések alapján annak idején megvalósítási rangsort állítottak fel. Az út-híd keret jelenlegi lebontási rendszere azonban nem veszi figyelembe a lakósűrűséget, az iparpolitikai elképzeléseket, a települések eltérő talajadottságait. Egy homokra épült városban lényegesen kevesebb gondot okoz egyegy kiadósabb eső, mint a kötött talajra telepedett hedységekben. E rendszer felső szintű felülvizsgálata indokolt lenne. Az áremelkedések és a bevezetett ÁFA hatására lényeges mennyiségi és minőségi csökkenések tapasztalhatók, és várható a középtávú tervek kényszer diktálta átdolgozása, a munkák elmaradása is. A helyi szervek a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva többféle műszaki megoldást vesznek figyelembe. Útfenntartó és üzemeltetési kapacitással nem rendelkezvén a munkálatokat a KÉV-vel végeztetik városunkban is. Zenés irodalmi műsorral köszöntötte Fehérgyarmat felszabadulásának 44. évfordulóját a 2101. sz. Kölcsey Ferenc úttörőcsapat. A szeptemberben alakul! úttörőközösséget a helyi Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet KISZ fiataljai csapatzászlóval, az IMI kiszesei pedig sportfelszereléssel ajándékozták meg. Fehérgyarmat és környéke a megye leghátrányosabb helyzetű térsége, ahol az alapvető társadalompolitikai problémákat a foglalkoztatás megoldatlansága okozza — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, melyen egyebek mellett azt értékelték, mit tettek a helybéliek azért, hogy ez a gond csökkenjen.
