Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

2 Kelet-Magyarország 1!70U. UIvtuo\-i Emlék l&lpár Ipáénak Mi legyen az utca neve? Szent Istvánról nevezik el a szabadidőközpont előtti teret Rohamosan fejlődő me­gyeszékhelyünkön gomba­módra szaporodnak az új épületek, lakótelepek. A rendezések következtében új utcák, terek nyílnak, amelyeknek nevet kell ad­ni. Nyíregyházán, a városi ta­nácson belül évek óta egy állandó művelődési bizott­ság egyik feladata az utca­névadás. A bizottság nép­művelőkből, pedagógusok­ból, újságíróból, képzőmű­vészekből szerveződött. Hely- történészek, nyelvészek bevo­násával ők tesznek javasla­tot a végrehajtó bizottság­nak, amely továbbítja azt a városi tanácshoz. A felelősség nagy. Olyan nevet kell választani, hogy az beilleszkedjék az eddig ki­alakított rendbe, a lakosság megelégedésére szolgáljon, és az utókornak is üzenjen. Az utcaneveket ugyanis nem lehet évente változtatni. Gondoljuk csak el, micsoda kavarodást okozna, ha mond­juk az igen népes jósaváro- si utca, az Ungvár sétány nevét egyik napról a másikra megváltoztatnák. Ki kellene cserélni az utca- és házszám­táblákat, a több száz lakó irataiban megváltoztatni az adatokat, és sorolhatnánk még az ezzel járó adminisztrá­ciós teendőket, nem beszél­ve a tetemes költségről. így talán érthető az is, hogy amikor nemrégiben egy körzeti népfront ülé­sen az Északi körút lakói felvetették, hogy szeretnék, ha a körút Szent István ne­vét viselné, a bizottság azt javasolta, hogy inkább egy újonnan nyíló tér kapía ezt a nevet. Döntés ugyan még nem született, de az a terv, hogy a városi galéria és az épülő szabadidőközpont előtt kibontakozó teret ne­vezik majd el az államalapí­tóról és itt lenne a helye an­nak a műalkotásnak is, amely neki állít emléket. Sokan emlékeznek régi utcaneveinkre. A meg Ma­karenko utca házfalain negy­ven éve például Deák Fe­renc neve állt. Ám az át­keresztelés óta mintha meg­feledkeztünk volna a haza bölcséről. Jogos tehát a la­kosság igénye. Megfonto­landó, hogy Makarenko pe­dig egy iskolakörzetben kap­jon utcát, vagy egy iskolát nevezzenek el róla. Nemrég adták át a Kör­te utcai iskolát, a második tanévet kezdték az egész­ségügyi szakközépiskolában. Körülöttük a tereprendezés még folyik, tehát nem kell elhamarkodni a döntést. He­lyes lenne, ha a szakközép- iskola északi oldalán az új utcát nem Gyermek névre keresztelnék, hanem mond­juk, egy, a város egész­ségügyéért sokat tett sze­mély neve állna az utcatáb­lákon. Ne szaporítsuk az’ Örökösföld amúgy is gyer­mekded utcaneveit! Éppen egy új lakótelep adja a leg­több lehetőséget arra (amit a bizottság is célul tűzött ki),- hogy egy gondolatkörben nevezzék el az utcáinkat. Az új Korányi lakótelepen kis „név pantheont” igye­keznek kialakítani, amely­ben városunk szülötteinek állítanak emléket. (Sipkay Barna, Leffler Sámuel). Nem ártana, ha ilyenkor egy ki­csit közelebbről is megis­merkedhetnénk életrajzuk­kal. tér 1—14. számú házak fa­lára, az evengélikus temp­lom mögötti terület régi — új neve Luther tér lesz. Sok adóssága van még a városnak. Nem állítottunk emléket például Alpár Ig- nácnak, akinek keze nyo­mát több középületünk őrzi. Hugonnai Vilmának, az el­ső magyar orvosnőnek. Re­mélhetőleg hamarosan pó­toljuk ezt a mulasztást. Cservenyák Katalin DDD Mátészalkán a Derűs Diák Derbi egyik részeként a vá­rosi KISZ-bizottság tombolát szervezett. Néhány napig sok gyerek eljátszhatott azzal a gondolattal, hogy a kisor­solandó videokészülék gaz­dája lesz. Pajtás Zsigmond kocsordi általános iskolai tanár har­minc forintért nyert egy vi- deokészüléket. Egy kicsit a sors fintora, hogy neki már otthon van videója. (Fortuna mindig tudja, hogy hova adjon!) Újságírói öröm elmondani, hogy a 4201-es sorsjegy tu­lajdonosa hatvan napon be­lül a KISZ városi bizottsá­gán átveheti a másik készü­léket. Ez a hétvégi játék han­gulatos volt. Az ötlet érde­kes, kicsit, most már vég­képpen nyárbúcsúztatóként ígéret lehet 1989. tavaszára és nyarára is. (bartha) Egy nap a „főirányomon” Kemecse, Deák Ferenc utca. A vegyesbolt előtt több autó áll, mellettük gyerekek bámészkodnak. Az udvaron több férfi nézelődik, tanakodik. Nyomozók — hallom egy utca­belitől. — Október 6-án éjjel be­törtek az üzletbe — tudom meg Szabó Józsefné boltve­zetőtől. — A Rózsa Ferenc utcában lakom, egy néni ér­tesített. ö kora reggel a bolt mögötti udvarrészen üres, ki­dobott dobozt keresett, mert abba almát akart tenni. Az üzlet közelében zsákban ren­geteg Szimfónia cigarettát és több kilónyi kávét talált. Szólt egy másik asszonynak, hogy menjen engem értesíte­ni. Miután ez megtörtént, Hamarosan utcatáblák a kikerülnek az Felszabadulás „Ez tényleg Tévészereplés születés fiú!” után A nyíregyházi Jósa And­rás Kórház újszülöttosztá­lyán újabban tévéközvetítés­sel mutatják a kisbabákat az izguló, boldog apukáknak, rokdhoknak. Adás (ha úgy tetszik műsor) csak látoga­tási idő alatt van. Örömmel tesszük közzé a jó hírt: min­den látogatás idején végig üzemel a tévé, mert hazánk összes szülészetét számítva ezen az osztályon születik a legtöbb gyermek. Hazánkban ezer lakosra átlagosan 12 újszülött jut. A nyíregyházi kórházban 15,2 az átlag. Ugyanakkor az ezer szülő nőre jutó ágy jóval kevesebb az országos átlagnál — kaptuk a tájé­koztatást az osztályvezető főorvostól. Szerencsére így is megfelelő körülmények között élnek itt a kisma­mák és jó körülmények között kezdik az „evilági” életet a kis jövevények. S alig hogy a világra jönnek, máris a tévében szerepel­nek. Igaz, csak a kórház té­véjében. Az osztály tágas folyosóján egy nagy képernyős tv-ké- szülék van a falra erősítve. Alatta telefon. Egy konkrét eset. Az apuka beleszól a telefonba: „Csernyik Robi­kat szíveskedjenek megmu­tatni”. Bent a csecsemő­gondozónő pólyástól a ka­mera alá teszi a fiúcskát ste­ril körülmények között. Kint a folyosón a készüléken meg­jelenik a „vasgyúró” fiú, karján jól olvasható a fel­irat: Csernyik Róbert. A folyosón, a készülékek előtt gyakran örömkönnyek hullnak. Vidám jelenetek is előfordulnak. Egyszer pél­dául egy pityókás nagyapa szeme előtt elmosódott a kép és ezt mondta: „De furcsa ez a gyerek”. A mellette ál­ló látogató ékesen megje­gyezte: „Magára hasonlít.” Egy örömtől és némi bortól