Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
íytíö. november 30. Kelet-Magyarország 3 ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ saját gyártmányú egyedi műholdas tv-adis vételére alkalmas antenna a nyíregyházi Gelkában. Az 1,5 méter átmérőjű antenna a magánlakások tv-vételére alkalmas. A beltéri egység kizárólag hazai alkatrészből készült, a parabolaantennát a nyíregyházi repülőtér gmfc-ja gyártotta. Az úgynevezett fejet nyugati beszerzésből építik be. Az antenna irányváltoztatását távvezérléssel a lakásból lehet változtatni. A most folyó sikeres próbák után a jövő év elején megkezdik sorozatgyártását. Ami igen fontos, a jelenleg kapható berendezések e&yharmadáért hozzák forgalomba. Képünk: Nagy Tibor próbálja a hazai alkatrészből készült beltéri egységet, és a Nyíregyházán gyártott parabolaantennát. (Elek Emil felvételei) Az idő duplán pénz — Kiálltunk a falu elé és azt mondtuk: ez a minimum. Senki nem kételkedett a szavunkban, hiszen 1973 óta mindent megoldottunk, amit elterveztünk. Hát most nem tudom, legközelebb hogy állunk az emberek elé? Tóth János, a kölesei tanács vb-titkára mondta ezt, amikor a falu és a hozzá tartozó négy település gondjairól beszélgettünk. Mondta pedig mindezt azért, mert hiába határozták el, hogy felépítenek egy hetvenöt személyes óvodát, hiába készítették el a terveket, hiába gondoskodtak telekről, óvoda nem lesz rajta. Annyiszor megfaragták a pénzüket, a tervkészítés óta olyan áremelkedések voltak, hogy jó, ha a következő ötéves tervben hozzáláthatnak az építkezéshez. És a határidőcsúszásban nemcsak az a rossz, hogy 3 —4 évvel később lesz új óvodájuk, hanem a szavahihetőségüket kérdőjelezhetik meg. Pedig épp elég baj az nekik, hogy a botpaládi iskola bővítésére és felújítására nyolcmilliót terveztek, iiert elegendőnek látszott, s nőst tizenegymilliónál tarának az áremelkedések mi- itt. Aég magyarázat »•in... Talán még az óvodaépítés ^maradásánál is jobban fáj i kölcseieknek, hogy a Du- lacoop részvénytársaság be- :sapta őket. Arról volt szó, íogy bőrdíszműüzemet hozlak létre, aztán a jó néhány 'tnbernek munkát adó üzem lelyett jószerint ntég magya- ázatot sem kaptak. Annyit adtak meg, hogy állítólag ermékeiknek nem lenne pia- a, s most aztán joggal nem rtik: miért bolondították ko- ábban azzal, hogy milyen lasznos, nyereséges, a rész- énytársaságnak és a köleseiknek is áldásos tevékenyig lesz ez. Nem lesz tehát 50 embernek munkája, nem ‘sz keresete, pedig igazán iférne a kölcseiekre és a jrnyékbeliekre. A megtartó erő eddig a >zösség volt. ami a maguk- utaltságban kialakult — indta a tanácstitkár —, s ?rt van az, hogy az itt dőlté értelmiség 85—90 százada itt született, s vissza- t. amikor megszerezte a lómat. Kölesei itt az ag- mérnök. a pedagógus. s viseli jobban szívén az dolgozók sorsát, az itt .etett gyerekek ügyét, éhány éve Sonkádon ki- ifajta forradalom tört ki, írt megszűnt az iskola. Még a televíziót is lehívták, hogy tegyen igazságot, ne vigyék iskolába a gyerekeket Kölesére. Aztán rájöttek az emberek, hogy mégis csak jobb öt-tíz percet utazni és a legkorszerűbb eszközök —- színes tévé, zárt rendszerű videolánc — felhasználásával tanulni, mint otthon marad- ni a mostoha körülmények között. Mert annyi pénze so- sem volt a kölesei tanácsnak, hogy minden iskolát egyszerre korszerűsítsen. Saját «főből Náluk nem volt árvíz, kimaradtak a szatmári községeknek 1970 után adott javakból. Saját erejükből építettek három településen vízmüvet, épült sütőüzem, gyógyszertár, iskola, gyümölcsüzem és amikor a tanács vezetői bejelentették: a VII. ötéves tervben nem lesz új iskola, a lakosság akkor is vállalta a 600 forint tehót. És itt nem 51 százalék szavazott igennel, hanem a lakosság több mint 70 százaléka. pedig akkor még a vízműhozzájárulás terhe is vállukon volt, a fizetnivaló csak tavaly járt le. Még szerencse, hogy Botpaládon is lesz jó ivóvíz, ettől nem vették el a támogatást... Kívánságlistát nem állítottak fel, de nagy szükség volna egy napközi otthonra az időseknek, ehhez azonban a volt körjegyzőség épületét kellene átalakítani. Igény már van, lemérhető ez abból is, hogy a szociális étkeztetésben részesülők száma három év alatt megduplázódott. Pedig itt nem látványos a szegényedés, hiszen aki 4 pzer forintot keres, itt nehezebben él, kevesebb panasszal vészeli át a nehezebb időszakokat is. Sok ötlet kellett és kell ahhoz, hogy a legszükségesebbekre jusson a tanács pénzéből. Ma már mindenki tudja, hogy a 23 forintos élelmezési norma csak üres levesre elég, ezért a konyha dolgozói kiszámolták, hogy a moslékból 30 malacot fel tudnak nevelni. így egy kiló hús 55—60 forintba kerül. Beraktak háromezer liter befőttet — paradicsomot, káposztát, tököt és szilvát — s 400 ezer forintot takarítottak meg azzal is, hogy a tanácsi intézmények karbantartását házon belül, a gamesz-szel oldották meg. Űjabb százezer forint megtakarítást hozott, hogy a tanács egyéb intézményeinek korszerűsítését is ugyanezek az emberek végezték el. Vásároltak egy traktort és egy szennyvízszállító kocsit, s úgy számolták ki, hogy három év alatt megtérül az ára, sőt ha a lakosságnak is végeznek szolgáltatásokat, akkor még keresnek is vele. Van a gamesznél jó villanyszerelő, jó vízvezeték-szerelő, szobafestő, s amikor a téli hónapokban nem tudnak az iskolákban, az intézményeknél dolgozni, vállalhatnak munkát a lakosságnak is. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmam Hozzádolgozni — Reméljük, lesz rá igény — mondja Tóth János —, bár nem gazdag emberek az itt élők. Elkezdődött a paládi tsz felszámolása, de a többi tsz-ben is kényszerfoglalkoztatás van. Akkor lenne hatékony az emberek dolgoztatása, ha a tagság negyven százalékát elengednék. De akkor miből élnének meg itt a családok? Így pedig marad a havi négyezer forintos átlagkereset, ami csak akkor elég, ha éjjel-nappal hozzádolgoznak még. Az a szerencse: még nem érzik, hogy az iparvidékeken is csökkentik a létszámot, aki eddig hazament, azt nem elküldték, hanem ő hagyta ott munkahelyét valamilyen ok miatt. Székesfehérvárott, Komárom megyében, különböző állami gazdaságokban — a hanságiban, a szigetcsépiben — találtak munkát maguknak? mostanában pedig már haza sem jönnek, lakóhelyül is azt a települést választják, amelyik munkát, kenyeret adott. Nyolcszázzal csökkent az elmúlt két évben a lakosság száma, így aztán joggal mondják, akik itthon maradnak, vagy ők nem tettek eleget saját falvaikért, vagy mások nem viselték szívükön e vidék sorsát. Balogh József — Ez az átkozott új vírus elkapott — mondta a barátom, miközben köhögött, tüsszögött, könnye csurgóit, és az orrát fújta egyszerre. — Miféle vírus? — Az az amerikai számítógépvírus, állítólag veszélyesebb, mint a hongkongi. — Né viccelj már — mondtam —, a dolog valóban veszélyes, de nem rád, hanem a számítógépekre. — Tényleg? — könnyebbült meg a barátom, s már nem is volt taknyos. —Számítógépem szerencsére nincs, nem kaphatom el tőle. — Arról van szó — kezdtem neki magyarázni, mintha tényleg érteném a dolgot —, hogy valaki egy apró kis programot juttat be a számítógéprendszerekbe. Ez a kis izé aztán vagy tönkreteszi a korábban tárolt programokat, a gép memóriáját, vagy jobbik esetben annyi felesleges információval tömi tele, hogy a hasznos dolgoknak már nem jut hely. — Akkor az én főnököm is egy ilyen számítógépvírus, csak idáig nem tudtuk róla. Flancból beszerzett a cégnek egy böhöm nagy számítógépet, s annyi felesleges hülyeséggel tömte tele, hogy a komoly dolgokra már nem is lehet használni. Például személyzeti programként betáplálta mind a hatezer dolgozó anyja nevét. Azt is betáplaltatla a gép be, hogy a dolgozók közül ki párttag, s milyen pártnak a tagja. — A főnököd vagy számítógépvírus vagy előrelátó. * * * — Jó napot! Hallottam a Politikai Bizottság irányelveit, miszerint magánszemélyek is alapíthatnak lapot. engedély nélkül. — Kicsit korai a dolog — mondta a nyomdavezető —, de miről lenne szó? — Irodalmi lap — válaszolta a fürge pasas. — Negyedéves vagy havi megjelenéssel? Kilábal-e a HAFE? Egy igazgatóváltás történetéből Tizennégy hónapig, 1989. december 31-ig megbízott igazgatóként a 44 éves Csen- geri János irányítja a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyárát. Elődje, Hekmann László korengedménnyel nyugdíjba vonult. A megüresedett helyre ugyan pályázatot írtak, de mint Dobos Gyula vezérigazgató tájékoztatójából megtudtuk, egyik pályázó sem felelt meg a követelményeknek. mégis lemaradtunk a kiszállításban. Tegyük hozzá, hogy 20 millió forint értékű berendezések vagonhiány miatt jelenleg is a telepen várnak. A