Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. november 25. Az Országgyűlés első napi ülése (Folytatás az 1. oldalról) lamminiszteri tisztet vállaljon, mert a miniszterelnök munkáját elsősorban . nagy közgazdasági, elméleti felkészültségével, a rendelkezésére álló tudományos háttérrel megfelelően tudja támogatni. Az Országgyűlés ezután — 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — Nyers Rezsőt államminiszterré választotta meg. Az ülés a kormány új elnökének és államminiszterének eskütétele után folytatódott; Németh Miklósnak és Nyers Rezsőnek munkájukhoz Stadinger István kívánt erőt, egészséget. Ezt követően Németh Miklós emelkedett szólásra. Beszédében kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlés felelős cselekvésre adott megbízást számára és Nyers Rezsőnek. Hangoztatta: —- A reformok útján haladva nehéz szakaszhoz érkeztünk. Olyan terepen kutatjuk az utat — éledő önbizalommal és összefogást keresve —, ahol előttünk senki sem járt. A tét nagy. A szocializmus perspektívája az ezeréves Magyarország történelmi sorsával kapcsolódik össze. Természetes, hogy olykor belső feszültséget, bizonytalanságot érzünk, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a kibontakozás tartós pilléreit kell kiépítenünk a gazdaságban, a társadalomban és a politikában egyaránt. Ezek a pillérek: a modern jogállamiság, az ország hídszerepe — amely a magyar—szovjet szövetség szilárdságán és nyitott nyugati kapcsolatainkon alapul —, a szocialista piac- gazdaság, a minőségi termelést kikényszerítő verseny, a vállalkozói lelemény és a megújulás készsége, a szocialista pluralizmus fokozatosan, alulról felfelé kiépülő intézményrendszere és az abban megnyilvánuló nemes politikai versengés, a társadalmi szolidaritás és a megértés értékei szerint épülő közösségi viszonyok. A kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy csak a kitartó és állhatatos szorgalom, a kemény munka, a tisztességes emberi magatartás mozdíthatja ki a társadal-' mat a holtpontról. Ezt csak közösen, együttműködve tehetjük meg — mondta végezetül, kérve a törvényhozó testület, s általa az ország népének támogatását a kormány munkájához. Németh Miklóst követően szót kért Hellner Károly, aki elmondotta, hogy szavazatával nem támogatta Németh Miklós miniszterelnökké választását; munkájához azonban jó egészséget és sok sikert kíván. Az új kormányfő munkafeltételeinek javítása érdekében azt javasolta: tegyék lehetővé, hogy megválaszthassa munkatársait, tehát az Országgyűlés decemberi ülésszakán terjeszthesse elő a Parlamentnek az új kormánylistát. A javaslattal kapcsolatban Németh Miklós elmondotta: jogos Hellner Károly felvetése. Ugyanakkor a tájékozódáshoz, a feladatok felméré- séhez, a szükséges változtatások előkészítéséhez időre van szükség. Amikor megértek a feltételek a személyi változtatásra, akkor fogja megtenni erre vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek — mondotta. Németh Miklós válaszát a képviselők tudomásul vették. Alapvető a politikai viszonyok humanizálása A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre államminiszter a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, jogalkotási feladatokról adott tájékoztatást. A kormány javasolja, hogy az Országgyűlés még az idei decemberi ülésszakon tárgyalja meg az egyesülési, a gyülekezési jogról, a sztrájkjogról, illetőleg a még most esedékes alkotmánymódosításról szóló javaslatokat; az 1989-es esztendőben az Országgyűlés első fél évi ülésszakai az előterjesztést az alkotmány korszerűsítésének koncepciójáról, a biróságokról szóló törvény módosítását, a közigazgatási bíráskodás bevezetését, a sajtóról szóló törvény módosítását. Ez utóbbi nem az 1986-os sajtótörvény módosítása lenne, hanem új, a sajtószabadság elveit alkalmazó tájékoztatási törvény. A választásról szóló törvény módosítása szintén a jövő év első felében lenne esedékes, azzal az előzetes elgondolással készülve erre, miszerint különválasztanák a tanácsválasztásokat az országgyűlési választásoktól. Még 1989-ben a törvényhozás elé szükséges hozni a szakszervezetekről szóló törvényjavaslatot, valamint az alkotmánybíróságról, a népszavazásról, a nemzetiségek-' ről és a társadalmi viták szervezésének és lebonyolításának rendiéről, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló javaslatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egymással összefügSoltészné Pádár Ilona: Megfelelő társadalmi ellenőrzésre van szükség Megyénk 8. számú választókerületének képviselője, Soltészné Pádár Ilona is szót kért a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésének vitájában. Elöljáróban arról a felelősségről szólt, amely a népfrontmozgalom és képviselők felé fordult, e változtatásokkal teli időben. Ezután arról beszélt, hogy az alternatív szervezetek, egyesületek már most is részt kérnek és vállalnak azoknak a törvényeknek az előkészítésében, amelyek a pluralizmus alkalmas működését hivatottak garantálni. Ebben a folyamatban az új vagy módosított alkotmány megjelenéséig az látszik a legfontosabbnak, hogy a már mostani gyakorlatunkkal vagy annak fejlesztésével is rászolgáljunk a bizalomra. A népfront politizálását már évek óta a hangsúlyosabb rétegpolitika, a társadalmi változásokat leginkább és leggyorsabban érzékelő helyi szervezetekkel való együttműködés, s véleményükre alapozott döntéselőkészítési mechanizmus, egyáltalán nagyfokú társadalmi érzégő feladatok indokolják a törvénykezés korábbinál gyorsabb tempóját. Megemlítette : a törvénykezdeménye- zésre számos politikai fórumnak is lehetősége nyílik. Ez a tervezet ugyanis tartalmazza azokat a politikai összefüggéseket, amelyek nélkül a jogállammal együtt járó plurális politikai berendezkedés törvényes feltételeit nem le- hét megteremteni. Az államminiszter ezután egy különös fontosságú, sokak által felvetett kérdéssel foglalkozott: célszerűbb lenne-e bizonyos törvényhozási kezdeményezéseket elhalasztani az alkotmánnyal kapcsolatos vizsgálódás lezáródása utáni időre. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy az emberi jogok körébe tartozó törvényhozási aktusoknak nincs akadálya az alaptörvény megalkotása előtt. Hiszen az alkotmány köteles megfelelni az emberi jogokról vallott normáknak és nem fordítva. Pozsgay Imre megerősítette, hogy az eddigi tájékozódás alapján szinte bizonyosnak látszik: új alkotmányra kell javaslatot tenni, minden bizonnyal még ebben . a törvényhozási ciklusban, várhatóan 1990-ben. Beszéde további részében Pozsgay Imre kiemelte annak fontosságát, hogy tétovázás nélkül kell elkészíteni a terveket a tulajdon, az elosztási és a hatalmi viszonyokat is magába foglaló, általános, radikális reformra. Enélkül az elszántság nélkül kenység jellemzi. Ez megnyilvánul abban is, hogy a mi megyénkben a népfront nyitott a társadalmi, politikai alternatív kezdeményezésekre, bizalmat nyújt és bizalmat kap cserébe. — A bizalom megadása mellett fontosnak tartom, — mondta —, hogy megfelelő társadalmi ellenőrzés kísérje a jelenlegi gazdasági helyzetben különleges szerephez jutott közgazdasági és pénzügyi kormányzati, valamint a helyi szakigazgatási tevékenységet. Azért tartom ezt szükségesnek, mert a közvéleményben is felerősödött a félelem, hogy a meghirdetett demokratizálódás hangoztatása mellett a visszarendeződés is megtörténhet. Esély- egyenlőséget kell adni a tehetségnek, hogy a helyzeti előnyben lévők ne használhassák fel az államigazgatást, a gazdaságirányítást, esetleg a pártfunkciókat hatalmi előnyeik megtartására. Befejezésül azt mondta: a nemzet bízik abban, hogy vezetői sikeresen kivezetik az országot a válságból, és ezt a bizalmat meg kell őrizni. Egy valódi népfront pedig alkalmas arra, hogy össznépi bölcsességbe emelje azokat a gondolatokat, amelyek segíthetnek, ütköztetni tudják a különböző álláspontokat, alternatívákat tudnak végiggondolni Még így is számos nehéz feladat marad, de a „dolgozó nép okos gyülekezete” nemcsak az országgyűlés, hanem a falugyűléstől kell idáig vezetni az útnak, s ezen az úton végig kell menni. Soltészné Pádár Ilona a másik napirendi ponthoz is hozzászólt — felszólalását holnapi számunkban közöljük. ugyanis elképzelhetetlen a stabilizáció és a kibontakozás a magyar társadalomban. Kényszerű szükségesség az is, hogy e radikális reformnak a kibontakoztatása előtt szigorú bírálat alá vessék az eddigi reformot és főként annak végrehajtását. Ez az eljárás akkor tisztességes — mutatott rá —, ha nem egyszerűen a rendszer működési zavaraival foglalkozunk, hanem azok zavaraival is, akik már régóta kísérleteznek progresszív választ adni a gondokra, de még nem találhattak rá a helyes útra. Egy ilyen nyílt és őszinte kritika mentheti meg a magyar kezdeményezésű reform valódi értékeit. Emlékeztetett az 1966— 1968-ban kezdett reform értékes vonásaira, utalt azokra a hazai és nemzetközi körülményekre is, amelyek között ez a reform elindult, mindenekelőtt arra, hogy nem kívánt kilépni a gazdálkodás köréből. Ezzel összefüggésben kijelentette: „A reform megmaradt egy felvilágosult abszolutista hatalmi körben, amely a megengedés gyámkodó, paternalista politikai koncepciójába helyezte el a reformot, nem biztosítva számára a megfelelő visszaren- dezhetetlen feltételeket, beleértve a politikai előfeltételeket is. Főként arra ügyeltek éberen, hogy a reform ne válhasson széles körű demokratikus társadalmi mozgalommá, mondván: ez az egész ügy kevés vezető és hozzáértő szakember dolga, a nép pedig majd részesül, ha elég szorgalmas lesz, a haladás áldásaiból.” Az ily módon politikailag kiskorúnak tekintett nép névtelen tömegként jelent meg, az államszocializmus logikája szerint állaim gondoskodásban részesülő alattvalóként kezelték. Ezen a koncepción túl kell lépni s ehhez az alapot a májusi pártértekezlet teremtette meg — hangoztatta Pozsgay Imre. Elismerve a gazdaság meghatározó szerepét, Pozsgay Imre a továbbiakban kijelentette: a reform alapgondolata nem közgazdasági természetű, mert a gazdaság gyötrelmeinek, ellentmondásainak az oka is társadalmi eredetű. Ebből a társadalmi szempontból kiindulva a reform első dolgai közé tartozik a politikai viszonyok humanizálásához szükséges kezdeményezések megtétele. A történelemben ugyan általában nem ez a dolgok sorrendje — tette hozzá —, de mivel a sztálini típusú államszocializmus politikailag, felülről épült ki, a központi akarat a mozgatórugója, ezért előbb a politikában kell elhárítani az akadályokat ahhoz, hogy a gazdaság sikerétől függő nemzeti jólét megvalósulhasson. A stabilitáshoz fűződő politikai érdek és a közbizalom erősítése kapcsán kiemelte: a kormány nem válságlevezető, taktikai meggondolásból kezdeményezte a politikai intézményrendszer átalakítását s a hozzá kapcsolódó törvény- előkészítő munkát. A kormány tisztában van azzal, hogy a dolgok a régi módon Mezey Károly: Készüljön el az emberi jogok kódexe A politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkáról elhangzott tájékoztatóhoz hozzászólt dr. Mezey Károly, Szabolcs-Szatmár megye 18-as választókerületének képviselője. Többek között arról szólt, hogy a politikai intézmény- rendszer reformja kardinális fonalának tartja az emberi jogok kérdését. Az emberi jogok a demokrácia épületének alapkövei — hangsúlyozta Mezey Károly. — A politikai intézmény- rendszer reformjának jogalkotási feladatairól szóló tézisek egy sor állampolgári jogi kérdést tartalmaznak, melyek a közeli és távolabbi jövőben minden bizonnyal az Országgyűlés elé kerülnek. Már most javaslom, hogy készüljön el az emberi jogok listája, később pedig kódexe, ami minden olyan törvényt tartalmazna, ami az emberi jogokból következnek, az alkotmányba pedig kerüljön be egy, a személyiség sza- badságáról szóló paragrafus, mint az emberi jogok alaptörvénye. Szólt az alkotmánybíróság és a közigazgatósági bíróság megalakításának fontosságáról, majd a többpártrendszerről. — A többpártrendszer kérdése a májusi pártértekezlet után kezdett beszédtéma lenni. Itt született döntés arról, hogy a fejlődéshez politikai pluralizmus szükséges. A pártalapítás joga a gyülekezési és egyesülési törvény- tervezet vitájában vetődött fel, így a népfront országos tanácsa úgy döntött, az eredeti változattól eltérően, tá- mogatja a pártalapítás jogát. A Minisztertanács elfogadta az ajánlást és a törvényjavaslat így kerül a Parlament elé. Néhány nappal ez után az MSZMP Központi Bizottsága úgy foglalt állást, hogy a szocialista pluralizmust egypártrendszer mellett kell megvalósítani. Ez a vélemény nem kis dilemmát okozhat a párttag képviselőknek, akika népfront programjára, esküd- tek. de természetesen nem nem mennek tovább, s azzal is, hogy az erőszak — bármely oldalon kezdeményezik is — visszavetné az országot a válság legmélyebb pontjára, kirekesztené az európai országok köréből és a civilizált világból. A kormány terve — hangoztatta Pozsgay Imre — a politikai demokrácia és a jogállam megteremtésére a stabilitás és rend talpköve is lehet, mert e terv gondolatilag nem egyetlen centrum csalhatatlanságának és mindenhatóságának ingatag szerkezetére alapozza az ország jövőjét, hanem a demokratikus szocializmus alapeszméjére: az állampolgár szabadságára, kezdeményezőkészségére és önkormányzati képességére. Ehhez az állapothoz vezethet el az új alkotmány és azok a törvények, amelyek megalkotását a párt és a kormány kezdeményezi. Végezetül a Minisztertanács nevében kérte az Országgyűlést, támogassa és hagyja jóvá a politikai intézményrendszer reformjára irányuló kormányzati terveket, jogalkotási feladatokat. Dr. Antalffy György, a szegedi József Attila Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elhagyhatják figyelmen kívül pártjuk Központi Bizottságának álláspontját. Ezután utalt a képviselő a Grósz Károllyal készült interjúra, amelyik a Le Monde- ban jelent meg. Itt a miniszterelnök-főtitkár kijelentette: „A többpártrendszer számunkra nem elvi kérdés, a szocializmust egy párttal és több párttal is tönkre lehet tenni. És egy párttal és több párttal is sikerre lehet vinni” — majd kijelentette, hogy a többpártrendszer kérdéséről a párt 1990-es kongresszusán döntenek. Pedig a vita itt van a nya- kunkon — mondotta a képviselő —, hiszen decemberben az egyesülési törvény napirendre kerülésével a pártalapítás jogát is megvitatjuk. Befejezésül azt hangsúlyozta: — A pártalapítás jogával azért foglalkoztam, mert meggyőződésem, hogy ez a kulcsa az előttünk fekvő de- mokrácia-csomagterv érdemi megvalósításának. A KISZ napokban lezajlott értekezletén kinyilvánították a magyar ifjúságnak azt az akaratát, hogy a szocializmust pluralizmus kereteiben akarják építeni. Bölcs dolog lenne, ha annak a jövőnek, amit a magyar ifjúság tervez, már most elébe mennénk. nöke rámutatott: a jog egyre inkább a nagyobb szabadság irányába fejlődik. A jog nem öncél, hanem csak eszköz a szabadság fokozására. Ezt szolgálja a politikai intézményrendszer radikális reformja is, ezért maga, s a bizottság nevében az áílammi- niszter tájékoztatóját elfogadásra ajánlotta. Dr. Kereszti Csaba megyei főügyész felszólalásában egyebek között javasolta: meg kell gyorsítani az alkotmányt előkészítő munkálatokat, az alkotmány előkészítésének már a jövő esztendőben be kellene fejeződnie. Amennyiben szükségessé válik, biztosítani kell, hogy a Parlament hosszabb időszakon át folyamatosan ülésezzen, és a képviselők minden más munkát félretéve szenteljék figyelmüket az alkotmányozásnak. Király Zoltán, a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő riportere egyebek mellett egy tervezett és behatárolt többpártrendszer bevezetését javasolta. A vitában elhangzottakra Pozsgay Imre válaszolt. Az Országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az államminiszter tájékoztatóját. (Folytatás a 3. oldalon) Pozsgay Imre:
