Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. október 22. Népfronf-állásfoglalás Sikeres társadalmi vita A reálbér védelmét igénylik a szakszervezetek Á SZOT elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. A testület össze­gezte a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló tör­vénytervezetek több mint egy hónapja folyó társadalmi vitáinak tapasztalatait, s a mozgalom véleményét meg­fogalmazó állásfoglalást fo­gadott el, amelyben többek között ez áll: A Hazafias Népfront köz­jogi feladatait teljesítve a jogalkotási törvény állapján vállalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvé­nyek )társadalmi vitájának le­bonyolítását. A társadalmi vita jóvoltából a kérdés meg­felelő politikai nyilvánossá­got kapott, a törvényterveze­tek társadalmi véleményezése összességében sikeresnek mondható. U d vözlendőnék tartjuk, hogy ennék a társadalmi vi­tának az előzőekhez képest más volt a politikai környe­zete; mines ugyanis eleve el­rendelt politikai és kormány­zati döntés. A társadalmi vi­tát vállaló szervek és szemé­lyek nem kerültek abba a helyzetbe, hogy rábeszéljék a társadalmat az általa kifogá­solt törvényi megoldásokra. A vitáikban résztvevők többsége megértette, hogy mekkora tétről van szó, s a felelősségteli hozzászólások, a népfronthoz elküldött egyéni és kollektív állásfoglalások rávilágítottak minden olyan akadályra, gátra, ami nem a társadalmi fejlődést szolgál­ja. A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége köszönetét mond mindazoknak az ál­lampolgároknak és közössé­geknek, akik vélemény nyil­ván ításuWkal hozzájárultak a társadalmi vita sikeréhez. A társadalmi vita minde­nekelőtt azt a meghaladott szemléletet (kérte számon, amely az alapvető állampol­gári jogokat az állam adomá­nyaként fogja fel. A jogok politikai természetű korláto­zása ellentétes a demokrácia, a jogállamiság elveivel. A Hazafias Népfront sziilkséges- nak tartja kiemelni azt a .tár­sadalmi véleményt, hogy mind a gyülekezési, mind az egyesülési jog az állampolgá­rok elidegeníthetetlen alanyi joga. az nem függhet előze­tes állami engedélytől. Á terhességmegszakítás r ■ | rr / r • uj előírásai A terhességmegszaikításról szóló új minisztertanácsi rendeletről tájékoztatta pén­teken az újságírókat Kökény Mihály szociális és egészség- ügyi miniszterhelyettes. A rendelet csupán a feltételek és az elbírálás legfontosabb i szempontjait tartalmazza-, az összes többi kérdésben a szo­delmi Tanácsadó keretében. Nem változik az az előírás, amely kimondja, hogy a mű­tét általában a terhesség 12. hetéig végezhető el. A tenhes- ségmegszalkftásért fizetendő térítési díjat 2 ezer forintra emelik fel, viszont bővítik a térítésmentes esetek körét. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A testület előzetes konzul­tációt folytatott az 1989. évi szakszervezeti bérpolitikai elképzelésekről és a szak- szervezeteknek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban való közreműködéséről. Elő­terjesztést fogadott el a szakszervezetek foglalkoz­tatáspolitikai magatartásáról és tevékenységétől. Az el­nökség programot hagyott jóvá a Munka Törvényköny­ve módosításának társadalmi vitájára, s tájékoztatót hall­gatott meg az országos szak- szervezeti értekezlet előké­születeiről. Szalag Ferenc, a SZOT szó­vivője elmondta, hogy a szakszervezetek bérpoliti­kai törekvéseinek közép­pontjában a reálbér védelme áll. Szükségesnek tartják, hogy az elkülönített kereset­szabályozás helyett már jö­vőre — ha egyelőre korláto­zott körben is — a béregyez­tetést vezessék be. Az elnök­ség fontos célként jelölte meg, hogy jövőre minden dolgozó államilag garantált minimális, az alapvető fo­gyasztási cikkek és szolgálta­tások árváltozását követő központi béremelésben ré­szesüljön. Erre kétféle mó­don kerülhetne sor; vagy a bruttó bérek emelésével, vagy pedig az adótábla módosítá­sával. Az elnökség ezt az utóbbi módszert, az adótábla módosítását látja célszerűbb­nek. A testület véleménye szerint törekedni kell arra, hogy a béregyeztetés gya­korlata ágazati szinten is valósuljon meg. Fontosnak tartja azt is, hogy a koráb­biakhoz képest jelentős bér­arányt javító központi bér- politikai intézkedésekre is sor kerüljön a jövő évben. Az elnökség megállapítot­ta: a munkaerőhelyzetben és munkahelyi viszonyokban je­lentős változások történtek a közelmúltban, s számítani lehet arra, hogy a munkaerő —munkahely átrendeződé­sek a következő években fej­erősödnek. Folyamatos ér­dekegyeztetésre van szükség a munkaerőpiaci feszültsége­ket csökkenteni képes dön­tések, intézkedések kialakítá­sához. Ez a gazdaság egyes területein, szintjein különbö­ző szakszervezeti magatar­tást kíván. A szakszerveze­tek fő törekvése a munkanél­küliség megelőzése, minimá­lisra csökkentése, a munka- vállaló egyéni érdekeinek, s az egész tagságnak a védel­me a foglalkoztatási bizton­ságot veszélyeztető hatások­kal szemben. Várhatóan november első napjaiban tartják az orszá­gos tanács következő ülését, s ott fognak dönteni a szak- szervezetek országos érte­kezletének __ összehívásáról, amelynek időpontját valószí­nűleg december elejére tű­zik ki. Egy kérdésre válaszolva a SZOT szóvivője elmondta, hogy a szakszervezeti moz­galom csakis olyan program mellé tud állni, amelyben biztosítva látja egyrészt a gazdaság kimozdítását a je­lenlegi súlyos helyzetből, másfelől pedig megfelelő megoldásokat tartalmaz a munkavállalókra nehezedő terhek mérséklésére. ciális és egészségügyi minisz­ter ad ki végrehajtási rende­letet. A kormányzat állásfoglalá­sa szerint a terhességmegsza­kítás feltétel nélküli engedé­lyezése csak egy hosszabb tá­vú egészségkulturális, szoci­álpolitikai program későbbi állomásaként jöhet szóba, az eljárási rend egyszerűsítése viszont már most is feltétlen indokolt. Ennek értelmében január elseje után két élő gyermek esetén is mód nyílik a terhességmegszaikítás el­végzésére, szemben a 15 éve érvényben lévő jogszabály­ival, ami három gyermek, vagy két gyermek és egy szü­lészeti eseményhez kötötte az abortuszt. Első fokon az abortusz bi­zottságok megszűnnek; fel­adatukat a Család és Nővé­delmi Tanácsadók veszik át. A szociális indok elbírálása továbbra is hatósági eljárást igényel, azonban nem bizott­ságnál, hanem — már első fokon — a Család és Nővé­Erről ír a A Szovjetunió Kereskedelmi Minisztériuma úgy tervezi, hogy növeli a szeszes italok forgalmazását. A Kárpáti Igaz Szó munkatársa erről beszél­getett A. Sz. Konovovval, a Szovjetunió Kereskedelmi Mi­nisztériuma Élelmiszer-kereske­delmi Főigazgatóságának fő­nökhelyettesével. — Szükség van a módosí­tásokra. Az alkoholizmus és az iszákosság elleni harcban már régen a helyére kellett volna tenni mindent — mond­ta a szakember. Azt hiszem, mindenki egyet ért azzal, hogy az 1985. évi határozat nemes célt tűzött ki. Már vannak is bizonyos eredmé­nyeink : kevesebb család bomlott fel, nőtt a születések száma, javult a fegyelem. A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Szabolcs-Szatmár megyei Adófelügyelőség (Nyíregyhá­za, Mártírok tere 9.) PÁLYÁZATOT HIRDET a Vendég­látóipari Osztály OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — kereskedelmi és vendéglátóipari vagy számviteli főiskolai végzettség, — legalább 5 éves szakmai gyakorlat, — erkölcsi és politikai feddhetetlenség. Bérezés: a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH. sz. rendelettel módo­sított 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelet szerint. A kinevezés meghatározott időtartamra — 5 évre — szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható, vagy határozatlan időre változtatható. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó — munkahelyének, beosztásának, munkaköri besorolásá­nak és jövedelmének megnevezését, — eddigi munkaköreinek és tevékenységének felsorolását, részletes önéletrajzát, — az alkalmazási feltétel meglétét tanúsító okiratainak másolatát. Pályázatok 1988. november 15-ig nyújthatók be a Sza­bolcs-Szatmár megyei Adófelügyelőség személyzeti veze­tőjéhez (Nyíregyháza, Mártírok tere 9.). A pályázatokat bizottság bírálja el 1988. november 30-ig. (2378) Magyar bor a Szovjetunióba továbbiakban is határozot­tan harcolni kell az iszákos­ság ellen... — Ugyanakkor nem szabad szemet hunynunk afölött, hogy e fontos feladatot a leg­több esetben parancsuralmi módszerekkel próbálták meg­oldani, ami kétségkívül túl­kapásokhoz vezetett. A helyi vezetők arra számítottak, hogy probléma nélkül és gyorsan megszüntetik ezt a mélyen gyökerező szociális jelenséget, szigorú szesztilal­mat vezetve be, létre akarták hozni a „józan övezeteket”, a minimumra csökkentették a szeszes italokat forgalma­zó üzleteket. Ennek követ­keztében nőtt a zugpálinka­főzés, ami miatt bizonyos élelmiszerek hiánycikkekké váltak. Tehát nyilvánvaló, hogy. szükség van módosítá­sokra. — Min: ismeretes, több pezs­gő, konyak, bor és sör kerül majd az üzletekbe. A pálinkát és a szeszeit bort ezután is az 1985. évi határozatnak megfe­lelően fogják árusítani. De bi­zonyára nem lesz egyszerű ezt megoldani ... — Valóban nem lesz köny- nyű. Arról van ugyanis szó, hogy a bor- és pálinkagyárak közel felében termékváltás történt, sok helyen kiszántot­ták a szőlőültetvényeket, az utóbbi időben gyakorlatilag sehol sem telepítettek bor­szőlőt. — Mi elkészítettük a ja­vaslatainkat, de nem vagyok biztos benne, hogy sikerül-e azokat maradéktalanul telje­síteni. Fel kell újítani a ter­melést, ami nagyon bonyo­lult feladatot jelent az Ag­ráripari Állami Bizottság számára. Ezenkívül növelni szeretnénk az importot Ku­bából, Bulgáriából és Ma­gyarországról is. — Egyesek úgy vélekednek, hogy operatívan csökkenteni lehetne a szeszes italért sorban állók számát, ha egyenletesen osztanák el az italféleségeket az üzletekben. — Ezekben az években az egész országban 70—80 szá­zalékkal csökkent a szeszes italt forgalmazó üzletek szá­ma. Megváltozott a nyitva­tartási idő. Tehát most első­sorban a helyi szervektől függ az intézkedések haté­konysága. Ügy kell megolda­ni a kérdést, hogy az élel­miszerüzletekben is árusítsa­nak konyakot, pezsgőt, sört és bort. A pálinkával egy ki­csit más a helyzet: azt a ha­tározatnak megfelelően külön bejáratú osztályokon vagy szakosított üzletekben kell árusítani. — A nyitvatartási idő is a helyi szervektől függ. Java­soltuk, hogy az 1985. évi ha­tározatot vegyék figyelembe: 2 órától az üzletek záróráig forgalmazzák a szeszes italo­kat. Jovanka Broz nyugdíja A jugoszláv parla­mentben interpellá- ciós kérdésre vála­szolva a szövetségi kormány képviselő­je közölte, hogy Tito elnök özvegye, Jo­vanka Broz az ország legmagasabb rangú tisztségviselőinek személyi jövedelmé­vel azonos nyugdíjat élvez. A rendelkezé­sek alapján a folyó­sított összeget az infláció mértékének megfelelően rend­szeresen emelik. A Jovanka Brozzal tör­tént megállapodás alapján Belgrádban, az Uzsice utcában új villát építettek szá­mára, ebbe azonban nem volt hajlandó beköltözni, így je­lenleg a kormány egyik házában él. Az új villát az állam bérbe adta az egyik belgrádi külföldi dip­lomáciai képviselet­nek. Jovanka Broz a belgrádi bíróságon 1981 óta örökösödési pert folytat a jugo­szláv államelnökség ellen Joszip Broz Ti­to hagyatéka ügyé­ben. Brezsnyev és kora (2.) középszerűség diadala BREZSNYEV HATALOM­RA KERÜLÉSÉNEK idő­szakában éles vita és küz­delem bontakozott ki a szovjet pártvezetésen belül az ország további fejlődésé­nek útjáról. Egyesek a sztá­linizmus restaurációja mel­lett törtek lándzsát, míg Jurij Andropov reform- programot ajánlott, amely érintette a gazdasági és a politikai szféra egészét, be­leértve a demokratizáló­dást és önigazgatást, a pártnak a politikai tevé­kenységre való összponto­sítását és nagyszabású ka­tonai leszerelési programot. Andropov akkoriban igen­csak merésznek ható el­képzelései végül is papíron maradtak, bár egyes részle­teiben mind Koszigin kor­mányfő, mind Brezsnyev egyetértett velük. Ám a brezsnyevi stílus jegyében a különböző irányzatok kö­zötti lavírozgatás közepette elsikkadtak a reformgon­dolatok, azok támogatói tá­vol kerültek a tényleges ha­talomtól. AZ ANDROPOV-JELEN- SÉG, Különös kivételt ké­pez Jurij Andropov, aki ugyan felcserélte KB-titká- ri székét a KGB, az Ál­lambiztonsági Bizottság vezetésével, ám rövidesen bekerült a politikai bizott­ságba. Brezsnyev ily mó­don két legyet ütött egy csapásra: kielégítette Szusz - lov és Koszigin kívánságát is, akik eltérő okok miatt nemigen szívlelték Andrp- povot, ugyanakkor egy megbízható embert ültetett a KGB-be, megelőzvén az olyan meglepetéseket, mint amilyen Hruscsovot érte a leváltása előtti napokban. A XX. kongresszus szel­lemének támogatóit szép csendben, mindenfajta vé­res tisztogatás nélkül eltá­volították, áthelyezték, kor­látozták. Helyükre mind nagyobb számban érkeztek' a közepes képességű káde­rek, akik ugyan nem vol­tak buták és tehetségtele­nek, de hiányzott belőlük a harci szellem, a következe­tesség. Lassanként ők töl­tötték be a vezetői poszto­kat, nemcsak a párt- és ál­lami funkciókban, de a tu­domány* és a kultúra első vonalában is. PLATFORM NÉLKÜL, DE NEM TÉTLENÜL. Brezs­nyev tulajdonképpen hatá­rozott politikai platform nélkül kezdte pártvezetői tevékenységét. Persze nem maradt tétlen. Hruscsov vo- luntarizmusát elítélve gon­doskodott arról, hogy a ra­dikális reformokat csíráik­ban fojtsák el és ténylege­sen a Sztálin idejében már kipróbált módszereket ve­zessék vissza. Többen a ve­zető káderek közül, akik korábban nem teljesen ön­szántukból kerültek vidék­re, visszaszivárogtak a fő­városba, elfoglalták koráb­bi bársonyszékeiket. Brezs­nyev nem tért vissza a sztá­lini elnyomáshoz, ám a másként gondolkodókkal si­keresen elbánt. (Gondol­junk csak például Szaha- rov akadémikusra, az emigrálásra kényszerített Az utolsó díszszemlén — 1982. november 7-én — há­rom nap múlva eltávozott az élők sorából. művészekre, a pszichiátriai intézetekre.) Az országot átalakítani kívánó reformokat nem ér­tette meg, ezekkel kapcso­latban állítólag így véleke­dett: „Reform, reform... Kinek kell ez és ki érti ezt? Jobban kell dolgozni, ez a probléma lényege.” Nos, dolgozni valóban le­hetett volna jobban, ám használható gyakorlati uta­sítások is kellettek volna. Ezek pedig jószerivel csak papíron léteztek. Természetesen a Szovjet­unió a hatvanas-hetvenes években is ért el sikereket, ám ahogyan az elemzések rámutatnak, rablógazdálko­dást folytatva, extenzív módon. Külpolitikai síkon sikernek lehetne felfogni a katonai erőegyensúly meg­teremtését, ha nem homá- lyosítaná el ezt a tényt az, hogy mindennek ára igen nagy volt. Burlackij meg­állapítása szerint a Szov­jetunió a fejlődő országok szintjére süllyedt az ipar legtöbb területén, a mező- gazdaság szétzilálódása folytátódott, elmaradt a szolgáltatások korszerű rendszerének kifejlesztése, konzerválódott a nép ala­csony életszínvonala. A „MINDENT LEHET” LÉGKÖRE. Mindemellett persze nem hallgatható el az sem, hogy korrigálták a Brezsnyev-korszak alatt Hruscsov néhány túlkapá­sát, s hogy a Szovjetunió­nak is nagy szerepe volt a helsinki folyamatban. Ám nem sokkal később kezdő­dött Afganisztán, s fény­korukat élték áz országon belüli legfelsőbb szintű bűnszövetkezetek. A pan­gás évei alatt a problémá­kat nem oldották meg, csak szőnyeg alá seperték és ez is táptalajul szolgált ah­hoz, hogy az országban a „mindent lehet” légköre, pazarlás, korrupció, klikk­rendszer alakuljon ki. A „brezsnyevizmus” kö­vetkezményei nem kevésbé súlyosak, mint a sztáliniz­musé — állítja Rój Med- vegyev, aki szerint egy egész nemzet tudatát nyo moritotta meg az érdekte lenség, a szocializmus er­kölcsi-politikai értékei iránti közömbösség, a kö­zépszerűség általános el uralkodása, a szavak és a tettek között tátongó sza­kadék. Nem egyedül Leo- nyid Iljics Brezsnyev a fe­lelős mindezekért. Bűnö- sebb nála egész udvartar­tása, a csinovnyikok, a hajbókolok, a harácsolok, a ■ kiskirályok serege. A leg- bűnösebb azonban a brezs- nyevi rezsim, a politikai mechanizmus, amely sok tekintetben visszatérést je lentett a sztálini parancs- utasításos rendszerhez. A brezsnyevi éra esztendei, a bürokrácia és a középsze­rűség tündöklésének évei voltak. Pangás és válság jellemezte a gazdaságot és a közéletet egyaránt. (Vége) Daróczi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents