Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. október 6. Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Elfogadása esetén a törvényjavaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. A szükséges jogszabályi változásokra részben már idén, részben jövőre sor kerül. A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kijelentette: ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a gazdaságban; segít megteremteni és szélesíteni azt a gazdaságilag független, vagy talán inkább ön- álló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag is önállóan és ésszerűen cselekedni. Ez a jogszabály tehát je- lentősen hozzájárulhat a politikailag is racionális magatartás terjedéséhez, politikai kultúránk átalakulása- hoz, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitáshoz. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta: — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi ar- culatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát. a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, ki teljesíti a társasa- gokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős, állampolgári és vállalati cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy a legnehezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideológiai munkában éppen ezért nagy súlyt kell helyezni annak beláttatására, hogy a részvénytársaság, a tőzsde és más társasági fogalmak olyan technikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a kapitalista társadalmakhoz kötődnek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendők meg, így céljaink elérése érdekében is maradéktalanul felhasználhatók. Az igazságügy-miniszter ezután arról szólt, hogy a társasági törvény egységes. Hatálya tehát kiterjed a törvényben természetes személyeknek nevezett emberek, illetve jogi személyeknek nevezett szervezetek, továbbá a belföldiek és külföldiek társulásaira egyaránt. Bevezetésének feltételezhető hatásait elemezve hangsúlyozta: — A gazdálkodás állami szektorában 1984—1986. között jelentős változások mentek végbe. Az állami vállalatok több mint háromnegyed része önkormányzó, illetve önigazgató állami vállalattá szerveződött át. Ezeknél a vállalatoknál az állam tulajdonosi jogainak túlnyomó többségét átruházták a vállalati tanácsra, illetve a közgyűlésre vagy a küldöttgyűlésre. Ezzel jogi értelemben végbement az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás Kulcsár Kálmán miniszter expozéját tartja. szétválasztása. A vállalati tanácsok működését eddig is számos jogos kritika érte. Ezeket is figyelembe véve készülünk az állami vállalati törvény módosításával á hiányosságok kiküszöbölésére. A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás közötti társu- lásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szövetkeze- ti, illetve a mezőgazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. A vita során felmerült, hogy a föld értékelésének problémái, illetve a földtulajdoni viszonyok magyar sajátosságai esetlegesen gátolhatják a tár- sulásokat. A törvény a jogi akadályokat elhárítja, amikor lehetővé teszi, hogy a felek a társaságba bevitt nem pénzbeli szolgáltatást, az úgynevezett apportot a könyv szerinti értéktől eltérően értékeljék. Emellett a földtörvény módosítására megtörténtek a megfelelő előkészületek. Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket. — A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki — hangsúlyozta —, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Végső biztosítékként — bár több oldalról vitatottan — a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasági társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az 500 főt. A gazdasági munkaközösségek esetében ebbe a létszámba a személyes munkavégzésre kötelezett tagok is beleszámítanak, összességében tehát az eddigi tagi, illetve alkalmazotti szabályok jelentős módosításával az állampolgári vállalkozások a jelenlegieknél jóval nagyobb lehetőséget kaptak, ám a törvény — valamennyi rendelkezését együttesen értékelve — olyan vegyes gazdaság kibontakoztatását alapozza meg, amelyben a gazdaság kulcspozícióival egyértelműen az állam rendelkezik. A külföldi működőtöké behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyesvállalatokat hozhatnak létre, hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkoSzűrös Mátyás mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat ki- teljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Külön kitért arra, hogy az új társasági törvény által kínált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében is. A gazdasági társaságokban a gyakorlatban jobban megvalósulhat az a régóta vallott elv, hogy a vállalkozás sorsát érintő döntéseket ott hozzák meg, ahol legnagyobb a tájékozottság, legközvetlenebb az érdekeltség. Ez természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a döntés következményeit is elsősorban a társas vállalkozásnak kell viselnie. Az eredményességben való érdekeltség, a piaci verseny által teremtett teljesítménykényszer a társaságok elterjedésével fokozatosan átitathatja a társadalom egészének működését. Hozzájárulhat új, vonzó gazdálkodási, erkölcsi értékek megjelezásokban is részt vehetnek, sőt teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még az idén az Országgyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán. Ebédszünet után taps fogadta az először elnöklő Vida Miklóst, aki megköszönte, hogy megválasztották az Országgyűlés alelnökévé, köszöntötte az újonnan megválasztott országgyűlési képvinéséhez, mint például a gazdálkodási önállóság, a közös és az egyéni önmegvalósítás, a kockázatvállalás és az együttműködésre kész magatartás, mások érdekei és igényei iránti figyelem, az eltérő értékekkel szembeni türelem, az üzleti becsületesség és megbízhatóság. A magyar gazdaságban nagy erők szunnyadnak, amelyek kibontakoztatásához azonban megfelelő kereteket, csatornákat kell kiépíte- ni. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepét megerősítve lehetőséget kell biztosítani a különböző tulajdonformák szervezett együttműködését biztosító vegyesvállalkozások számára. Az állampolgári vállalkozások új formáinak megteremtésével jelentős nyitás hajtható végre az egyéni kezdeményezések ösztönzésében és mozgásterének kiszélesítésében. Olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek nem szabnak gátat az értelmes, az egyén és a társadalom számára egyaránt hasznot hozó üzleti tevékenységeknek, nem kényszerítenek valamiféle túlhaladott, óvatoskodó szabályozás következtében teljesítmény-visszatartásra. Szűrös Mátyás külhoni tapasztalatokra utalva rámutatott: remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új típusú vállalkozások. az állami vállalatok vállalkozói magatartása hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoztatáspolitika feszültségeinek enyhítéséhez. — Szocialista társadalmunk alapját a jövőben is az alapvető termelési eszközök döntő többségének társadalmi tulajdona, az állami és szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepe jelenti. Egyik legfontosabb tennivalónk ahhoz kapcsolódik, hogy megtaláljuk az e tulajdonformákban lévő eszközök eddiginél hatékonyabb működtetésének módjait és formáit. selőket, és eredményes munkát kívánt nekik. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a törvény- javaslat bizottsági előadója kijelentette, hogy előnye a törvénytervezetnek a kódexjellege, s hogy végrehajtási rendelet nélkül is egyértelműen szabályoz. Ez példa lehet a várható további nagy jelentőségű jogszabályok előkészítésére is. Hazai sajátosságainkra adaptálva ötvözi a hazai hagyományos megoldásokat a modern külföldi tapasztalatokkal. Ezzel olyan jogot alkot, amely fogalmaival és eszköztárával a külföldi jogot ismerők számára is könnyen áttekinthető. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Nagy hangsúlyt kell helyeznünk az elszemélytelenedett tulajdon megszemélyesítésére, a közösségek és az egyének bekapcsolódására a tulajdon működtetésébe és ellenőrzésébe. El kell érnünk, hogy az állami tulajdon valóban közösségi tulajdonná alakuljon. Saját tapasztalataink, de más országok példája is azt erősíti meg, hogy vannak olyan tevékenységek, ameSzavaz az Országgyűlés lyek hatékony ellátására nem az állami nagyüzemek alkalmasak, hanem a szövetkezeti, a különféle társult, magánvagy személyi tulajdon nyújtotta szervezeti keretek. Abból kell kiindulni, hogy különböző tulajdonformák nem eleve elvont mérce szerint minősíthetők alacsonyabb vagy magasabb rendűnek, hanem csak a gazdasági hatékonyság, a fejlődőképesség alapján lehet megítélni őket. A társasági törvény működésének hatására bekövetkező egyiik változás az lesz, hogy módosul az állampolgárok gazdasági szerepe, jelentősebb mértékben jelennék meg az egyéni tulajdonon alapuló, kisebb-nagyobb vállalkozások. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepe megmarad, szó sincs arról, hogy az alapvető területeken a társadalmi tulajdont újra magánkézbe adjuk vissza. A törvényjavaslat elfogadása nyomán bővülnek a gazdasági tevékenység szervezeti formái. Ez azt a felismerést fejezi ki, hogy a gazdaság sokszínűbbé, tökéletesebbé válása érdekében az egyes részterületek sajátosságaihoz csak változatos, mozgékony, fejlődő, folyamatosan új meg új alakzatokba rendeződő szervezeti és tulajdonosi rendszerrel lehet igazodni, nem pedig egyszer s mindenkorra adottnak tekintett formákkal. Ezek az új körülmények érintik az elosztási viszonyo- kát is. Minden bizonnyal növekedni fog a közvetlenül munkából származó jövedelmek mellett a megtakarító- sok befektetéséből származó bevételek aránya. Ez persze tovább erősítheti és még nyilvánvalóbbá teheti a vagyoni és életszínvonalbeli különbségeket társadalmunkban. A vagyon tehát törvényes, a munkával egyenértékű jövedelemforrássá válik. Ez a körülmény több elvi és gyakorlati kérdés újragondolásának fontosságát húzza alá. Az egyik az, hogy a magánvállalkozások és a külföldi részvételű vegyes vállalkozások nem a kizsákmányolás lehetőségének újraéledését eredményezik-e. A kérdés megválaszolása nélkül is inkább időszerű, mert a kizsákmányolás megszüntetését a szocializmus történelmi vívmányai között tartjuk számon. Jóllehet a társasági törvény a jelenleginél sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a magántevékenységek kibon- takozását, s ily módon teret nyer az értéktöbblet ellenszolgáltatás nélküli elsajátítása, ez azonban nem jelen- ti azt, hogy az állam gazdaságpolitikai szándékaitól függetlenül jelentős magán- vállalatok jönnének létre, vagy a magánvagyon túlságosan megnövekedne. Az állam közvetett — főként gazdasági — eszközökkel befolyásolhatja a magánszektor működési feltételeit. (Folytatás a 3. oldalon) Sajtóértekezlet a szünetben Az ülésszak szünetében az Országgyűlés sajtóirodája lehetőséget teremtett arra, hogy a két újonnan választott alelnök, Jakab Róbertné és Vida Miklós találkozzon a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Jakab Róbertné egy, felvetésre válaszolva hangoztatta: megválasztását nem szabad úgy értelmezni, hogy „a nemzetiség kapott egy újabb rangot”, de feltétlenül megtiszteltetés nemzetisége számára is. A hazai nemzetiségi pedagógusképzést érintő kérdésre válaszolva maga is egyetértett annak sürgető reformjával. Dr. Vida Miklós elképzeléseiről szólva elmondta, olyan bizottságok munkájának koordinálását kívánja segíteni, amelyek főként a termelő — értéktermelő — folyamatok, az innováció kérdésével foglalkoznak. Munkastílusát az alkotmány, illetve a Parlament mindenkori aktuális ügyrendje irányítja majd. Jakab Róbertné kijelentette: a képviselők munkáját technikai gondoknak nem szabad hátráltatniok. Faragó András, az Országgyűlés Sajtóirodájának vezetője a sajtóértekezlet végén bejelentette, hogy 13 órakor az alternatív katonai szolgálat bevezetését javasló csoport küldötteitől egy felhívást vett át, amelyet az Országgyűlés elnökének címeztek. A petícióban — amelyet több százan írtak alá — arra kérik az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a törvény előkészítésével kapcsolatos munkát. A sajtóiroda vezetője elmondta azt is, hogy a Parlament közelében mintegy kétszáz fős csoport gyülekezett, hogy személyes jelenlétével adjon nagyobb hangsúlyt a kérésnek. SZŰRÖS MÁTYÁS: További reformlépések szükségesek
