Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-30 / 285. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. november 30. Grósz Károly beszéde a budapesti eártaktíváu (Folytatót az 1. oldalról) — A belpolitikai élet ré­gen tapasztalt sokszínűségé­nek vagyunk szemtanúi és — megítélésem szerint — cse­lekvő formálói, alakítói is. Azt persze nem állíthatom — mondta a bevezetőben Grósz Károly —, hogy mindent elő­re megterveztünk, minden úgy történik ma, ahogyan el­képzeltük. Hatnak már, jó irányban, a mozgás öntörvé­nyei, új, alkotó energiák sza­badulnak fel a közélet szá­mára. Vannak természetesen — szinte kikerülhetetlenül — vadhajtások is, olyan jelen­ségek, melyeknek bár nem örülünk, számítottunk rájuk. Mi ad okot a nyugtalan­ságra? Mindenekelőtt a nagy hajlam a megújulás, a fel­frissülés parttalansága iránt. Divat lett mindent tagadni, akár van indoka, akár nincs. Nyugtalanságra ad okot a módszerek radikalizálódása. A sztrájkokkal való fenyege­tőzés, a mértéktelen követe­lőzés, az eleve teljesíthetet­len igények tömeges megfo­galmazása. Nyugtalanságra ad okot az egyoldalú, csak az elosztással foglalkozó szemlélet, az a magatartás, amely lebecsüli a termelést, az értékteremtő munkát. Mi a célunk, mit kel ten­nünk? — ez a legfontosabb kérdés, amit meg kell vála­szolnunk. Határozottan kije­lentjük, hogy folytatjuk a szocializmus építését, és erre hívjuk az egész magyar né­pet. Célunk változatlan: fel­építeni a kizsákmányolástól mentes, osztály nélküli tár­sadalmat, amely tagjainak biztonságot, végzett munká­juk alapján jólétet _ nyújt, lehetővé teszi az egyéni és kollektív alkotóerők szabad kibontakozását. Céljaink megvalósítását hátráltathatja a termelőerők és a termelési viszonyok elmaradottsága, vagy nem kellő fejlettsége, valamint az, ha a nemzetkö­zi és világgazdasági folyama­tok számunkra kedvezőtlenül alakulnának. De céljaink fel­adására ez sem kényszerít­het bennünket. Szocializmust akarunk, de az eddiginél de­mokratikusabb módon, olyat, amelyet alapvetően az jelle­mez, hogy az eddigi hagyo­mányos, túlközpontosított po­litikai gyakorlatot felváltja egy új típusú, plurális szer­veződésre épülő, alulról épít­kező, de felülről is támoga­tott, harmonikus egységben működő politikai rendszer. Ez a politikai munkamódszer felel meg az új helyzetnek, az új követelményeknek, és — hangsúlyozni szeretném — az új közmegegyezésnek is. Grósz Károly szólt a me­zőgazdaság kollektivizálásá­ról, mert — mint mondta — újabban hallani az „új föld­osztás” igényéről is. A szö­vetkezetesítés, a mezőgazda­ság kollektivizálása nemcsak a tulajdon társadalmasítása szempontjából volt történel­mi jelentőségű lépés Ma­gyarországon, hanem az egész magyar falu modernizálásá­nak az útját is jelentette. Ha­zánkban ez az út nagyjában és egészében sikerekhez ve­zetett, a magyar mezőgazdá­ját' felzárkózott az európai Több, mint tízezren vettek részt a budapesti pártaktíván, a Budapest Sportcsarnokban. hazai ellátás zavartalan biz­tosítására. Természetesen re­formokra, továbblépésre itt is szükség van, de nem az alapok gyökeres átalakítása a feladat. — Személyes tapasztalata­im alapján is mondhatom — hangsúlyozta később^ —, hogy