Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
KeletI pártbizottság eláll a állásfoglalás-tervezet December 3-án ül össze agyarorszag a megyei pártértekezlet AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Egy héttel korábban közöljük a jelöltek névsorát XLV. évfolyam, 250. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. október 19., szerda Kibővített ülést tartott Varga Gyula első titkár elnökletével kedden az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága. Az ülés munkájában a testület tagjain kívül részt vettek a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a társadalmi és tömegszervezetek meghívott képviselői. Tervcéljaink elérhetők, de gazdasági helyzetünk változatlanul nehéz TUDÓSÍTÁS AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL A 4. OLDALON Konferenciára készül a nőmozgalom ’ ««ven harmóniában az anyaság és a munka — ilyen igény jegyében tanácskozott kedden a Parlamentben a Magyar Nők Országos Tanácsa. Megújulási programjukat társadalmi vitára bocsátják, amelynek véglegesítését a jövő év első felére tervezett IV. országos nőkonferencia végezné el. (További információk a 4. oldalon.) Termékeink Kecskeméten Felkínálja: Szabolcs-Szatmár Sopron mutatkozott be legutóbb — idén tavasszal — Kecskeméten, a Centrum Áruházban, most pedig Szabolcs-Szatmár megye kapott ugyanerre lehetőséget. A Bács-Kiskun megyei nagyáruház évek óta rendez úgynevezett tájnapokat, amikor egy-egy távolabbi vidék, város vagy megye termékeit ajánlja vásárlóinak. A Szabolcs-Szatmár megyei bemutatkozás ünnepélyes megBemiitató Nagyeserkeszen Búzavetés műtrágyaszóróval A gépi szórva vetés — ha figyelembe vesszük, hogy a prügyi Tisza mente Termelőszövetkezetben már 1970- ben alkalmazták — nem újdonság, Ismert a vetési mód Békésben, Szeged környékén és az ország különböző tájain olyannyira, hogy búzából ezen az őszön is összesen 170 ezer hektárnyit vetettek műtrágyaszóróval. Szabolcsban — ahol a módszernek két kiváló ismerője és támogatója él, Harangozó László és Kertész János, könyvet is írtak az őszi kalászosok gépi szórva vetéséről — az újdonság még nem gyakorlat, az első számottevő kísérletekre is most ikerült sor. A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet évente 1000—1100 hektáron termeszt búzát, a vetés jelentős gépi erőket köt le, a vetési idő is hosszú, kipróbálták hát a szórva vetést, mint gyors és költségtakarékos eljárást. A kísérletre október 18-án egy 20 hektáros táblán került sor. A Tornádó M 5 műtrágyaszóró tartályát búzával töltötték fel és fél óra alatt a gép 10 hektárra szórta ki a magot. Az újdonságnak számító vetési módot ugyanezen a napon kísérleti jelleggel a de- mecseri tsz-ben is folytatták. Amíg a vetés tartott, arról is szó esett, mit remél, vagy remélhet egy gazdaság a szórva vetéstől. A prügyi példa meggyőző. Ők a több milliót érő vetőgépek helyett az 500 ezer forintos eszközzel ugyanolyan jó eredményt érnek el, mint mások. Búzából — évjárattól függően — 4,5 —6 tonnás átlagot aratnak. Nagycserkeszen is azt remélik, hogy az új módszer hatására növekszik a termésátlag, csökken az eszközigény és a szűkös fejlesztési alapok időszakában ez utóbbi a legfontosabb szempont. nyitójára kedden délelőtt került sor; a vásárlók figyelmébe Takács József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője ajánlotta különféle áruinkat. — Negyven szabolcs-szat- mári céget kerestünk meg — kaptuk a tájékoztatást dr. Adorján Mihálynétól, a kecskeméti Centrum Áruház kereskedelmi igazgatóhelyettesétől, — közülük végül tizenhéttel kötöttünk megállapodást. Keddtől szombatig nemcsak a vásárlótérben találkozhatnak a kecskemétiek a szabolcs-szatmári áruféleségekkel, hanem a kirakatsorunkban bemutatót is berendeztünk. Ügy igyekeztünk kiválasztani a kínálatot, hogy jusson az élelmiszer-, a ruházati és a vegyesiparcikk osztályunkra is belőlük. — A Nagykállói Ruhaipari Kisszövetkezet dzsekiket, bársonynadrágokat hozott Kecskemétre. (Fájó pont, hogy — exportkötelezettségeik miatt — a népszerű (Folytatás a 4. oldalon) Először a megyei pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéhez Ekler György, a korábban megválasztott szerkesztő- bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, a pártbizottság tagjai figyelmébe ajánlva a tervezet néhány fontos részét. Elmondta többek között, hogy a kiindulópont az volt: Szabolcs-Szat- márban a körülmények lényegesen erőteljesebben romlanak, mint az ország más részében, s ezek kivédése, megelőzése túlhaladja a helyi erőfeszítéseket. Bár a legutóbbi megyei pártértekezlet a prioritásokat alapjában helyesen határozta meg, azokhoz túlzott illúziókat is fűztünk, miközben lényegesen eltolódtak a hangsúlyok. Például a foglalkoztatási és a szerkezetváltási tennivalók sokkal nehezebbek, mint hittük, az elképzeltnél jóval feszítőbb problémát okoz a szociálpolitika. Május óta ezen felül a párt és a politikai intézményrendszer helyzete került előtérbe, s e téren jelentős működési zavarokat tapasztalni. Tisztázandó feladat: mi a pártbizottság szerepe és felelőssége a kialakult helyzetért. A mulasztásokért el kell marasztalni azokat a felelősöket — vezetőket és testületeket — akik felelőssége nyilvánvaló, de nem kell általában elmarasztalni mindenkit. A kijelölendő feladatoknál már nem szabad elkövetni a korábbi hibákat. Arra kell fordítani a fő figyelmet, hogy mi a szerepe a pártbizottságnak a területi-térségi érdekek képviseletében, ezért is a politikai felelősség irányába kell elmozdulnia a politikai intézményeknek. Vizsgálni szükséges, mennyire képes hatni a pártbizottság a reálfolyamatokra az önállóság viszonyai között. Nem szabad olyan határozatokat hozni például, amelyeknek nincs hatásuk a valóságos társadalmi-gazdasági folyamatokra. Fel kell vállalni eszméink képviseletét és száA másik véglet V olt pártéletünkben egy hosszúra nyúlt időszak, amikor elsősorban a statisztika dominált a különböző szintű párttestületek tagjainak kiválasztásánál. Sok példát lehetne sorolni annak bizonyítására, hogy a foglalkozás, az életkor és a nemek aránya mellett csak másod-, vagy harmadrendű szemponttá ailacsonyodott az alkalmasság, a bizalom, az aktivitási készség. Örvendetes, hogy a megyei pártértekezletre készülődve már csupán egy lehet a küldöttek kiválasztásának döntő kritériuma és az az, hogy valóban a jobbak képviseljék területűik kommunistáit. Csak üdvözölni lehet e régi és megcsontosodott gyakorlat e gyors kimúlását. Ám, nyugtalanító jelek figyelmeztetnek a reális veszélyre. A most beérkezett félidei adatok láttán néhány pártszervezettől kényszeredetten kérdezhetjük: jó lesz ez így elvtársak? A megyei pártértekezlet 263 választható küldöttének mintegy a felét delegálták eddig a különböző kommunista közösségek. És akárhogy nézzük, a korábbi hatvan százalékos fizikai arány helyébe lépett közel 10 százaléknak már nem lehet örülni. Nem lehet, mert rendkívül sok jól képzett, fiatal és alkalmas — az iparban, vagy a mezőgazdaságban dolgozó — munkás, illetve közvetlen termelésirányító marad ki annak a pártnak a jelöltjei sorából, amely megyénkben is a megújulást tűzte a zászlajára. Nem lehet örülni azért sem, mert a mai helyzetkép szerint a küldöttek között túlságosan is sok a valamilyen szintű vezető és függetlenített pártmunkás. A legtöbb helyen ezt azzal indokolják, hogy demokratikusan, több jelölt közül választották a legalkalmasabbakat. Csakhogy amikor belemennek a kettős, vagy többes jelölésbe, a fizikai az utolsó pillanatban — a maga számára reális eshetőséget nem látván — igazgatója, vagy párttitkára javára visszalépett. Nem mondhatjuk, hogy nem beszélgetnek a párttagok zömével, hogy nem a demokrácia játékszabályai szerint jelölnek küldöttet. Azt is tudjuk, hogy minden térségben szép számmal választottak műszakit, közgazdászt, pedagógust — ami korábban egyáltalán nem volt szokás. Ez sem javíthat azonban a fent említett — és méltán zavaró körülményen, aminek az eredménye könnyen az lehet, hogy vezetők tanácskozó fórumává válik a megyei pártértekezlet. M | ég van lehetőség javítani, néhány napig még tart a kül- döttválasztás folyamata. Ügy vélem, a statisztika most arra figyelmeztet: a másik véglet sem lehet hasznos és követendő. Kopka János molni kell a pluralizmus új jelenségeivel, versenyképessé kell tenni a pártot a tömegek megnyerésében. A vitában először Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka kért szót: a tervezet felelősen szól a megye gondjairól. Azt tanácsolta: a végleges formánál kerüljük az óhajokat és ne legyenek kinyilatkozásaink, érthetően fogalmazzuk a lényeget. Bizonyítsuk, hogy az elmúlt években a nehézségek ellenére is tettük, amit tudtunk. Javasolta, hogy a párt tagjainak felelősségéről erőteljesebben szóljon a tervezet, s mondja ki: a pártbizottság figyelemmel kíséri az idős kommunisták helyzetét. Kanda Pál nyugdíjas úgy vélekedett: a tervezet valósan fogalmaz. Hangsúlyozta: a gondok ellenére se romboljuk le mindazt, amit tettünk, hiszen megyénkben egy jelentős fejlődés is végbement az elmúlt időszakban. Nem a mundér becsülete, hanem a valóság igényli a korrekt mérlegkészítést. A program olyan legyen, amely mozgósít, mert csak egy ilyen programot lehet vonzóvá tenni. Forgács András nyugdíjas azt hangsúlyozta: ezen a tájon a kisebb eredményekért is jobban meg kellett küzdeni mindenkor, így van ez ma is. Kertelés nélkül kell beszélni mindarról, amit nem sikerült végrehajtanunk és jelezni azokat a területeket is, ahol vannak gondjaink, de most sincsenek meg azok megszüntetésének feltételei. Bár lehetőségeink a gazdaságban jórészt korlátozottak, mégis lépnünk kell. Erre indokolt mozgósítani a lakosságot. Azokat a lehetőségeket kell követni, amelyek egybeesnek az országos törekvésekkel. Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke javasolta: mielőtt nyilvánosságra hozná a pártbizottság az állásfoglalás-tervezetet, véleményeztesse néhány szellemi műhellyel, kérje ki további kollektívák javaslatát. Elmondta: az elmúlt időben a megyei tanács több koncepciót dolgozott ki a megyét érintő főbb kérdésekben, ezeket új módon, kétfordulós formában tárgyalta, fogadta el. Kellő nyilvánosságot is teremtettek az elképzeléseknek. Most igen nehéz helyzetben van a megye, számottevőek a központi elvonások, szűkösek a fejlesztési lehetőségek. Ezért is óvakodjunk az illúzióktól, mert például az elmaradott térségek felzárkóztatása legalább másfél évtized feladata. S bár igaz, hogy a kormány által ígért 840 milliót a megyei tanács már elköltötte, s ezzel 4,5—5 milliárd forintnyi beruházás megvalósítása realizálódik, ez mégsem jelent végleges megoldást, azért még sokat kell dolgozni. Beszélt arról: most nagyobb figyelmet kell fordítanunk a lakóterületeken a párt befolyásának erősítésére, mert a közelgő választásokon nagy a tét, s nem mindegy, milyen erőt képvisel majd a párt. Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára úgy vélekedett: az indokoltnál is túlzottabb a tervezet kriitikaii része. Hallgat az előterjesztés airról, hogy a bizalomvesztés egyik előidézője a központilag gyakran visszavont milliókhoz tapad, ezt is mérlegre kell tenni, miként a saját hibánkat. Dokumentálni szükséges a gazdaságpolitikai résznél az utóbbi idők viharos változásait, minit helyzetalakító tényezőket. A megyei pártbizottság találja meg a módot az okos, célszerű munkamegosztásra a különböző szintek között, hogy ne legyenek átfedések. Soltészáé Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára arra hívta fel a figyelmet: a tervezetben keveredik az önkritika és az önigazolás. Be kell mutatni azt is, amiben munka van, de nem hozott eredményt — mondta, majd a jelenlegi bizalmi válságra utalva megjegyezte, hogy napjainkban sok a nem, de kérdés, hogy vajon mindig és mindenki felelősen mondja-e ki ezt a szót. Erőteljesebben kell szólni a pártegységről, s ebben az emberi tényezők szerepéről. Nagy Miklós, a MÉSZÖV elnöke szerint az értéktermelés és értékesítés ellentmondásait markánsabban -kell megjeleníteni a pártértekezlet állásfoglalásában. Beszélt a kistermelők gondjairól, a lakosság eladósodásáról, a foglalkoztatás feszítő gondjairól. Hosszú László, a TESZÖV titkára bevezetőben elma(Folytatás a 4. oldalon) A Ima léüzem Vásárosnaményban. Naponta 50 tonna ipart almából készítenek lét a Zöldért Vállalat vásárosnaményi telepén épült új üzemben. Az itt nyert almaiéból Nyíregyházán készítenek exportmin öséeű sűrítménv»
