Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

Hfl® Kelet-! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! magyarorszag AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. évfolyam, 242, szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. október 10., hétfő Ülésezett a KISZ KB Szocializmust, de misképp Szombaton ülést tartott a KISZ központi Bizottsága. A testület a tanácskozásáról közleményt hozott nyilvá­nosságra. A KISZ KB az országos KISZ-értekezlet elé terjesz­ti a „Szocializmust, de más­képp" címmel a párt ifjú­sági szervezetének platform­jára tett javaslatot és más dokumentervezeteket. A hét végén országszerte sok ezren pattantak nyeregbe és teljesítették az Olimpiai Napok tömegsportakció kerék­párpróbáját. Megyénkben négy helyszínen lehetett lete­kerni a penzumot, szombaton Fehérgyarmaton, vasárnap pedig Nyíregyházán, Nyírbátorban és Kisvárdán. A nap­sütés, a kitűnő időjárás ellenére a vártnál kevesebben kerekeztek, felvételünk a megyeszékhelyi rajt után ké­szült, ahol alig tucatnyian vágtak neki a kilométereknek. (Császár Csaba felvétele) Tartós őszi csúcs Torlódás Záhonyban Tartósnak ígérkező őiszá csúcsra kell felkészülniük a vasutasoknak — annak mün­den. kedvezőtlen következ- métniyélwel együtt. Ez kiderül a legfrissebb adatokból iis, hiszen a záhonyi átrakókor- zetből, de az egész vasútháló­zatról is akadozik a szovjet ex­portra küldött áruk átra­kása, mivel megnövekiedett Értő kezekbe adni a Befejeződött a Fórum ’88 Kétnapos, országos konfe­renciát rendeztek a hétvégén FÓRUM ’88 címmel Nyíregy­házán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Hato­dik alkalommal hívta életre a Neumann János Számító­géptudományi Társaság a szakemberek és felhasználók számára rendezett tanácsko­zást. A résztvevőik reális, át­fogó helyzetképet kaphat talk arról, hol tart a magyar me­zőgazdaság és élelmiszeripar az elektronizálás, a mérés­technika, az automatizált számítógépes rendszerek al­kalmazásában. A záró plená­ris ülésen Szatura István, a MÉM Műszaki Intézetének főosztályvezetője értékelte az érintett területek műszaki fejlesztésének eredményeit: — A 80-as évek közepén indult tárcaközi program 1990-ig vetíti előre a főbb te­endőket. Három meghatáro­zó területre koncentrálódnak az erőforrásók. A szántóföldi növénytermesztés és a kap­csolódó élelmiszeripari tech­nológiák elektronizálására, másrészt az állattenyésztés és állati eredetű termékeik feldolgozásának korszerűsí­tésére. Kiemelt még a kerté­szeti termékek, minőségi faj­takatalógusok nemesítésének modernizálása is. A konferencia eszmecse­réinek tapasztalatait az aláb­biakban értékelték az egyes szekcióvezetők. Bánházi Gyula igazgató (MÉM MI Gödöllő): — A mezőgazdasági termelés elektronizálása, számítógépes vezérlése nem a jövő, hanem a jelen sürgető feladata. A figyelemfelkeltő műszaki eredmények hazad alkalma­zásának _ lehetőségei kell, hogy előtérbe kerüljenek. Lendületet adott egyes szak­területeknek a felvett világ­banki hitel, példaként említ­ve a számítógépes szarvas­marha-tenyésztést. Elektroni­zálás révén javulhat a me­zőgazdasági gépcsoportok ki­használása, a munkavégzés minősége, a terhelés szabá­lyozása. A szoftver-piac kí­nálata óriási. Valós igénye­ket kielégítő automatizált rendszerek kidolgozásánál a számítástechnikai szakembe­rek és felhasználók szoros együttműködése szükséges. Sánta Istvánná főosztály- vezető (OMFB Budapest): — Fejlesztésünk irányvonalai adottak. A számítógépes rendszerek alkalmazását a gazdaságossági mutálták dön­tik el. A mintarendszerek létrehozásának az a célja, hogy bizonyítsák létjogosult­ságukat a termelésben. Ma­gyarországon a szoftver- és hardver-kínálat már-már te­lített. A hangsúlyt a felhasz­náló közegre, a „humán tő­kére” kellene áthelyezni. Ma már képzett szakembergárda kell ahhoz, hogy értő, tuda­tos felhasználók kezébe ke­rüljenek az értékes, korszerű berendezések. gépeket Orbán András újságíró (Magyar Mezőgazdaság): — Ez a fórum jeles alkalmat teremtett az eredmények, a kínálkozó lehetőségek felvil­lantására. Nagy (kár, hogy a szövetkezetek, vállalatok képviselői — a tényleges fel­használók — nem vettek részt még nagyobb számban. Napjainkban a műszerezett­ség, a magas színvonalú szá­mítógépes termelés a mező- gazdaságba, a kapcsolódó élelmiszeripari ágazatokba is betört. Felértékelődött a nap­rakész, megbízható informá­ció, a tájékozottság értéke, melyben a sajtó szerepe vi­tathatatlan ... (csonka) Az erdélyi menekülteken Ki mit tud?-gála Nyíregyházán Példátlan érdeklődés kísér­te megyénkben az idei, nyol­cadik Ki mit tud?-ot. Me­gyénkben — ki hitte volna — mintegy 25 ezren ragadtak tollat, hogy bejuttassák a Nyírség táncegyüttest a dön­tőbe. A nagy érdeklődés nem volt véletlen, hiszen ha lett volna megyék közötti ver­seny, ezen is a szabolcsiak bizonyultak volna a legered­ményesebbnek. A döntőt kö­vető gálaműsort akár Nyír­egyházán is megrendezhették volna, sokan személyesen itt is megszerettek volna ismer­kedni a tehetséges közremű­ködőkkel. Ám sokan úgy vélekedtek, ami késik, nem múlik, rende­zünk Nyíregyházán is gálát. A megyei művelődési központ munkatársa Ignéczi Ildikó aztán fel is utazott az egyik próbára, meghívta a legtöbb résztvevőt. A gálaműsorba került fiatalok többsége igent mondott. Ezen természetesen fellép valamennyi szabolcsi résztve­vő, így a Tóth ikrek, a Cim­borák és a Nyírség tánc- együttes, a Nika kamarakó­rus és valószínűleg Békési Artur is (ő jelenleg katonai szolgálatot teljesít Zalaeger­szegen, de remélhetőleg elen­gedik a fellépésre). A szabolcsiakon kívül itt lesz a döntő színe-java. Fel­lép majd Kispeti Dorottya, a szép hangú táncdalénekesnő. Szabó György modern. tán­cos, aki bármelyik színpadon már most is megállná a he­lyét. Itt lesz a népszerű Los Andinos és a Lucky Boys együttes, Jónás Tamás bű­vész, a Rila népitánccsoport, Nyári Zoltán parodista, Fe­kete Tibor és Farkasinszky Attila versmondó. Közelről láthatjuk a két „boszorkányt” Srtack Orsolyát és Kemény Sárát, akik csúfolódó népda­laikkal a Nika együttes ve- télytársai voltak. A műsort egy másik régeb­bi ifjúsági vetélkedő, a Ri­porter kerestetik hajdani győztese, Tóth Károly veze­ti, aki azóta a televízió szer­kesztő riportere. A gálamű­sort október 15-én, szomba­ton rendezik két előadásban, három és hét órától. Mindkét előadás teljes bevételét az er­délyi menekülteknek ajánlják fel. (bodnár) mennyiséget a határ túlolda­lén nem tudják fogadni. En­nek következtében mintegy négy és fél ezer ra/kott vagon vesztegel az országban, mi­közben más szállításokhoz égetően szükség lenne az üres kocsikra — tudtuk meg Rigó Zoltántól, a MÁV üzem­viteli főosztályvezetőjétől. A torlódás oka az egyenet­len áruszállítás, hogy a ma­gyar üzemek egy része a ne­gyedév végén szeretné esedé­kes tervéit teljesíteni. Ezt bi­zonyítja, hogy amíg szeptem­ber első hetében alig két és fél ezer vagont igényeltek, addig a hónap utolsó hetében harmadával többet. Különösen az ipari áruk­nál nagy az ingadozás, mert ott kétszeresére nőtt a hő végi igény, míg a műit hétre újra a felére esett visz- sza. A szállítási akadályok kö­zé tartozik — bármily furcsá­nak tűnik — a jól megindult almaexport. Ugyanis a szov­jet fél nem kap vissza üres fedett kocsikat, az ország bel­sejéből pedig csak most in­dulták meg Csap irányába a kocsik — tájékoztatott Sipos István, a záhonyi üzemigaz­gatóság vezetője. Ennek a következménye, hogy a szep­tember eleji napi II vonat­tal szemben a hónap végére, október elejére csak napi 7—9 vonat ment át a határon. Amennyiben sikerül elérni a tervben előírt 13—14 vonatos fogadást, úgy két-három hé­ten belül megszűnik a tor­lódás, ellenkező esetben vi­szont a MÁV-nál el kell ren­delni a rakodási kontingen- tálást a vállalatoknál. Pozitív, hogy általiéban nőttek a szállítási igények, ugyanis a magyar vasúit tel­jesítményei alacsonyabbak voltak az év el'ején a terve­zettől. Elmaradt Záhonyban mind az export, mind az im­port és tranzitforgalom az előirányzatitól. (Mindez a vá/1- lalatok szállítási készségét is minősíti.) Igen kedvezően alakult az utóbbi napokban az alma- szállítás. Szombaton is rakodtak, mintegy 180 széles kocsit raktak meg, mellette másfél száz konté­nerbe került alma, vasárnap pedig 78 vagont állítottak ki Tuizsóron. Ha így folytatódik a szállítási ütem, akkor szer­dára elértik a múlt évi meny- nyiséget Ugyancsak jól halad a ga- boniasizál'lítás, ahol speciális vagonokat raknak meg. Itt hetvenezer tonnás többlet van, várhatóan egy hónappal hamarabb teljesítik a tervet. (lányi) A vitában kialakult egy­séges álláspont szerint az ifjúsági szövetség vezető testületének meggyőződése, — hogy a magyar társada­lom nem fordulhat vissza a sztálini elveken felépülő, bürokratikusán központosí­tott társadalomirányítás fe­lé, de nem csúszhat el a ka­pitalizmus visszaállításának irányába sem. A napjaink­ban zajló — szocialista el­vekre épülő — társadalmi- gazdasági reformfolyamat lényegének a KISZ KB töb­bek között a piaci viszonyok kialakítását és az ehhez szükséges eszközrendszer megteremtését, a termelési szerkezet korszerűsítését tar­totta, s külön hangsúlyt ka­pott az oktatás átfogó re­formja is. A KISZ megújí­tására vonatkozó döntést az 1989 tavaszán megrende­zendő XII. kongresszusnak kell meghoznia. Mától Nyíregyházán Is Letéti jegy Letéti jegy a Magyar Hi­telbank RT-nél is. Mától már árusítja a Magyar Hitelbank RT az öt-, tíz- és ötvenezer forint értékű, bemutatóra szóló letéti jegyet, amely egy évre szól, de két alkalommal újabb egy-egy esztendőre meg lehet hosszabbítani. A bank 17 százalékos kamatot fizet, ezen kívül a Közpon­ti Statisztikai Hivatal év vé­gi fogyasztói árindexe alap­ján kamatkiegészítést is ad, tehát a letéti jegy értékálló, az inflációtól független. Az új elhelyezési formát a bank megyei kirendeltségén, Nyír­egyházán is meg lehet vásá­rolni. Éljen a színház! Szombaton este került színre Páskándi Gé­za új darabja, az Éljen a színház! A kétré­szes vígjáték ősbemutatónak számít. A mű rendezője Léner Péter, Jászai-díjas Érde­mes művész volt. Az új magyar dráma ügyének elkötelezett Móricz Zsigmond Színház ünnepi külsősé­gek között fogadta a bemutató közönségét: a nézőtér valamennyi székén egy szál szeg­fű várta a publikum tagjait. Léner Péter évadnyitó üdvözlő szavai után Mensáros László, a íkiskándi-mondanivaló eszmeisé­géhez is kapcsolható gondolatiság jegyében elmondta Vörösmarty Mihály Szózatát. Az eredetileg „gyászbohózat” műfaji meg­jelölésű darab kiemelkedő sikert aratott: a függöny Iegördülését követően a nézők a szűnni alig akaró tapsok közepette a virágo­kat földobálták a színpadra: a színészeket és a szerzőt valóságos virágeső borította el bizonyítván, hogy az aktuális mondandó mű­veszi megfogalmazásban megérinti az em­bereket, s így is egyértelműen bizonyítást nyer a közösségi óhaj: éljen a színház. A képen: a mű egy jelenete. (Fotó: Elek Emil)

Next

/
Thumbnails
Contents