Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. október 12. lUlllllllllllüHiBHi iiiiiiiiiiiiaiiiiiiHaiiiiiiiiiiinmiiiiniiiiiiHi Hm MÁTÉSZALKÁN iiimil Timi— ..............................iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Mondatok az ellátásról Több csatornán jön az áru A mögöttünk maradt nyár tapasztalata, hogy egyre töb­ben keresik meg a várost más tájakról, de más orszá­gokból is. Meglehetősen ne­héz próbatétele ez a vendég­látóknak és a kereskedelem - ndk is. A szatmári-beregi részt látni akaróknak termé­szetes megállóhelye Máté­szalka. Itt találkozhatnak különben a Romániából ide utazók illegális, de nem túl szigorúan tiltott piacával. Hogyan tuduník elébe menni a várakozásoknak? Vizler Emil a városi tanács VB hatósági osztályának el­látásfelügyeleti csoportveze­tője, de egyben a fogyasztók tanácsának elnöke is, kérdé­seinkre ő felelt. Sok a szabály­talanság — Milyen volt az ellátás 1988-ban? —- Azt hiszem, hogy kielé­gítő. Áruhiány nem jelentke­zett. Hala a többcsatornás áruellátásnak, a lehetséges kínálat palettája is bővült. Más dolog, és ezt szomorúan mondom, hogy a NEB-bel együtt végeztünk egy felmé­rést, és annak elszomorító eredményei vannak. Erről csalk később nyilatkozhatok. Tény az, hogy sok a szabály­talanság, sokszor fordul elő a fogyasztók megkárosítása. Ez helyi dolgunk, de ugyan­akkor, különösen nyári idő­szakban a város presztízse is. — Mi az új? Mit tudunk kínálni vendéglátásban, ke­reskedelemben Mátészalkán. — Szerintem megvalósít­hatónak látszik, hogy kiala­kul egy új, több csatornás el­látási rendszer. Csak példa­ként: van olyan autóalkat­rész-boltunk, amit részben egy tőlünk távol lévő autója­vító üzem működtet. Most már ki merem mondani, hogy jó a szakbolt-ellátá­sunk. Tény az, hogy az új üzletek a tanácsnak nem je­lenítenek külön terheket. Bő­vítik viszont a kínálatot, és ezzel azt teszik, ami tulaj­donképpen a dolguk. Most nyílik egy sportruházati bol­tunk, néhány napja nyílt egy valóban európai rangú kis boltunk az Alkotmány utcán. A neve nem csábít, de a be­rendezése és az ellátás szín­vonala igen. Ebben az Ember László vezette Sörpatikában olyan az ellátás, amilyenről eddig legfeljebb az Állami Gazdaság vendégházában álmodhatott az idelátogató. Miniszervlz, autóscsárda — Tervek? — Természetesen vannak terveink. Ilyen az Északi la­kótelepen megépülő ABC és presszó, hasonlítani fog ez a Keleti lakótelepen ópülthöz. Tervezzük, hogy a Tüzépnél a meglévő két tartályra épít­ve töltőállomást létesítünk. Ugyanitt lehetne, feltehetően lesz is egy mimiszervdz, és egy kis autóscsárda. . Nem mindegy az, hogy a városba érkező idegein mit lát először. Tudvalevő, hogy épül az ál­lomásunk, de legalább ilyen színvonalú ellátással, lát­Az oldalt összeállította: BARTHA GABOR Az újonnan nyílt „Sörharapó” (cs.) vámnyal kell fogadnunk min­den minket megkereső autós idegent. — Mikor? Mikortól? — A benzinkút és a mini- szerviz ügyében mondom, hogy ez év végéin, de min­demképpen a jövő év tava­szán. Tehát akkor, amikor megnő a forgalom, és jönni kezdenek a vendégeink. Van egyébként egy másik ter­vünk is. A város központjá­ban hamarosan kiürül a volt művelődési ház. Mátészalkán történelmi értékű épület. Nagyszerű lehetőségeit kínál althoz, hogy itt fiataloknak, de nemcsak nekik egy szóra­koztató központot alakítsunk ki. Nem kocsmát, nem mula­tót, de igenis egy olyan he­lyet, ahol van tekepálya, rexaszbal, ahol le lehet ülni egy sarokban és beszélgetni. Nyilvánvaló, hogy ennek több gazdája lesz, de ez ter­mészetes. A vállalkozás min­denképpen korszerű. Bizo­nyos monopölhelyezteket megszüntet, és a kínálat bő­vítésével versenyre kénysze­ríti a többieket. Felnőtt ez a város, és egy-egy vendéglá­tó helyet ma már nem tesz kedveltté az, hogy egész nap be van kapcsolva a videó. Nem a videók edlen szólok, hanem azok ellen, akik más kínálatot nem tudnak adni. A videó is kell, de a játéik, a játék lehetősége is. Bővülő áruskála — Mit ígér 1989? — Már 1988 ígéri, hogy .nyílik a Szabadság téren a sportruházati bolt, amit a Szatmár Vegyesipari Kisszö­vetkezet üzemeltet majd. Ez is az áruskála bővítése. Tu­domásul kell vennünk ugyanis, a nehezedő gazdasá­gi gondok között élő embe­rék egyre inkább válogatni fognak. Ezt a lehetőséget ne­künk kell biztosítani. — Ez a beszélgetés nehe­zen indult. Az ellenőrzések lehangoló tapasztalatairól volt szó. Ha ez így igaz, ak­kor a kereskedői-vendéglátói mentalitásról is. Mit monda­na erről? — Ebben a pillanatban még, ahogy korábban is mondtam: semmit. Nemcsak nekünk, a kereskedőinknek is végig kell gondolniuk, bi­zonyos dolgokat. Ez nem ki­térés egy kihívás elől. Ez egyszerűen a holnap tervezé­se. Nem tetszik, hogy nem tudunk olvasni. Ugyanezen a helyen, illetve oldalon hat héttel ezelőtt ír­tunk arról, hogy Mátészal­ka térségének lakossága fogy. Ez többeket felhábo­rított, mondván, hogy mi­nek akkor nekünk művelő­dési ház, színházterem, új vasútállomás. Egyáltalán mit akarunk mi, ez a város, ez a közösség? Egyszerűen szeretnénk élni, és jól élni, berendezni magunk körül a lehetséges európai komfor­tot. összkomfortot nem is merek írni. A félreértés ab­ból adódik, hogy aki Máté­szalkán olvasta a múltkori írást, az képtelen volt Máté­szalkán kívül is gondolkoz­ni. Városunkra annyi igaz, hogy a növekedés üteme las­sult, de a népesség száma nem csökkent, hanem va­lamennyi keveset, mintegy másfél százalékot növeke­dett is. Gazdagodtunk vol­na emberekkel? Ha korosz­tályosán vizsgálom ezt a növekedést, akkor semmi­képpen. Ha arra gondolok, hogy ez a növekedés a köz­vetlen környék, térség ká­rára történt, akkor még szo­morú is vagyok. Indulatok­ból kár félreérteni egy mon­datot, itt a térség lakossága csökkent, és ezzel Mátészal­ka lett szegényebb. hogy indulatokat kavarhat egy írás. Ezek szerint van­nak, sokan vannak, akik ránk is figyelnek. Nagyon tetszik, hogy egyre többen tanulunk meg tájban, tér­ségben gondolkodni. Egyre többen értik meg. hogy ez a város egy körzővel nem körülírható, hanem a város része a környék, a szomszé­dos, vagy másodszomszédos falu, tehát mindaz a világ, ami munkaerejét, tehetsé­gét, alkotókészségét elhoz­za nekünk. Nem is nekünk. Ennek a társadalomnak, kö­zös haszonra. Ismétlem, hogy Mátészal­ka lakossága nem fogy, csu­pán a térség. Ezzel viszont a város szegényedik. Ilyen volt, ilyen lesz Épül az új állomás Aligha van Mátészalkán élő felnőtt ember, aki ne uta­zott volna még, ne indult volna, vagy éppen érkezhe­tett a mátészalkai pályaud­varra. A kép, amit majd­nem egy kilométernyiről lá­tunk, változatlan. Az épület odakönyököl az végére, mér- --hetem akár a karórámhoz, akár a lépteim hosszúságá­hoz az időt, ameddig oda­érek. Több éves program, hogy Mátészalkának új állomása legyen. Évek óta tudjuk, hogy lesz. Puskás Istvánt, a MÁV mátészalkai körzeti üzemfőnökét kérdeztük ar­ról, hogy milyen lesz az új mátészalkai állomás. El­fogy-e a városképből a most látható épület, hogy helyet adjon egy újnak, vagy ma­rad a városkép, de moder­nebb lesz a pályaudvar. — A városkép marad. Az a hagyományos épület a miénk lesz ezután is. Lehet, hogy más célt szolgál, de szolgálni fog. Más dolog, hogy ennek a nagy utaztató állomásnak a szükséges ki­szolgáló helyiségre egyre nagyobb az igény. Jószeré­vel már nem volt váróter­münk, nem tudtunk mit kez­deni a diákokkal, fabara- kokba kényszerültek az utasokat kiszolgáló egysé­geink. A város forgalma már régen követelte egy új mo­dern állomás építését. Hogy mit jelent ez a mi esetünk­ben? Nemcsak az új épüle­tekben helyet kapó kiszol­gáló helyiségeket, hanem ott kint, ahol a vonatok áll­nak emelt szintű peronokat, tehát az utasok számára na­gyobb kényelmet, biztonsá­got is. Most egyetlen dol­gunk van, a szükséges tü­relmet kérni az utazóktól. A holnap állomáépületé- nek még csak a váza áll, de megállnak körülötte az utasok is. Álmodhatjuk együtt, hogy lesz itt diákvá­róterem, posta, lesznek auto­maták, lesz étterem, lesznek pavilonok, egyszóval az állo­más olyan lesz, mint amit egy város megálmodhat. Nemcsak a magas peronok miatt, a kiszolgáló egységek miatt, a tájékoztatási rend­szer modernizálása miatt, hanem egyszerűen a teljes megjelenésében. Vonzata mindennek, hogy természet­szerűleg felújulnak, kor­szerűbbé lesznek a techni­Hyitás novemberben Gazdag program az új művelődési központban Bizonyára sokan várjuk az új művelődési központ, illet­ve a színházterem megnyitá­sát. Elég sokáig rávártunk erre, és ha ennek a városnak volt hiánybetegsége, akkor ennek a hiánya volt. Nos a legújabb információk szerint remélhetően novemberben átadják az épületet és akkor­tól indulhat az 1988-as szín­házi évad is. (Egyébként eb­be a házba költözik vissza a Kelet-Magyarország máté­szalkai szerkesztősége is.) November 24-én a Nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház lesz a vendégünk. Mensáros László, Kossuth- díjas, Kiváló művész fősze­replésével Moliere: a „Fös­vény” című vígjátéka kerül színre. Nyíregyházi vendégei lesznek még két alkalom­mal a háznak. Henderson: Diákszerelem című darabja elsősorban a fiataloknak szól, de a kisebbekről sem feled­keztek meg. ök Maeterlinck „A kék madár” című kedves történetét nézhetik meg. Várhatóan az ősz mátészal­kai eseménye lesz az új épü­letben a Debreceni Csokonai Színház két vendégjátéka. Decemberben a Csárdáski­rálynőt, majd évköszöntőn, immár télen és januárban, a Bánk bánt mutatják be Mindkét darabnak a fősze­replője Tréfás György Liszt­díjas, Érdemes művész lesz. A két tájilag közeli szín­ház mellett távolabbra is „merészkedtek” a szálkái műsorszervezők. Sikerült a békéscsabai, a szolnoki és az egri színházzal is jó kapcso­latokat kiépíteni. A tervek szerint a békésiek a Mágnás Miska című operettel, a szol­nokiak a Marica grófnő cí­mű operettel látogatnak el hozzánk. A tervek szerint a város vendége lesz az Egri Gárdonyi Gáza Színház mű­vészgárdája is. Az ő kínála­tuk a „Charly nénje”, a „Két úr szolgája” és a „Pygmali­on”. A fiataloknak ajánlja, szintén az egriek kínálata­ként az egri színház, „Kép­zelt riport egy amerikai pop- fesztiválról” című musicalt. Nekünk szalkaiaknak most már nincs több dolgunk, vár­juk, hogy tapsolhassunk a megígérteknek. (sz) Segítsenek a szalkaiak! Újságok a múltból Készülőben van a Máté­szalkán megjelent hírlapok, folyóiratok bibliográfiai fel­mérése. Ki gondolná, hogy 1890-től napjainkig 20, (ha a címváltozásokat is beszámít­juk, 24) nyomdai úton előál­lított hírlap-folyóirat jelent meg a helységben! Az első világháborúig négy hetilap forgott közkézen a tízezer lélekszám alatti kis­városban. A harmincas évek végén itt nyomták a HÁR­MASHATÁR című irodalmi­közművelődési folyóiratot, melynek előfizetőiről az or­szág legkülönbözőbb részei­ből tudunk. Később, a de­mokratikus fejlődés megin­dulásakor megjelent az IGAZ SZÓ — 1945 tavaszán volt ez, amikor a világban még dúlt a háború! A városnak 1896-ban már volt nyomdája, a tízes évek- ben egyszerre három nyomda is működött, ezek jelent tették meg a sajtótermékeket, töb­bek között számos könyvet is. Gond, hogy több újságból sok lappéldány, néha egész évfolyamok hiányoznak. (Ko­rábban egyes nyomdák nem nagyon vették komolyan a kötelespéldány-szolgáltatást, így még az Országos Széche­nyi Könyvtár állománya is hiányos...) Fentiek alapján kérjük ol­vasóinkat, hogy ha birtokuk­ban van a helyi nyomdákban megjelent sajtókiadvány (könyv is!), vagy tudnak ezek létezéséről, tájékoztassák má­tészalkai szerkesztőségünket. (nyéki) kai berendezések is. A SZÁ- ÉV épít és most már szép lassan kirajzolódnak az új állomás alapjai. Ez nem­csak a MÁV-é lesz, hanem szeretnénk úgy hinni, hogy mindönkiké. Egy épületben elhelyezhető lesz a vasút és a Volán, a vendéglátás és a tájékoztatás, tehát mindaz, amit alkalmasint egy utas számonkérhet. — Távlatokban tíz vá­gánnyal számolunk, ennyi lenne a szükséges, aluljáró­rendszerrel egyelőre nem. Ettől eltekintve Európa- szintű állomást szeretnénk építeni ezen a frekventált, nagy áteresztő képességű állomáson. Nem szabadulni akarunk az emlékektől, ezért is marad a régi épület, vas­utas munkatársaimban ezért is maradhat meg az emlék, hogy volt időszak, amikor a sínek közé ásott bunkerek­ben melegedtek a jegy­vizsgálók, a szerelvény kö­rül dolgozók. Azóta van egy immár az új állomás­hoz illeszkedő szociális lé­tesítményünk, és nemsoká lesz új mátészalkai pálya­udvarunk is. Az olvasó megkérdezheti, hogy mikor lesz mindez? Kényelmetlen kérdés, mert sok minden függ az építők­től. Nos, az új állomás kör­vonalai már alakulóban vannak. A nyolc-tízezer utast hétvégeken áteresztő állomás a normális ütem­ben épül. 1989 decemberé­ben lehet, hogy az új helyisé­gekbe nyithatunk be. Mit tehet addig az újságíró? Tü­relmet kér a vasutasoktól, és türelmet kíván az utasok­nak. Ez a város valamikor híres volt a vasutasairól. Reménységünk van rá, hogy a mátészalkai állomást is példaként emlegetik egykor. Balra: a hely, ahová az új állomás épül — jobbra: a terv. (Mindkét képen jobb oldalon a mai épület.)

Next

/
Thumbnails
Contents