Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
XL.V. évfolyam, 264. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. november 4., péntek M A A tisztességes munka bére (3. oldal) Előadások telefonon (3. oldal) M Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól Amint korábban hírül adtuk, november elsején és másodikén ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága, s megvitatta a belpolitikai helyzet alakulását, a párt feladatait, valamint a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól szóló jelentést. A Központi Bizottság állásfoglalásait csütörtökön tették közzé, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. I. I Az 1988. május 20— 22-ei országos pártértekezlet a gazdasági és politikai rendszerben átfogó változást, a szocializmus megújítását határozta el: a hatékonyan működő, a világ- gazdasághoz jól alkalmazkodó szocialista piacgazdaság feltételeinek a megteremtését, 'illetve a politikai intézményrendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szintű vezető testületek meghatározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A megyékben, a városokban kibővített pártbizottsági üléseken, másutt pártértekezleteken foglalkoztak a tennivalókkal. A megújulási folyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozásához. O A Központi Bizottság “ kezdeményezésére az állami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, illetve a gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdonviszonyok átalakulása, a költségvetési és a bérreform kidolgozása. A pártértekezlet állásfoglalása nyomán megindult a politikai intézményrendszer átfogó reformja. Q A párt- és állami ve- ** zetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdenie a múltban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Az elmúlt másfél évtized be nem váltott ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatározott célok telj esi the- tetlensége növelik a bizalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tájékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rendszer, valamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékoktól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. A A pártértekezlet óta ^ végbement változások mellett is romlik a lakosság — és így a párttagság — hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett — egyébként eredményt hozó — intézkedések együtt járnak az élet- színvonal érezhető további csökkenésével, az életkörülmények nehezebbé válásával. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazdaság- politikából is eredő társadalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók, az értelmiség jelentős része. A pártértekezleten végbement személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb távon érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglévő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az elosztási viszonyokra — a jövedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának termelési háttere. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző rétegei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igények rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesítésének feltételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasági reform következetes kibontakoztatásával a termelésben hozhatók létre. 5 A társadalmi-politikai mozgalmak, egyesületek megjelenésével, az érdekképviseleti szervezetek tevékenységének megerősödésével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párttagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületéit a várakozó magatartás jellemezte. A párttagság jelentős része az új helyzetben magára hagya- tottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájában is megmutatkozott. A párttagság többsége világos eligazodást keres. Vannak, akik az új helyzet szo- katlansága miatt elbizonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit látják veszélyben. Mások a,végbement változásokat is kevésnek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalomban megjelentek különböző politikai törekvések. Közülük számosán a párthoz közeli eszméket vallanak, mások a párttól függetlenek. £. A társadalmi nyilvá- ® nosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulási lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és a sajtóigazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagyhatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a reformfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politikai türelmetlenséget. 7 Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen lazultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezet- váltás, a munkanélküliség, a szociálpolitika. Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének állásfoglalásában, a szocializmus és a párt megújításának igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk fel az országos pártértekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltását. hídjait sem. A párt értelmiségpolitikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. Q Az ifjúság sorsa a nem® zet jövőjének kulcskérdése, meghatározó jelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Ifjú korosztályok egy része az elftiúlt tíz évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között váltak felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy ifjúságpárti politikát folytassunk, illetve az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. O A párt a változás, az • átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Igényli a párt megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem.' A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezdtek tevékenységük megújításához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irányítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működőképes rendszerré. 2 A párt akcióképességének haladéktalan helyreállítása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez. Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalomformáló erejének érvényesítésé(Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly Becsben Nyílt, őszinte eszmecsere a magyar—osztrák kancselatokril Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön kora délelőtt Bécsbe érkezett háromnapos ausztriai hivatalos látogatásra, amelyre Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár hívta meg. Nem sokkal a megérkezés után a szövetségi (kancellári hivatalban megkezdődött Grósz Károly és Franz Vranitzky szűk körben tartott megbeszélése. Az eszmecsere végeztével a két politikus néhány percig a sajtó képviselőjének rendelkezésére állít, válaszolt az újságírók kérdéseire. A szűkkörű megbeszélésről Kovács László külügyminiszter-helyettes tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta, a mostani magasszintű (találkozó a tavaly elhatározott rendszeres kontaktusok sorába illeszkedik. Franz Vranitzky hangsúlyozta, hogy Magyarország iránt ma rendkívül nagy az érdeklődés a belpolitikai sajátosságok az intenzív külpolitika és a magyar—osztrák kapcsolatok különleges jellege miatt. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről. Ügy fogalmazott: a reform végrehajtása lendületesen folyik, bár hazánkban vita van arról, hogy gyors vagy esetleg lassú-e a fejlődés. A magyar miniszterelnök szerint: a szükségeshez képest lassú, a lehetőségekhez képest gyors. Beszélt Franz Vranitzky és Grósz Károly megbeszélése a kancellári hivatalban. (KM- telefotó) az alternatív mozgalmakról és arról is, hogy Magyarországon vita van az egypárt- rendszerről és a többpártrendszerről. Kiemelte a magyar politikai rendsezr stabilitását, azt, hogy az ország szocialista szövetségesei támogatják törekvéseinket, széles a nemzetiközi szimpátia hazáník iránt. Franz Vranitzky tájékoztatót adott Ausztria helyzetéről. Elmondta, hogy két éve működik a jelenlegi koalíció, a kormányban jó az együttműködés, bár a két kormányzó politikai párt összhangján van még javítanivaló. A kancellár szólt az osztrák szerkezetváltás gondjairól, amelyek — megfogalmazása szerint — hasonlóak a magyar problémákhoz. Az EGK-hoz fűződő viszonyt azzal jellemezte, hogy külkereskedelmük kétharmadát a közöspiaei tagországokkal bonyolítják le. Ezért szükségesnek ítélik a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az eszmecsere rendkívül nyílt, őszinte és baráti volt — fejezte be tájékoztatását Kovács László. A két kormányfő tárgyalása csütörtökön délután plenáris megbeszéléssel folytatódott. Szombaton: Bewcz János előadása q megyei kommunista aktíván Az októberi forradalomra emlékezik megyénk A nagy októberi forradalom ünnepére készülnek me- gyeszerte. Híven a hagyományokhoz megemlékezéseken idézik fel a történelmi eseményeket; a szovjet hősök sírjainál virágot, koszorút helyeznek el. Társadalmi, politikai és gazdasági életünk választ igényel számos fontos, a közvéleményt foglalkoztató kérdésre, ezért újszerű formával is találkozhatunk az ünnepségek sorában. Nyíregyházán a 3-as számú iskola új tornacsarnokában — az Epreskert utcán — november 5-ón, szombaton fél tíztől a megyei és a városi pártbizottság kommunista aktívát rendez. A csaknem másfélezer meghívott között találjuk majd a megyei és a városi pártértekezletek küldötteit;, a testületek tagjait és az országgyűlési képviselőket. Az ünnepi megemlékezés után az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi üléséről Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára tájékoztatja a jelenlévőiket és válaszol a hozzá intézett kérdésekre. A megyei kommunista aktíva résztvevői innen a déli órákban a nyíregyházi Lenin térre mennek és koszorút helyeznek el a Lenin szobor talapzatán. Megyénk városai is felidézik a történelmi múlt eseményeit és megemlékeznek a hősökről. Kisvárdán november 4-én 14 órakor a VSZM- ben lesz az ünnepség, majd a szovjet hősi emlékműnél koszorúznak. Nyírbátorban szintén 4-én 15 órától helyeznék el koszorút, az ünnepség 16 árakor kezdődik. Mátészalkán november 4-én 15,30 órától rendezik meg az ünnepséget és a koszorúzást. Tiszavasváriban november. 5- én 9 órától köszöntik az ünnepet és tesznek virágot a hősök sírjára. Fehérgyarmaton november 4-én a művelődési központ ad helyet a 15 órakor kezdődő ünnepi gyűlésnek. Vásárosnamény- ban november 4-én 16 órától a ládagyárban tartják a politikai gyűlést. November 7- én Vásárosnamé-ny felszabadítójának, Jablokovnak a sírját koszorúzzák meg. Újfehértón november 4-én 14,15 órakor a művelődési házban, Záhonyban szintén november 4-én 14 órakor, Demecserben pedig aznap 17 órakor a művelődési házban tartják az ünnepi gyűlést. ★ Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió debreceni főkonzulja csütörtökön fogadást adott az Októberi forradalom 71. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vett Bánóczi Gyula, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács elnöke és Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára. II.
