Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. október 20. Itt és tSISak várnak segítséget... Megértéssel, gyersan NEMRÉG EGY SZOM­BAT DÉLELŐTT Mátészal­ka legforgalmasabb élelmi­szer üzleteiben váratlanul elfogyott a kenyér. Kis idő múltán megszületett a „ma­gyarázat” is: mert a Romá­niából menekülték felvásá­rolták mindet. Más. Kisvárdán, névtele­nül persze, feljelentettek egy másiik erdélyi menekül­tet, mondván, az illető két­szer is felvette az egyéb­ként csak egyszeri letelepe­dési segélyt. A levélírónak „nyomós” indokai voltak: az idegen miután megkap­ta a pénzt, néhány napra hirtelen eltűnt, majd újból megjelent. „S ezit biztosan azért tette, hogy ismét fel­vehesse azokat a forinto­kat” — állt a levélben. Pe­dig nagyon is keserves oka volt annak az eltűnésnek. A romániai férfi annak ide­jén gyermeke nélkül érke­zett hazánkba, s miután látta, hogy a családegyesí­tésről belátható időn belül szó sem lehet, átszökött Romániába, majd a gyer­mekével együtt újból vissza Magyarországra. Sorolhatnánk még a pél­dákat, de e két fenti eset is sajnos azt igazolja, meny­nyi nehézségbe ütközik a hazáját elhagyni kénysze­rülő nálunk is, ahol pedig az emberek nagy többsége megértéssel fogadja őket. Szerencsére korántsem az iménti példák a jellemzőek, ám hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a romániai menekülték ügyében min­den a legnagyobb rendben van. SOKÁIG EBBEN A HI- SZEMBEN ÉLT e sorok írója is, s mint a Magyar- országon tartózkodó külföl­di állampolgárok ügyeivel foglalkozó megyei koordi­nációs bizottság legutóbbi ülésén kiderült, nem volt egyedül. Jó néhányat a bi­zottság tagjai közül is meg­leptek a határőrség képvi­selőinek szavai, hiszen ki­derült, nem hogy csökkent volna, de napról napra emelkedik azoknak a szá­ma, akiik legálisan, vagy il­legálisan odahagyják szülő­földjüket, s Magyarorszá­gon kívánnak tovább élni. S egyre növekvő számuk természetesen mind több feladatot is ró a megyére. Az év elején, mikor na­gyobb arányokat kezdett ölteni átjövetélük, a me­gyei szervek is dicséretes gyorsasággal reagáltak, megszervezték fogadásukat, szálláshelyüket, élelmezé­süket, segélyezésüket, s ha távolabb is, de igyekeztek megfelelő munkahelyet sze­rezni nekik. Aligha gondol­hattak arra, hogy az ese­mények hamarosan túlha­ladják intézkedéseiket. Ma azonban már ott 'tartunk, hogy az újonnan érkezettek egy részét nem tudják hol elhelyezni, ha egy-egy na­gyobb hullám csap át a ha­táron, a kijelölt diákottho­nok szűknek bizonyulnák. Kezdetben négyen-öten ha átlépték naponta a ha­tár szabolcs-szatmári sza­kaszét, mostanra azonban ez a többszörösére emelke­dett. Fogadásuk rengeteg adminisztrációs munkát igényel, így bebizonyoso­dott, hogy az ügyükkel fő munkájuk mellett, vagy munkaidőn túl foglalkozó belügyi — ide tartoznak természetesen a tanácsiak is — dolgozók egyszerűen képtelenek a kívánt gyor­sasággal eleget tenni fel­adataiknak. Főállású, vagy tiszteletdíjas s kimondottan a menekültek ügyes-bajos dolgaival törődő szakembe­rek munkába állítására van tehát szükség. A megyei koordinációs bizottság ezt el is határozta, mint ahogy azt is, ha szűkösnek bizo­nyulnak az átmeneti szállá­sok, akkor újabb intézmé­nyeket jelölnek ki. FIGYELMEZTETŐ JEL, mind több olyan család ér­kezik Romániából hazánk­ba, akik a gyermekeiket is magukkal hozzák. Ismerve a magyarországi lakásviszo­nyokat, ez újabb gondok forrása lehet, hacsak a he­lyi tanácsok, vagy a mun­kaadó vállalatok, szövetke­zetek nem használnak ki minden törvényes lehetősé­get. A tanácsok például többféle módon is segíthe­tik a rászorulókat. Építési telkeket alakíthatnak ki, lakásokat utalhatnak ki, s ez még csak nem is az ő költségvetésüket terheli, hiszen költségeiket vissza­térítik. A vállalatok, szö­vetkezetek sem maradnak magukra, ha az előzetes megállapodás szerint lak­részt, vagy szállást hoznak létre a szomszédból érke­zetteknek. A segélyek mér­tékénél sincs szükség a ga­rasoskodásra, a legutóbbi központi intézkedés szerinti ha az illető valóban rászo­rult, a segély felső összegét iüdomos odaítélni. Nem szaporítva tovább a szót, minden olyan eszközt fel­használhatnak az érintet­tek, mely indokolt, mely törvényes, mellyel segíteni lehet a többnyire egy szál ruhában érkezetteken. MÉG AKKOR IS ÍGY KELL TENNI, ha vannak, akiik megkérdőjelezik a se­gítségadás ilyetén formáját, mértékét az ország gondjai­ra, s különféle etikai prob­lémákra hivatkozva. Mora- lizálásra azonban nincs idő, a több ezer menekült most tőlünk vár segítséget, mun­kára van szükségük, s tető kell a fejük fölé. S ha tet­szik, ha nem, a mii köteles­ségünk gondoskodni róluk. Balogh Géza 161 ezer lakásbiztosítás A biztonság új ára A lakások, a belső bérén- nyeik, és meglévő értékeik dezések, felszerelések, bútor és egyéb vagyontárgyak ér­tékének, valamint a helyre- állítási és javítási költségek emelkedése következtében az Állami Biztosító a többi biz­tosító intézménnyel együtt megkezdte az új módozatú lakásbiztosítások kötését a lakosság körében. Ez Szabolcs-Szatmár me­gyében 161 ezer lakásbizto­sítás átdolgozását jelenti, amelyet az üzletkötői és meg­bízotti hálózat folyamatosan végez, akiket erre a célra külön igazolvánnyal láttak el. Az ügyfelek saját igé­aranyaban tetszés szerint választhatják meg a nekik legjobban megfelelő biztosí­tási védelmet és ezáltal a biztosítási díj is ennek füg- vényében alakul, változik. Külön figyelmet érdemel a kölcsönnel terhelt lakások biztosítása, hiszen a meglévő módozatok a közeljövőben ér­vényüket vesztik. Az új Családi Otthon biz­tosítással rendelkezőknek új­kori, mindenkori beszerzési árat, valamint javítási és helyreállítási költséget fizet az Állami Biztosító. A MÁTÉSZALKAI SZOBRÁSZ MCVÉSZTELEP munkáiból rendeztek kiállítást a Szat­már Múzeumban. A nemzetközi alkotókollektiva fába, kőbe, bronzba mintázta mind­azt, amit svájci, finn, angol, magyar tájakról hoztak magukkal, (elek) Hz állami gazdaság, mint bank Egészségügyi központ épül Nyírbélteken Üj oldaláról mutatkozik be a Nyírlugosi Állami Gazda­ság. Tizenegymillió forinthi­telt nyújt a Nyírbélteki Nagy­községi Tanácsnak a helyben megépítésre kerülő egészség- ügyi központ és gyógyszertár építésére. Eddig a hír, ami valljuk meg, kissé szokatlan még manapság. A hagyományos gyakorlat szerint a tanács akkor kezdett hozzá egy be­ruházáshoz, amikor össze- gyűlt rá valamennyi pénze. Köztudomású, hogy a közsé­gi tanácsok bukszája igen­csak vékony. De az is nyil- vánvaló, hogy a városoktól távolabbi falvakban égető szükség van az egészségügyi ellátás javítására. Mivel a ta­nács a beruházást előrehoz­ta egy évvel, a hitelkérelmet benyújtották az OTP nyír­bátori fiókjához. Sajnos, nem kaptak kölcsönt. Fél éven át, idén januárig hat demecseri fiatalember Így lépett be az ügyletbe a Nyírlugosi Állami Gazdaság, amely a kért 11 millió forin­tos hitelt nyújtja a tanács­nak. A kölcsönre 16 százalé­kos kamatot számítanak fel és a nyírbélteki tanács há­rom év alatt, 1990 és 1992 között fizeti vissza. A visz- szafizetésre, mint készfizető kezes, garanciát vállalt a me­gyei tanács vb tervosztálya. Mindezekről a nagyközségi tanács közelmúltban megtar­tott ülésén döntöttek. Talán korai még lelkesed­ni, annyi mindenesetre tény, a vállalkozók korát éljük e téren is. Ha egy állami gaz­daság jó befektetésnek látja a hitel folyósítását, miért ne tegye azt? A tanács számára mindenképpen hasznos ez, hiszen hamarabb tető alá hozhatják az annyira várt gyógyító komplexumot. fé tíz hónap börtön, két év­re felfüggesztve és négyezer Nyitott ajtó a KISZ­értekezleten Formabontó tanácskozás­nak ígérkezik a megyei KISZ-értekezlet, amelyet ok­tóber 29-én 8 órától tartanak Nyíregyházán a Szakszer ve­zeték Házában, Az értekezlet technikai előkészítéséről kér­deztük Dancsné Szőke Jüdí­tőt, a KISZ megyei bizottsá­ga agiitációs és propaganda- titkárát. — A plenáris ülésen a 205, szavazati joggal rendelkező küldött vesz részt. De a«z az álláspontunk, hogy nem ki­választottak egymás közti eszmecseréjére, hanem szé­les körű véleménynyilvánítás­ra van szükség a ma társa­dalmi, gazdasági viszonyai között. Éppen ezért a 10 órakor kezdődő szekcióülése­ket bárki meghallgathatja, és mindenekelőtt az az újítá­sunk, hogy bárki részt vehet a vitában. Négy percben kell összefoglalnia a felszólaló­nak a mondandóját. A nyil­vános szekcióüléseken a KISZ-tagok mondhatják el észrevételüket, véleményü­ket, változtatási szándékukat a KISZ további életével kap­csolatban. A szekcióülések — amelyek közül kettőt az SZMT-ben, egyet az úttörő­házban tartanak — ez alka­lommal nem témák vagy ré­teg szerint különülnek el, ha­nem mind a három szekció­MEGYEI IAP0KBAN OLVASTUK SZERVIZ A TANMŰHELYBEN A szombathelyi Autó-Aero Közlekedéstecnikai Vállalat tanműhelyeiben karambolos személygépkocsikat bonta­nak s egy ideje javítanak is személyautókat. Három éve kezdték ezt a munkát, saját dolgozóik autóinak javításá­val. Hat kiváló oktató és egy szakmunkás irányításával is­merkednek itt a gyerekek az autóval. Két-három hónap után eljut az ifjú a hegesztés­től a lemezmunkákon át a motorig. Havonta egy totál­káros kocsit kell rendbe ten­niük a gyerekeknek. (Vas Népe) NAPPALI KÓRHÁZ Televízió, rádió, színes fo­lyóiratok és kellemes beszél­getések segítik feledtetni azt, hogy a beteg kórházban vetit a kaposvári termálfürdő ott-' honosán berendezett, első emeleti társalgójában. 1987. novembere óta a megyei ta­nács egészségügyi osztálya, 1988 augusztusától pedig már az Egészségügyi Minisztérium engedélyével fogadja itt a Somogy Megyei Kórház-Ren­delőintézet nappali kórháza a gyógykezelésre szorulókat. Háromhetes turnusokban fo­gadhatnak 20—25 olyan bete­get, akik rászorulnak a reg­gel fél nyolctól délután két óráig tartó intenzív fizikote­rápiás kezelésre. Közben pi­henhetnek, és megkapják a megfelelő gyógyszeres keze­lést is. A kórház hétfőtől pén- tekig nyújt ellátást a bete­geknek. (Somogyi Népújság) rizsrekord PALOTÁSON A Tisza-vidék egyik legna­gyobb rizstermelő üzemében, a Palotási Állami Gazdaság­ban jó ütemben végzik a 718 hektár rizs betakarítását. A gazdaság az országban első­ként létesített szovjet kubá- nyi mintájú riz&telepet. A módszer lényege, hogy tü­A tárgyalóteremből4 ? A 8<S - "Á - o Éjszakai autósbanda gyakran megtette a Deme- cser—Nyíregyháza utat gép­kocsival. Sötétben indultak el, s nem azért, mert éjsza­ka szerettek vezetni: a sza­badban parkoló autókra va­dásztak. Hatójuk közül mindössze ketten kerültek összeütkö­zésbe korábban is a törvé­nyekkel. B. Istvánt lopás miatt ítélték javító-nevelő munkára, a huszonkét éves Nácán József pedig pénzbün­tetést kapott korábban ga­rázdaság és könnyű testi sér­tés miatt. Egyébként mind a hatan szakmát szereztek. I. Jánost például a legjobb tanulók között tartották szá­mon, de különösebb gond S. Ferenccel, a tizenkilenc éves Hajnal Józseffel és T. Csa­bával sem volt korábban. Nem elvetemült, javítha­tatlan bűnözőkről van tehát szó, s remélhetőleg vala­mennyiüknek még időben jött a figyelmeztetés. Hár­man rendelkeztek jogosít­vánnyal (és járművel is hoz­zá), ezért úgy döntöttek, hogy kihasználják az éjsza­kát. I. János kilenc, S. Ferenc tizenhat, B. István hat, Ná­cán tizenkét, Hajnal tizen­három, T. Csaba pedig ki­lenc akcióban vett részt, ösz- szesen huszonkét különböző esetet bizonyítottak rájuk. Ködlámpa, csomagtartó, ke­rék, CB-rádió, mikrofon, magnókazetta, kardánboksz, dísztárcsa szerepel többek között a bűnjeljegyzékben. A Nyíregyházi Városi Bí­róság I. Jánost tíz hónap, két év próbaidőre felfüggesztett fogházra, és ötezer forintra büntette, s két évre eltiltot­ta a közúti járművezetéstől. S. Ferenc büntetése egy év fogház, szintén két évre fel­függesztve és ötezer forint, B. Istváné tíz hónap fogház, két évre felfüggesztve és négyezer forint, Nácán Józse­forint, Hajnal Józsefé tíz hó­nap börtön, két évre felfüg­gesztve és négyezer forint, valamint két évre eltiltották a közúti járművezetéstől. T. Csabát szintén két évre tiltották el a közúti jármű- vezetéstől, háromezer forin­tot köteles megfizetni, fő­büntetése pedig hathavi, egy év próbaidőre felfüggesztett fogház. A vádlottak kötele­sek megtéríteni az általuk okozott kánt. Az ítélet jogerős. ban a KISZ további útja, a mozgalom mindennapjai ad­ják a vita alapját. Tulajdon- képen a plenáris ülés is a nyitott ajtó politikája jegyé­ben zajlik, de egész egysze­rűen a Szakszervezetek Háza nagytermébe nemigen fér be kétszázon felüli létszám. Vé­gül az értekezleten megvá­lasztanak 17 küldöttet, akik a novemberi országos KISZ- értekezleten képviselik Sza- bolcs-Szatmárt. (tk) körsima, humuszréteggel bo­rított táblát alakítottak ki, és olyan árasztási és lecsa- polási rendszert építettek, amely mindkét műveletet a legrövidebb idő alatt elvégzi. Egyes fajtákból rekordter­mést, 35—40 mázsa szépen fejlett magot takarítanak be. Ennél is jobb a hozam a ku- bányi rizstáblán, a hektáron­kénti termés meghaladja a 4 tonnát, amely minden idők üzemi rekordjának számít. (Szolnok Megyei Néplap) Ki volt Kiss Áron? „ki állami és társadalmi élet alapja a nevelés" A Magyar Játék Társaság, amely 1987. május 30-án Kecs­keméten megalakult elsőként vette fel Kiss Áron nevét. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ének-Zene Tanszéke, a megyei Kodály Társaság és a Magyar Játék Társaság kezde­ményezésére és szervezésében október 22-én a főiskolán Kiss Áron emlékülésre kerül sor halálának 90. évfordulója al­kalmából. Másnap, október 23- án a porcsalmai általános is­kolában felavatják emléktáb­láját. Ki volt tehát Kiss Áron? Kiss Áron 1845-ben született Porosaimén, ősei munkássá­gukkal a haza és a haladás ügyét szolgálták. A család első neves alakja Kiss Albert, aki Esze Tamás oldalán harcol-t a Rákóczi szabadságharcban. Kapcsolatot tartottak a kor ki­emelkedő személyiségeivel. Nagyapja például KöLoseyvel és Kazinczyval, apja Tompa Mihállyal. Kálmán bátyjával együtt tanulnak Sárospatakon a felső gimnáziumban, majd a főiskolán. Tanulmányaikra, szellemi fejlődésükre Ösztönző­leg hat, hogy abban a szobá­ban laknak albérletben, amely­ben valaha Kossuth is. 1867-ben végez az akadémián. Rövid ideig tanít Sárospatakon, majd magántanítóként műkö­dik. Időközben maga is tanul: bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1872-ben filozófiából doktorált Kolozsvárott. Állami ösztöndíjjal járt Né­metországban. Svájcban, Olasz­országban és Ausztriában. A legfejlettebb színvonalait Né­metországban találja, nagy pél­daképe lesz Diesterweg (s rajta keresztül Pestalozzi). Ezt köve­tően lát teljes lendülettel mun­kához. Kiss Áron a nevelésre ala­pozza tevékenységét. Az egész nemzet számára ezt tartja leg­fontosabbnak: ,,Most ismét, mint tanítványok állunk a nagy német nemzet előtt, mely elég korán fölismerte, hogy az összes állami és társadalmi élet alapja a nevelés.” Már Táncsics úgy találta, hogy a . falusi oktatás ered­ménytelenségének legfőbb oka: nincs jó tankönyv, másrészt hiányos a falusi tanítók mű­veltsége és felkészültsége. Ezen a helyzeten kíván vál­toztatni azzal, hogy egyre-.más- ra írja tankönyveit, módszerta­ni és kézikönyveit. Mint a Néptanítók lapjának segéd- szerkesztője, több cikkben hív­ja fel a figyelmet mindarra, ami az oktatás-nevelés szem­pontjából fontos lehet. Diesterweggel együtt vallja: ,.Az iskola annyit ér, ameny­nyit tanítója.” Így igen fontos­nak tartja a ,,képezdei taní­tók” oktatását. Hazaszeretetre és munkára kell nevelni őket. Legyenek járatosak a gyakor­lati életben, de tudj-anak elmé- lyülten foglalkozni a szaktu­dományokkal is. Hirdeti, hogy rajtuk áll a nemzet műveltsé­gének emelése, tőlük függ a nemzet nagy részének szellemi horizontja. Fellép a tanulók bármilyen jellegű vallási megkülönbözte­tése ellen, az erőszakos ma­gyarosító törekvéseket elítéli. Üfttörő jelentőségű munkája „A magyar népiskola tanítás­története”, a sovinizmustól mentes könyv — jelentős ha­tással volt a nemzeti öntudat­ra. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar gyermekjá­tékok gyűjtésének megszerve­zésével is. 1908-ban temetésén neves személyiségek méltatták érde­meit. Kortársai nagyrabecsül­ték: az „Eötvösi gondolat folytatójának”, a „történetírás Liviusá”-nak, a „tanítók taní­tójának nevezték. Ügy hisszük, alakja nem halványodott el. szelleme ma teljes fényében felragyoghat, s valamennyi­ünknek világíthat. Barna József (tassy)

Next

/
Thumbnails
Contents