Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
1988. november 9. Kelet-Magyarország 3 Nyugati munkanélküliek a szabolcsi almáskertekben? Olyan új programokat kell ajánlani az érdeklődőknek, amelyekkel más irodák még nem jelentkeztek. Ezt az irányelvet vallja Nyíregyházán a Caroline Utazási Iroda, amelyet a Vadcoop gesztorságával hozott létre egy évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár megyei Vendéglátó Vállalat, a Nyírhotel leányvállalat és a Felső-Ti- sza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A cél az volt, hogy az alapítók az iroda segítségével szabad kapacitásukat (a négy szállodában 400 férőhely, gátőrházak, hajók) minél jobban ki tudják használni. Közvetítés és szervezés — Mivel az iroda gazdasági társulás is, az idegenforgalom növelése mellett kereskedelmi tevékenységgel is foglalkozunk — tájékoztat Juhász Béla, a Caroline vezetője. — Mezőgazdasági termékeket vihetünk iki és hozhatunk be az országba. Megtehetjük azt is, hogy az idegenforgalmi szolgáltatásért kérünk árut. Például lengyel csoportokat fogadunk Szabolcs-Szatmár megyében, s ezért áfonyát, lambériát kérünk. A kereskedelmi partnereket mi keressük meg, s közvetítünk közöttük. A tőkés országok most léalmát, almasűrítményt, vöröshagymát keresnek. Felkutatjuk a termékeket, s a Vadcoopon keresztül értékesítjük azokat. Természetesen szerve- zünlk társas utakat, tanulmányi kirándülásolkiat is. Biztosi tunk idegenvezetőt, autóbuszt, szállást. Bár valu- táváltással nem foglalkozunk, jogunk van valutát elfogadni. a nyugati vendégektől. Ezt a pénzt befizetjük a bankba, s a számlánkon forintban jelenik meg. Nyíregyházán jelenleg a legkevesebb létszámmal dolgozó utazási iroda a Caroline. A három munkatárs között nem lehet megosztani a területeiket, mindenkinek mindenhez kell értenie. Tolmácsra sincs szükségük, hiszen angolul, németül és lengyelül is tudnak különböző szinten beszélni. Terveznek azért létszámbővítést, mert szükségük van egy vadászat- szervezőre. A külföldi vadászokat a Vadcoop osztja szét a megyékbe, de egy saját szervező közvetlenül is kiépítheti a kapcsolatokat a vadászokkal. Híd a fiatalok között Bár papíron a Caroline 1987. szeptember elsejétől létezik, a Dózsa György utcai irodába januárban költözködtek be, a konkrét szervező munkát csak áprilisban tudták elkezdeni. A beutaztatás érdekében minél több partneri viszony kialakítására törekednék. —; Nyugat-Berlinnel folytatunk tárgyalásokat többek között — mondja Rácz Tibor idegenforgalmi előadó. — Az elképzelések szerint lehetsé«I övőre már működik Vízmutelep Kisvárdán Sokan megállnak Kisvárdán a Volán-telep és a Hun- niacoop közötti területen épülő létesítmények láttán; mi lesz itt? A tömör betonfalak s a közvetlenül utána lévő tartályok egy épülettömböt alkotnak. Itt épül a Szavi- csav kivitelezésében a vízmű II. Ez a vízműtelep már egy rég várt létesítménye a városnak. Az 5 ezer köbméter napi kapacitású vízmű 30 milliós beruházással épül meg. A 30 millió forintot a városi tanács biztosította. Az elkészített tervek szerint a beruházás összege több mint 50 millió forint volt. A városnak pedig csak a fenti összeg állt rendelkezésére. Erre a Szavicsav műszaki kollektívájának szellemi termékeként született meg ez a megoldás. Itt egy épületben — eddig külön-külön voltak — helyezték el az 1500 köbméteres alacsonytárolót, a gépházat, a szűrőrendszert és a kapcsolótermet, valamint az egyéb kiszolgálólétesítményeket. Ezzel a műszaki megoldással mintegy 30—40 százalékkal csökkenthetők a kiviteli költségek. A területet 1987 őszén vehették birtokukba a Szavicsav dolgozói, s terveik szerint 1989-ben már a csúcsidőre beüzemel a vízmű II. (vincze) Képünkön: csöveket darabolnak a vízmű építői. ges egyoldalú beutaztatás vagy kölcsönös csereút. Szó van arról is, hogy onnan munkanélküli fiatalók látogatnának megyénkbe mezőgazdasági betakarítások idején, s az itt tartózkodás költségeit ledolgoznák. Tervezzük azt is, hogy jövőre nyolc kapitalista és négy szocialista országból hívnánk meg fiatal idegenforgalmi szakembereiket, akik megismerkednének Szabolcs-Szatmár megye adottságaival, turisztikai lehetőségei vei, természeti szépségével. Ezt a híd szerepét is betöltő találkozót támogatja a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztálya is. Reformhét — az életmódról Érdekesnek ígérkezik a „Caroline sprintrali” is, amelyet szítén az elkövetkező évben szurkolhatnak majd végig a sport barátok. Az Autó-Motor Szövetség november 20-án tárgyalja meg az 1989-es versenynaptárt, s akkor döntenek az időpontról. A versenyt májusban vagy Októberben Nagylkálló— Harangod környékén rendezik meg. Minden idegenforgalmi vállalat célja, hogy ne csaik a nyári hónapokban, hanem egész évben folyamatos legyen a forgalom. Gondot jelent a szálláshelyek kihasználása a holtszezonban. A Caroline tél végén, kora tavasszal „Reformhetet” szervez a Krúdy Szállodában. Mielőtt bárki politikai tanfolyamra gondolna, eláruljuk, hogy kéthetes kurzus során a résztvevők az egészséges életmóddal, étkezési szokásokkal kapcsolatban hallgatnának előadásokat, s lenne még gyógytorna és termékbemutató. A megyében az is probléma, hogy az ellátás és a szolgáltatás színvonala alacsony. Az érdekes, vonzó programok mellett mindezek fejlesztésére szükség van, de ez nem lehet egy-két vállalat 'feladata. Az idegenforgalom fejlesztésében minél több gazdálkodási egységnek részt kell vennie, hiszen ez az egész megye érdeke. M. Magyar László Téliesítettek a munkaterületet az örükösföldi lakásépítéseknél. A SZAÉV dolgozói egy toronyház harmadik szintjét betonozták. (Garay László felvétele) Tanácstalan vállalati tanácsok A GAZDASÁGI REFORM megvalósításának egyik, bár nem ellentmondásmentes állomása volt a néhány éve elfogadott vállalatkorszerűsítési reform. Nyilvánvalóvá vált, hogy az állammigazgatási szervek nem tudnak a vállalat vagyonával gazdálkodni, a tulajdonosi funkciót ezért át kell ruházni a vállalatok által választott vezetőségekre. A tulajdonlás megváltoztatásával egyidejűleg még legalább három célt kívántak elérni. Az első és legfontosabb a tőkehatékonyság növelése, a másik az egyre szükségesebbé váló demokratizálódási folyamat érvényre juttatása a vállalati szférában, a harmadik pedig a vezetéstudomány által felhalmozott tapasztalatok felhasználása a kollektív döntéshozatalokban. A KSH a megyei székhelyű vállalatokra vonatkozóan az 1987. szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a vállalati tanácsok és a választott vezetőségek létszám-összetételének vizsgálata céljából adatfelvételt végzett. Ügy véljük, hogy a felvétel több megállapításai az olvasók érdeklődésére is számot tart. Az új vállalatvezetési formák bevezetésére a vállalatok 63 százalékánál került sor. A 39 kollektív irányítási formában működő vállalat 62 százalékának vezetését vállalati tanács, 38 százalékáét a dolgozók köz-, illetve küldöttgyűlése látja el. Vállalati tanácsokat főleg a nagyobbaknál hoztak létre, ezeknél a foglalkoztatottak száma átlagosan megközelítette az 1400 főt. A tanácsok létszáma átlagosan 28 fő, ahol közel fele-fele arányban oszlanak meg a vállalatvezetés és a dolgozók képviselői. A tanácsok tagjainak mintegy négyötöde férfi, a foglalkozási csoport szerinti összetételre a szellemiek nagyobb (77 százalék) aránya a jellemző. Diplomával a tanácstagok 40 százaléka rendelkezik, arányuk legnagyobb az építőiparban. A vállalati tanácsokba főleg a 40—50 éves korosztály került be. Köz-, illetve küldöttgyűlés által választott vezetéssel 15 gazdálkodó egység működik a- megyében. Ezek általában kisebbek, átlagos létszámuk 293 fő, a választott vezetőségeké 8 fő. Itt magasabb a fizikai dolgozók aránya, a szellemi foglalkozásit vezetőségi tagok 56 százaléka műszaki végzettségű. A felsőfokú végzettségűek aránya az építőiparban a legmagasabb, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a legalacsonyabb, itt a választott vezetőségek közel felét az alapfokú végzettségűek teszik ki. A vezető testületekben a 40 éven felüliek aránya 60 százalék, ennél fiatalabbak főleg az iparban vesznek részt a vezetésben. AZ űj vállalatirAnyItAsi formák működése nem kapcsolható közvetlenül a vállalati eredmény alakulásához, de bizonyos mértékig képet nyújt az új vezetés minőségéről, életképességéről, rátermettségéről. Az iparban a vállalati tanács irányításával működő vállalatok eredménye nem érte el az előző évi szintet, a köz-, illetve küldöttgyűlés irányításával működőké viszont 27,5 százalékkal nagyobb volt az előző évinél, ami az ágazatra jellemzőt is meghaladta. Nyereségtömegüket csökkenő létszám mellett érték el, ami javuló eredményességet biztosított. Az építőiparban a vállalati tanáccsal működő egységeknél a nyereség növekedése meghaladta, a köz-, illetve küldöttgyűléssel működöknél nem érte el az építőipar átlagait. A foglalkoztatottak száma mindkét irányítású formánál csökkent, bár kisebb mértékben mint az ágazatban átlagosan. A kereskedelemben a kollektív irányítási formában működő egységekben a nyereség növekedése meghaladta az ágazatra jellemző növekedési ütemet. Nyereségüket nagyobb létszámcsökkentés mellett érték el, így eredményességük jobban növekedett. Egyes kollektív irányítású egységeknél az elért nagyobb nyereség lehetővé tette a jövedelmek gyorsabb növekedését, ami több helyen együtt járt a vezetők kiemelt bérezésével. ÍRÁSUNKNAK NEM CÉLJA a vállalati választott vezetőségek munkájának értékelése. Azt azonban sommásan megállapíthatjuk, hogy a vállalati tanácsok és vezetőségek nagy része nem él az e forma nyújtotta lehetőségekkel. Az ülések sokszor formálisak, nem egyszer érdekvédelmi szerepet töltenek be, a vállalati koncepciók, stratégiák kidolgozásában, véleményezésében csak kevés helyen, ott is csak elenyésző számban vesznek részt. A tartalom és a forma egysége — mint az élet oly sok területén — még itt sem valósult meg. Szántó Györgyné KSH megyei igazgatósága K edves házigazda vendége voltam egy présházban. Tavalyi borát mutatta a gazda, de jó volt a bor, kóstolgattuk egy kicsit, aztán politizáltunk, mert a magyar embernél együtt jár a kettő. Az egyik oldalon Magyarország volt, a másikon kőhají- tásnyira az országhatár. Írtam már, jó volt a bor, és akkor elkezdtünk beszélgetni arról, hogyan is volt ez tegnap? Ha egy faluban két ember, vagy akár két család összeveszni látszott, akkor majdhogynem biztos, hogy jóra jött körülöttük az élet. Hogy is volt hát ez? Abban a már eltemetett falusi demokráciában kevesebb volt a tisztségviselő, kevesebb a hivatal, de mindig akadt két család között egy-egy közös koma, egy távoli rokon, aki a haragvó felekkel leült a viaszos vászonnal borított konyhaasztalnál a hokedlire, és míg az asszonyok pusmogtak, ők egy butába bor mellett beszélgetni kezdtek. Ma úgy írnánk, hogy a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást, egyeztették álláspontjaikat, forró baráti, meleg baráti, alig baráti légkörben megbeszélték közös dolgaikat. Ez a közös dolog lehetett egy kerítés, a szomszédból átrepülő tyúk, egy elszántani vélt mesgyehatár. Ott a présházban rájöttem, hogy a közös dolgokra, megegyezésekre, szó szerint a demokráciára termett az ember. Ehhez a demokráciához nincs mindig szükség országos tanácskozásokra, programokra, illetve koncepciókra, fórumokra, megteheti ezt adott esetben egy viaszos vászonnal leterített asztal, egy vagy két flaska bor, egy-egy jó beszélgetés, az alkalom megteremtése ahhoz, hogy az egymást kereső emberek találkozzanak. Harmatos falú üvegben hetünknek felkerült a harmadik üveg is. Mondom, politizálunk, nem kerítésről, és nem tyúkokról, ha úgy tetszik országos dolgainkról. Arról, hogy ki hogyan vette meg a pontosan akkor felújított állami lakását, potom pénzért, de arról is, hogy mi lesz a magyar mezőgazdaságból, ha, igaz rászorultán, de kizsarolja, tartalék nélkül hagyja a népgazdaság. Teljesen mindegy, hogy egy holdnyi szőlőről, vagy közösen telepített gyümölcsösökről volt-e szó. Szó volt a szó, igaz, emberközeli meleg. Kiderült, hogy igenis, ha tetszik paraszti bölcseséggel, más találkozásikor írhattam volna, hogy munkásöntudattal, esetleg az értelmiségnek szükséges kíváncsisággal, vitatkozunk. Szép este volt. Nem veszett össze senki senkivel, nem törtük össze az üvegeket, egymás vérét se kívántuk. Beszélgettünk. Valahogy úgy, ahogy száz és száz éve beszélgetni megtanultak ebben a hazában az emberek. Tudom, hogy nehéz lenne egy présházban törvénytervezetekről társadalmi vitát szervezni, de azt is, hogy ez az információ, ez a fajta információ többet segítene egy későbbi törvénynek, mint bármi más. Sajnálom, hogy hiányzik nagyon. Nem borsugallta gondolat, hogy néhány tíz évvel ezelőtt mi valósággal szétvertük a falusi olvasóköröket, (ma klubnak írnánk, és a látogatók számát könyvelnénk), hogy szétszedtük a falusi kiskönyvtárakat, behelyettesítve őket egy-egy letéti könyvtárral, ahová senki se jár. Tehát szétbontottunk létező közösségeket. Nem rekonstruálnunk kellene a múltat, a szükség szülte azt is, de meg kellene mentenünk azokat az értékeket, amelyek ebben az emberi közelségben voltak. Dudorásztunk és politizáltunk. Mondtunk okosakat, talán butákat is, de jóra jött bennünk minden indulat. Nem elveszett: jóra jött. Indulatok nélkül pedig az ember sem él meg, s nélkülük torzul a társadalom. Bartha Gábor
