Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
[unkaalkalmakért Erőfeszítések Ülést tartott a negyei tanács vb Ifjúsági konferencia Szombaton 1 millió 300 ezer szervezett fiatal dolgozó és tanuló nevében 310 küldött tanácskozik az ifjúsági szakszervezeti munka megújításáról, a fiatalok élet- és munkakörülményeiről. Levélváltás Elnökségének szeptember 29-i állásfoglalása után az Országos Béketanács levélben fordult a Román Békevédelmi Bizottsághoz. A Béketanács újabb javaslatában kétoldalú békemozgalmi találkozó és eszmecsere megtartását indítványozta. Szavazás Szerdán Belgrádban véget ért a JKSZ KB ülése. Előtte, az esti órákban, titkosan szavaztak a KB-elnökség 10 állandó tagja iránti bizalomról. A központi bizottság Dusán Cskrebics (Szerbia) kivételével elnökségének kilenc tagját ismét megerősítette tisztségében, Almakörkép: feldolgozás éjjel-nappal Közéleti munkotalólkoiók: kormány—Kamara; Felélénkült Későn kezdtek idén az alma szedéséhez, lemaradás volt exportban, betárolásban. Hol tartunk ma? — erre kértünk választ a megyei főkertésztől, valamint három, almaexportálással foglalkozó kereskedelmi vállalattól. A szedés 80 százalékos. Jelenleg jó ütemű a munka az almáskertekben, a göngyöleg ellátása helyenként problémáikat okoz. Naponta 4,5 ezer tonnát szállítunk szovjet exportra. Nagyon jó teljesítmény, hiszen a korábbi években ez rekordnak számított. A minőség jó, a kiszállított alma 60 százaléka első osztályú, jobb arány, mint az elmúlt évi. A legnagyobb gondot az alma hűtőházi betárolása jelenti, amelynek pénzügyi háttere továbbra sincs megoldva. Ez nem kis elégedetlenséget okoz a termelők körében. A megye gazdaságaiban egyébként megértették azt a problémát, hogy az országban kevés alma termett, ezért Szabolcsból a szocialista országokba is növelni kell a kiszállítást. Csehszlovákiába eddig 2290 tonna almát exportáltunk. A belföldi forgalom is felélénkült. Budapestről, Győrből, Szegedről, Miskolcról érkeztek hozzánk üzemi szakszövetkezeti csoportok, akik dolgozóik részére almát vásároltak. Ezzel a megye belföldi forgalmazását növelték és segítették aiz ország ellátását. A légyártás időben megkezdődött. Sok a felkínált alma Mátészalkán, Vaján és Nyíregyházán, ezért ezeken a helyeken ütemezték az Ipari a forgalom alma felvásárlását. Meg kell még említeni, hogy a feldolgozok levitték az ipari alma árát, 4 forintról 3,50-re. Ez elégedetlenséget váltott ki, hiszen a téli alma jelenlegi pozíciója már nem tűr el semmilyen csökkentést. A HUNGAROFRUCT 243 ezer tonna alma kiszállításra kötött szerződést a szovjet partnerekkel. Jélenleg az export 150 ezer tonnánál tart. (Folytatás a 4. oldalon) Politikai Bizottság — SZOT-elnokség Közelíteni az eltérő véleményeket és Rozsályban a sütőüzem, a zajtai keverőüzem, Milotán a Járműgyártó Ipari Szövetkezet, Tunyogmatolcson a TISZAFA, Szatmárcsekén a varroda, Csaholcon az építőipari kisszövetkezet. Mindezek ellenére a térségben még jelenleg is magas a munkát vállalni szándékozó nők és pályakezdők száma. Figyelembe véve a mobilizálható munkaerőt, a hazatérőket, az ifjúsági forrást, közel másfél ezer ember foglalkoztatását kellene sürgősen megoldani, amelyből ebben a tervidőszakban még legfeljebb 700 munkahely megteremtése válik lehetővé. A megyei vb számba vette a jelenleg folyó fejlesztési tárgyalásokat, azok kilátásait. s kereste azokat a lehetőségeket, amelyekkel a megyében is megkésett iparfejlesztés legsúlyosabban érintett területén, a Számos- közben és az Erdőháton a, nehéz körülmények ellenére is enyhíteni lehet a gondokon. Tüzetesen értékelték a városi tanács vb gazdaságszervezői munkáját, elismerve a több éves és eredményes erőfeszítést. Áttekintették az egészségügy, a művelődés, a szociálpolitika tennivalóit, s ennek megfelelően foglalt állást a testület a soron lévő feladatokban. Ezek között találjuk, hogy tovább kell javítani a helyi és térségi érdekek feltárását, összehangolását; korszerűsíteni szükséges a tanácsi munkát, nagyobb figyelmet szükséges fordítani a munka egyszerűsítésére. Elindult egy kedvező változás a térségben, de két és fél év alatt nem lehetett évtizedek mulasztásait pótolni. Szükség van külső segítségre is. de fontos, hogy a helyi szellemi és anyagi erőket az eddigieknél is hatékonyabban működtessék. Konferencia és bemutató Csengerben AUTÖS BEVÁSÁRLÓKÖZPONT NYÍLT a Heves megyei Kereesend határában, a 3-as számú főút mentén, a Budapest—Nyíregyháza közötti autós útvonalon. Az egri áfész szervezésében hat nagykereskedelmi vállalat összefogásával nyitották meg, mintegy 30 milliós árukészlettel. A 900 négyzetméteres elárusítótér mellett 2000 négyzetméter fedett és ugyanannyi szabad raktárterület van. (MTI-fotó) Ülést tartott szerdán a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület — többek között — megtárgyalta a Fehérgyarmati Városi Tanács V. B. munkáját, különös tekintettel a település és térsége iparfejlesztése érdekében kifejtett tevékenységre. Ezt követően a végrehajtó bizottság a megyei tanács október 27-re összehívott ülését készítette elő. Juhtenyésztés jövedelmezően Munkatalálkozót tartottak szerdán a Minisztertanács és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői. A megbeszélésen az idei év gazdasági folyamatait elemezték, valamint a jövő évi tervről cseréltek véleményt. Beck Tamás — aki novemberig, a kamarai választásokig kereskedelmi miniszterként az MGK elnöki tisztségét is megtartja — bevezetőben elmondta, hogy a vállalatok érdekeit képviselő Kamara abból az álláspontból indul ki, hogy mindenképpen közelíteni kell az eltérő véleményeket, mert csak a vállalatok és a kor(Folytatás a 4. oldalon) A Fehérgyarmati Városi Tanács V. B. körültekintően gondoskodik a tanács által megállapított tervek, programok és egyéb döntések végrehajtásáról — hangsúlyozta a megyei végrehajtó bizottság. Ennek során — különösen a lakosság élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben — az elmúlt időszakban erősödött a térségi szemlélet. A fejlesztést meghatározó tervekben kiemelt feladatként szerepel a foglalkoztatási feszültség további csökkentése, elsősorban új ipari középüzem letelepítésével, továbbá a meglévő munkahelyek bővítésével, tsz- melléküzemágak létesítésével. Megállapították: az erőfeszítések és a megyei szervek támogatása révén Fehérgyarmaton az előző ötéves tervidőszakban telepített Ipari Műszergyár és a FETEFÉM (korábban NEKO- FÉM), valamint az elmúlt évben a Mátészalkai Háziipari Szövetkezet által létrehozott üzemrészben összesen 515 fő foglalkoztatása vált lehetővé. Ezen felül Kölesén a PIREMON üzemegysége negyven megváltozott képességű dolgozót foglalkoztat. A térség termelőszövet- kezeteiben létrehozott, ipari jellegű melléküzemágakban jelenleg csaknem 1300 ember talál munkaalkalmat. A foglalkoztatási gondokat enyhíti a városkörnyék kisebb ipari egységei, így Kölesén anyával és tíz kossal kezdték meg a kísérletezést, azóta már jelentősen elterjedt ez a típus. Jobban szaporodik, több a gyapjúja, így nagyobb hasznot is hoz. Végh János, a csengeri tsz főmérnöke ezt számokkal igazolta, hiszen náluk az alma után a juhászat hozza a legtöbb eredményt. Két év múlva a fésűs mertnót teljesen lecserélik az új típusra. A Terimpex képviselője arról szólt, hogy évi 60 millió dollár bevételt jelent az országnak a juhágazat. A közös piaci és az arab országokba exportálják főleg az állatokat. A Gyapjú- és Tex- tilnyersanyag-forgalmi Vállalat képviselője arról a 48 millió forintról beszélt, amelynek említése is nagy zúgolódást váltott ki a juh- tenyésztők között. 1988. január elsejétől az állami támogatást leépítették, a gyapjú szabadáras lett. Mindeddig emiatt a tenyésztők jártak rosszul, hiszen az előbb említett összeggel kevesebbet kaptak. Most elhangzott az az ígéret, mely szerint a vállalat különböző forrásokból rövid időn belül megkapja a 48 millió forintot, amellyel kártalanítják a tenyésztőket, akik így ugyanazt az összeget kapják, mint tavaly. A kedélyek ezzel valamelyest megnyugodtak. Annak ellenére, hogy nem kaptak választ arra: mikorra iktatják ki a „juhmaffiát”, amely • a közvetítésből szedi meg magát. A konferencia a csengeri Lenin Termelőszövetkezet juhtenyészetében bemutatóval ért véget. ímáthé) A társadalmat érintő egyes kérdésekről és a szakszervezeti mozgalom megújulásával kapcsolatos elképzelésekről folytattak megbeszélést szerdán a SZOT székházában az MSZMP Politikai Bizottságának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének képviselői. A találkozón a Politikai Bizottság tagjai közül részit vertrt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Berecz János és Németh Miklós, a KB titkárai, Pozsgay Imre áUamminiszter. A SZOT Elnökségét Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Csikós Pál és Sólyom Ferenc, a SZOT titkárai, valamint öt ágazati főtitkár képviselte. A SZOT Elnökség tagjai tájékoztatták az MSZMP képviselőit a tagságot foglalkoztató kérdésekről, a mozgalom szakmai, ágazati, országos törekvéseiről, a december elején sorra kerülő országos szakszervezeti tanácskozás fő céljairól. Hangsúlyozták, hogy ezt a szak- szervezeti mozgalom gyökeA Politikai Bizottság és a SZOT-elnBkség megbeszélésén. rés átalakítása fontos kiinduló állomásának tekintik. A munkamegbeszélésen egyetértés volt abban, hogy az országos tanácskozásnak a megújulás olyan hosszabb folyamatát kell elindítania, amelynek eredményeképpen egy, a dolgozok érdekelt markánsan, erőteljesen védő és képviselő szervezet alakul ki. Olyan szakszervezet, amely önállóan dolgozik, más társadalmi és állami szervekkel partneri viszonyt alakít ki, szervezetében, működésében, döntési mechanizmusában az érdekek megjelenítésére, sokszínű érvényesítésére alkalmas, bírja tagjai bizalmát, és általuk meghatározott. A Politikád Bizottságnak és a SZOT Elnökségének a találkozón részt vevő képviselői egyetértettek abban, hogy a párt és a szákszervezet együttműködésében erősíteni kell az elvi, politikai jellegű partnerkapcsolatokat. Az állattenyésztés egy olyan ágáról — a juhtenyésztésről —, tartottak szerdán Csengerben bemutatóval egybekötött konferenciát, amely jelentős devizát hoz az országnak, amellett a hazai textilipar egyik legfőbb alapanyag-szállítója. A házigazdák nevében Len- gyel György, a csengeri Lenin Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy nem véletlenül itt rendezték ezt a bemutatót. A megye egyik legnagyobb juhtenyészete a csengeri, amelynek bővítését már megkezdték. A köszöntő után Papócsi László, a MÉM miniszterhelyettese a szakosodás jelentőségét hangsúlyozta. Hústípusú állatokra van szükség, amelyek jobban értékesíthetők. Emellett kitért a tej ágazatra is. A piaci igény a juhtejre és a készítményekre jelenleg kielégíthetetlen, ezt a lehetőséget kellene maximálisan kihasználni. Nem elhanyagolható — mondta —, az anyaállatoknál a szaporodóképesség helyreállítása, hiszen vannak olyan gazdaságok, az anyaállatok 30—40 százaléka évek óta nem ellett bárányt. És ez a helyi szakemberek hibája. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy a nemzetközi versenyképesség növelésére, a dollárbevétel fokozására elengedhetetlen a kereskedelmi ágazat fejlesztése, az üzemen belüli és vállalatok közötti együttműködés és a juhágazat fejlesztésére fordítandó összeg emelése. Végezetül kiemelte, hogy egy szövetkezeten, vagy gazdaságon belül a 300-as juhállomány csak viszi a pénzt. Vagy növeljük az állományt és ágazattá fejlesztjük, vagy érdemesebb megszüntetni, illetve magántenyésztőknek kiadni. A juhágazat jövőjéhez kapcsolódik egy új juhtípus, a Booroola merinó bevezetése hazánkban, amelynek előnyeiről Veress László, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Intézeti igazgatója tartott előadást. 1980-ban három Keletagyarország AZ MSZMP SZAB01CSSZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. évfolyam, 251. szám mmmmm ÁRA: 1,89 PÓRINT 1988. október 20., csütörtök MA Megértéssel, gyorsan (2. oldal) Menedzseriroda Nyíregyházán? (3. oldal) Az MTI Jelenti
