Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-26 / 256. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. október 26, TISZflVflSVflRIBflN Múzeumunk egyedülálló kiállítása a megyei egészségügy kezdeteiről, nagy orvosainkról és — természetesen — as Alkaloida Vegyészeti Gyár kialakulásáról, múltjáról sok érdekességgel szolgál a ssükebb hasa történelme iránt érdeklődőknek. (Elek Emil (elv.) Azt beszélik a városban... Munkahelyi fórumokon kérdezték Cigányok, munkahelyek, telkek, helyi lap Megszokott rovatunk ezúttal bővebb terjedelemben jelentkezik. Júliusi ülésén határozott arról a városi pártbizottság, hogy meg kell szervezni az úgynevezett munkahelyi fórumokat Ti- szavasváriban. A szeptember végén elkezdődött sorozatban a városi tanács és pártvezetői válaszolnak-válaszoltak az egyes munkahelyeken felvetett kérdésekre, javaslatokra, összeállításunkban a legérdekesebb kérdések és válaszok közül válogattunk. (Ezúttal nem tértünk ki az egy-egy utcát, körzetet érintő járda- és útügyekre, s a későbbiekben térünk vissza arra is, mi lesz a sorsuk a város különböző középületeinek, helyiségeinek.) O A szociális támogatások nagy része olyan cigánycsaládoknak jut, akik nem szolgáltak rá. Nem lehetne másképpen segíteni őket? Azt elérni, hogy dolgozzanak inkább? A szociális segélykeretnek húsz-harminc százalékát kapják cigányok, igaz viszont, hogy a gyámügyi segélyek mintegy kilencven százaléka nekik jut. Ez utóbbi érthető is, hiszen a gyerekeket igyekeznek segíteni vele, pontosain azért, hogy ők már másmilyen felnőttek legyenek. Elsősorban nem készpénzt kapnak, hanem az étkeztetésükre és ru'hasegélyre fordítják. Sajnos azonban kijátszhatók a feltételek. (Előfordul, hogy a ruhát már útközben eladják, és mindig akad rá magyar vevő ...) A város nagy erőfeszítéseket tesz a felzárkóztatásukra (egész napos óktatás, óvoda stb.), és tagadhatatlan, hogy van is előrelépés. Néhány család magatartása azonban okkal irritálja a közvéleményt. A jó szándék kevés; mindenki azt kérdezd, miért nem dolgoznak, ugyanakkor még azoknak sem ad senki munkát, akik pedig szeretnék. Felmerült az is, hogy állítólag négyszáz (!) cigánycsaládot béköltöztetnek Tisza- vasváriiba. Ez a híresztelés csak arra jó, hogy tovább borzolja a kedélyeiket. Egy szó sem igaz az egészből! O Törlik-e, és ha igen, mikor a településfejlesztési hozzájárulást? Mire fordították eddig? Valóoan igent mondott-e rá a városlakók 51 százaléka? A tehót öt évre szavazta meg Tiszavasvári (is), ettől függetlenül a tanács vezetése a tanácstestület elé kívánja vinni, hogy esetleg az utolsó két évre, 1989—90-re eltöröljék-e? Több közösségi kezdeményezésnél (gázvezeték- és útépítés) eddig is elengedték, egyéni kérelmek alapján. Az adócsoportnál egyébként bárki megtekintheti az igen-szavazatok nyilvántartását. Mire fordították? Mintegy nyolcmillió forint az öt évre tervezett bevétel. A Pethe Ferenc iskola elkészült. Tizenhatmillióba került, 32 millió az értéke. (Tehó és társadalmi munka.) A városi tanács megelőlegezte azt az összeget is, ami még nem folyt be a tehóból. Az új egészségügyi komplexum terve — csak ez mintegy Ikét- hárommiillió forinba kerül — még ebben az ötéves tervben elkészül. O Lesznek-e újabb munkahelyek Tiszavasváriban? Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a munkahelyek száma. Megkezdte működését például, és folyamatosan töltődik fel a Start Vállalat helyi kirendeltsége, amely főiként mozgássérülteiket foglalkoztat, nagyrészt bedolgozóként. A Vasép Kisszövetkezet új dolgozókat, nőket foglalkoztat, sőt most is venne fel könnyű munkára. A volt téglagyárat a Kemév kapta meg. Illetékesük, Siető Dániel arról még nem tudott tájékoztatást adni, hogy 'konkrétan milyen munkát és hányán végeznek majd. Most folyik a terület átvétele és rendezése, ezután konkretizálják elképzeléseiket, még idén. O Továbbra is sok a panasz a gyári égetőre, a szennyvíztelepre, és a takarmányüzem porára. Az Alkaloida sokat tesz a ■környezetszennyezés csökkentéséért, azonban egyedül nem képes megoldani a gonBenzinválasz Előző városi oldalunkban jelent meg egy kifogás a helyi benzinkútnál kiszolgált üzemanyag minőségével kapcsolatban Az Afor megyei üzemigazgatóságának képviseletében Vass Miklós levélben válaszolt. Közölte, hogy az Afor minőségellenőrző osztálya, a Tiszai Kőolajipari Vállalat és az ÁMEI közös vizsgálata bizonyítja, hogy a Nyírbogdányból érkező autóbenzin minősége minden esetben megfelelt a szabványnak. A cikk megjelenése után azonnali, soron kívüli vizsgálatot is végeztek a Vasvári Pál Tsz töltőállomásán. A két különböző laboratóriumban lefolytatott vizsgálatok tanúsága szerint a normál-, a szuper- és az extrabenzin ok- tánszáma is megfelelő volt — 85,8; 92; 98,8. Az Afor szerint teljesen kizárt, hogy „vizes benzint” szállítaná- nak ki, a töltést ugyanis folyamatosan és szigorúan ellenőrzik. A cikkben leírtak azért is meg- lepetést okoztak számukra, mert az eladóhelyen semmiféle panaszt — sem szóban, sem írásban — nem tettek. Sőt, minőségi reklamáció az egész megyében évek óta nem fordult elő. Tiszteletes malteroskan&llal A lelkész plakettje Kimagasló társadalmi munkásokat tüntettek ki a nyár végén Tiszavasváriban. A városi tanács vb oklevéllel ismerte el a Királyén Vízgazdálkodási Társulat és az Alkaloida sokszorosító üzemének kollektíváját, valamint a Kölcsey utca lakóközösségét. Emlékplakettet adományoztak Sajtos Józsefnének, Gadnai Gábornak, Ribánszki Dezsőnek és Szabó Sándornak. A Hazafias Népfront városi elnöksége Kiváló társadalmi munkás kitüntetést adományozott Bakos Józsefnek és Lakatos Sándornak, Tóth István pedig Érdemes társadalmi munkás lett. Néhányon biztosan felkaptak a fejüket, amikor meghallották, hogy a református lelkész a város emlékpiakett- jét kapta, kiváló társadalmi munkája elismeréseképpen. Szabó Sándor ugyanis nemcsak a híveket mozgósította, hanem maga is munkához látott, amikor a templom környékének rendbetételéhez, a parkosításhoz fogtak. Szebb lett a történelmi városmag azzal is, hogy új, modern parókia, hivatali helyiségek dot. Rendszeresen fizeti a bírságot, azonban ebből semmi nem áramlik vissza a várasba, pedig ráférne a támogatás a környezetvédelmi beruházások elősegítésére. A gabonaforgalmi vállalat körzeti üzemvezetője, Barátfalvi László pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy amit lehet technikailag-technológiai lag, azt megtették, de a Bábolna típusú szárító porelválasztó berendezése csak ennyire képes. Sajnos, valóban sok por és kukorioailiha ■kerül a levegőbe, de egyszerűen nincsen korszerűbb szárítóberendezés az országban. (A szennyezés mértéke egyébként nem éri el azt a határt, amin túl már bírságot kell kiszabni.) O Alakítanak-e ki újabb hétvégi telkeket? Nagy az igény a hétvégi telkekre, most is mintegy kétszázötven jelentkezőt tar- 'tanak számon. (Különösen a borsodi iparvidékről érdeklődnek sokan, elsősorban a víz gyógyhatása miatt.) A készülő rendezési terv elképzelése szerint a Tóalján, a benzinkút és a cseretelep között lesz lehetőség víkendtelkak kialakítására. O Támogatnák egy városi újság kiadását — jelezték az Alkaloidából. Sok féligazság, félinformá- ció kering a városban, az emberek nem tudnak eleget lakóhelyükről — és ebben elsősorban nem ők a hibásak. A tanács és a pártbizottság vezetői is úgy ítélik meg, nagy szükség lenne a városi újságra. A tanácsülés elé olyan javaslat kerül hamarosan, hogy meg kell vizsgálni a lehetőségeket egy, legalább havonta megjelenő helyi lap létrehozásához. Ha a gazdálkodó szervek is támogatják majd (anyagilag is) az ötletet, akkor valószínűleg semmi akadálya nem lesz a városi lap kiadásának. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES A várostörténet lapjairól A memoárirodalom igen gazdag napjainkban. Nem mindig volt ez így, de a múlt iránt érdeklődők szerencséjére akadtak azért régen is olyan szemtanúk, akik papírra vetették sorsuk alakulását. Jó háromszáz évvel ezelőtt íródott az a napló, amelyből nyomon követhető Szentmihály és környéke sorozatos romlása. Az 1660-as években Rá- polthi Papp Mihály volt a község lelkésze. Naplója fennmaradt a Debreceni Református Kollégium könyvtárában. Erdély romlása, a császári és török hadak összecsapásai pusztulást hoztak Szabolcs megyére. A vármegye követei az 1661-es kassai tanácskozáson azt panaszolták, hogy megye- szerte már „csak puszta helyek látszanak és a vármegyéknek kevés népe koldulva jár ...” Szentmihály akkori földesura, Csáky István gróf hiába igyekszik hajdúkkal megerősíteni a települést, az örökös zaklatással alig bírnak dacolni. A jobbágyi szolgáltatások megváltásaként fizetett taxát sem képesek előteremteni. Rápolthi Papp Mihály 1660 április végén Dobra költözött. Egy éjszakát töltött csupán a parókián, reggel híveivel együtt menekülnie kellett, „mely futás mily keserves volt... Vasárnap készülvén az prédikáláshoz, azonban elérkezik a török, már fölégette az Hajdú városokat, meggyújtá Dobot is és mindenem megégett. Ez volt első futásunk . . .” A Tisza Sózó nevű szigetén rejtőztek el. A faluba azután a német zsoldosok miatt nem térhettek vissza. Ha valakit a katonák elfogtak, verték, megölték, csak elrejtett élelem, jószág átadásával menthette meg életét. A következő évek sem hoztak nyugalmat. 1663 nyarának végén törökök és tatárok elöl kereshettek menedéket. Rápolthi Papp Mihály feljegyzései szerint november 18-án ismét hadak prédálták a környéket. A Hegyaljáig nyomuló törökök egész télen rettegésben tartották a lakosokat. A nagyobb veszedelem azzal hárult el, hogy a török seregrészek a zord időjárás, a járhatatlan utak miatt nem tudtak egyesülni. „ ■ ■ ■ mert rettenetes fergeteg esett, úgy hogy szemével sem látott az ember, amint maga is vallotta a pogányság, hogy a magyarok papjai jól könyörögtek Istennek.” A Váradról betört törökök egy része Szentmihály- ra vette be magát, ahol „iszonyú dúlást, prédálást tettek és sok asszonyokat tisztességekben megfertőztek. Engemet pedig feleségestül gyermekestől házamból kikergettek — olvashatjuk a kortárs szemtanú naplójában —, és azután ládáimat felhasították és minden javaimat házamból kihordták, pincéimet is el- prédálták. Minden ruháját elvették a feleségemnek is, úgy annyira, hogy feleségem hajadonfővel üle.” S a pusztulásnak ezzel korántsem volt vége. A következő évtizedek újabb megpróbáltatásokat hoztak. (rg) Rendezési tervek A KELETTERV elkészítette a város általános rendezési tervének felülvizsgálatát, amelyet várhatóan a decemberi ülésen tárgyal meg a tanács. A felülvizsgálat célja, hogy a városi arculat formálása mellett lehetőség legyen további családi házak építésére, s a korábbi tilalmakat nagyobb mértékben feloldja. Végleges kidolgozás előtt áll a városközpont déli részének részletes rendezési terve is. Az érdeklődésre számot tartó tervek legfontosabb lapjai a művelődési központ emeleti termében tekinthetők meg október 30-ig. A városi tanács a tervekkel kapcsolatos észrevételeket szívesen fogadja. épültek, s megvalósították az ült korrekcióját is, lebontva egy régi, omladozó épületet a fővonalból. Bizalom, példaadás, az ügy iránti szeretet. Ez vezetett a sikerhez, válaszolta a fiatal lelikész, aki még csak öt éve él Tiszavasváriban. — Ahhoz, hogy valaki társadalmi munkát, a mi fogalmaink szerint szeretet- munlkát végezzen és szervezzen, kell bizonyos bátorság is, de legfontosabb az ügy iránti szeretet. Isten ügye, az emberek ügye és ezáltal a lakóhely ügye iránti szeretet. Fontos a példaadás is. Ünneplő ruhában nem lehet társadalmi munkát végezni. Volt, aki csodálkozott, amikor a tiszteletes urat kereste, és malteroskanállal, lapáttal a kézben találta ... — Hétvégeken is dolgoztunk (de vasárnap nem, úgy érzem ezzel is példát mutattunk), és hétközben, munkaidő után, sőt, volt, aki szabadságát áldozta a munkára. Én szívből szeretem a rendet, talán ez is hozzájárul, hogy igyekszik az ember. Érdemes volt belevágni, látva a munka eredményét, és azért is, mert olyan jó beszélgetésék alakultak ki közben. Szabó Sándor emlékplakettjében az is benne van, hogy a város történetében eLőször hangversenynek is helyet adott a református templom. Bebizonyosodott, hogy Isten házában is lehet tisztességes keretek között, sikeres koncertet rendezni. Lesz mit csinálniuk — lelkészük vezetésével — a református embereknek a későbbiekben is. Bár a templom felújítása a következő feladat, és ott a laikusok kevesebbet tudnak dolgozni, de a régi parókiából a tervek szerint valamikor tájhóz lesz. És a hívek már most felajánlották kezük munkáját. Rendeletekről Szeptemberi ülésén három rendeletet alkotott a Tiszavasvári Városi Tanács testületé. Üj szervezeti és működési szabályzatot fogadtak el. Határoztak például — átszervezéssel — a műszaki osztály felállításáról, így egyszerűbbé válik az építési feladatok ellátása. Az állattartást szabályozza egy másik rendelet, amelynek a lényege, hogy a korábban túlságosan merevnek bizonyult szabályokat oldva szélesebb körben engedélyezi az állattartást a városban. Rendeletet alkotott a testület a mezőgazdasági őr- szolgálati járulék megállapításáról és beszedésének szabályairól is. Az új tanácsrendeletek megtekinthetők az illetékes osztályokon, illetve a titkárságon.
