Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

XLV. évfolyam, 281. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. november 25., péntek Ülésezik az Országgyűlés Németh Miklós az új miniszterelnök Nyers Rezsit államminiszterré választották • Vita a politikai intézmény­rendszer átalakításáról • A stabilizáció és a jövő óv feladatai Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: 1. Személyi javaslatok tárgyalása; 2. Tájékoztató a politikai intézmény rend- szer korszerűsítését célzó munkálatokról, va­lamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavasla­tok és intézkedések ütemtervéről; 3. Beszámoló a kormány stabilizációs gaz- dasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról; 4. A vállalkozási nyereségadóról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 5. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. A gazdasági társaságokról szóló tör­vényhez kapcsolódó törvényjavaslatok együt­tes vitája; 7. A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirány­zatainak alakulásáról; 8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülés­szak alatt alkotott törvényerejű rendeletéi­ről ; 9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról; 10. Interpellációk, kérdések. Németh Miklós és Nyers Rezső letette a hivatali esküt. NÉMETH MIKLÓS Monokon, parasztcsaládban született 1948. január 24-én. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen szerzett diplomát, majd ott tanított 1971- től. Az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként tevékenykedett 1977-tól. Az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályán 1981-től munkatársként, majd ugyanitt osztályvezető-helyettesként dolgozott, 1986 vé­gétől pedig az osztály vezetője lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává 1987 jú­niusában választották meg. A pártnak 1968 óta tagja, 1987-ben a Központi Bizott­ság, 1988 májusában pedig a Politikai Bizottság tagjává választották. 1987 júniusa óta elnöke az MSZMP KB Gaz­daságpolitikai Bizottságának, valamint az MSZMP KB Közgazdasági Munkaközösségének. Az országos listán választották meg országgyűlési képviselőnek ez év október 5-én. A tárgysorozat ismerteté­sét követően Király Zoltán képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a szemé­lyi javaslatokról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betölté­séről csak a második és har­madik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Fel­vetette azt is, hogy Grósz Ká­roly távozásával a kormány­nak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kap­jon szabad kezet a kormány tagjainak megválasztásához. A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger Ist­vánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásol­ta, mert szerinte akkori te- vénysége — a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett. Polgárdi József az ülésszak eredeti tárgysorozatát java­solta elfogadni. A törvényhozó testület ez­után döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett sza­vazott; ellene negyvenötén voksoltak, hatan pedig tar­tózkodtak. Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos ész­revételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szó­ban forgó szavazást a ház­szabályok előírásai szerint, képviselői kollegialitással és korrektséggel vezette. Vála­szát követően megkérte Vidd Miklóst, az Országgyűlés al- elnökét, hogy vegye át tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét, a személyét érintő vi­ta levezetésének idejére. Simon Péter véleménye sze­rint az Országgyűlés elnöke nem sértette meg az ügyren­det. A szavazás módja keltett visszatetszést az ország köz­véleményében. Szabó Kál­mán szerint viszont Stadin­ger István a szavazásnál az érvényben lévő házszabályok néhány pontját megsértette. Dauda Sándor választóinak kérdését idézte: „Miért enge­di meg az Országgyűlés, hogy egyes képviselők a Parla­mentből cirkuszt csináljanak, köznevetség tárgyává te­gyék”. Morvái Lászlónak most utó­lag is az volt a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, de­mokratikusabb szavazásra. Avar István egyetértett Szabó Kálmán képviselő észrevéte­lével, ám a hibákat természe­tesnek tartotta. Mint mond­ta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a Parlament igazi de­mokráciájával. Ez most be­következett; meg kell tanul­ni ezt a demokráciát. Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkot­mányjogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, er­re alapozva tette szóvá eze­ket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanu­lása, még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fáj­lalni tudja. Az elnöklő Vida Miklós ja­vasolta, hogy az elhangzotta­kat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután ismét Stadinger Ist­ván vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a sze­mélyi kérdések tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismer­tette az Elnöki Tanácsnak a Minisztertanács elnöke fel­mentésére, illetve a Minisz­tertanács új elnöke megvá­lasztására vonatkozó átiratát. Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellensza­vazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szava­zást követően röviden méltat­ta Grósz Károly miniszterel­nöki tevékenységét. Hangsú­lyozta: az alatt a másfél esz­tendő alatt, ameddig e tiszt­séget Grósz Károly betöltöt­te, lényeges változások tör­téntek az ország társadalmi, politikai és gazdasági vezeté­sében. Kidolgozták a kor­mány munkaprogramját, és számos lényeges intézkedést hoztak. Az Országgyűlés ne­vében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki mun­káját, és a pártfőtitkári be­osztásban eredményes tevé­kenységet kívánt neki az or­szág, a haza javára. Ezután Grósz Károly kért szót. — Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítsé­güket, és Önökön keresztül az ország lakosságának megérté­sét és türelmét — mondotta többek között. — Mindig éreztem jószándékú segítő­készségüket. Sok tanácsot kaptam, s amit tudtam, meg­szívleltem. Ha több mindent nem tudtam megvalósítani ta­nácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességei­men. Mérleget nem készítet­tem. Tetteimet, magatartá­somat megítélni nem az én dolgom. Nyugodtan állítha­tom azonban: az önökkel együtt kidolgozott kormány- program fő iránya az a tény, hogy a reformszavak birodal­mából a tettek mezejére lép­tünk, továbbá, hogy törekvé­seink mellé jóindulatú nem­zetközi támogatást tudtunk biztosítani. Ez az az út, ame­lyen a jövőben is járnunk keli. Határozathozatal követke­zett: Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bi­zottság titkárát — 27 ellen- szavazat és 36 tartózkodás mellett — miniszterelnökké megválasztoták. Ezután az Elnöki Tanács által javasolt újabb állammi­niszter személyéről kellett dönteni. A szavazás előtt Bó­démé Rózsa Edit indoklást kért arra vonatkozóan, hogy miért van szükség még egy államminiszterre. Grósz Károly a kérdésre válaszolva elmondotta: az Országgyűlés, illetve a kor­mányzat történetében több példa is van arra, hogy egy vagy több államminiszter is dolgozott a vezetésben. Az ál­lamminiszteri tisztség a mi gyakorlatunkban tulajdon­képpen mindig politikai funk­ció, s nem egy szakterület felügyeletét jelenti. A kor­mány most is azért kezdemé­nyezte, hogy Nyers Rezső ál­(Folytatás a 2. oldalon) Eddig 1400 tonna ecetet állítottak elő biológiai oxidációs folyamat útján a Budapesti Szeszipari Vállalat nyíregy­házi üzemében. Egy most folyó beruházás során négyezer tonnára növelik az évi termelést, és innen látják el Sza­bolcs megye konzervüzemein kívül több megye nagy fel­használóit. Képünk a szerelők az új fermentor berendezés építésén dolgoznak, ezzel egyidőben (kis kép) folyik egy 20 köbméteres hagyományos tárolókád felújítása (E. E) V. J Klubövezet, parkosítás Színházavató Mátészalkán Mátészalka művelődéstör­ténetének nevezetes napja­ként tartják ezentúl számon 1988. november 24-ét — teg­nap vette ugyanis birtokába a nagyközönség a művelődés és á művészet új hajlékát, a művelődési központot és a színházat. A csütörtökön délután ren­dezett átadási ünnepségen a város vezetői és lakói nevé­ben Kárpáti Tibor tanácsel­nök-helyettes köszöntötte a vendégeket, majd Kor­mos Sándor, a Művelődé­si Minisztérium főosztályve­zetője mondott avatóbeszédet, majd jelképesen átnyújtotta a ház kulcsait Tóth Tibor­nak, a művelődési központ igazgatójának. A művelődési központot a volt járási hivatal épületéből alakították ki, illetve hozzá illesztették a színházi szár­nyat. A munkálátok a kiszol­gáló létesítményekkel, parko­sítással együtt 115 millió fo­rintba kerültek. Az épület földszintjén az úgynevezett klubövezetet helyezik el, ott működnek a művelődési ház művészeti csoportjai, a szak­körök, az emeleten kiállító, illetve tanácskozó termeket alakítottak ki. Az új művelődési intéz­mény első rendezvényeként nyílt meg a mátészalkai szü­letésű Csizmadia Zoltán fes­tőművész kiállítása, este pe­dig megtartották az első szín­házi előadást. Moliere: A fös­vény című vígjátékát a Mó­ricz Zsigmond Színház társu­lata mutatta be. Vezető népművelők taaácskezása Gazdálkodni a kultúrában is A megye közművelődési helyzetének elemzéséről, a jövő év legfontosabb felada­tairól hallhattak beszámolót szerdán Nyíregyházán a köz- művelődési intézmények ve­zetői. Az összesereglett mint­egy 200 vezető népműve­lőt, könyvtárost, Vida János, a megyei tanács mű­velődési osztályának veze­tő-helyettese tájékoztatta a megváltozott gazdasági-társa­dalmi környezetben az idei évben végzett közművelődési tevékenységről. Az új gazdasági szabályo­zók rendkívül kedvezőtlenül érintették a művelődési in­tézményeket. A megyei mozi­üzemi vállalatnak juttatott támogatás például az idén 10 millió forinttal csökkent, s ez néhány mozi bezárását eredményezi. A könyvtárak helyzetét tovább sújtotta a rendkívüli nagy könyvár­emelkedés. A szabályozók hatására leginkább a műve­lődési otthonok tevékenysége esett vissza, olyannyira, hogy korszerűtlenné vált a háló­zat. Nehéz helyzetbe keriil- tek a hivatásos művészek is. Az idei év tehát fordulópont a kultúra és a gazdaság vi­szonyrendszerében, és a kul­turális szféra átmenetileg, lát­szatra szembekerülni kény­szerűi az őt körülvevő társa­dalmi valóság által támasz­tott igényekkel. Mivel a következő évben a feltételrendszer nem fog vál­tozni, ezért meghatározó sze­repet kell biztosítani a lakos­sági szándékoknak, Igények­nek, kezdeményezéseknek. Erősíteni kell a helyi jelleget a kulturális munkában. Nem utolsósorban: gazdálkodni kell- a kulturális intézmé­nyeknek. (b. i.) MA Képessé válni az önállóságra (3. oldal) A Nyári Magazin nyertesei (7. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents