Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. november 16. Kérdez a városlakó Válaszol: Férizs Árpád tanácstag Lesz elég tüzelő Lesz-e elég tüzelő, mit keresnek és mit találnak a vevők a TÜZÉP-telepen? A kérdésre Vancza Gábor telepvezető-helyettes válaszolt: — Egész nyáron kínáltunk szinte mindenféle tüzelőanyagot. A vevők döntő többsége élt is a lehetőséggel. Akik most akarják beszerezni a tűzrevalót, azok sem jönnek hiába. A mázsánként 108 forintért árusított dorogi brikettből korlátlanul adunk bárkinek Már rájöttek a fogyasztók, hogy mindenféle kályhában (felülről meggyújtva is) jól ég ez a szénfajta. Az ajkai diót szintén kedvelik a be- rentei aknaszénnel együtt, s ezek a viszonylag olcsóbbak. — Nehezen értik meg a vásárlók, hogy miért kötjük magunkat a lengyel lángborsó eladásánál, hogy 30—70 százalék arányban gyengébb minőségűt is vegyenek. A nagy kalóriaértékű import szén még a vastag kazánfalat is kikezdi, no meg drága. Nincs gond a tüzelő házhoz szállításával sem. A mi fuvarunk központilag szabályozott (olcsó) tarifa, de a magánfuvarosokkal kapcsolatosan sem hallottam árdrágításról. Nincsenek hosszú sorok. S ennek • egyik magyarázata, hogy a lakosság még a kelleAz oldalt összeállította: TÖTH KORNÉLIA Influenzára — vitamint mes időben beszerezte a tüzelőt. Nagyon kedvelt, s új tűzrevaló a fabrikett, amelyet Tuzsérról kapnak. Mivel a tuzsériak nyáron tárolási gonddal bajlódtak, a naményi telep akkor is fogadta a szállítmányokat. így most is jó vevőnek számítanak. — Szerencsénk van a FE- FAG-gal, illetve a varsánygyürei termelőszövetkezettel. Az erdőgazdaság az igényekhez igazodva — szállít keményfát. A szomszédos tsz- ből pedig akácot kapunk. Igyekszünk úgy alakítani a kínálatot, hogy a hét 5 napján reggel 8 és délután 4 óra között teljes választékot kínáljunk. Reméljük, nem lesz gond a tüzelőellátással, a háromnegyed év keretét már megkapta a telep. Az ősz a megfázások, az influenza ideié — tudjuk ezt mindannyian és látják ezt a gyógyszertárban. Többet fogyasztunk a vény nélkül is beszerezhető vitaminokból, Kal- mopyrinből. Az idén százötvenéves alapítását ünneplő vá- sárosnaményi patika — a hét beregi gyógyszertár közül — hét végén egyedül tart ügyeletet. O Mikor épül és épül-e egyáltalán általános iskola Vitkán? — kérdezte Fintor Pál, Vitka, Damjanich utcai lakos. — A városi tanács legutóbbi ülésén megszavaztuk az eltőerjesztést, amelynek értelmében négytantermes, tornateremmel ellátott iskolával gyarapodjon a városrész. A kivitelezési összegről egyelőre csak becslések láttak napvilágot, de elképzelhető, hogy 35 millió forintba is kerülne egy-egy iskola. Így az átadás határidejéről értelmetlen dolog lenne most beszélni. Any- nyi biztos, lesz iskola, de nem tudjuk mikor. O A megyeszerte párját ritkító platánsort miért nem tehet védetté nyilvánítani, hiszen a féloldalas beépítésű Damjanich utcán több fát vágtak ki az építkezések miatt. Másik kérdésem: lesz-e lehetőség gázbekötésre az utcánkban? — tudakolta Kovács Imre a Damjanich utcából. — A város anyagilag nem engedheti meg magának jelenleg a gázvezeték kiépítését a Damjanich utcában. A lakosság magánerős beruházásként természetesen megoldhatja ezt a gondot, csak sajnos, majdnem dupla ősz- szegbe kerülne, mivel csak az utca egyik oldalán találhatók házak. A platánsor védetté nyilvánítása ügyében érdeklődni fogok. A közeljövőben alakuló városvédő egyesület ötleteire is számítunk platánügyben. O Mikor kezdődik a lakótelep építése Vitkán — kérdezte Bartha Ernő. — Nem házgyári, sokemeletes házakról van szó, hanem az üveggyár mögötti szabad területet jelölte ki a tanács építkezésre. Családi házak kerülhetnek az itt kialakítandó telkekre. A közeli években már hozzákezdhetnek ezen a városrészen is az új otthonok felépítéséhez a telektulajdonosok. O Szerepel-e szennyvízvezeték építése a tervekben és mikorra várható a rácsatlakozás? — ez Nagy János kérdése. — Sajnos, ismét csak pénzhiányra hivatkozhatok én is, mint a tanács, ezért nem szerepel a terveikben, bár a magánerős építkezések gya-. rapodásával már most is égető szükség lenne a szennyvízcsatornára. O Meddig fizetjük mi a tehót, úgy tudjuk, több város már leszavazta ezt a hozzájárulást. Mi egyébként is saját erőből valósítjuk meg közműveinket — sérelmezte Nagy József. — A tanács 1990-ig szavazta meg a tehó fizetését, tehát egy év múlva ismét a testület elé terjesztik, lesz-e újból tehófizetés. A családonként így fizetett évi 600 forintot a szintén annyira óhajtott vitkai iskola építésére fordíthatjuk. Pénz nélkül, a közvélemény erejével Városvédő egyesület alakul Vasrácsos bódé csúfítja a művelődési központ közvetlen szomszédságát — kinek szúr ez szemet? Ízléstelen reklám díszeleg hónapokig sok ezer ember szeme előtt — kit zavar ez? Pusztuló kastélyban porosodik értékes gyűjtemény — felemeli ezért valaki a szavát? Reméljük, ezekre a kérdésekre hamarosan igennel válaszolhatunk, ugyanis a lelkes lokálpatrióta Schmidt Sándor kezdetnéGyarapodni ismeretekben, gazdagodni érzelmekben nyezésére városvédő egyesületet alakítanak hamarosan a városban. — Azért minden akadály még nem hárult el a szervezés elől — magyarázza a fafaragó művész. — Évek óta szorgalmazom, kellene egy testület, egy csoport, amelynek szava lehetne az új épületek tervezésénél, a hely kijelölésénél, beleszólhatna a városban lévő feliratok, reklámok megfogalmazásába, az utcák tisztaságába. Ehhez a törekvésünkhöz persze kellett az a társadalmi mozgás, az önszerveződés igényének megfogalmazása, amely serkentőleg hat egy ilyen városvédő egyesület létrehozáA z ősi Bereg vármegye aranypecsétjének újbóli feltalálásával kapcsola- tos híradáshoz (okt. 22.) ide kívánkozik néhány adalék a históriai események jobb megértéséhez. Már löl9 szeptemberében (a román megszállás idején) futárok érkeztek a ..szegedi kormánytól”, hogy előkészítsék a talajt a majdani bekövetkező eseményekhez. Az intervenció- sok kivonulása után a területében és lélekszámúban valóban megcsonkított Bereg megye vezetését Gulácsy István alispán vette át. Igaz, hogy 1920 júniusában Horthy Gyulát, az új megyeszékhelyen, .Tarpán beiktatták minit főispánt, ő azonban rövidesen lemondott. Nem töltötték be a főispáni széket. hanem Gulácsyt bízták meg a főispáni teendők ellátására. (Majd csak 1922. év végén nevezték ki Péchy Lászlót főispánnak Bereg megyébe is.) Köztudott, hogy az 1923. évi XXXV. törvénycikk megszüntette Bereg megye önállóságát. December 28-án a vármegye megtartotta utolsó közgyűlését. Egyáltalán nem meLlékes körülmény. hogy 1924. január 19- én történt Mátészalkán az immár egyesített vármegyék törMegidézel! történelem Az aranypecsétril vényhatósági bizottságának első rendes közgyűlése, ahol felolvasták a belügyminiszter leiratát Péchy László főispánnak a régi megyék főispáni állásáról való felmentése és az egyesített vármegyék főispánjára történő kinevezéséről. Témánk szempontjából azonban előtte fontos esemény történt. Újév napján Bereg megye al- ispáni hivatalának átvételére Tarpára utaztak dr. Streicher Andor alispánhelyettes, Mada- rassy Géza árvaszéki elnök és Osváth Lajos számvevőségi főtanácsos. Bereg megye részéről jelen voltak Gulácsy István alispán, Kovács István főjegyző s Kabáczy Ernő árvaszéki elnök. Az átvétel hamar megtörtént, mert az átadásra minden rend- ben élő volt készítve. Az átadás másodikán történt meg. és itt idéznünk kell a korabeli híradást: ..... Maga az átadás, az erről való jegyzőkönyv felvétele a legünnepélyesebb, meghatódott hangulatban folyt le . . . A Legszomorúbb jelenet, ahol a nagy bánat utat tört magának a külső megnyilvánuláshoz, a vármegye ősi arany pecsétjének átadása volt... Ez a régi nagy értékű arany pecsét hosz- szas hányattatás . . . (után) . . . került Tarpára. Gulácsy István alispán és Kovács István főjegyző voltak azok, akik a pecsétet megmentették s hosszú időn át felváltva őrizték azt gondosan eldugva a veszedelmek elől... Az ősi pecsét az ország legidősebb ... alispánjának kezéből, a legfiatalabb alispánja kezébe ment át, aki féltő gonddal őrzi azt itt Mátészalkán az új vármegye székhelyén ...” Az idézett krónika szerint a tarpai alispáni hivatal megszűnésével egyidejűleg megszűntek a tarpai és barabási főszolgabírói hivatalok is s a két egyesített járás főszolgabírósá- ga Vásárosnaményban már meg is kezdte működését . . . Nyéki Károly Mit üzen Matuzsa György? Emlékhét Vitkán Becsületsértés — részletre? A férfi kést ránt, a nő szitkot szór Mit mond a ma iskolásának Matuzsa György, az 1956-ban a budapesti pártház védelménél elesett kommunista? Jelent-e mozgósító erőt a példája? Egyebek közt erre is kíváncsiak voltak a vitkai iskolában, amikor nemrégiben megrendezték a Matuzsa-hetet. A mártírhalált halt kommunista Vitkán született, itt ismerték, szerették. Amikor az ellenforradalom harcaiban elesett, a vitkai iskola úttörőcsapata — emléke előtt tisztelegve — felvette Matuzsa György nevét. Most már több mint 30 éve megrendezik évente egy alkalommal a Matuzsa-hetet. Csupa olyan dologgal foglalkoznak ilyenkor a gyerekek, amelyek felkeltik érdeklődésüket a történelem, a politika, a közvetlen környezet nagyjai iránt. Az emlékhéten a vitkai iskolások megkoszorúzták Matuzsa György síremlékét és emléktábláját, műsort állítottak össze erre az alkalomra. Az emlékezés mellett értékteremtő munkával, az idén papírgyűjtéssel gyarapították a csapat kasz- száját. Matuzsa-kupáért versengtek a rajok kézilabdában és labdarúgásban. Az évente november első hetében megrendezésre kerülő Matuzsa- hét szimbóluma: naponta nyakkendőt viselnek a pajtások. Hinni szeretnénk, hogy a külső megjelenés a tartalomban, az ismeretek gazdagságában és az emlékhéten született érzelmekben is megmutatkozik. sára. Valószínűleg nagyobb esély- lyel szervezik most az egyesületet, mint ezt tehették volna a korábbi években. Pedig Schmidt Sándor ahogy szülővárosából, Husztról elkerült, majd Tarpán élt sokáig, már szövögetett ilyen irányú terveket. ' 1950 óta Vásárosnaményban él. Saját- kezűleg építi és művészi faragással díszíti a családi házát. Közben szenvedélyesen fotózza a régi épületeket. Naményról és Bér égről már 250 dia örökíti meg a jobb sorsra érdemes házakat, intézményeket. Tagja a Hazafias Népfront mellett működő megyei környezetesztétikai bizottságnak, amelynek ülésein sok hasznos ötletet hallott a majdani városvédő egyesület tevékenységéhez. Nem restek elmenni a szomszédvárosba, Mátészalkára tapasztalatért. A város múltjának feltárásáért, jövőbeli arcáért felelősséget érző naményiakat tömörítő egyesületnek nincs pénze. Ez az alaphelyzet és így a városvédő egyesület működése arra szorítkozhat, hogy ráirányítják a közfigyelmet a megmentésre érdemes épületekre, a városfejlesztés ellentmondásaira. Szívesen vennék, ha meghívnák őket tanácsülésre, népfrontrendezvényre, hogy az említett testületeknek naprakész információt közvetítsenek: mi foglalkoztatja a városlakókat, mit -szeretnének, mit javasolnak. Mindent, ami Vá- sárosnamény esztétikájával kapcsolatos, a közvélemény bevonásával, a nagy nyilvánosság előtt oldhatnának meg — reményük szerint, köz- megelégedésre. Évek óta a „szarkák” adják a legtöbb ügyet. Tavaly például 150 szabálysértési aktát nyitottak, az idén eddig 128-at. Időarányosan hasonló a szabályt megszegők száma... Szégyellik az anyjukat — A legtöbben az áruházban és az ABC-kben nem tudnak ellenállni a szemük előtt pompázó áruféléknek — összegezte a tapasztalatait Szilágyiné. — Pedig most már nem olcsó mulatság lopni, 20 ezer forintot is nyugodt szívvel kiszabhat a hatóság. Nyugodt szívvel? Én mindig lelkiismereti kérdést csinálok belőle, mert látom, hogy a család, a gyerekek isszák meg a levét. Mert mire gondolathatok akkor, arhi- kor a fiatal özvegyasszony ellen egy hónap leforgása alatt három bolt tett feljelentést?! Nem válogatott, cigarettát, italt emelt el. Előbb tárgyalás nélkül hoztam határozatot — 2, illetve 4 ezer forint bírságról — de legutóbb behívattam az asz- szonyt, hátha tudnék a lelkére beszélni. Itt ugyan fűtfát ígért, hogy soha többet nem lop, de pár nap múlva kaptam az újabb feljelentést ellene. Mit mondjak? Az alkoholéi vonó-kezelés sem járt nála eredménnyel, már a gyerekei restellik az anyjuk viselt dolgait... Elnyelte a föld... A bolt konfliktus forrása a másik oldalról is. Nemcsak a vevő lop(hat), teszi ezt az eladó is. Kevesebbet mér, többet számol, pedig ellene is súlyosan mér Justicia: például hatezer forintra büntették J. B. boltvezetőt a vásárlók megkárosítása miatt. Alig két éve eltett valamit egy „jobb” vevőnek és pechére az ellenőr az áru jogtalan visszatartása miatt marasztalta el. Bizonyára beteg, nemcsak „szarka” az a vitkai fiatalember, aki — legalábbis bizonyítottan — ötször lopott az idén! Jön a feljelentés a naményi tanácsra, megy innen a határozat a bejelentett vitkai lakáscímre, ám ott soha nem tartózkodik. A hatóság emberei nem lepődnének meg, ha az állítólagos környezete sem ismerné. így aztán kezdődik a vég nélküli lakcímnyomozás, vajon merre csavarog az országban? Sokszor azért kényszerülnek megszüntetni ellene az eljárást, mert nem találják semerre ... a tyúk vagy a tojás...? — Rendkívül csúnyák a becsületsértési ügyek, de szerencsére ritkábban fordulnak elő — lapozza a dossziét Szilágyi Istvánná. — Míg a férfiak a vitában kést rántanak, az asszonyok trágár váddal illetik egymást. Előadó legyen a talpán?; aki kinyomozza, melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás ... Mert ezek a rágalmazók egymás szavaira replikáznak. Előbb személyes meghallgatással kezdem, hátha sikerül jobb belátásra, békülésre bírni az ügyfeleket. Ha ez lehetetlen, tanúkat hívok be, akik az ellentmondó vitázók közti nézeteltérés okára igyekeznek fényt deríteni. Sajnos, több az akták visszatérő főszereplője, akiket sem szép szóval, sem a hatóság eszközével, sem a vaskos pénzbírsággal nem lehet leszoktatni a szabálytalanságokról. Szerencsére azért többségben vannak azok, akik véletlen (?) kerültek összeütközésbe a törvénynyel. Koszorúznak Matnzsa György sírjánál. Nincs az a magas bírság, ami visszatartaná az eny- veskezűeket a lopástól — ezt állapította meg Szilágyi Istvánná, a szabálysértési ügyekkel megbízott előadó a tanács igazgatási osztályán.