ma nem az az előttünk álló legnagyobb akadály a világpiacon, hogy nem fo­gadják áruinkat, vagy hát­rányos megkülönböztetést szenvednének, hanem az, hogy nincs elég új, igényes, korszerű, versenyképes ter­mék. Nem tartható sokáig, hogy az évente termelésibe állított új termékek aránya nem éri el a 4 százalékot, a felújított termékeké pedig a 3 százalékot. Ennek pedig nemcsak az ösztönzők az okai, hanem elsősorban és alapvetően a szellemi munka alacsony hatékonysága. So­kat hallani manapság, hogy rengeteget dolgoznak, bele­fáradnak, tönkremennek. Nem rengeteget kell dolgoz­ni ! Értékesebb termékeket kell előállítani! Fontos célunk a demok­ratizmus továbbfejlesztése, kiszélesítése. A hatalom szo­cialista jellegének tovább- fejlesztése is csak így lehet­séges. A politikai intézmény- rendszer radikális reformja tehát nemcsak a gazdasági reformfolyamatok kibonta­koztatásának feltétele, ha­nem egy valóságos szocialis­ta megújulásnak is a krité­riuma. A legnagyobb válto­zásokra tehát most itt van szükség. A továbbiakban gazdasági kérdésekről beszélt Grósz Károly. Egyebek mellett hangsúlyozta: politikai stabi­litást gazdasági fejlődés nél­kül nem lehet hosszú távon biztosítani. Kölcsönhatás van a kettő között, ezért a gazdasági fejlődés feltétele a politikai kibontakozásnak. Ezért mondom, hogy a mai kiélezett politikai helyzet­ben a legfontosabb politikai tett az eredményes és haté­kony termelőmunka. A gazdaságban ma igazán két nagy feladattal állunk szemben: rövid távon és na­gyon kemény feltételek kö­zött teljesíteni kell külföldi adósságszolgálati kötelezett­ségeinket, mérsékelni kell a fizetési mérleg hiányát, le­fékezve az eladósodást. Ez­zel egyidőben — és ez a má­sik nagy 'kihívás — kezde­ményeznünk kell a gazdasá­gi struktúra megújítását. Megkerülhetetlen feladat mindkettő. A közvéleményben erősen vitatják az áldozatvállalás értelmét, mert nem látják a kibontakozás irányát. Ebből is levontuk azt a következte­tést, hogy jövőre már nem lehet lényegesen terhelni a lakosságot további egyen­súlyjavító átcsoportosítá­sokkal: más forrásokat kell felszabadítanunk. Levontuk azt a következtetést is, hogy az 1988-as év a stabilizációs program szempontjából újabb lehetőségeket hordoz, célkitű­zéseink nem illuzórikusak, kemény, s következetes mun­kával teljesíthetők, megvaló­Merre tehát a kitörés irá­nya? — tette fel a kérdést a főtitkár. — A kitörés az ex­portnövekményben van, még­pedig a konvertibilis export növekedésében. Ügy látjuk, hogy évi 5—7 százalékos bő­vülést kell elérnünk, s en­nek érdekében — ha ezt hosszabb távon biztosítani kívánjuk — le kell bonta­nunk azokat az akadályokat, amelyek az export ösztönzé­sét gátolják vagy késleltetik. Javítanunk kell ezért a vál­lalatok alkalmazkodási felté­teleit egy ilyen követelmény- rendszerhez. Az egyik gyógy­módunk az importliberalizá­lás. Ez az egyik legnagyobb vállalkozásunk! Beszédének párttal foglal­kozó részében Grósz Károly elmondta: az országos párt- értekezlet állásfoglalása egy- pártrendszer keretei között képzeli el a szocializmus fel­építését. Felvetődik a kér­dés. hogy meghaladott-e ez a felfogás, vagy nem. Bár csak öt hónappal ezelőtt volt a pártértekezlet, mégis sokan úgy vélik, hogy ez ma már korszerűtlen válasz. Meggyő­ződésem, hogy a pártértekez­let állásfoglalása helyes. Ezt képviseljük ma is. Mi, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­ban lévő kommunisták, a jö­vőt az egypártrendszer viszo­nyai között képzeljük el! Mi legyen ma a pártmun­ka fő iránya? — erről is be­szélt a főtitkár. — Én a po­litikai munka új színterét a területben látom — mondta. — Először is tisztázni kell az üzemi pártmunka helyét és szerepét. Meg vagyok arról győződve, hogy Magyaror­szágon egyetlen munkahely­ről sem vonulhat ki a párt- szervezet! De nem kell a pártszervezetnek a termelés napi kérdéseivel foglalkoznia. Politizálnia kell, és az ott dolgozó emberekkel foglal­kozni. — A másik, amit meg kell tennünk — hangsúlyozta: be kell kapcsolódni azokba a szervezetekbe, amelyek a te­rületen dolgoznak, így a Ha­zafias Népfront szervezetei­be. — Fontosnak tartjuk, hogy a párttagok az üzemekben fokozottabban kapcsolódja­nak be a szakszervezetek munkájába. A szakszervezeti mozgalom nagy lehetőségeket kínál. A párt nem mondhat le erről a két nagy bázisá­ról: a Hazafias Népfront­mozgalom által szervezett tömegekről és a szakszerve­zetben lévő elkötelezett mun­kásokról. — Mi a kommunista fel­adata ma? Mindenekelőtt vé­deni a szocializmust, kiállni a politika érdekében úgy, hogy az ország érdekében al­kot, tesz, cselekszik. Vissza­utasítani, ha kell, visszaverni a hangoskodó demagógiát, a konjunktúra-lovagokat, azo­kat, akik átmeneti nehézsé­geinket a rendszer ellen akar­ják felhasználni. Az, hogy ne engedje tönkretenni mind­azt, amit évtizedek alatt meg­alkottunk, ne engedje elpusz­títani azokat az értékeket, amelyeket felhalmoztunk — mondta befejezésül az Liberalizálódik a gazdaságpolitika Nemzetközi vegyesvállalati konferencia Az Unicbank Rt. és a moszkvai székhelyű Interna­tional Research Institute for Management Sciences (IRIMSZ) szervezésében ked­den 72 magyar és 110 külföl­di: osztrák, jugoszláv, szov- ^etunióbeli, kanadai, NSZK- beli ipari és bankszakember részvételével nemzetközi ve­gyesvállalati konferencia kez­dődött Budapesten a Nem­zetközi Kereskedelmi Köz­pontban. A háromnapos kon­ferencia megnyitó előadását Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes tartotta. Elmondta: hosszú évek óta először sikerült a fizetési és a külkereskedelmi mérleg ja­vítása, a konvertibilis export reálértéken számolva is több mint 15 százalékkal nőtt az első tíz hónapban. Ez fontos információ a külföldi üzleti partnereknek is, hiszen azt mutatja, hogy gazdaságunk életképes. A sikerek ellenére nem történt viszont átütő vál­tozás a gazdaság szerkezeté­nek javításában, továbbra is sok a gazdaságtalan tevé­kenység, és ugyancsak gond, hogy a stabilizációval nem párosult kibontakozás. így a jövőben a kormányzatnak ez lesz a legfontosabb törekvé­Békéscsatoa: II focibunda forintjai Sajtótájékoztatót tartott a Bé­kés megyei Rendőr-főkapitány­ság a Békéscsabai Előre Sparta­cus SC „bunda”-ügyében.' Mi­után a labdarúgók esetében 'a nyomozás befejeződött, a „feke­tepénzek” eredetének a tisztá­zása volt a legfontosabb fel­adat. Amint a sajtótájékoztatón elhangzott, a klubnál „fekete­kasszában” gyűjtötték a pénze­ket, s ezekből fedezték a labda­rúgók szerződésébe nem foglalt kiadásokat is. A pénzek előte­remtésének módjai a követke- zők voltak: !