Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. október 17 Á menekültek megsegítésére Gála a javából Akár már a műk hét ele­jéi kiteh ették volna „A minden jegy elkelt” feliratú táblát a megyei művelődési központban a Ki mit tud szabolcsi gálája iránt ugyanis olyan nagy volt az érdeklődés. Pedig két elő­adást is rendeztek szomba­ton, de bizonyára még to­vábbi kettőn is telt ház lett volna. A jegyhez jutott nézők jól A „Nyírség” lánykán. jártaik, végül is Itt volt a Ki mit tud döntő szereplőinek színie-jarva. A tehetséges fia­talok tudásuk legjavát adták s ráadásul a televízió kép­ernyőjén látottaktól eltérően több műsorszámmal léptek fel, valóságos stoowműsort adva. Ám a megszokott ka­merák sem hiányoztak, hi­szen a városi televízió rög­zítette az előadást és a szál bolcsi gálát a nyíregyházi, a debreceni, a miskolci és a lenin városi kábeltévé is be­mutatja majd. Ügy tűnt egy kicsit, a ha­zaiak jutalonijátéka volt a szombati két előadás. Kü­lönösen a Nyírség tánc­együttes jeleskedett, több­ször is színpadra lépve. A műsort Tóth. Károly, a tele­vízió szerkesztő-riportere vezette, s alkalmat adott arra, hogy a versenyzők terveikről is beszélhesse­nek. Megtudtuk például, hogy a Tóth-ikrek Olaszor­szágban koncerteznek majd, Békési Artur valóban fil­mezik és hanglemez is ké­szül a vetélkedő népzenei anyagából. Köszönet illeti a szerep­lőket, hogy vállalva a fá­rasztó úttal járó szabolcsi fellépést — amely mind a két alkalommal közel négy óráig tartott — marosak azért is, mert az előadások teljes bevételét önzetlenül az erdélyi menekülteknek ajánlották fel. Megérdem­lik tehát, hogy legalább a nevüket soroljuk fel. Nyír­egyházán láthattuk tehát: Kispeti Dorottyát és Heté- nyi Pált, a Los Andinos és a Luky Boys együttest, Jónás Tamás bűvészt, a Ri­ta néptánccsoportot. Nyári Zoltán parodistát. Strack Orsolyát és Kemény Sárát, Morva Péter zongoristát. Nagy tapsot kaptak a sza­bolcsi házigazdák is, a Tóth-ikrek, a Nyírség tánc- együttes, a Cimborák, a Ni­ka kamarakórus és Békési Artur. önálló, független Október 22-én rendezik meg Nyíregyházán a KISZ városi tanácskozását, és ezen a találkozón a középiskolá­sok is elmondhatják vélemé­nyüket, gondjaikat: ez lesz az igazlátó nap. A városi KISZ-bizottság pár héttel korábban „problé­mafeltáró” lapokat osztott szét a diákok között, amely­re felírhatták az iskolai és a KISZ-élettel kapcsolatos ne­hézségeket. Az így kapott problémalistát csoportosítot­ták, és október 13-án a kö­zépiskolák képviselői megvi­tatták a főbb témaköröket. A résztvevők őszintén el­mondták véleményüket, ja­vaslatokat tettek a továbblé­pés reményében, s olykor parázs vitára is sor került. Az oktatással kapcsolatban szóvá tették, hogy a tanköny­vek elavultak, s nem érkez­nek meg a tanévkezdésre. Jó lenne, ha az új tankönyvek készítésébe, elbírálásába di­ákokat is bevonnának. Az érettségizettek számára szük­ség van „ideiglenes” munka­helyre, a fakultáció pedig nyújtson végzettséget a gim­názium elvégzése után. A szakmunkástanulók is azt vetették fel, hogy tanulmá­nyaik befejezése után elhe­lyezkedésük nem biztosított. A szabadidő-sport téma­körben elhangzott, hogy Igazlátó nap középiskolásoknak nincs városi szintű, tömeg­sport jellegű sportolási lehe- tőség. Kérik, hogy az új sza­badidő központot egy-két al­kalommal kapják meg az is­kolák a tömegsport céljaira. Természetesen a KISZ-szel kapcsolatban volt a legtöbb hozzászólás. A fiatalok el­mondták, hogy nem vonzó a szervezet, nem nyeri meg a tizenéves korosztályt, nép­szerűtlen. A tagok közömbö­sek, passzívak, érdektelenek, a lelkes diákokat pedig ne­gatívan ítélik meg. Felvető­dött egy önálló, független diákszervezet lehetősége is, vagy esetleg a KISZ-en be­lüli nagy önállóságú réteg- szervezet alakítása. Felvetődött, hogy minden iskolának biztosítsanak egy fogadónapot ennek érdeké­ben. Szeretnének a fiatalok a Kelet-Magyarországban egy olyan diákoldalt, amelyben csak a középiskolások kap­nának bemutatkozási lehető­séget életükkel, munkájukkal és művészeti tevékenységük­kel kapcsolatban. Ehhez ha­sonló műsort a nyíregyházi rádióban is szívesen hallgat­nának. Iskolai szinteken leginkább az a probléma jelentkezik, hogy „egyes’ ’tanárok pasz- szívak a KISZ-szel szemben, gátolják a munkát, nem hall gatják meg a diákok véle­ményét. A városi KISZ-ta nácskozáson külön szekció­ban üléseznek majd a kö­zépiskolások, ahol elmondják a legfontosabb problémákat A fiatalok a helyi szinten megoldható felvetésekre vá­laszokat kapnak, ami pedig a szervezet megújulásával kapcsolatos, azt továbbviszi k a megyei KISZ-értekezletre. Az igazlátó napon, október 22-én a középiskolás küldöt­tek közfelkiáltással választ­ják meg azokat a társaikat, akik képviselik őket a ma gasabb szintű tanácskozáson. (magyar) Szőrén üli a lovat Ritkán látni mostanában Nyíregyházán Rékasi Károlyt, a Móricz Zsigmond Színház fiatal művészét, pedig már az új évad is elkezdődött. A tehetséges színészire máshol is felfigyeltek, mostanában több films zinkronszerepet ka­pott, sőt nemrégiben egy te­levíziós film főszerepét bíz­ták rá. A filmet a Hortobá­gyon forgatták, s napjaink egyik izgalmas témájával, a természet védelmével foglal­kozik. A Fehér kócsag című film rendezője. Oláh Gábor több jelölt közül választotta ki Rékasi Károlyt. A válasz­tásban végül is az döntött, hogy a főszereplőnek lova­golni is kellett tudnia, és a nyíregyházi színész akár sző­rén is megüli a lovai. — Igazi ajándék számom­ra ez a főszerep. Csodálatos volt a tavalyi színházi évad, hiszen négy színdarabban is fontos szerepet kaptam an­nak ellenére, hogy csak egy éve szerződtettek. Az évad vége felé már csak egy kí­vánságom volt, bárosak egy filmszerepet is kapnék. Cso­dák csodája, ez is megtör­tént. — Tulajdonképpen nyara­lás volt számomra a közel negyvennapos forgatás. Lent laktunk Tiszafüreden, és a páratlan természetvédelmi területen, a Hortobágyon töltöttük az idő nagy részét. Mindig is szerettem a nagy platókat, akárcsak Petőfi, az Alföldön érzem jól magam. — Miről szól a film? — Tulajdoniképpen játék­film, de természetfilm is le­hetne. Egy fiatal természet- védőt a hortobágyi Nemzeti Parkba helyeznek, és ott mindenféle panamákkal ta­lálja magát szembe. Szoká­sos hős-sors. Egyébként olyan megtörtént eseményeket dol­goz fel a film, mint a közis­mert libaügy. Találkoztam a történet ma is ott élő hősé­vel, akire egyszer valaki még rá is lőtt... A forgatást nemrégiben fe­jezték be, azaz néhány téli felvétel még hátra maradt. Rékasi Károly partnerei Raj­hona Adóm, Trokán Péter és Balogh Erika. A filmet való­színűleg jövőre tűzi műsorá­ra a televízió. Rékasi Károly számára a Móricz Zsigmond Színházban is elkezdődik a munka: az Oreszithea próbái. A fiatal színész Alszikhülosz drámá­jában valószínűleg fontos sze­repet kap ismét, (bodnár) Fotészafari és riéi szilveszter Irány n Kilimandzsáró A bevásárlóturizmus el­terjedése és a világútlevél birtokában drasztikusan visz- szaesett az utazási irodát fel­kereső turisták száma. Ép­pen ezért szenzációs ötlettel lehet ismét visszahódítani a külföldre vágyó magyarokat. Hazánk első, vegyesválla­lati formában működő utazá­si irodája, az OTP—Penta Tours Kft. számot vetett a realitásokkal: csökkenő jö­vedelem mellett akarnak eredményesen gazdálkodni. Ezért az olcsó utak számát gyarapították és a beutazó turistáknak szerveznek prog­ramokat. Kétnapos bécsi utat kínálnak már 2 ezer fo­rintért és gondolázhatunk Velencében 7100-ért. Egy oszrák partneriroda közre­működésével Bécsből indítja a Penta az 5, illetve 6 napos párizsi, római és isztambuli autóbuszos kirándulásokat. A karácsonyi ünnepek előtt berlini utat szerveznek — nyugat-berlini kirándulás­sal — nem egészen 5 ezer forintért. A tehetősebbek — pénz­tárcájukhoz mérten — egzo­tikus tájakra juthatnak el a Penta révén. Tanzániában meghódíthatják a Kilimand­zsáró csúcsát a hegymászást kedvelők, akik viszont az óceánparti üdülést részesítik előnyben, a fotószafarira je­lentkezzenek. Itt már közel 150 ezer forintért vállalja a szolgáltatást az iroda. Riói szilveszter nyújthat életre szóló élményt a csokibarna táncosnők körében. A törté­nelem, a vallás iránt érdek­lődőknek a Biblia földjére, Izraelbe szerveznek utat. Gondoltak azokra a turis­tákra is, akik hazánk szép tájain keresik a kikapcsoló­dást. a pihenést, a gyógyu­lást. A három T-s út, a „Te­nisz télen Tihanyban” elne­vezésű program ez év no­vemberétől 1989 márciusáig szerepel a kínálati listán. Hegyvidéki és gyógyüdülést ajánlanak Lillafüreden, Mát­raházán, Hajdúszoboszlón és Zalakaroson, egyhetes tur­nusokban. T. K. A tárgyalóteremből Licit bontott anyagra Rablás fényes nappal Beszédtéma már elég ré­gen Nyíregyházán, hogy to­vább épül a Korányi Frigyes utca, pontosabban szólva be­épül a Jósa várossal szemben lévő Bánki Donát Szakkö­zépiskola mellett lévő terü­let és folytatódik a Dohány utca térségének építése. Dr. Kovács Mihálytól, a városi tanács igazgatási osz­tályvezetőjétől megtudtuk: ezúttal nincs jó ismerős és protekció, szeretnék a bontás lehetőségét olyanoknak ad­ni, akik a bontási anyag ér­tékeinek bizonyos százalékát visszaadják a városi tanács­nak. Ennek egyetlen módja, hogy a lebontásra váró in­gatlanokat meghirdetik, s li­citálás útján döntenek sor­sukról. Az érdeklődők a lici­tálás feltételeiről a tanács tervosztályán Klémán Fe­rencnél, illetve az igazgatási osztályon dr. Kuritár And­rásnál kaphatnak bővebb fel­világosítást. Néhány határ­időről azonban mi is tudjuk az érdeklődőket tájékoztatni. Az egyik ilyen dátum 1988. október 22, szombat. Ezen az­napon nézhetik meg a bon­tásra váró ingatlanokat az érdeklődők reggel 8-tól 10-ig a Korányi utcán. 10-től 12- ig pedig a Dohány utca tér­ségében mutatják meg a ta­nácsi dolgozók. Az ajánlato­kat október 27-ig lehet meg­tenni, de még a licitálás nap­ján is fogadnak el jelentke­zéseket. A licitálás napja egyébként október 28, helye pedig a Nyíregyházi Városi Tanács földszint 15-ös számú szobája. A licit reggel 8 óra­kor kezdődik. Sok ésszel nemigen áldotta meg a sors a nyíregyházi M. Józsefet, B. Tamást és K. Já­nost, mert még arra sem gon­doltak:, ha már rablásra ad­ják a fejüket a belvárosban, legalább a naplementét kel­lene megvárni. A három fia­talkorú azonban úgy vélte, így is elkerülhető a felelős- ségrevonás, nem tétováztak hát sokáig, miután eldöntöt­ték, hogy kirabolják a Le­nin-téren a szintén fiatalko- rú G. Attilát és B. Zsoltot. Miitha a világ legtermésze­tesebb doilga lett volnia, egy­szerűen odasétálitalk a két sértetthez, lefogták őiket és pénzt követeltek tőlük. Per­sze cseppet sem akaródzott kinyílni a pénztárcájuk, ám mikor veréssel fenyegették őket, átadtak a három táma­dónak négy forintot. De any­nyd pénzért legfeljebb egy gömb fagyit vehettek volna, újabb verést helyeztek hát kilátásba, sikerült is száz fo­rintot kicsikarniuk a megtá­madottakból. Az utóbbiak úgy gondol­ták, ennyivel talán - sikerült is megúszniuk, ám a Besse- nyei-tér felé tartván az első rendű vádlott, M. József utolérte őket, s lecsatolta G. Attila kezéről az ezer forin­tot érő karóráját. Evés köz­ben jön meg az étvágy, mert M. József néhány lépés meg­tétele után újból pénzt köve­telt a két sértettől. Pénz azonban már nem volt, M. József így B. Zsolt arcába fejelt, majd ököllel gyomor­szájon vágta, cinkosai pedig megrugdosták. S hogy felte­gyék az i-re a pontot, elvet­ték tőle a karórát, a zsebéből pedig további kétszáz forin­tot. Ám korán örültek, mert arra a bizonyos i-re a valódi pontot a Nyíregyházi Városi Bíróság tette fel, ítéletével remélhetőleg hosszabb időre megszabadítva a várost a há­rom jómadártól. Az első ren­dű vádlottat, az alig tizenhat éves M. Józsefet két rendbeli csoportosan elkövetett rablás bűntettében találta bűnös­nek, ezért két év börtönre ítélte. A szintén tizenhat éves cinkosai közül B. Tamás másfél évet, K. János pedig egy év nyolc hónapot lesz kénytelen eltölteni a fiaital- korúák börtönében. A három siheder előéleté­ről még annyit érdemes tud­ni, hogy már gyermekkoruk­ban rendszeresen loptak, csa­varogtak, s mindhárman megjárták a kalocsai fiúne­velő intézetet, ám tanulni ott is csak a rosszat tanulták. A fiataltkorúak börtönében talán más is ragad rájuk. B. G. Megküzdeni az olvasókért Beszélgetés az „ÉS11 főszerkesztőjével Sok újságolvasó ked­velt lapja az Élet és Iro­dalom. Bata Imre iroda­lomtörténésszel, a lap fő- szerkesztőjével beszélget­tünk abból az alkalomból, hogy Nyíregyházán talál­kozott az olvasókkal. — Mivel tudná ajánla­ni a főszerkesztő az általa szerkesztett lapot? — Azzal, hogy a gon­dolkodó embernek szüksé­ge van rá. Az ÉS pillanat­nyilag még az egyetlen kulturális hetilap, amely a politikai események fel- gyorsulásának idején olyan információkat kö­zöl, amelyekből sokféle következtetést vónhat le az értelmes ember. — Űj lapok születnek szinte hétről hétre, mint például a Reform, a Kapu és a hamarosan megjele-. nő Hitel. Nem jelent ez egyfajta kihívást? — Olyan kihívást jelent, amelynek örülünk. A jö­vőben jobban meg kell majd küzdeni az olvasó­kért. Csak a magukat el­tartó, jó lapok maradhat­nak meg. Megszűnik az állami támogatás, de nem is szól majd bele minden­be az állam. — Ami a példányszá­mokat illeti, az Élet és Irodalom eddig sem pa­naszkodhatott, hiszen a kezdeti néhány ezres pél­dányszám most 60 ezernel tart, de bizonyára többre lenne szükség. — Példányszámunk a 70-es években kezdett nö­vekedni, amikor az írók jelezték, hogy bizonyos problémák adódnak. Egyetlen eszmecsere — a talán még sokak számára emlékezetes kesudió-vita — nyomán 28 ezerről 48 ezerre szökött fel a lap példányszáma. ’82—84 tá­ján, amikor nehezebbé vált az élet, újból több la­pot jelentettünk meg. Sajnos, akkor jobb mindig az újság, amikor az élet nehezebb. Ezért jobban szeretnék inkább rossz új­ságot. — Bátrabbak manapság az írástudók és az embe­rek is nyíltabban fejtik ki véleményüket. Mit gon­dol, van-e remény arra, hogy ez a szellemi pezs­gés sokáig jellemző lesz? — Remélem, igen. Fel­nőhet talán így egy olyan nemzedék, amelyik már nem fél. Közép-Európá- ban — 45 előtt és után — sokszor meg kellett aláz- kodni. Több volt itt az ősz, mint a tavasz és a nyár... Mi az individuum értékére szeretnénk rávilágítani, ar­ra, hogy az egyes ember a legszentebb dolog. Ha már az újság is megírhatja, hogy nemcsak a kisember, hanem mondjuk egy ta nácselnök is belekevere­dett valamibe, az már bá­torságra, szókimondásra neveli az embereket. Bodnár István

Next

/
Thumbnails
Contents