Kelet-Magyarország, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

1988. november 16. Kelet-Magyftrország 3 Emberi tényezők — a népfrontmozgalomban A hidegben is dolgoznak Nyíregyházán a SZÁEV építői, a Szabadság téren szerelik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal épületének vázszerkezetét, (elek) Gazdasági jeliftábla Szatolcs-Szatnárrtl Romló fizetőképesség, csökkenő foglalkoztatás • Újra gond a rekordtermés eladása 1988. I—III. negyedév az előző év azonos időszakának százalékában pénz- és Áruforgalom a lakosság pénzbevételei a fontosabb forrásokból összesen 108,3 Ezen belül: munkaviszonyból származó 106,4 társadalombiztosítási kifizetések 131,7 A kiskereskedelem eladási forgalmának árindexe 116,8 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 114,5 vendéglátás 124,4 ruházati cikkek HM vegyes iparcikkek UM Kiskereskedelmi eladási forgalom (összehasonlítható áron) 94,9 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 98,6 vendéglátás 86,0 ruházati cikkek 86,2 vegyes iparcikkek 9C.6 Falukép, krónika NAPJAINK MAGYAR VALÓSÁGA, a kibontakozá­si program végrehajtása, a megújulni szándékozó gaz­dasági és társadalompoliti­kai célok nemcsak az egyet; értő jóváhagyást várják éí ma az ország lakosságától, hanem a személyes cselekvő magatartást is. A Hazafias Népfront tö­megmozgalmi jellegéből fa­kadóan különös hangsúlyt helyez a legszélesebb lakos­sági rétegekkel, az újabban szerveződő alternatív cso­portokkal is folytatandó pár­beszédre, a politika értelme­zésére, a benne való szemé­lyes részvétel napi gyakorla­tára. Gazdasági gondjaink és a társadalompolitikai mobili­záció — ki tagadhatná? — soha nem tapasztalt módon jelerősítették az emberi té­nyezőket. Hiszen a politika fogadója, de ugyanakkor for­málója is az emberi szemé­lyiség, a kisebb-nagyobb kö­zösségek. Ök azok, akik a megújulásra törekvő nemze­ti közmegegyezés érzékeny szubjektív tényezőiként meg­élik és alakítják a társa­dalmi-politikai közérzetet. A Hazafias Népfront részt kíván vállalni a kulturális értékek közvetítésében. Az Olvasó népért mozgalmat pél­dául azért is tekintjük ki­emelten kezelt programnak, mert a mi megyénkben a Darvas József által meghir­detett és Fábián Zoltántól melengetett feladatoknak jó gazdái lettek a könyvtárak, az iskolák és a művelődési közösségek. Az utóbbi évek­ben kiteljesedő fórumokká váltak a könyvünnepélyek az ünnepi könyvhét rendezvé­nyei, a mezőgazdasági könyv­hónap, az őszi megyei könyv­hetek, a gyermek-könyvhó- nap rendezvényei, kialakul­tak, s bizonyos értelemben lassan rendszerré formálód­nak az olvasótáborok, ahol általános és középiskolások, szakmunkástanulók, tanyai diákotthonok lakói és ci­gánygyermekek részesei a közösségi nevelésre épített, az irodalom és művészetek nevelőhatását közvetítő tá­bori programoknak. A Nép­front Országos Tanácsa ille­tékes munkabizottsága a be­terjesztett tábori koncepciók alapján évente mintegy 200— 250 ezer forinttal támogatja táborainkat és rendszeresen gondoskodik a kiscsoportve­zetők regionális továbbkép­zéséről. A MŰVELŐDÉSI KÖZÖS­SÉGEK tevékenységét ori­entáló megyei munkabizott­ságunk elsősorban program- ajánlatokkal, tendencia jelle­gű iránymutatással szeretné támogatni a megyében mű­ködő mintegy 680 kisközös­ség tevékenységét és a 32 be­jegyezett egyesület, társaság, kör munkáját. A szűkebb haza megszeret­tetését szolgáló, s múltunk­ból erőt merítő alkotó mű­helynek tekintjük a honis- merettel-helytörténettel fog­lalkozók szakköreit, munka- közösségeit, akcióit. Ez év végére a falufényképezési akció a megye községeinek több mint egyharmadában 80 településen befejeződik. Sok helyen vezetik a falu­krónikákat, írják az üzemi és brigádtörténeteket, néprajzi, történelmi, helytörténeti, nyelvészeti pályamunkákkal szerepelnek a pályázatokon. Jelentősen sikerült előrelép­ni a földrajzi névgyűjtés tár­sadalmi támogatásában. Az utóbbi időben az isko­lát ért számos nehézség — a demográfiai gondok, a foly­ton változó tantervi és ne­velési elvárások, az eltúlzott körzetesítések, a biztonság- érzetét vesztett pedagógia és a presztízsét vesztett neve­lés — kedvezőtlen irányban motiválta az iskola és család kapcsolatát. A művelődési szakigazgatási szervekkel és a Megyei Pedagógiai Intézet­tel együttműködve, valamint a Magyar Pedagógiai Társa­ság megyei tagozatának köz­reműködésével pedagógiai előadássorozatot szervezünk SZMK-aktivistáknak, útmu­tatókat és segédanyagokat juttatunk el az iskolákhoz. TÁRSADALMUNKBAN sajnálatos módon az utóbbi években felgyorsult morális romlás eredményeként széles körben elharapódzott a trágár beszéd, a nem kívánatos ne­gatív, közösségellenes maga­tartási forma. A beszéd és magatartáskultúrával fog­lalkozó megyei társadalmi munkabizottság fontos fel­adatának tekinti, hogy min­den lehetséges alkalmat és lehetőséget megragadjon an­nak propagálása, és tudato­sítására, hogy az embert be­széde leleplezi, elárulja gon­dolkodását, viselkedését, er­kölcsét, egész belső világát, hogy a torz és mosdatlan be­széd tisztátalan belsőt jelez. Ezt segítik felismerni, s a „szép beszéd divatjára’’ rá­hangolni a közvéleményt az évente rendezendő tanári anyanyelvi táborok, a nyelv­művelő körök, a magyar nyelv hetén elhangzó elő­adások, rendhagyó nyelvtan­órák. Az átalakuló társadalom egyben kulturális kihívás is. TUDATÁBAN vagyunk ANNAK, hogy a magyar mű­velődéspolitikának — a köz­oktatásnak és közművelődés­nek egyaránt — megvannak a sajátos állami intézményei. Mozgalmunk nem tudja, de nem is akarja átvállalni ezek feladatait, viszont készséget mutat arra, hogy segítőként ott legyen minden olyan kul­turális jószolgálatban, amely a települések és lakóhelyek átfogó művelődési program­ján, a művelődési hátrányok csökkentésén fáradozik; a társadalmi kezdeményezé­sek és öntevékeny közössé­gek támogatását végzi, a mindennapok kultúráját az erkölcsi és ízlésbeli állapotok javítását szorgalmazza, a nyilvánosság és a kultúra együtthatását sürgeti. Dr. Csermely Tibor, a HN megyei titkárhelyettese 1988 első háromnegyedévé­nek gazdasági tevékenységét az adórendszer és az árak gyors változása, a pénzszű­kítő intézkedések, valamint a fizetőképes piaci kereslet csökkenése nagymértékben befolyásolták. Bár a gazdasá­gi folyamatok egy része meg­felel a terv előirányzatának, de a gazdálkodás sok fontos területén az előirányzatoktól eltérő, vagy azoknak csak részben megfelelő folyama­A szocialista ipar termelése az első háromnegyedévben valamelyest elmaradt az egy évvel korábbitól és várha­tóan év végéig sem lesz ja­tok figyelhetők meg. A gaz­dálkodók pénzügyi helyzete, fizetőképessége a likvid pénz­eszközök és kölcsönforrások intenzívebb felhasználása, valamint a harmadik negyed­évi élénkebb árbevétel elle­nére is differenciáltan alakul. Az év során a gazdálkodó szervek közül 43—50 küzd fi­zetésképtelenséggel. A fizető- képesség romlása kivétel nél­kül valamennyi ágazatra jel­lemző. vulás. A foglalkoztatottak száma tovább csökken, így a termelékenység mérsékel­ten javuló. Az értékesítés vo­lumenében éves szinten is je­lentős visszaesés várható, el­sősorban a belföldi eladás csökkenése miatt. A kivitelező építőipar sa­ját építési-szerelési tevékeny­ségének értéke összehasonlít­ható áron 13 százalékkal emelkedett, ehhez alapvetően a termelékenység javulása járult hozzá. A szerződésállo­mány jóval több, a kapacitást szinte teljesen leköti. A mezőgazdaság rekordter­mést ért el, ami jelentősen növelte a piaci árukínálatot. Ez gondokat okozott a felvá­sárlásnál, a szerződésen fe­lüli mennyiségeket csak kor­látozottan és alacsonyabb áron lehetett eladni. Téli al­mából körülbelül 