• Képügylet. A megyei könyv­tár Araczki János, az egyesület társadalmi elnöke, megyei ta­nácselnök-helyettes felhívására 1985- ben festményeket vásárolt 235 ezer forint értékben Békés megyei művészektől, akik a ké­pek árának felét visszajuttatták dr. Ambrus Zoltánnak, a megyei tanács művelődési osztálya akko­ri helyettes vezetőjének. Ambrus 117 500 forintot átadott Botyánsz- ki Pál szakosztályi elnöknek. 1986- ban 200 ezer forint értékű festményvásárt eszközöltek, de ennek a fele, 100 ezer forint hol­léte kérdéses. . . 2. Annus Vince ügyvezető el­nök lakásvásárlási támogatásra 1986-ban pénzt kért a baráti kör­től, amelyet Araczki János ja­vasolt. A baráti kör 100 ezer fo­rintot vissza nem térítendő ösz- szegként átutalt Annusnak. Az elnök megtartott 40 ezret, 60 ezret átadott Botyénszki Pál­nak . . . 3. Liftügy. A városi tanács nyolc liftet vásárolt korábban, de ezek nem lettek beépítve, túladtak rajtuk. 1984 júniusában három liftet eladtak egy buda­pesti GMK-nak, amelyet Vanta- ra János, akkori békéscsabai vá­rosi tanácselnök-helyettes, a 7 Előre Spartacus társadalmi elnö­ke „rendezett”. A pénz kiseb­bik része átutalással került vissza a tanácshoz, a nagyobbik rész, 300 ezer forint a Botyánsz- ki Pál vezetése alatt álló szol­gáltató szövetkezethez került. Az összeg ezután hosszabb vándor­útra került — utalták ide-oda, „tisztába tették” —, végül is 242 ezer forint az OTP-nél kötött ki. Ezt az összeget egy labdarúgó kapta meg „önerős” lakásvásár­lásra. 4. Jutalmazások. 1987 decembe­réig a városi tanács 310 ezer fo­rintot adományozott, amelyet Botyánszki Pál sportaktívák ju­talmazása címén vett*ót. Az ak­tívák aláírtak, de pénzt nem kaptak, hanem „felajánlották” sportcélokra. A baráti kör 30 ezer forintja is hasonló sorsra jutott. 5. Csank János fizetéskiegészí­tése. A vezető edző Egerben la­kó élettársa nevén 68 ezer fo­rintot vett fel fiktív fizetésként a szolgáltató szövetkezettől. 6. 1984—88 között a megyei ta­nács több, mint 8 millió forintot utalt át a baráti körnek. Ez olyan pénzalapból történt, ahon­nan a forintokat csak testületi döntéssel lehetett volna átutal­ni. Természetesen ilyen nem volt, Araczki János utasítására utal­ták át az összeget. Utólagos jó­váhagyások sincsenek. A bará­ti kör a pénz egy részét tovább­utalta az egyesületnek, a marad­ványt egyéb sportcélokra hasz­nálták fel. Békéscsabán a nyomozás to­se. Megvalósítására már jövő év januárjától liberalizálódó gazdaságpolitika bevezetése kezdődik. A résztvevők a háromna­pos tanácskozás során tájé­koztatást kapnak a vegyes­vállalatok alapításának . szo­cialista országbeli tapaszta­latairól, a magyarországi tő­kebefektetési lehetőségekről. A magyar és külföldi szak­emberek részletes informá­cióhoz jutnak a magyar bankrendszerről, illetve meg­ismerhetik a vegyesváltala- tok alapításának magyaror­szági és más szocialista or- szágokbeli lehetőségeit. Megfékezték a bányatüzet Sikerrel járt a mecseki bá­nyamentők több mint hu­szonnégy órás erőfeszítése: a kedd déli órákra megfékezték a Zobák-aknán hétfőn kelet­kezett fejtési tüzet. Eredmé­nyes beavatkozásuk arra is reményt ad, hogy a százmil­lió forint értékű gépi fejtés­biztosító berendezést a tűz sújtotta bányatérség megnyi­tása és a szükséges javítások után ismét üzembe helyezhe­tik. A bányamentők építette gát mögé juttatott több száz köbméternyi iszap a fejtés úgynevezett behúzó oldalán elzárta a tűz oxigénutánpót­lásának útját, megszűnt a füstölés és számottevően csökkent a térségben az égés­re utaló szénmonoxid meny- oyisége is. A KÖZLEKE­DÉSI dolgozók bérkövetelő sztrájkja mi­att valóságos káosz uralko­dik a párizsi elővárosokban. Montrouge- ban, az egyik elővárosban lé­vő garázsnál autóbuszok áll­ják el a kijára­tot. (MTI Tele- fotó) Nyírségi földrajzi napok December elseje és tizen­ötödike között rendezik meg azt az előadássorozatot, amelynek több mint egy év­tizedes hagyománya van már a megyeszékhelyen. A szervezők szándéka a föld­rajz tanárok szakmai tovább­képzése, a régi főiskolai hall­gatókkal való kapcsolattar­tás, valamint a földrajztudo­mány legújabb eredményei­nek bemutatása. A progra­mot igyekeztek úgy összeál­lítani, hogy a résztvevők új tantárgypedagógiai és oktatá­si módszerekkel is megis­merkedhessenek. Az előadá­sokat a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán és a Szabolcs-Szatmár megyei Pe­dagógiai Intézetben hallgat­hatják meg az érdeklődők a következő témakörökben: Alföldkutatás, történeti föld­rajz, területfejlesztés és föld­rajzpedagógia. Az első elő­adás december 1-jén délelőtt 10 órakor kezdődik a főis­kola Radó-termében. Címe: geomorfológiai vizsgálatok a Bodrogközben, előadója: Bor- sy Zoltán, a földrajztudomá­nyok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. Ünnepi ajánlat 1. KISEBBEKNEK (képregények) — 10 db BOBÖ — 10 db GÓLIÁT — 7 db RÓZSASZÍN PÁRDUC — 1 db Adrienn öltöztető baba Ára: 746,— Ft Ünnepi ára: 500,— Ft 2. NAGYOBBAKNAK — 1 garnitúra LABDARUGÓ KI KICSODA (Album és 320 db NB I-es játékos színes fotója matricákon) — 1 garnitúra KI VAN A POPTARISZNYÄBAN? (Album és 90 külföldi, 30 magyar énekes színes fotója matricákon) — 1 db Koronglexikon Ara: 882,— Ft Ünnepi ára: 600,— Ft 3. NŐKNEK — 15 db ARANYKÉZ kötőmintacsomag — 4 db ARANYKÉZ szabásminták — 13 db PLANÉTÁS szépségápolás — 1 db Szépségteszt Ára: 910,— Ft Ünnepi ára: 600,— Ft A válogatásokra vonatkozó kedvezmény csak a teljes csomag megrendelése esetén vehető igénybe. A december 10-ig beérkezett megrendeléseket karácsonyig postán ki­szállítjuk. A postaköltséget felszámítjuk. A válogatások megrendelhetők utánvéttel, vagy négy havi részletfizetéssel. A részletfizetésnél 5% kezési költséget számítunk fel. Címünk: Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Szak- és Ismeretterjesztő Könyvek Áruháza 4002 Debrecen/2. PL: 215. ___________________ Alulírott, megrendelem a __________ ___ __számú ^válogatást ___példányban._ A megrendelő neve: _____________ Pontos címe (irányítószámmal :)_ Részletfizetésnél töltendő ki: _ _______ Anyja neve: _ _ _______ ____ _ _ ______ _ _ VjPvl n Személyi száma: __ ____ ____________ Munkahelye: Kelteje ........................... Aláírás:

Next

/
Thumbnails
Contents