Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. október 26, TISZflVflSVflRIBflN Múzeumunk egyedülálló kiállítása a megyei egészségügy kezdeteiről, nagy orvosainkról és — természetesen — as Alkaloida Vegyészeti Gyár kialakulásáról, múltjáról sok érde­kességgel szolgál a ssükebb hasa történelme iránt érdeklődőknek. (Elek Emil (elv.) Azt beszélik a városban... Munkahelyi fórumokon kérdezték Cigányok, munkahelyek, telkek, helyi lap Megszokott rovatunk ezúttal bővebb terjedelemben jelentke­zik. Júliusi ülésén határozott arról a városi pártbizottság, hogy meg kell szervezni az úgynevezett munkahelyi fórumokat Ti- szavasváriban. A szeptember végén elkezdődött sorozatban a városi tanács és pártvezetői válaszolnak-válaszoltak az egyes munkahelyeken felvetett kérdésekre, javaslatokra, összeállítá­sunkban a legérdekesebb kérdések és válaszok közül válogat­tunk. (Ezúttal nem tértünk ki az egy-egy utcát, körzetet érin­tő járda- és útügyekre, s a későbbiekben térünk vissza arra is, mi lesz a sorsuk a város különböző középületeinek, helyi­ségeinek.) O A szociális támogatások nagy része olyan cigánycsaládoknak jut, akik nem szolgáltak rá. Nem lehetne másképpen segíteni őket? Azt elérni, hogy dolgozza­nak inkább? A szociális segélykeretnek húsz-harminc százalékát kapják cigányok, igaz vi­szont, hogy a gyámügyi segé­lyek mintegy kilencven szá­zaléka nekik jut. Ez utóbbi érthető is, hiszen a gyereke­ket igyekeznek segíteni vele, pontosain azért, hogy ők már másmilyen felnőttek legye­nek. Elsősorban nem kész­pénzt kapnak, hanem az ét­keztetésükre és ru'hasegélyre fordítják. Sajnos azonban ki­játszhatók a feltételek. (Elő­fordul, hogy a ruhát már út­közben eladják, és mindig akad rá magyar vevő ...) A város nagy erőfeszítése­ket tesz a felzárkóztatásukra (egész napos óktatás, óvoda stb.), és tagadhatatlan, hogy van is előrelépés. Néhány család magatartása azonban okkal irritálja a közvéle­ményt. A jó szándék kevés; mindenki azt kérdezd, miért nem dolgoznak, ugyanakkor még azoknak sem ad senki munkát, akik pedig szeret­nék. Felmerült az is, hogy állí­tólag négyszáz (!) cigánycsa­ládot béköltöztetnek Tisza- vasváriiba. Ez a híresztelés csak arra jó, hogy tovább borzolja a kedélyeiket. Egy szó sem igaz az egészből! O Törlik-e, és ha igen, mikor a településfejlesztési hozzájárulást? Mire fordították eddig? Valóoan igent mondott-e rá a városlakók 51 százaléka? A tehót öt évre szavazta meg Tiszavasvári (is), ettől függetlenül a tanács vezetése a tanácstestület elé kívánja vinni, hogy esetleg az utolsó két évre, 1989—90-re eltöröl­jék-e? Több közösségi kezde­ményezésnél (gázvezeték- és útépítés) eddig is elengedték, egyéni kérelmek alapján. Az adócsoportnál egyébként bár­ki megtekintheti az igen-sza­vazatok nyilvántartását. Mi­re fordították? Mintegy nyolcmillió forint az öt évre tervezett bevétel. A Pethe Ferenc iskola elkészült. Ti­zenhatmillióba került, 32 millió az értéke. (Tehó és társadalmi munka.) A városi tanács megelőlegezte azt az összeget is, ami még nem folyt be a tehóból. Az új egészségügyi komplexum ter­ve — csak ez mintegy Ikét- hárommiillió forinba kerül — még ebben az ötéves tervben elkészül. O Lesznek-e újabb munkahe­lyek Tiszavasváriban? Az elmúlt időszakban je­lentősen nőtt a munkahelyek száma. Megkezdte működését például, és folyamatosan töl­tődik fel a Start Vállalat he­lyi kirendeltsége, amely fő­iként mozgássérülteiket foglal­koztat, nagyrészt bedolgozó­ként. A Vasép Kisszövetkezet új dolgozókat, nőket foglal­koztat, sőt most is venne fel könnyű munkára. A volt tég­lagyárat a Kemév kapta meg. Illetékesük, Siető Dániel ar­ról még nem tudott tájékoz­tatást adni, hogy 'konkrétan milyen munkát és hányán végeznek majd. Most folyik a terület átvétele és rendezé­se, ezután konkretizálják el­képzeléseiket, még idén. O Továbbra is sok a panasz a gyári égetőre, a szennyvíztelep­re, és a takarmányüzem porára. Az Alkaloida sokat tesz a ■környezetszennyezés csök­kentéséért, azonban egyedül nem képes megoldani a gon­Benzin­válasz Előző városi oldalunkban je­lent meg egy kifogás a helyi benzinkútnál kiszolgált üzem­anyag minőségével kapcsolat­ban Az Afor megyei üzemigaz­gatóságának képviseletében Vass Miklós levélben válaszolt. Kö­zölte, hogy az Afor minőségel­lenőrző osztálya, a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat és az ÁMEI kö­zös vizsgálata bizonyítja, hogy a Nyírbogdányból érkező autóben­zin minősége minden esetben megfelelt a szabványnak. A cikk megjelenése után azonnali, so­ron kívüli vizsgálatot is végez­tek a Vasvári Pál Tsz töltőállo­másán. A két különböző labora­tóriumban lefolytatott vizsgála­tok tanúsága szerint a normál-, a szuper- és az extrabenzin ok- tánszáma is megfelelő volt — 85,8; 92; 98,8. Az Afor szerint teljesen kizárt, hogy „vizes benzint” szállítaná- nak ki, a töltést ugyanis folya­matosan és szigorúan ellenőrzik. A cikkben leírtak azért is meg- lepetést okoztak számukra, mert az eladóhelyen semmiféle panaszt — sem szóban, sem írás­ban — nem tettek. Sőt, minőségi reklamáció az egész megyében évek óta nem fordult elő. Tiszteletes malteroskan&llal A lelkész plakettje Kimagasló társadalmi mun­kásokat tüntettek ki a nyár végén Tiszavasváriban. A vá­rosi tanács vb oklevéllel is­merte el a Királyén Vízgaz­dálkodási Társulat és az Al­kaloida sokszorosító üzemé­nek kollektíváját, valamint a Kölcsey utca lakóközösségét. Emlékplakettet adomá­nyoztak Sajtos Józsefnének, Gadnai Gábornak, Ribánszki Dezsőnek és Szabó Sándor­nak. A Hazafias Népfront városi elnöksége Kiváló társadalmi munkás kitüntetést adomá­nyozott Bakos Józsefnek és Lakatos Sándornak, Tóth Ist­ván pedig Érdemes társadal­mi munkás lett. Néhányon biztosan felkap­tak a fejüket, amikor meg­hallották, hogy a református lelkész a város emlékpiakett- jét kapta, kiváló társadalmi munkája elismeréseképpen. Szabó Sándor ugyanis nem­csak a híveket mozgósította, hanem maga is munkához lá­tott, amikor a templom kör­nyékének rendbetételéhez, a parkosításhoz fogtak. Szebb lett a történelmi városmag azzal is, hogy új, modern pa­rókia, hivatali helyiségek dot. Rendszeresen fizeti a bírságot, azonban ebből sem­mi nem áramlik vissza a vá­rasba, pedig ráférne a támo­gatás a környezetvédelmi be­ruházások elősegítésére. A gabonaforgalmi vállalat kör­zeti üzemvezetője, Barátfalvi László pedig arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy amit le­het technikailag-technoló­giai lag, azt megtették, de a Bábolna típusú szárító por­elválasztó berendezése csak ennyire képes. Sajnos, való­ban sok por és kukorioailiha ■kerül a levegőbe, de egysze­rűen nincsen korszerűbb szá­rítóberendezés az országban. (A szennyezés mértéke egyébként nem éri el azt a határt, amin túl már bírsá­got kell kiszabni.) O Alakítanak-e ki újabb hét­végi telkeket? Nagy az igény a hétvégi telkekre, most is mintegy kétszázötven jelentkezőt tar- 'tanak számon. (Különösen a borsodi iparvidékről érdek­lődnek sokan, elsősorban a víz gyógyhatása miatt.) A ké­szülő rendezési terv elképze­lése szerint a Tóalján, a ben­zinkút és a cseretelep között lesz lehetőség víkendtelkak kialakítására. O Támogatnák egy városi új­ság kiadását — jelezték az Alka­loidából. Sok féligazság, félinformá- ció kering a városban, az em­berek nem tudnak eleget la­kóhelyükről — és ebben el­sősorban nem ők a hibásak. A tanács és a pártbizottság vezetői is úgy ítélik meg, nagy szükség lenne a városi újságra. A tanácsülés elé olyan javaslat kerül hamaro­san, hogy meg kell vizsgálni a lehetőségeket egy, legalább havonta megjelenő helyi lap létrehozásához. Ha a gazdál­kodó szervek is támogatják majd (anyagilag is) az ötle­tet, akkor valószínűleg sem­mi akadálya nem lesz a vá­rosi lap kiadásának. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES A várostörténet lapjairól A memoárirodalom igen gazdag napjainkban. Nem mindig volt ez így, de a múlt iránt érdeklődők sze­rencséjére akadtak azért régen is olyan szemtanúk, akik papírra vetették sor­suk alakulását. Jó három­száz évvel ezelőtt íródott az a napló, amelyből nyomon követhető Szentmihály és környéke sorozatos romlá­sa. Az 1660-as években Rá- polthi Papp Mihály volt a község lelkésze. Naplója fennmaradt a Debreceni Református Kollégium könyvtárában. Erdély romlása, a császá­ri és török hadak összecsa­pásai pusztulást hoztak Szabolcs megyére. A vár­megye követei az 1661-es kassai tanácskozáson azt panaszolták, hogy megye- szerte már „csak puszta he­lyek látszanak és a vár­megyéknek kevés népe kol­dulva jár ...” Szentmihály akkori földesura, Csáky Ist­ván gróf hiába igyekszik hajdúkkal megerősíteni a települést, az örökös zakla­tással alig bírnak dacolni. A jobbágyi szolgáltatások megváltásaként fizetett ta­xát sem képesek előterem­teni. Rápolthi Papp Mihály 1660 április végén Dobra köl­tözött. Egy éjszakát töltött csupán a parókián, reggel híveivel együtt menekülnie kellett, „mely futás mily keserves volt... Vasárnap készülvén az prédikáláshoz, azonban elérkezik a török, már fölégette az Hajdú vá­rosokat, meggyújtá Dobot is és mindenem megégett. Ez volt első futásunk . . .” A Tisza Sózó nevű szige­tén rejtőztek el. A faluba azután a német zsoldosok miatt nem térhettek vissza. Ha valakit a katonák el­fogtak, verték, megölték, csak elrejtett élelem, jószág átadásával menthette meg életét. A következő évek sem hoztak nyugalmat. 1663 nyarának végén törökök és tatárok elöl kereshettek menedéket. Rápolthi Papp Mihály feljegyzései szerint november 18-án ismét ha­dak prédálták a környéket. A Hegyaljáig nyomuló törö­kök egész télen rettegésben tartották a lakosokat. A na­gyobb veszedelem azzal há­rult el, hogy a török sereg­részek a zord időjárás, a járhatatlan utak miatt nem tudtak egyesülni. „ ■ ■ ■ mert rettenetes fergeteg esett, úgy hogy szemével sem lá­tott az ember, amint ma­ga is vallotta a pogányság, hogy a magyarok papjai jól könyörögtek Istennek.” A Váradról betört törö­kök egy része Szentmihály- ra vette be magát, ahol „iszonyú dúlást, prédálást tettek és sok asszonyokat tisztességekben megfertőz­tek. Engemet pedig felesé­gestül gyermekestől házam­ból kikergettek — olvas­hatjuk a kortárs szemtanú naplójában —, és azután lá­dáimat felhasították és minden javaimat házamból kihordták, pincéimet is el- prédálták. Minden ruháját elvették a feleségemnek is, úgy annyira, hogy felesé­gem hajadonfővel üle.” S a pusztulásnak ezzel koránt­sem volt vége. A követke­ző évtizedek újabb megpró­báltatásokat hoztak. (rg) Rendezési tervek A KELETTERV elkészí­tette a város általános ren­dezési tervének felülvizsgá­latát, amelyet várhatóan a decemberi ülésen tárgyal meg a tanács. A felülvizsgá­lat célja, hogy a városi arcu­lat formálása mellett lehe­tőség legyen további családi házak építésére, s a korábbi tilalmakat nagyobb mérték­ben feloldja. Végleges kidolgozás előtt áll a városközpont déli ré­szének részletes rendezési terve is. Az érdeklődésre számot tartó tervek leg­fontosabb lapjai a művelődé­si központ emeleti termé­ben tekinthetők meg október 30-ig. A városi tanács a ter­vekkel kapcsolatos észrevé­teleket szívesen fogadja. épültek, s megvalósították az ült korrekcióját is, lebontva egy régi, omladozó épületet a fővonalból. Bizalom, példaadás, az ügy iránti szeretet. Ez veze­tett a sikerhez, válaszolta a fiatal lelikész, aki még csak öt éve él Tiszavasváriban. — Ahhoz, hogy valaki tár­sadalmi munkát, a mi fo­galmaink szerint szeretet- munlkát végezzen és szervez­zen, kell bizonyos bátorság is, de legfontosabb az ügy iránti szeretet. Isten ügye, az emberek ügye és ezáltal a lakóhely ügye iránti szeretet. Fontos a példaadás is. Ün­neplő ruhában nem lehet tár­sadalmi munkát végezni. Volt, aki csodálkozott, ami­kor a tiszteletes urat keres­te, és malteroskanállal, la­páttal a kézben találta ... — Hétvégeken is dolgoz­tunk (de vasárnap nem, úgy érzem ezzel is példát mutat­tunk), és hétközben, munka­idő után, sőt, volt, aki sza­badságát áldozta a munkára. Én szívből szeretem a rendet, talán ez is hozzájárul, hogy igyekszik az ember. Érdemes volt belevágni, látva a mun­ka eredményét, és azért is, mert olyan jó beszélgetésék alakultak ki közben. Szabó Sándor emlékpla­kettjében az is benne van, hogy a város történetében eLőször hangversenynek is helyet adott a református templom. Bebizonyosodott, hogy Isten házában is lehet tisztességes keretek között, sikeres koncertet rendezni. Lesz mit csinálniuk — lel­készük vezetésével — a refor­mátus embereknek a későb­biekben is. Bár a templom felújítása a következő fel­adat, és ott a laikusok keve­sebbet tudnak dolgozni, de a régi parókiából a tervek sze­rint valamikor tájhóz lesz. És a hívek már most felaján­lották kezük munkáját. Rendeletekről Szeptemberi ülésén három rendeletet alkotott a Tisza­vasvári Városi Tanács testü­leté. Üj szervezeti és működési szabályzatot fogadtak el. Ha­tároztak például — átszer­vezéssel — a műszaki osztály felállításáról, így egyszerűb­bé válik az építési felada­tok ellátása. Az állattartást szabályoz­za egy másik rendelet, amelynek a lényege, hogy a korábban túlságosan me­revnek bizonyult szabályo­kat oldva szélesebb körben engedélyezi az állattartást a városban. Rendeletet alkotott a tes­tület a mezőgazdasági őr- szolgálati járulék megálla­pításáról és beszedésének szabályairól is. Az új tanácsrendeletek megtekinthetők az illetékes osztályokon, illetve a tit­kárságon.

Next

/
Thumbnails
Contents