Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
XLV. évfolyam, 239. szám ARA: 1,88 FORINT 1988. október 6., csütörtök Napirenden három törvény, valamint a bős—nagymarosi beruházás Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Új alelnökök: Jakab Róbertné, Vida János • Kereskedőim! miniszter: Beck Tamás • Az országos listán képviselő: Grósz Károly, Huszár István, Márton János, Németh Miklós, Nagy Sándor Szerda délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, s a hazai és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A törvényhozó testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Személyi javaslatok tárgyalása. 2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 3. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosítása. 5. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatója a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, fi. Az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnökének tájékoztatója az előkészítés állásáról. 7. Interpellációk, kérdések. Kulcsár Kálmán expozéja: Hosszabb távra kiszámítható keretek a gazdasági magatartás számára Az első napirendi pont személyi javaslatok tárgyalása volt. Többek között az Országgyűlés a legutóbbi ülésén hozott állásfoglalás alapján az Alkotmány-előkészítő Bizottságot egészítették ki az abból eddig hiányzó 11 megye képviseletével, amelyet ezentúl a megyei képviselőcsoport-vezetők látnak el. Így megyénkből a bizottság tagja lett Bíró Miklós. Az Országgyűlés négy tar- tózkodással jóváhagyta a legutóbbi ülésen tett javaslatot, hogy az adóügyi ad hoc bizottság új tagokkal kiegészítve reform ad hoc bizottságiként tevékenykedjen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Elnöki Tanács Országgyűléshez intézett átiratában megfogalmazott javaslat .alapján Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, kereskedelmi minisztert — négy tartózkodással — érdemei elismerése mellett, saját kérésére felmentették tisztségéből. Beck Tamást, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét, a BUDA- FLAX vezérigazgatóját 2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással kereskedelmi miniszterré választották meg a képviselők. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ' indítványát megszavazva Cser- venka Ferencnét és Péter Jánost — kérésükre, érdemeik elismerése mellett — felmentették az Országgyűlés alelnöki tisztségéből. A Hazafias Népfront Országos Tanáesánaik elnöksége javaslatára az országos listán megüresedett öt képviselői helyre titkos szavazással megválasztották képviselőnek Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Huszár Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát, Márton Jánost, a Hazafias Népfront OT alelnökiét, Nagy Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát és Németh Miklóst, az MSZMP KB titkárát. Az Országgyűlés alelmöké- vé a képviselők Jakab Ró- bertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, valaA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi miniszternek eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköz- társaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. mint Vida Miklós nyugalmazott vezérigazgatót választották meg. (A harmadik jelölt, Orosz Adél nyugalmazott balettigazgató volt.) Az Országgyűlés által kereskedelmi miniszterré megválasztott Beck Tamás letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. ~k Az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéshez Fodor István (Pest m.) fűzött megjegyzést. Hozzászólásában kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfogadott jogszabály automatikusan biztosítja az állami vezetők részére nyugdijuk megállapításában az általánostól való eltérés* lehetőségét. Véleménye szerint megfelelőbb volt a korábbi elv, amely az elismerést a végzett munka minősítéséhez igazította. A képviselő ilyen értelmű korrekciót javasolt a Minisztertanácsnak. Indítványozta, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó állami vezetők körét, munkáltatói jogaik gyakorlását, valamint jogállásúikkal, munkaviszonyukkal, nyugdíjazásukkal kapcsolatos kérdéseket a jövőben törvényben szabályozzák. A képviselők a népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vették. A napirendi pontnak megfelelően az Országgyűlés a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A kitüntetést Straub F. Brúnó az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre az Elnöki Tanács titkára. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja bevezetőjében kiemelte: hanem akarjuk, hogy a távolság hazánk és a világ élvonala között a gazdasági fejlettség szempontjából tovább növekedjen, úgy a társasági formák modernizálását sem hanyagolhatjuk el. A gazdasági társaságokról szóló, most előterjesztendő törvény gazdaságpolitikai, jogpolitikai, társadalompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jogalkotási gyakorlatából kiemelkedő jogszabály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosz- szú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljanak a különböző tulajdonformák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügy-miniszter így foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén- korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége ; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési eg3-üttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költségvetés és a bankrendszer kockázata; a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása; új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében; jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését; alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; erősödjön a külföldi működőtöké közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alformája- ként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jétől bevezetett gazdasági munka- közösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újrameghono- sítása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra. hogy ilyen magas színtű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk korábbi részei. A politikai intézményrendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását magába foglalja. Ez a jogalkotás-technikai feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára. (Folytatás a 2. oldalon) Marjai József kitüntetése Tanácskozik az Omáfgyűlés.
