Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

1988. november 5. O EZT AZ OLDALT TEST­VÉRLAPUNK, AZ UNG- VÁRON MEGJELENŐ ZAKARPATSZKA PRAV­DA MUNKATÁRSAI KÉ­SZÍTETTÉK AZ OK­TÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉVFOR­DULÓJA ALKALMÁ­BÓL. Elnök, nagybetűvel Krec szava A peresztrojka alakítói Vérbeli gazdász B. P. Galambosit, a pri- kordoni állami gazdaság dol­gozóját tizenhárom éve isme­rem. Nem sok örömet hozott ez a tizenhárom esztendő, de számomra minden egyes ta­lálkozás különleges élmény­nek bizonyult Barnabás Pet- roviccsal. Először akkor ta­lálkoztunk, amikor vihettük a hírt Szolomonovóba, mely szerint a Legfelsőbb Tanács Elnöksége a Szocialista Mun­ka Hőse címmel tünteti ki B. P. Galambosit. Az állami gazdaság igazga­tóhelyettese így reagált a hírre: nagy munkaszeretet jellemzi B. P. Galambosit. Vérbeli gazdász. Bár több ha­sonló emberünk lenne. A fő- agronómus N. I. Kaprai azt mondta róla, oklevél nélkül mezőgazdásznak tartjuk, olyan jól ismeri a teendőjét. Modernizálták az állami gazdaságot. Egyebek közt a silókukorica-termesztést. A kukorica átlagtermése a XI. ötéves tervben meghaladta a 100 mázsát. Tavaly, amikor az időjárás nem kedvezett a kukoricának, a 140 hektár mindegyikéről átlagosan 87 mázsát takarítottak be. Negyven éve dolgozik a szolomonovói gazdaságban Galambosi Barnabás külön­böző munkakörben. Kukori­catermesztéssel 1965 óta fog­lalkozik, akkor végezte el az ungvári járási mezőgazdasá­gi gépész tanfolyamot. Ünne­peken magas kitüntetéseket tűzhet a zakójára: megkapta az Októberi Forradalom Em­lékérmet, a Népgazdasági Ki­állítás arany-, ezüst- és bronzérmeit. A kukorica magas termésátlagának tit­kát szívesen megosztja má­sokkal. Mindjárt az indulás éveiben az ungvári kukorica­termesztő üzem tapasztalatai alapján vetették el tavasszal a magot és az 50 hektáros tábláról átlagosan 80 mázsás termést takarítottak be. — Ahhoz, hogy jó ered­ményt érjünk el, nem szabad elzárkóznunk a korszerű is­meretek, a tudomány alkal­mazásától — mondta Barna­bás Petrovics. — És mi tanu­lunk, kísérletezünk. Néhány éve a magyar Bábolnai Álla­mi Gazdaság módszerével ve­tettünk, legutóbb néhány hektáron kísérletként ameri­kai szelekciót alkalmaztunk. Arra a kérdésre, miként vé­lekedik a magas kitüntetés­ről, csak ennyit mondott: — Tudják, én mindössze elvégzem azt, amit a felada­tomnak érzek. íme a titok nyitja. Nagy hozzáértéssel, lelkiismerete­sen végzi a munkáját, ezért a jellemvonásáért szeretik a magyar nemzetiségű, párton kívüli társukat a kollégái. Közössége baráti interna­cionalista kollektíva, amely­ben megtalálható a magyar A. N. Gyurkovics', a belorusz I. R. Ivanov, az ukrán I. M. Fringos, I. I. .Belju, N. N. Gotva. Ezekben a napokban taka­rítják be a kukoricát, a 140 hektárról 104 mázsás átlag­termést vihetnek a magtá­rakba. B. Dubovoj Glubökij Pofok falut he­gyek veszik körül, az egyik oldalról a Rakita, a másik­ról a Prigozel, a harmadikról Perekreszt. Vajon honnan kapta a nevét a falu. Lehet­séges, hogy a községet átsze­lő patakról? Amikor Glubökij Pofokon jártunk nyár volt, a folyócs­kában tükröződött a hegyol­dal. Elgyönyörködtünk a táj­ban. Az utcán világos, tágas otthonokat emeltek az itt élők. Ilyen palotákat csak igazi mesterek tudnak építeni. Mégsem ez különböz­teti meg Glubökij Potokot a többi falutól. Ezen a telepü­lésen zömében románok él­nek. Ami sajátos vonást köl­csönöz a községnek: lakói lo­kálpatrióták, büszkék a falu­jukra. Jurij Ivanovics Krec, a ta­nács vb-elnöke mondta: — Minden, amit látnak, sa­ját kezűleg készítettük. A Népek Barátsága kolhozhoz két tanács tartozik, Dibrovsz- kíj és Velikopotokszkij. Községünkhöz további tele­pülések kapcsolódnak, Malij Baic, Velikij Boic és Karbo- nyesti. Természetesen vala­mennyi falunak vannak saját szociális és kulturális intéz­ményei. Épp ezért nem re­méltünk számottevő támoga­tást a kolhoztól, saját ma­gunkra számítottunk. Minden beruházási javaslatot megvi­tattunk a képviselőkkel és a tanácstagokkal. Elsőként egészségügyi ambulanciát építtetünk, éppen hat eszten­deje . . . Miért az ambulanciára esett a választás? Ajándékok Kanadába Az irsavai járás dolzsáni fafeldolgozó üzemének aján­dékkészítő műhelye szép eredménnyel büszkélkedhet. Egy kijevi kiállításon Kana­dában élő ukránok érdeklő­dését keltették fel terméke­ikkel. Azóta létrejött az üz­let, 70 képet küldtek* el Ka­nadába. A. Szenyinyec Divatosan és szépen A konfekcióüzemből kike­rülő nőiruha-modellek magu­kon viselik az ismert fran­cia cég, az Alber technoló­giai megoldásait. A franciák­kal együttműködő varroda nyolc nemzetközi kollekciót készített el — különböző szí­nű kabátokat és ruhákat. A közvélemény eredményeket vár ettől a termelési együtt­működéstől. Az új modelle­ket Ungvár és Munkács áru­házaiban vásárolhatták meg. A varroda termékei vizsgáz­tak Kijev, Donyeck, Lvov és más városok szalonjaiban is. Az év végéig 100 ezer mo­dern ruha varrását tervezi a konfekcióüzem. P. Uram Gépgyártók finn partnerei Üj távlatok nyílnak a Ki­rov nevét viselő munkácsi gépgyártó üzem külkereske­dői előtt. A finn Plantol-cég- gel kétmillió rubel értékű szerződést kötöttek. A Plan- tol-cég igazgatója, Erkki Koj- vunen nemrégiben Munká­cson járt és szívesen beszélt a vállalatáról. Néhány éve a volgai autóóriásnak szállí­tottak robotokat, tavaly egy nagy leningrádi kiállításon mutatkoztak be. Most Erkki Kojvunen megismerkedett a Kirov gépgyár igazgatójával, Jakov Kukovával. Ekkor kö­tötték meg a szerződést. M. Kosztenyko A Kassa kávézó Ungváron. (Tóth László felvétele) A községben számos csa­ládban született sok gyermek. Az elsősegélynyújtó-hely kép­telen volt ellátni a lakosságot. Ezért a falu az elnök segít­ségét kérte. Most az egész­ségügyi központban négy or­vos rendel. A falu lakosai át­lagosan öt-tíz nap társadal­mi munkát végeztek a ren­delő kivitelezésén. Az aszta­losok hetven ablakot és negy­ven ajtót helyeztek el az épü­letben, szintén ingyen. A képviselők — mint azt már tőlük máskor is megszoktuk — fő szervezőkké léptek elő. Ki kell errtelnünk N. I. Buga könyvelő, J. V. Marina kol- hozbrigád-vezető és A. Ju So rod ok