feltüzelt apa nem elégedett meg a látvánnyal, az ablakon be akart mászni, hogy ölbe is vehesse pár órás kislá­nyát. A csecsemőgondozónő következő mondatára le­higgadt: „Majd annyit lesz az ölében, hogy meg is unja.” Másik alkalommal egy bol­dog apuka a látogatási idő vége felé érkezett, kisfiát éppen fürdették. Az udva­rias telefonálásra a gyere­ket megtörölgették és egy száraz pelenkába tekerve tették a kamera elé. A vir­gonc fiú lerúgta magáról a pelenkát, s a folyosón a kép­ernyőn is láthatóvá vált, hogy ennek a gyereknek egyessel kezdődik majd a személyi száma... Az újjon- gó apa így kiáltott: „Ez tényleg fiú!” (nábrádi) apám szólt a rendőrnek és a tanácselnöknek. Én is a bolt elé jöttem, de tovább egy lé­pést se tettem, csak később a rendőrökkel. Kívülről lát­szott: a raktárajtó nyitva van. — Mit vittek el? — Rengeteg cigarettát, pá­linkát és bort. Húsz éve va­gyok itt, de ilyet még nem tapasztaltam — folytatja a fiatalasszony. — Amikor szól­tak, azt az érzést, amit átél­tem, a betörőnek kívánom. — A boltba hogyan hatol­tak be? — A raktárajtó burkolatá­nak csavarjait lefeszítették. Több nyomozó érkezik. Né­gyest Miklós rendőr alezre­desnek, a forrónyomos cso­port vezetőjének jelentik, hogy hol, mit tudtak meg. Arról értesülök, hogy egy tra­fikot, meg egy tápboltot is feltörtek, sőt az ABC-be és a községben „Vakvágány” né­ven ismert büfébe is meg­próbáltak behatolni. Értéke­ket csak a vegyesboltból és a trafikból vittek el. Szaniszló István hadnagy- gyal és Udvarlaki János zász­lóssal a Móricz Zsigmond ut­ca és a Ságvári utca sarká­hoz megyünk. — Ez Chichagó, itt mindig történik valami — kesereg T. I., aki Nyíregyházáról jár ide dolgozni. — Október 6-án reggel negyed 8-ra érkeztem — mondja a nő. — Láttam, a trafik ajtaja tárva-nyitva és bentről sok minden hiány­zik. Például Marlboró ciga­retta, férfi és női bőrövek, nyugati desodorok és sok ap­róság. Mihelyt az autóból észrevettem, hogy az ajtó nyitva van, egy percre meg­szűntem létezni. A lakatot le­törték, az ajtót kifeszítették. A kemecsei tanácson Né­meth Gyula körzeti megbízott irodájában vagyunk. Egy má­sik helyiségben Szombathy János zászlós és Büdszenti János zászlós a sértetteket hallgatja ki. Négyesi Miklós alezredes a kérdéseire kapott válaszok nyomán papírra áb­rákat skiccel, neveket, ténye­ket ír: a betörések elköveté­sével kik gyanúsíthatok. A személyleirás egy cigány fiú­ra illik, akit már elő is állí­tottak. Az alezredes a gye­rek által elmondottakat: az éjszaka, illetve reggel hol volt, mit csinált — ellenőriz­teti. Udvarlaki János és Sza­niszló István nyomozók a gyerek anyjához és nagyany­jához mennek. Velük tartok. Útközben arról tájékoztatnak, hogy a betöréseket valószínű­leg hárman követték el. Az ABC-be nem tudtak bemen­ni, mert megszólalt a riasztó­készülék. Egy tanú a „Vakvágány” becenevű presszó felől puffa­násokat hallott. Látta: két fickó a raktárajtóról a laka­tot veszi le. A kerítésen kí­vülről odaszólt: egyedül nem megy? Erre a tettesek a kert sötét részébe szaladtak. A férfi ezután szólt az ismerő­seinek, törik a boltot, majd valaki látta a menekülő betö­rőket. A rendőrséget reggelig senki sem értesítette. Udvar­laki János a büfé mellett reklámszatyorban pálinkát, meg cigarettát talált. Azt a betörők hagyták ott, de már nem mertek érte visszamen­ni. Az állomást megkerülve a temető irányába futottak. Több utcában, jó néhány házban jártunk. Egy asszony azt mondta: ő este bevette a gyógyszert, elaludt, honnan tudná, hogy a gyerek itthon aludt, vagy nem? A másik helyen a nagymama azt vall­ja: a gyerek állandóan vele van. A fiú egész éjjel aludt. Reggel elvitte a kicsiket az iskolába, majd ment cigaret­tát venni. A nyomozók a há­zak előtt és az udvaron lé­vő cipőnyomokat is megfi­gyelik. Űjabb házban vagyunk, ahol egy nagy csapat gyerek jégkrémet majszol. A felnőt­tek között konyakos üveg vándorol. Az egyik srác a nyomozóval elég agresszíven társalog. A rendőrök az el­lenőrzés során azt is szemmel tartják, ki a közveszélyes munkakerülő, a személyi iga­zolványok adatai rendben vannak-e, a lakásban nincse- nek-e lopásból származó tár­gyak? Nagyhalászban és Vasme- gyerben is jártunk. Az utób bi helységben a kemecse „Vakvágány” büfénél lévő­höz hasonló nyomokat talál­nak. De kiderül, azok az idős ember és nem a munkakerü­lő fia cipőjéről származnak. Az anya szidja a fiát, hogy rajta élősködik. Mivel be volt rúgva, az előbb is aludt. Ti- szarádon két házban fordul­tunk meg. A keresett férfi elmegyógyintézetben van, a másik helyen pedig gyakran fordulnak meg kétes alakok, de a nyomozók a kemecsei betöréssel kapcsolatos nyo­mokat nem találtak. Koromsötét van. Visszame­gyünk a kemecsei tanácshá­zára. A füst vágható, az ar­cok gondterheltek. A nyomo­zást más vonalra és más helységekre is kiterjesztik, a betörőt tovább keresik. Cselényi György Nagyszabású razzia megyénkben inas vezetés, Vasárnapra' virradóra rendőrök és munkásőrök - nagyszabású razziát, közös akciót tartottak . Nyíregyházán* a megye többi , városában ás ,'azpk környékén. ‘ Cél: a közbiztonság javítása, a bűnügyileg fertőzött terülcitek átkutatása, gépjárművek ellenőr­zése. Kovács László, a munkásőrség mégyeá parancsnok-helyettese elmondta, hogy >a> munkásőrség fennállása óta Szabolcs-Szatmár- ban ilyen nagy akció nem volt; több ezer személyt igazoltattak, sok ezer járművet ellenőriztek. Képes Lajos rendőr százados­tól, a razzia parancsnokhelyette­sétől megtudtuk, hogy lopás, it­tas vezetés, közveszélyes munka- kerülés gyanúja, valamint ve­szélyes fenyegetés miatt 11 sze­mélyt állítottak elő. A műszaki vizsga elmulasztása miatt több autó rendszámtábláját levették. Az akció során két érdekes esettel találkoztak. Például az Ilona tanyai Állami Tangazdaság újf eh értői telepéről a tehenek kiszabadultak, az országúton jár­káltak. Niagykállóban egy férfi a feleségét és három gyermekét megöléssel fenyegette. A család elmenekült otthonából. A férfi ittas volt, azt mondta: benzint szerez és az asszony haját fel­gyújtja. Szavainak késsel hado­nászva adott nyamatékot. A rendőrök figyelmeztették, s mi­vel tovább fenyegetőzött, őrizet­be vették. A szombat este és a vasárnap hajnal a Nyíregyházi Várotsii Rendőrkapitányság ügyeletén i viszonylag csendesen, esemény­telenül telt. Antal István rendőr őrnagy és Szabó Miklós főtörzs- őrmester arról tájékoztatott, hogy egy férfi a Szabolcs Cipő­gyárból egy zsákban ötezer fo­rint értékű cipőt, csizmát akart ellopni. A rendőrök elfogták, az ügyben vizsgálatot folytatnak. A Nyírtelek-dózsaszőlői vegyes boltba valaki behatolt, de nagy meglepetésre, nem vitt el sem­mit. Rakamazon egy 66 éves néni felakasztotta magát, meghalt. Nyíregyházán pedig egy idős hölgy öngyilkossági szándékkal nagy mennyiségű gyógyszert vett be. Ugyancsak a megye- székhelyen, a Márka presszó­ban verekedésnél kellett a rend­őröknek intézkedniük. (cselényi) Sétarepülés a megye felett Idegenforgalmat januártól januárig A Nyírtourist Idegenfor­galmi Hivatal célja az, hogy necsaik a nyári hónapokban, hanem egész évben folyama­tosan érkezzenek megyénkbe belföldi és külföldi vendégek. Természetesen ehhez jó pro­pagandára, színvonalas ven­déglátásra és szolgáltatásra van szükség. Mint Török Ferenc, a hi­vatal vezetője elmondta, a tavasszal megrendezett „Uta­zás ’88” idegenforgalmi kiál­lítás elérte célját: sokan fel­figyelték Szafoolcs-Szatmár megye adottságaira. Az el­múlt hónapokban az ÁFA mérséklő szerepe ellenére nőtt a turisták száma. Az igaz, hogy az első hat hónap­ban elenyésző volt a szocia­lista országokból beutazók száma, hiszen csak egy szlo­vák és négy lengyel csoport látogatott a megyébe. A má­sodik fél évben már többen érdeklődtek a keleti ország­rész iránt. Októberben 14 szovjet csoport utazik be, s az év végéig még újabb 60 csoport jelezte érkezését, Az osztrákok és a nyugat­németek mellett sok holland is megismerkedett megyénk természeti szépségével, tör­ténelmi és irodalmi emlékei­vel. A Nyírtourist kapcsola­tot alakított ki a holland Gé- Gé utazási irodával és a Fla­ir* and Klubbal, s ennek az együttműködésnek az ered­ménye, hogy sikerült az or­szág e távoli részébe elcsalo­gatni a turistákat. A kapcso­latok erősítésére és a bemu­tatkozásra jó lehetőséget kí­nál a jövő év tavasza, ugyan­is HoMiandiában nemzetközi idegenforgalmi kiállítást ren­deznek majd, amelyen me­gyénk is részt vesz. A növekvő idegenforgalom érdekében újabb beruházá­sok szükségesek. A tervezők­nek, engedélyeztetolknek arra kell törekedniük, hogy az épületek formája, stílusa il­leszkedjen a beregi, szatmári tájba, különben feldarabol­ják az évszázados hagyomá­nyokat. . Bár az idegenforgalmi szolgáltatásokba vállalatok is bekapcsolódtak (például a vízügy szállásnak rendezte be a gátőrházakat és hajótú- rákiat szervezett), több terü­let még kihasználatlan. Több helységben is jó bázisa van a lovassportnak, idegenfor­galmi szempontból még sincs megfelelően kihasználva. Ez mondható el a repülőtérről is, hiszen a megye feletti sé­tarepülés jó bevételi forrást jelentene. A Nyírtourist ve­zetője szerint a „Nyírségi ősz” rendezvénysorozatának létjogosultsága van. A to­vábblépéshez azonban az szükséges, hogy mindazok, akik érdekeltek az idegen- forgalomban, ne csak szem­lélői, hanem résztvevői le­gyenek az eseményeknek, hi­szen ez az egész megye érde­ke. (magyar)

Next

/
Thumbnails
Contents