kínai kiszállítás ellenértékét, 15 millió forintot pedig az utolsó negyedévben utalják át. — Tervez-e belső szervezeti átalakítást, esetleg létszám- csökkenést, hiszen a nyereség növelésének ez is egyfajta módja? — Költségcsökkentő és takarékossági intézkedéseket fogok bevezetni. Ez viszont nem jelent létszámleépítést, sőt a kapura is ki van téve, hogy szakmunkásokat felveszünk. Az anyagköltség csökkentésén jelentős megtakarítást érhetünk el. Mivel a begyakoroltság és a technikai színvonal nőtt, a normaidőcsökkentésén is minimális bérmegtakarítást érhetünk el. A fel nem osztott költségek (például energia) mérséklése is célunk. — Az árbevételi és a nyereségterv elérése mellett a feladatai közé tartozik előkészíteni a jövő évi tervet. Mennyire sikerültek a szerződéskötések? — Az idei 564 millióval szemben jövőre 700 milliós árbevétel a terv. A zwickaui, várhatóan új motorokkal felszerelt Trabantok gyártásához festőberendezéseket és konvejorokat szállítunk. Ezekkel a termékekkel szerelnek fel jövőre Leningrácj- ban és Rosztovban is egy gyárat. Ezenkívül az NDK- beli Schonebeckbe komplett szállítóeszközöket gyártunk 45 millió forint értékben. Ausztriába pedig beégető alagutat és festékszórófiilkét készítünk. A vállalat az amerikai Webb cégtől kétpályás, nehéz alkatrészek szállítására alkalmas konvejor gyártmánycsalád licencét vásárolta meg, amely folyamatosan felváltja a kevésbé korszerűt. Az előkészítő munkákat megkezdtük, várhatóan 1990- ben kezdődik a gyártás. — Jövő félévkor ön is megpályázza az igazgatói széket? — Korai még erről döntenem. Egy év után, amikor remélhetőleg a kapott házi feladatot megoldottam, gon- dolkodhatom ilyenen. Addig az a legfontosabb, hogy a gyár ne sodródjon a létbizonytalanságba, mint 1986- ban, amikor megélhetési gondokkal küszködött. Nekem az a célom, hogy egy év múlva ne felszámolják a nyíregyházi gyárat, hanem olyan neve legyen, amelyet elismernek mindenütt. Máthé Csaba Veszprém ben, a Petőfi Színház előtt felállították Petőfi Sándor szobrát — Marton László alkotását. — Tíz pályázat érkezett, ebből egy jelentkező visszalépett. A többiek közül a szakmai bizottság hármat javasolt, viszont a vállalati szak- szervezeti bizottság és a gyári pártalapszervezet egyiket sem ajánlotta. Sajnos nem volt olyan jelentkező, aki az előzetesen meghirdetett feltételeknek megfelelt volna. Ha új pályázatot írunk ki, akkor elhúzódott volna a választás, ezért kapott megbízást Csenden János. Egyébként jövő év nyarán a jogszabálynak megfelelően ismét kiírjuk a pályázatot. A megbízott igazgató 18 éve dolgozik a HAFE-nél, technológusként kezdte, majd folyamatosan lépkedett felfelé azon a bizonyos létrán. Legutóbb a termelést irányította, keze alá tartozott 350 fizikai dolgozó. — ön nem pályázott, végül mégis megbízták az igazgatói teendők ellátására. Tűzoltómunkára vagy átmeneti feladatok megoldására kapott feladatot? — Korábban bíztam abban, hogy olyan ember kerül a gyár élére, akitől sokat tanulhatok. Mivel egyik pályázatot sem fogadták el, olyan valakit kerestek, aki jól ismeri a belső viszonyokat, zökkenőmentesen átveszi az irányítást és aki nem hónapokig keresi, hogy hol van a kutya elásva. Itt nincs tűzoltómunka, ez nem kényszer, hanem a gyárban dolgozók iránti felelősség, hogy ne hagyjuk őket cserben, bizonytalanságban. Szerintem nincs olyan rossz gazdasági helyzet, amikor fel kellene adni az egészet. Bár a harmadik negyedév végén az árbevételi tervünktől jelentősen elmaradtunk és emiatt csökkent a nyereségünk, év végéig a korrigált árbevételi tervet teljesíteni tudjuk. — Mi okozta a lemaradást? — Kevesebb terméket értékesítettünk. A szovjet piacra szerződésünk volt, fogadták volna a festőberendezéseket és a konvejorokat, — Irodalmi napilap. Címe: ÉN. Csak kétoldalas lenne, minden szám tele az én verseimmel. — Kt fogja ezt megvenni? — Én. Ezért csak egy példányban szeretném előállíttatni. — S ha maga sem fogja megvenni? — Akkor egy lappal többre fognak ráfizetni, na bumm! *■ * — Reform van? — Nincs — mondta az újságos. — Kapu van? — Nincs. — Tekintet van? — Az mi? — Hitel van? — Magának?! Minek magának hitel, úgysem lehat kapni semmit. * * * — Láttad az első magyar oktató szexkazettát? — Egyszer láttam. — És? — Pótvizsgázni szeretnék. Majláth László Létbizonytalanság után