iskolai gazgatónő ne­vét. Amikor elkészültünk a ren­delővel, falugyűlést tartot­tunk a községben és nyilvá­nosan köszöntük meg a tár­sadalmi munkát. Az embe­reknek ez jobban esett bár­milyen kitüntetésnél. Hasonló módon láttunk hozzá a 300 személyes klub kialakításához 1985-ben. Egy esztendő alatt elkészültünk vele. Azóta rendszeresek a filmvetítések, és nemcsak a községbeM együttesek, hanem a járás, a megye művészei is koncerteznek itt. Sok érdekeset mesélhet­nénk erről a festői falucská­ról. összefogással épül a tv­adó, most a központi és az ukrán tv adásait1 nézheti a lakosság. Épült két sportpá­lya, két híd és horgásztanya. Az idén kávébárt nyitottak a falu központjában. A. Ju Dán presszós kedves kiszolgálás­sal marasztalja a vendégeket. Természetesen még egy sor dologra van szükségük a köz- ségbelieknek, hogy ne kelljen a járási székhelyre utazni. Ruhatisztító, fodrászat és.más szolgáltatások hiányoznak. 1989-ben kezdi|fik p f*pjf szolgáltatóház építéséhez. Lehet pénz a beruházáshoz, ám ez kevés. Meg kell nyer­ni a lakosságot a társadalmi munkára, hogy ki-ki érezze: egy új létesítménynél ő sze­mély szerint is gazdagodott. Krec szava tekintélyt pa­rancsol, hisz ezt mutatják a tények, hogy az új létesítmé­nyeket nemcsak a község ve­zetői szorgalmazzák, hanem a lakosság is önkéntes mun­kával járul hozzá a beruhá­zásokhoz. Tizenegy éve dolgozik a szoly- val 9-es iskolában Polina Petrovna Tihanyi matemati­katanár. Jól ismeri a tantár­gyát, hozzáértően oktatja a gyermekeknek a tudomány- alapjait. Megkapta az Ukrán SZSZK Kiváló Népművelője címet. Pillanatkép Szürtéről A menyasszony háza A szociális problémák irán­ti figyelem, azzal kezdődik, hogy gondoskodunk az embe­rekről. Szép kezdeményezés­ről érkeznek hírek a Népek Barátsága Kolhozból. Ezt a kollektívát a járás legjobb termelőszövetkezetei között tartják számon, eredménye­sen teljesítik hús- és tejter­melési tervüket. Rentábilisan gazdálkodnak. Az alkotó, lel­kiismeretes munka a szocia­lista demokrácia kiszélesedé­sének, a béke megőrzésének, a boldogságnak és a jó köz­érzetnek az alapja. A termelőszövetkezet a gazdaságosság érdekében kész az önfinanszírozásra és az önelszámolásra. A fiatalok ma már nem vágynak el Szürtéből, mert kedvükre való munkát talál­nak a szülőfalujukban. így például nemrégiben elektro­motor-javító műhelyt létesí­tettek. Szerződést kötöttek egy jaroszlavi cipőgyártó egyesüléssel. Épül egy hús- feldolgozó üzem, amelyben részvénytársaságot hoznak létre. Ezenkívül felújították a tejüzemet. Az egészségügyi szárnyat szaunával, zuhany­zókkal látták el. Egyszóval, gondoskodik dolgozóiról a kolhoz. A szak­embereknek nyolclakásos há­zat építettek. Az utóbbi két- három évben új utca, a Kol­hoz utca születésének lehet­tek tanúi a falubeliek. A kol­hoz segítségével tizenkét csa­ládi házat emeltek. Ezekben az otthonokban lakik E. Szi­lágyi fejőnő menyasszony lá­nyával és a fiával — mind­hárman a tsz dolgozói, a leg­jobb fejőnő E. Ju. Manzics, aki egyben községi tanácstag, I. M. Popovics, a kolhoz köz­gazdásza. A kolhoz ingyen