Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-08 / 266. szám
November 7. ünnepe A nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából a Nyíregyházán megrendezett megyei kommunista pártaktíva ezétötszáz résztvevője — ifjúgárdisták és munkásőrök sorfala között — zárt sorokban vonult a Körte utcáról a Dózsa György utcán, a Kossuth téren, a Felszabadulás útja és az Iskola utcán át a Lenin térre, hogy lerója tiszteletét a forradalom nagy vezére, Vlagyimir Iljics Lenin szobra előtt. A szobor talapzatán elhelyezik a megemlékezés koszorúit. (Elek Emil felvételei) Hazaérkezett Kárpátaljáról a szabolcsi küldöttség Hazaérkezett az a delegáció, amely Szabolcs-Szatmár megyét képviselte a Szovjetunió Kárpátontúli Területén a nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségeken. A küldöttség — amelyet Ekler György, a megyei pártbizottság titkára vezetett — ott-tartózkodása során a szojvai és az ilosvai járás párt- és Komszomol szerveinek és szervezeteinek munkájával is ismerkedett. „Próbaüzem” a tározónál (Tudósítónktól.) Befejezéshez közeledik a felsőszabolcsi belvízrendszer, és a szabolcsveresmarti tározó építésének II. üteme. Az eddig több mint 400 millióba kerülő beruházás a belvizeket már tudja fogadni — bi- nyonyítja a november 1-től 4. között tartott próbaüzem is. Az igazgatóság 1989-ben tovább folytatja a munkálatokat. A tározó 400 hektáros területét — amely 10 millió köbméter vizet fogadhat be — 1990-ben kezdik feltölteni. A munkálatokat 1995-ig folytatják, mintegy 150 millió forintos költséggel. Bővítésre kerül a Belfő-csator- na, a szöveteni — Pátroha és Rétközberencs alatt — zsiliptől a vízfolyás visszaforgatását végzik el. Átépítik a csatorna hídjait, automatizálják a már meglévő szivattyútelepeket, s kiépítik a terület hírközlő hálózatát. Felvételünkön a szabolcsveresmarti tározó őrtelepének belső útját építik a II. szakaszmérnökség dolgozói. Vincze Péter XLV. évfolyam, 266. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. november 8. SPORT Nagy bravúr Madridban (8. oldal) Whisky vagy foci? (7. oldal) Az MSZMP-nek politizáló párttá kell válnia ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ — mondotta Berecz 3ános a nyíregyházi aktívaértekezleten Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről rendeztek aktívaértekezletet szombaton Nyíregyházán, a Körte utcai új általános iskola tornacsarnokában. Szabolcs-Szatmár megye több mint 30 ezer kommunistája képviseletében ezerötszázan vettek részt a tanácskozáson. Ott voltak a novemberben, illetve decemberben megrendezésre kerülő Nyíregyháza városi és Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezletek küldöttei, a városi pártbizottságok tagjai, a megye országgyűlési képviselői és pártalapszervezetek titkárai. Berecz János beszédét mondja. Varga Gyula, az MSZP megyei bizottságának első titkára megnyitójában megemlékezett a nagy októberi szocialista foradalom 71. évfordulójáról. Elmondotta: az ünnep jó alkalom arra is, hogy áttekintsék legfontosabb tennivalóikat, a párt előtt álló feladatokat. Hangsúlyozta, hogy mind az országban, mind Szabolcs-Szat- márban feszültségek tapasztalhatók. A decemberi megyei pártértekezlet e feszültségek csökkentéséhez, a gondok megoldásához kíván majd hozzájárulni. A kommunista aktívaértekezleten Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a társadalom előtt álló problémák megoldásában a párttagság cselekedni akar. Teljesíteni kell azt a programot, amit az országos pártértekezlet főbb vonalaiban megjelölt, s meg kell fogalmazni az abból adódó konkrét tennivalókat. Szembe kell nézni a valóság kemény, néha kicsit elkeserítő tényeivel, de előrehaladni csak akkor tudunk, ha nemcsak a múlt, hanem a jelen igazságait is bevalljuk magunknak. A Központi Bizottság erre vállalkozott november 1-jei és a 2-ai ülésén. A pártértekezlet legfontosabb üzeneteként értékelte a Központi Bizottság a vezetés megújítását. A májusi pártfórum egyértelműen és határozottan hozta mindenki tudomására, hogy a párttagság bele akar szólni a politika alakításába és a vezetők kiválasztásába. Berecz János részletesen beszélt arról, hogyan értékelte mai helyzetünket a Központi Bizottság. Elemezte az elmúlt 10—15 esztendő negatív gazdasági tendenciáit, s azok hatásáról szólva kiemelte : nagyon keményen megtanított bennünket a társadalmi valóság arra, hogy a legjobb határozat is csak írva marad, ha nincsenek konkrét intéztézkedések, ha a kormány nem úra a gazdasági helyzetnek és csak hiba-, vagy veszélyelhárítással foglalkozik. Emiatt :— s a mi politikai tétovázásunk és tétovaságunk miatt is — társadalmi erózió következett be. A társadalmat összetartó értékek fellazultak, nőtt a bizalmatlanság, a bizonytalanság. Sokszor joggal vádolnak bennünket, magyar kommunistákat, hogy nem jól sáfárkodtunk a ránk bízott erővel, a nemzet sorsával. A pártértekezlet arra kötelezett bennünket, hogy nézzünk szembe a gazdasági helyzettel, a társadalmi erózióval, és mindent tegyünk meg, hogy erős pártunk ezeket a folyamatokat kezdetben mérsékelje, majd állítsa meg és fordítsa az emelkedés irányába. — A Központi Bizottság — folytatta a Politikai Bizottság tagja — kudarcnak ítélte a XIII. kongresszus döntését, mert az nem volt reális, óhajokat fogalmazott meg, s ezáltal mélyült a társadalomban a csalódás, a csalódottság érzése. Most olyan konszolidációs programra van szükség, amely növeli a terheket is. Elsődleges feladatunk a jól működő gazdaság megteremtése. Tudomásul kell venni, hogy gazdaság nélkül nincs társadalom, jól működő gazdaság nélkül nincs társadalmi fejlődés. A gazdaságban, a szellemi kapacitás kihasználásához nagy demokratizmus szükséges, ugyanakkor a termelés folyamatában nincs demokrácia. Ott csak az érdekérvényesítés, a versenyhelyzet, s a versenyhelyzet kihasználása nyilvánulhat meg. Ennek jegyében született az a döntés, hogy lehetőleg 1990-ig a bérreformot, az árreformot és a költségvetési reformot a szociálpolitikai háló kialakításával együtt, egyszerre kell bevezetni. Berecz János szerint adott az a történelmi pillanat, amikor a világ két legerősebb országa érdekelt a magyar reformok további folytatásában, abban, hogy megszülessen a szocializmus valóban emberi arculata. Ehhez elengedhetetlen a szocialista piacgazdaság kiépülése, ami a tulajdonviszonyoknak, a közösségi tulajdonhoz való viszonyoknak az átértékelését is feltételezi. Ma egyfajta izgalom van a pártban, s ez megnyilvánult a KB-ülésen is — mondotta — A kérdés: meg tudjuk-e őrizni a társadalmi tulajdon túlsúlyát, és sikerül-e eléggé megmozgatná a nem közösségi tulajdonit, a hazai és a nemzetközi működőtökét? A Központi Bizottság titkára leszögezte: a gazdasági reform együtt jár a piacgazdálkodással, s ez azt jelenti, hogy megbukhat az állami tulajdon is. — De véleményem szerint — folytatta — nem az a szocialista tulajdon, ami közösségi, ami államosított. Az igazi szocialista tulajdonra az legyen jellemző, hogy jól működik, és többszörösen újjáteremti önmagát. A gazdaság talpraállítása mellett másik nagy feladatként értékelte a Politikai Bizottság tagja a szocialista pluralizmus megvalósulását ia politikai életben —, ahogy az országos pártértekezleten is fogalmaztak —, az egy- párttrandszer keretei között. Ez a politikai intézmény- rendszer gyökeres átalakítását, politikai életünk újjászületését jelenti. Kucskér- dés ezen a területen a törvénykezés, amely megköny- nyíti és egyben megnehezíti a párt helyzetét. — Megnehezíti azért — mondotta Berecz János —, mert nekünk is be kell tartanunk a törvényéket. Az MSZMP-nek olyan törvényes pártnak kell lennie, amelynek tevékenységét törvények és szigorú erkölcsi szabályok vezérlik. Ugyanakkor ez megkönnyíti a hélyeztünket annyiban, hogy a törvény a társadalom mozgásterét normálisan és egészségesen szabályozza. Ugyanis, ha valamire nincs az egész nép érdekeit is figyelembe vevő, konkrétan szabályozott törvény, akkor mindent szabad, amit törvény nem tilt. Itt a sztrájkokra utalt az előadó, aminek törvényes szabályozása ma már elodázhatatlan. — A párttagság passzív a törvényelőkészítő vitákban — fogalmazott a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. — Ebben nagyobb önállóságot kell vállalniuk az alapszervezeteiknek. A felülről kapott utasítások helyett mindenkinek meg kell tanulnia politizálni saját területén. Az előadó ezután a társadalom érdökitagoltságáról be- iszélt, majd utalt arra, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülése új közmegegyezést ajánlott a társadalom minden rétegének. Erre azért van szükség, mert a régi, az emelkedő életszínvonalra és a liberalizálásra épült köz- megegyezés már nem működik. Helyette demokratikus társadalmi közéletre, a nemzet sorsa iránti közös felelősségvállalásra van szükség. A pártélet időszerű kérdéseiről szólva kifejtette, hogy az MSZMP-nek politizáló párttá kell válnia, olyan párttá, amelynek legfontosabb intézménye az alap- szervezet. A párt vezető szerepét 27 ezer alapszervezett - nek, 816 ezer tagjának — é nem vezető szerveinek — kell megvalósítania. A pártban vita folyik arról, hogy a szervezet hol fejtse ki elsősorban a tevékenységét. Ezzel kapcsolatban Berecz János hangsúlyozta, hogy a munkáspárt nem vonulhat ki a munkahelyekről, ugyanakkor erősítenie kell befolyását a lakóterületen. A párt munkahelyi szerepéről kifejtette: előfordulhat, hogy a pártszervezet ellenzékként lép fel a gazdasági vezetéssel szemben. A legfontosabb cél, hogy jól menjen a munka, s ennek érdekében a párt legnagyobb munkahelyi bázisa a szakszervezet kell, hogy legyen. A Politikai Bizottság tagja részletesen szólt a pártapparátusok szerepéről, működéséről és a pártegység kérdéséről. Ez utóbbi kapcsán — és a legutóbbi KB-ülésen elhangzottakra utalva — kitért arra, hogy egységes-e a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, s igaz-e az a híresztelés, miszerint ő maga szemben áll a párt főtitkárával? — Olyan monolitikus egység, amikor egyformán gondolkodnak és menetelnek, nem lehetséges ebben a pártban — mondotta. — De szükségtelen is, mert félrevezet és gyengít. A pártban (Folytatás a 4. oldalon)