20 száza­lékkal több termett, minősé­ge lényegesen jobb a tavalyi­nál, az értékesítésnél árviták voltak. Az állomány csökke­nő tendenciája folytatódik, a nagyüzemek szarvasmarha­állománya kevesebb, a serté­sé valamivel több. A lakosság pénzbevételei mérsékelten, az árak viszont az előző évit meghaladóan közel 17 százalékkal nőttek, amelyek a lakosság — külö­nösen egyes rétegeinek — életszínvonalát kedvezőtle­nül befolyásolták. A többlet- bevételek főleg munkavi­szonyból és társadalombizto­sítási kifizetésekből származ­tak. A lakosság hitelállománya a betétekét jóval meghala­dóan emelkedett, így 100 fo­rint betétre már 178 forint hitel jut az év eleji 158 fo­rinttal szemben. A foglalkoz­tatási színvonal tovább csök­kent. A megye a Foglalkozta­tási Alapból ebben az évben 150 millió forintot kapott, ami 1800 munkahely terem­tésére ad lehetőséget. A kiskereskedelmi forga­lom volumenének alakulását az áremelkedések alapvetően befolyásolták, az értékesítés összehasonlítható áron 5,1 százalékkal volt kevesebb. Leginkább a vendéglátás és a ruházati cikkek forgalma csökkent. A lakosság fo­gyasztási szerkezetén belül növelte az olcsóbb cikkek iránti keresletét. Az év eltelt időszakában több lakás épült a megyé­ben, az állami erőből meg­valósulóké viszont tovább csökkent. A közműhálózat folyamatosan bővül, az eltérő ütemű fejlesztések következ­tében a közműarányossági mutató tovább romlik. Az általános iskolákba be­iratkozott tanulók száma csökkenő, viszont folytatódik a nagy létszámú korosztályok fokozatos átlépése a középis­kolákba. Dr. Hajdú Bertalanná KSH megyei igazgatósága /----------------------------------\ Felvenni a kesztyűt A z úttörőszövetség képvi­seletében nyilatkozik valaki a rádióban. A riporter egy kicsit ..aláját­szik'* beszélgetőtársának, eleve abból indulván ki, hogy mióta újraéledni lát­szik a cserkészmozgalom, megpezsdült az élet az úttö­rőszövetség háza táján is. A szövetség képviselője azonban lehűti a riportert — nem, ná­luk nincs semmiféle „pezs­gés". Majd visszautasítja azt a feltételezést is, hogy a kon­kurencia megjelenése meg­újulásra ösztökélné az úttö­rőmozgalmat. Csodálkozom a szövetség képviselőjének magabiztossá­gán. Még akkor is. ha ter­mészetesen tisztában vagyok vele, hogy a gyerekek nem fognak máról holnapra tö­megesen átpártolni a cserké­szekhez. Am téved az úttörő­szövetség, ha ennek magya­rázatát abban véli megtalálni, hogy a hivatalos mozgalmat sokkal vonzóbbnak, színe­sebbnek, érdekesebbnek ta­lálják a gyerekek ... Elfá­radt, formaságokba mereve­dett, mit kerteljünk — unal­mas lett az úttörőmozgalom. Ráférne a megújulás. Az úttörőszövetség helyé­ben én bizony még időben felvenném a kesztyűt, mint ahogyan felvette a KISZ is. A szövetség képviselőjének önbizalmát tehát csak a mo­nopolhelyzet táplálhatja. És azt már magam sem gondo­lom, hogy a szövetség a jö­vőben is beérné ennyivel. An­nál kevésbé, mert ha a cser­készmozgalom valóban (is­mét) gyökeret ereszt, akkor már a monopolhelyzeten is csorba esik. Nemcsak jótékony vetélke­désre serkentő versenytár­saknak tekinteném a cserké­szeket, hanem partnereknek is, hiszen a világ 110 orszá­gában virágzó mozgalom (bár valláserkölcsi alapon szerve­ződik) szándékai sok ponton találkoznak az úttörőszövet­ség, végső soron társadal­munk céljaival. Ma pedig a legkevésbé sem vagyunk ab­ban a helyzetben, hogy nél­külözhetnénk az együttmű­ködést bármely tisztességes szándékú, a gyerekekért, a fiatalokért tenni akaró part­nerral. Ennek egyébként az úttörőszövetség képviselője is hangot adott az említett ri­portban. Más tekintetben azonban inkább a helybenjá- rást sugallták az elhangzot­tak. Legyenek csak- hűek jel­szavukhoz és — előre ... Gönczi Mária V _______________/ Sztrájk a suliban eggel nyolc órakor a nr pedellus szokás sze- * * rint becsönget. A diákok zsibongva várják a tanárt. Eltelik öt perc, tíz perc, — nem jön be senki. A hetes elszalad a tanári­ba és megtudja, hogy elma­rad a tanítás, — sztrájkol­nak a tanárok. Óriási üdvrivalgás tör ki az iskolában. A hetesek nem tudják fenntartani a rendet. Hamarosan minden­kit felírnak a táblára. Aki aznapra nem készült, fel- lélegzik. Aki javítani akart, bosszúsan veszi tudomásul a fejleményeket. A rossz tanuló tankönyvéből papír­repülőt hajtogat. A stréber elhatárolja magát az ese­ményektől. Közben a tanáriban a pe­dagógusok követeléseiket fogalmazzák: pénzt, pénzt, pénzt. Részletesebben: több bért, ikevesebb óraszámot, több önállóságot, kevesebb diákot, korszerűbb szemlél­tető eszközöket, és soha el nem múló krétát. A petíci­ót elküldik a felettes szerv­hez. Másnapra tisztázódnak a frontok. A diákok a sztrájk­hoz csatlakoznak. A szülői munkaközösség viszont ké­relemmel fordul a felettes szervhez, hogy teljesítsék a pedagógusok követeléseit. Néhány tehetős szülő ma­gántanári állást kínál fel gyermeke képzésére, és üres nyaralóját oktatási célra rendezi be. A Pedagógusok Szakszer­vezete azonban elejét veszi a sztrájktöréseknek. Bezár­kóznak a tanáriba, és a fi­zika tanár áramot vezet a kilincsbe. Csak generális megoldást fogadnak el. A felügyeleti szerv közli, hogy több pénz nincs, de hajlan­dó alkudozni az oktatás színvonalának további csökkentéséről. Kérdés csak az, ennyi pénzért mennyit lehet tanítani. A tantestületek közlik: történelmet Marx Tőkéjéig, irodalomból Petőfinél ab­bahagyják, biológiából a papucsállatkától a luxusál­latokig minden kimarad, matekból csak az elvonást oktatják. Az osztályzatok­ból pedig ennyi pénzért csak egyest, kettest és hár­mast tudnak adni. A felettes szerv alkudo­zásba kezd. Beküld minden iskolába egy teherautó-ra­komány színes krétát. A pe­dagógusok hajthatatlanok. Gyermekük továbbtanu­lását szorgalmazó szülök gyűjtést szerveznek a sze­gény tanárok megsegítésé­re. Az ajándékok elég kü­lönbözők, ki disznót, ki krumplit küld a tanár laká­sára egy-egy anyagrészt követően. Egy-egy sikeres magyarázat után pedig so­kan borítékot csúsztatnak a pedagógus zsebébe para­szolvenciaként. Természetesen ezt az ok­tatási kormányzat nem nézi jó szemmel. Több pénz nincs, de a pedagógust va­lahogy mégis meg kell fi­zetni. Aki tanulni akar, fi­zessen! Mi a megoldás? Be kell vezetni a kötelező tan­díjat. O e mi lesz akkor az el­vekkel? Nálunk az oktatás ingyenes, mint az orvosi ellátás. Meg kell tehát adóztatni a gyer­mekes szülőket, és a befolyt pénzből felemelni a peda­gógusok bérét. A megadóztatás már meg­történt, várjuk a béreme­lést. De van egy bökkenő: mennyit változik azon pe­dagógusok helyzete, akik­nek saját gyermekük is van? Kulcsár Attila 1988. I—III. negyedév az előző év azonos időszakának százalékában SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene 99,2 Ezen belül: nehézipar 101,0 könnyűipar 95,1 egyéb ipar 105,5 élelmiszeripar 99,2 A foglalkoztatottak száma 96,4 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,9 Az értékesítés volumene 87,5 Ezen belül: külkereskedelmi értékesítés rubel 115,0 nem rubel 100,3 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési szerelési tevékenység értéke 112,9 A foglalkoztatottak száma 100,2 MEZŐGAZDASÁG Búza _ 132.5 Árpa termésmennyisege 157 7 . ... . az időszak végén Szarvasmarha-allomany a nagyüzemi 97,3 Sertésállomány gazdaságokban 101,9 Mezőgazdasági termékek értékesítése: Vágómarha 90,0 Vágósertés 84,5 Vágóbaromfi 93,6 Tehéntej 109,4 A foglalkoztatottak száma: Állami gazdaságok, kombinátok 93,7 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 95,5 A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa november 18-án napirendre tűzi a mozgalom művelődéspolitikai tevékenysé­gét.

Next

/
Thumbnails
Contents