utalt ki egy lakást a nemré­giben afganisztáni szolgálat­ról visszatért azerbajdzsán G- M. Gejszarovnak és családjá­nak. Szürtében ifjúsági utca is található. Lakói földijük­ről, Nyikolaj Kováiról, az Afganisztánban elesett kato­náról akarják elnevezni. A köztársasági versenyen har­madik helyezést ért el a te­lepülés a környezet hasznosí­tásában. Most kezdték el a kileric- ven személyes óvoda építését. Készül az 504 tanulót befo­gadó középiskola terve. Sze­retnének még takarékpénztá­rat, sportkomplexumot, egész­ségügyi központot. Tervasz­talon a gázellátás és a vízve­zeték dokumentációja. Ha számbavesszük az el­múlt évek eredményeit, je­lentős előrelépést látunk Szűrte életében. U. Demcsuk Nagyívű élet Mihail Danyilov (Danyilo) azok közé az internacionalis­ták közé tartozik, akik tel­jes szívükkel kiálltak a nagy október ideáljai mellett, fegy­verrel kezükben hősiesen kel­tek a megvívott forradalom védelmére, szétverték a fe­hérgárdisták, intervenciósok, portyázó bandák csapatait, amelyek a születő szovjet ha­talmat fenyegették. M. Danyilov 1890. április 17-én született Novobarov- ban, a Técsői járásban, sze­gényparaszti családból szár­mazik. Erdélyben munkake­resés közben találkozott a le­gendás Patyomkin cirkáló matrózaival, tőlük hallott az 1905-ös oroszországi forrada­lomról és a bolsevikok vezé­réről, V. I. Leninről. Az első világháború évei­ben a frontra került, a 85. máramarosszigeti gyalogo­soknál harcolt. 1914. novem­ber 22-én esett az oroszok fogságába. Amikor az Aurora cirkáló győztes sortüze eldördül, Da- nyilovot már a szovjethata­lomért küzdők sorában talál­juk. 1918 februárjában a vörös- gárdistákkal a frontra került. 1918. május 5-én vette át az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt tagsági iga­zolványát. Komisszár lett, egy felderítő lovascsapat pa­rancsnoka. Csapatában 70 lovasgárdista volt, akikkel vakmerő akciókat hajtott végre az ellenség hátországá­ban, megzavarva a fehérgár­disták ellentámadásait. Itt ismerkedett meg és kö­tött barátságot a szerb nem­zet leningrádi fiával, a hon­védő háború hősével, Oleko Dundiccsal. 1920-ban Moszk­vába rendelték az államvé­delmi hatósághoz, majd 1924- ben, mint tapasztalt csekistát, azzal bízták meg, hogy a Tambovszki járásban garáz­dálkodó Antonov kulákban- dáját likvidálja. Ramzino ál­lomáson találkozott a legen­dás hírű Kutuzovval, a kom­munista brigadérossal, aki­nek szintén Antonov bandá­ját kellett megsemmisítenie. 1937-ben Danyilovot elmoz­dították a helyéről, és mező- gazdasági munkára küldték. A nagy honvédő háború ide­jén Alma-Atában dolgozott. 1948-ban tért vissza a Kár­pátaljára, és 1955-ig itt dol­gozott, az Ukrán Szövetkeze­ti Egyesülés elnöke lett. Ké­sőbb, a megérdemelt pihenés helyett aktív társadalmi mun­kát végzett, gyakran találko­zott a fiatalokkal, akiknek mindig szeretettel mesélt if­júságáról. 1964. augusztus 18-án halt meg. Szülőfalujában, a Técsői járásbeli Novobarovban em­lékszobát rendeztek be tisz­teletére. (I. Sztyecjur) KM ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents