Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

1988. október 10. 3 Kelet-Magyarország Itt a 11-277! Hón László újságíró válaszol C?-'' •’ Foglalkoztatási alapból Ezernyolcszáz embernek új munkaalkalom A Sprint Kisszövetkezet tiszalöki üzemében a cigány la­kosság foglalkoztatásán is javítanak. Zöldség-gyümölcs konzerv­Sportnyelven szólva kezd­jük bemelegítéssel a kérdés­válaszokat. Tukacs László Ti- szacsécséről először is la­punk hasábjain keresztül sze­retne gratulálni az olimpián sikerrel szerepelt magyar sportolóknak. Ezután lássuk más kérdéseire adott válaszo­kat. — A falusi dolgozóik spar­takdád javai kapcsolatosain azt tudtam meg a megyei sport- osztálytól, hogy a megyei verseny pontos 'kiírása még nincs meg, az elkövetkezen­dő időszakra várható. Az időpontot minden érintett időben meg fogja tudná. Az olimpiai tudósítások miatt sok megyei anyag kimaradt a sportoldalból, közte az a hír, amely egy új sportegye­sület megalakulásával fog­lalkozott. A Számítástechni­kai és Ügyvitelszervezési Vállalat, valamint az OTP megyei igazgatósága KISZ- fiataljai megalakították a Hardware SE-f. Két szakosz­tálya van, a kötelező termé­szetjáró, és a városkörzeti II. osztályban szereplő labdarú­gó. Utóbbi tűnt fel sok olva­sónknak, köztük Tukacs Lászlónak. Váltsunk témát. Nyíregyhá­zi bérlakásban lakó bérlők aláírással érkezett levél, amelyben a tanácsi bérlaká­sok értékesítéséről érdeklőd­nek, illetve kifogásolják, hogy ezen házak állaga egy­re romlik. — A bérlakások megvásá- rolásával kapcsolatban a kö­vetkezőket tudom mondani: a lakóknak a kezelőhöz, az IKSZV-hez kell fordulni, amely kezdeményezheti az értékesítést, de a végső dön­tést a várasd tanács végre­hajtó bizottsága mondja ki. Jelenleg is sok kéretem van bent, ám csak nagyon keve­sen kapnak igent, mivel az értékesítést szigorú előírások 'kötik. Jövőre viszont válto­zás várható, ugyanis a helyi tanácsok nagyobb lehetősé­get kapnak, főként pénzügyi vonatkozá sbam. Nagy ugrás Szatmárba, a ■ szatmárcsekei tanácshoz. Túristvándiból kaptam leve­let többszáz aláírással, amelyben a következőt ki­fogásolják: a híres vízima­lommal szemben van egy bü­fé, mellette asztalok, ám az ott vásárolt sört nem lehet elfogyasztani, mert az bír­sággal jár, amire már volt is példa. Az idelátogató turisták miért nem ihatnak meg egy üveg söröcskét a nagyon szép környezetben? — Előírási lag — a taná­cson ezt a választ kaptam. A korábbi büfét ugyanis átmi­nősítették bolttá, a jogszabá­lyok szerint pedig annak környékén, illetve közterüle­tén nem lehet szeszesitalt fo­gyasztani. A hivatalos ügy­menet szerint a tulajdonos fehérgyarmati áfésznek kér­ni kell a osekei tanácsot, hogy az egységet minősítsék vissza büfévé, akkor már le­het inni az asztalok mellett. Ilyen egyszerű lenne a meg­oldás ... Tóth Csaba a nyíregyházi Szamuely lakótelepről jelent­kezett két panasszal. Egy­részt este hat és kilenc óra között rendszeresen gond van a meleg vízzel, nevezetesen inkább langyos mint meleg. Pedig ez a tisztálkodási csúcsidőszak. A másik prob­lémát az jelenti, hogy az utóbbi időben gyenge minő­ségben láthatják a magyar tévé kettes adójának műso­rát. — Mindkét panasszal kap­csolatban ugyanazt a felvilá­gosítást kaptam a Távbőszd- gáltató Vállalattól, illetve a Modultól: egyik helyre sem érkezett bejelentés, mindkét illetékes általam tudott elő­ször a gondokról. Közös a felvetésük is, miszerint le­hetséges, hogy csak egy-két lakást érintő gondról van szó. Tehát azt javaslom, aki­nél nincs meleg víz az adott időben, vagy az adás élvez­hetetlen, telefonon jelentsék a 'két vállalat ügyeletén, hogy a szakember a helyszínen tudja megállapítani a bajt. Rovatunkból szinte kima­rad hatatlan ok a közlekedés­sel kapcsolatos kérdések, íme kettő. A nyíregyházi Kossuth tér déli oldala régóta egyirányú, ám a korábbi, kétirányú közlekedés útfel- festései még mindig láthatóit, és ez egy idegennek zavaró lehet. A másik: a Malom ut­cán mindkét oldalon nagyon sok gépkocsi szokott parkol­ni, ezzel nehezítik a folyama­tos közlekedést. Mines mód az egyik oldalon egy megáll­ni tilos táblát elhelyezni? — A városi tanács műszála osztályán a következő felvi­lágosítást kaptam: a felfes­tett jelekkel nem tucLnalk mit [kezdeni, várják, hogy idővel lekopjanak, egyébként a táb­lák egyértelműen jelzik a szabályt. A Malom utcán in­dokolatlannak tartják a meg­állni tilos tábla elhelyezését, mert ezzel csak csöíkikente- néik a pairtkírozási lehetősé­get. Egyéniként ez a terület másfelől is megközelíthető, így esetlegesen a tűzoltóautó­nak, vagy mentőnek sem okoz gondot az ott áilló autó­sor. Miért kell minden újat át­venni, mikor a régi jól mű­ködött — foglalható össze rö­viden egyik olvasónk véle­ménye, aki a hirdetési oldal, nevezetesen a gyászhirdeté­sek és köszönetnyilvánítások megváltoztatását sérelmezi. — Kolléganőm egy hete ebben a rovatban válaszolt hasonló kérdéseikre, misze­rint több megyei napilapnál hasonló változások történtek a takarékosság jegyében. (Egyébként én is jobbnak tartottam a régi módszert.) Levezetésként ismét sportos válasz, egy főiskolai hallgató hasonló kérdésére. — A nyíregyházi kiok- boxosok köszönik jól van­nak, edzenek, versenyeznek. Az eredményeket rendszere­sen 'közöljük sportoldalun­kon, leutóbb éppen Sándor György jugoszláviai sikeré­ről olvashattak. Ö és Gönczi János is készül a közelgő Európa-bajnokságra, és re­méljük azt követően érmes tudósítást adhatunk szerep­lésükről. Jelentős summát, 1,2 milli­árd forintot különített el a kormány idén a foglalkozta­tási alapra. Ebből fedezik az átképzéseket, a közhasznú munkát, az elhelyezkedési, közismert nevén a munka- nélküli támogatást, a fel­mondási idő meghosszabbítás költségeit és a munkahelyte­remtő beruházásokat. A mun­kahelyek teremtésére idén 500 milliót költenek. A jövő évi keretről novemberben döntenek, amely a visszatérí­tendő hitelek arányos részé­vel növekszik. 22 pályázónak 150 millió A munkanélküliség veszé­lye rövid idő alatt megrázta az ország közvéleményét, hi­szen azok, akik 10—15 évet lehúztak munkahelyükön, a leépítések miatt egyszerre ki­látástalannak éreztük helyze­tüket. Megyénket különösen sújtotta a létszámcsökkenés, hiszen a budapesti vállalatok legelőször az ingázó szabol­csiaktól szabadultak meg. To­vább fokozta az elkeseredést, hogy Szabolcs-Szatmárban az utóbbi években nem telepí­tettek olyan gyáregységet, amely egy-egy térség munka­erőgondját megoldotta volna. Megyei erőfeszítésekből kis- és középüzemek létesültek, amelyek enyhítettek a gon­dokon. Közben a munkaké­pes korba lépők száma egyre növekedett, ma is 22 száza­lékkal meghaladja a búcsú- zóékat. Bár az elmúlt három évben az iparban két-, a me­zőgazdaságban ezer új me­gyei munkahelyet létesítet­tek, jelenleg is körülbelül 6— 7 ezer ember ugrásra készen vár munkalehetőségre. Ebben a helyzetben a me­gyének nem mindegy, hogy ezek a milliók az ország mely részei felé gurulnak. Kedve­ző támogatásról van szó, amelynek ráadásul egyik ré­sze vissza nem térítendő hi­tel. Ezért is beszélünk egy kicsit haza, hogy ezekből a milliókból az ország egyik el­maradt, kedvezőtlen adottsá­gokkal rendelkező megyéjé­ben, Szabolcs-Szatmárban te­remtsenek újabb munkahe­lyeket. A megyei tanács munka­ügyi osztályának tájékoztató­ja alapján (ahol összegyűjtik a pályázatokat, tanácsokkal segítik a gazdálkodó szerve­ket), eddig 22 szabolcsi vál­lalat, szövetkezet, termelőszö­vetkezet és magánvállalkozó 149 millió 800 ezer forint tá­mogatást kapott. Ebből a ter­vek szerint 1788 dolgozó kap kenyeret jelentő munkát. Az összegből 32 millió 900 ezer forint már az induláskor nyereség, hiszen ez a vissza nem térítendő hitel, míg a többi részt kedvezményes fel­tételek között kell visszafi­zetni az Állami Fejlesztési Intézetnek, amely a támoga­tás összegét kezeli. Mivel az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal — amely dönt a tá­mogatás mértékéről — meg­kezdett beruházásra nem ad támogatást, valamint a beru­házás költségeihez csak ak­kor járul hozzá, ha ez maxi­mum az összköltség 30 száza­léka. jelentős a saját erőfor­rás is. A pályázók tervezett beruházásainak összköltsége 527 millió forint. Előtérben a feldolgozás A pályázatokat folyamato­san lehet beküldeni 9 pél­dányban a megyei tanács munkaügyi osztályára, amely az anyagot a megyei gazda­ság korszerűsítési és koordi­nációs bizottsághoz továbbít­ja. Utóbbi terjeszti fel elfo­gadásra az ÁBMH-hoz, amely meghatározott időközönként dönt az összegekről. Eddig négyszer (tegyük hozzá a me­gye számára a legkedvezőb­ben) bírálta el a pályázato­kat az ÁBMH. Az összes me­gyét és a fővárost figyelembe véve Szabolcs-Szatmár közel egyötödét kapta az eddig oda­ítélt támogatásoknak. Ha végigfutjuk a szabolcsi pályázók névsorát és a ter­vezett tevékenységi kört, könnyű megállapítani, hogy a megye adottságaihoz alkal­mazkodtak. Kilenc termelő­szövetkezet elsősorban mező- gazdasági terményei helybeli feldolgozását kezdte meg. üzem, konzervgyártó és cso­magolóüzem bővítése azóta folyamatos. Kevesebb a vesz­teség, a szállítási költségek csökkennek, a tagok érdekel­tek a minőségi munkában. Napkoron 145, Rakamazon 180, Mándokon 65, Szamos- sályiban 35 új dolgozót fog­lalkoztatnak, többségük női munkaerő, akiknek így eny­hítenek gondjaikon. A másik jelentős tevékenységcsoport a háttéripari munka és az alap­anyag-feldolgozás. Varrodák, konfekcióüzemek, cipőfelső­rész-készítő részlegek köny- nyebben igazodnak a változó piaci igényekhez. Pátrohán, Dombrádon és Bujon főleg asszonyoknak ad ez a lehető* ség a korábbinál jobb kere­setet. Mozgás­sérültek, kisvállalkozó A megváltozott munkaké­pességű dolgozókat segíti a nyíregyházi Start Rehabilitá­ciós Vállalat. Olyan mozgás- sérülteknek kínál munkát, akik korábban begubóztak és sokáig nem is láttak rerhényt munkalehetőségre. Nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Fehérgyarmat és Vásárosná- mény térségének foglalkozta­tási gondján enyhítettek az­zal, hogy beindították az élel­miszer-feldolgozást és a mű­anyag termékek gyártását. Bár a munkahelyteremtő beruházások támogatására magánosok is jelentkezhet­nek, eddig egy pályázó, a gu- lácsi Madai Béla vállalkozott ilyenre. Háttéripari tevékeny­ségéhez 400 ezer forint köl­csönt kapott. Reméljük ez a példa is reményt ad azoknak, akik nyereséges üzlet beindí­tását forgatják a fejükben, viszont hiányzó tőke miatt erről kénytelenek lemondani. A beadott pályázatok kö­zül eddig egyet utasított visz- sza a megyei bizottság, ugyanis a cég, amely igényel­te a támogatást, még nem alakult meg. Jelenleg hét szabolcsi pályázó reményke­dik pozitív döntésben, akik 300 milliós beruházásaikhoz 80 milliós támogatást kérnek. Sokan azt hiszik, hogy ez a pénz hiánypótlásra, a lyu­kak betömésére való. Pedig a kormány olyan vállalkozá­sokra adja, amely a népgaz­daságnak is előnyös. Ha le­het úgy mondani, a munka­helyteremtő beruházási támo­gatás azon kívül, hogy eny­hít a munkanélküliségen, a vállalkozóknak ad nagyobb teret. Ha mégis befullad a kezdeményezés, a kölcsön megmaradt, de 13—15 száza­lékos kamattal terhelt részét vissza kell fizetni. Máthé Csaba Hátul nézetben f. Konzultáció — Én csak azt akarom kérdez­ni, szabad-e őszin­tén kérdezni az igazgató elvtárs­tól? — János, hallott már maga is a de­mokráciáról. Itt most mindent kér­dezhet. — Akkor azt tessék nekem őszintén megmon­dani, hogy mit szabad kérdez­nem ... 2. Konferencia — Tisztelt Kol­legák! A rendező bizottság nevé­ben meleg sze­retettel köszön­tőm valamennyi résztvevőnket a „Szimpóziumok a világegyletek szol­gálatában” c. kon­ferenciánkon, ame­lyen 30 nagyelő­adás, 19 kiselő­adás, 43 referá­tum és 101 po­hárköszöntő hang­zik majd el. Ez 25 százalékkal több, mint a múlt heti konferenciánkon volt. Erről az ör­vendetes fejlődés­ről egyébként a jövő héten újjabb konferenciát tar­tunk. 3. Megbeszélés — Te, mint szak- szervezeti főbi­zalmi, mit szólnál hozzá, ha Kiss Jánost idehoznám az osztályunkra? — Kiss Jánost én nagyon jól is­merem. öt évig együtt dolgoztam vele. Szerintem helytelen __ — Valóban így van. Már egy he­te állás nélkül van: helytelen. Örülök, hogy tá­mogatod a kéré­semet. 4. Értekezlet — Tekintettel arra, hogy ma már ez a harmadik ér­tekezlet, javas­lom, hogy ezentúl mindet vonjuk össze, így a szü­neteket megspó­roljuk, és hama­rább mehetek a következő érte­kezletre. — Én azt javas­lom, hogy ezentúl tartsunk röpgyű- lést, ülést, össze­jövetelt, találko­zót, megbeszélést, tanácskozást, kon­zultációt, eligazí­tást stb. így az ér­tekezletek számát akár nullára is csökkenthetjük. Saiga Attila SZERKESZTŐI 00000000 I \ Szenzáció ■ Molt itt már minden. Mr Olyan volt szinte, mint a japán par­lament — mondták töb­ben is oz országgyűlés­ről adott izgalmas hely­színi közvetítések után, amikor milliók láthatták, hogy a képviselők milyen szenvedéllyel vitáznak, s flogy mint tart az időt rabló huzavona a Bős— Nagymaros ügynél, ami talán érdemtelenül ke­rült ennyire az érdeklő­dés középpontjába, mert a körülötte kevert vihar, az általa okozott feszült­ség jóval túlmutatott jelentőségén. És volt té­ma, ami csendben zajlott le, holott ez volt az igazi szenzáció, hiszen évtize­dekig meghatározza majd egyenkénti sorsunkat és az országét is. Ez pedig a társasági törvény volt. Még a Házon belül is csend volt e téma körül, hiszen mindössze öt kép­viselő jelentkezett véle­ménye hangos kinyilvá­nítására. Bár ezt inkább annak tulajdonították a Parlamentben, hogy tö­kéletesen előkészítették a törvényt, hogy szép ma­gyarsággal fogalmazták meg annak paragrafusait, hogy a nemrég igazság­ügyi miniszterré válasz­tott Kulcsár Kálmán olyan meggyőzően, s olyan hittel adta elő mondandó­ját, ami egy pici kételyt sem ébresztett senkiben, s fel sem merült bárki­ben is a kérdés: vajon csak most, az elfogadás­kor ilyen egyértelmű a törvény, s később majd kiskapuk engednek ki­búvót paragrafusai kö­zül. És méltánytalan vol­na kihagyni Sárközi Ta­más nevét, aki az előké­szítés ideje alatt orszá­gosan közismert emberré vált, s csoportjával olyan színvonalas munkát vég­zett, amely már elfogadá­sa előtt számos idegen nyelven megjelent. Nem csoda éz, hiszen nagy változásokat hozhat a törvény kínálta lehető­ség az ország gazdasági és társadalmi helyzeté­ben. Ezután nem néz­hetünk ferde szemmel ar­ra, aki „csak” vagyo­nát adja egy vállalkozás­hoz. Nem kizsákmányoló- nak, hanem üzletember­nek mondjuk ezután, nem lesz csaló, aki csak va­gyona részével vesz részt egy vállalkozásban, s ha netán balul üt ki az, ak­kor csak a bevitt vagyon értékéig marasztalható el. S nem lesz ügyeskedő, aki saját hasznát gyara­pítja, ha azzal munkát ad másoknak, s hasznot hoz vele a kisebb és na­gyobb közösségnek. Talán legnagyobb ér­deméül mégis az hoz­ható fel e társasági tör­vénynek, hogy lehetősé­get és garanciát ad azok­nak a külföldieknek, akik üzletet látnak ab­ban, ha Magyarországon fektetik be a pénzüket, ahol a nyugatinál olcsóbb a munkaerő, ám ahol már olyan európai színvo­nalon képzett szakembe­rek élnek, akik a náluk- nál fejlettebb országok­ban működő technika üze­meltetésére is képesek, s akik mindenütt elfogadha­tó termékek előállítására is alkalmasak. Ez volt tehát az ország- gyűlésen az igazi szenzá­ció. Ennek a hatása hoz­hat igazi pezsgést az or­szág gazdaságába, s fo­rintokat az egyes ember zsebébe is. Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents