Kelet-Magyarország, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. október 15. Nagy erővel folyik a nyomozót Keresik a taxis gyilkosát Nagy erővel folyik a nyo­mozás a székesfehérvári ta­xisofőr-gyilkosság ügyében. Mint ismeretes, október 11- én, kedden este Székesfehér­vár külvárosában ismeretlen tettes leszúrta Héger Ferenc székesfehérvári lakost, a City Taxi 57 éves gépkocsivezető­jét. A szerencsétlen ember a kórházba szállítás után meg­halt. A súlyos bűncselekmény el­követése óta több száz beje­lentést hallgatott meg és vizsgált ki a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság nyo­mozócsoportja. Keresik az emberölés indítékait, az esz­közt, amellyel a gyilkosságot elkövették, valamint a bűn- cselekmény esetleges tanúit. Héger Ferencet október 20- án temetik Székesfehérvárott. Búcsúztatására az ország minden részéből jelezték ér­kezésüket a részvétüket leró­ni kívánó taxis kollégák. (Folytatás az 1. oldalról) A testületben a kormányt Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes képviseli, aki a pénteki tanácskozás elnöki megnyitójában hangsúlyozta: az első megbeszélést főként arra szánják, hogy a testület munkájának ügyrendi szabá­lyait, feltételeit kialakítsák, véleményt cseréljenek az ér­dekegyeztetés ezen új formá­járól, valamint az idei gazda­sági tendenciák elemzésével már most előkészítsék a jövő évi folyamatok irányának meghatározását. Bejelentette azt is. hogy a sajtó képviselői a tanácsterem melletti helyi­ségben monitoron követhetik nyomon a vita fejleményeit. Hosszas vita bontakozott ki ügyrendi kérdésekről, minde­nekelőtt az új mechanizmus működésének gyakorlatáról.v A klasszikus érdekegyeztetési modell szerint a fő pólusokat a kormány, a munkavállalók és a munkáltatók képviselik. Teljesen „tiszta” érdekeltsé­gi viszonyokat azonban — a kormányon és a SZOT-on kí­vül — egyik jelenlévő szer­vezete sem testesít meg. En­nek figyelembevétele azért fontos, mert a testület tagjai­nak konszenzusra kell jutni­uk, ha pedig egy-egy tag többféle érdeket is képvisel, adott kérdésben nehéz lehet a közmegegyezés kialakítása. Ezzel kapcsolatban élénk vita alakult ki arról, hogy a Minisztertanács határozatá­ban felsorolt szervezeteken kívül mások képviselői is tagjai legyenejt-e a testület­nek. Ezt egyaránt kezdemé­nyezte a KISZ, a MTESZ, a Kisiparosok Országos Szerve­zete, a Kiskereskedők Orszá­gos Szervezete, valamint a Vállalkozók Országos Szövet­sége. Az ügyrend tervezetét most úgy alakítják át, hogy javasolják: a KIOSZ, a KI- SOSZ és a VOSZ egy közös képviselője vehessen részt az üléseken, a KISZ megfigyelői státust kap. Medgyessy Péter rövid ér­tékelést adott az idei gazda­sági folyamatokról. Kiemelte, Az oktatási dolgozók anya­gi megbecsülésével, bérviszo­nyaival kapcsolatos kérdése­ket, valamint a Pedagógusok Szakszervezete megújulásá­val összefüggő aktuális ten­nivalókait vitatta meg pénte­ki ülésén a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége. A bérpolitika reformjával összefüggő tagsági viták ta­pasztalatait is megfogalmaz­va a testület állást foglalt abban, hogy a bérreform megvalósulása előtt, már 1989-ben e területen közpon­ti bérpolitikai intézkedésre kerüljön sor. Az oktatásügy valamennyi dolgozójának bé­rét legalább 40 százalékkal emeljék, továbbá, hogy a kormányzat az oktatási dol­gozóknak biztosítsa a nép- gazdasági átlagnak megfelelő folyamatos bérfejlesztési le­hetőséget. Az általános bérrendezésen túl is számos olyan megoldás­ra váró probléma halmozó­dott fel az oktatási intézmé­nyekben, amelyek — miként hogy az első kilenc hónapban 20 százalékkal nőtt a konver­tibilis export értéke. Ez a nemzetközi konjunktúra ki­használásának, a jó ösztönzé­si rendszernek, és annak kö­szönhető, hogy sikerült szűkí­teni a nem nyugati értékesí­tés lehetőségét. Az 1989-es elképzeléseket vázolva Medgyessy Péter rá­mutatott: a társadalmat csak megfontoltan lehet terhelni, figyelembe kell venni a tűrő­képesség határát, ugyanakkor nincs mód látszatmegoldá­sokkal kísérletezni. Az időt és a bizalmat a korábbi irá­nyítás javarészt elhasználta, s ezért ellentmondás észlel­hető a kormány által élvezett erkölcsi tőke mértéke és a Minisztertanács intézkedései­től elvárt hatások között. 1989-ben a gazdaságirányí­tás jobb arányt kíván kiala­kítani a stabilizáció és a ki­bontakozás között, ha ugyan­is a kibontakozás csíráit nem sikerül már ma elültetni, ak­kor a stabilizáció eredmé­nyessége is kérdésessé válik. A kormány elnökhelyettese szerint csak a kínálatbővítő politika, a liberalizálás, a vállalkozási lehetőségek bőví­tése, szélesítése vezethet cél­ra. Az importliberalizálásról, annak mértékéről még a kor­mányban is vita folyik, de úgy tűnik, sikerül jelentős lé­péseket tenni. Ez várhatóan előnyösen hat majd a külföl­di anyagok, beruházási javak behozatalára, ugyanakkor a magyar ipar számára is kon­kurenciát jelent, mert a kész­termékek nagyobb kínálata próbatétel elé állítja a gaz­dálkodókat. A társasági törvény életbe lépése nagyban hozzájárulhat a tőkeáramlás meggyorsításá­hoz, s ugyancsak élénkítheti a gazdasági folyamatokat a bérszabályozási kötöttségek feloldása. Mindezt összegez­ve, Medgyessy Péter szerint — ha a tervezett elemek jól működnek — nem kell feltét­lenül stagnálással számolni, reális elképzelés lehet némi gazdasági élénkülés. Hozzá érkező levelek, felhívások es állásfoglalások bizonyítják — nem tűrnek halasztást, és po­litikai feszültséget okoznak a pedagógusok körében. Ilyen például a pedagógusok túl- munikadíjának bruttósításá­val, illetve a túlmunka díja­zásával kapcsolatos kérdések. Az intézmények jelentős ré­sze ugyanis a mai napig sem kapta meg a bruttósításhoz szükséges anyagi fedezetet: a számítások szerint mintegy 90 millió forint hiányzik eh­hez. A központi vezetőség most elfogadott állásfoglalá­sában követeli, hogy az érin­tett pedagógusoknak 1988. január 1-jéig visszamenőleg George Bush, a republiká­nus elnökjelölt valószínűleg közelebb került a választási győzelemhez a vetélytársával folytatott vita utón. Bush és Michael Dukakis, a demok­rata párt jelöltje Los Ange­tartozik a jövő évi tervekhez, hogy szigorú takarékossági in­tézkedések várhatók a költ­ségvetési kiadásokban, bele­értve a katonai költségeket, a támogatásokat, a központi apparátusok finanszírozását, a nagyberuházások visszafogá­sát. A tervezőmunka mai ál­lása szerint 1989-ben a reál­bércsökkenés mérséklődik, de nem szűnik meg. A munkahelyi (Folytatás az 1. oldalról) ötven vállalatnál, intézmény­nél, gyárban, tsz-ben több mint kétszáz kulturális ren­dezvényt tartanaik meg, elő­adásokat, kiállításokat, mű­vész-közönség, író-olvasó ta­lálkozókat, ankétokkal egy­KÖLTÖZTET1K A CÁPÁT. A „Cápa IV” című film fősze­replőjét segítenek elvontat­ni a tudományos és ipari mú­zeum területéről, ahol a ki­állított érdekességek között szerepeit az élethű ragado­zó. (Telefotó — MTI Külföl­di Képszerkesztőség) fizessék ki az őket törvénye­sen megillető elmaradt kere- resetet! Követelik továbbá: közpon­ti és tanácsi forrásból mi­előbb biztosítsák, hogy a túl­óra értéke legalább a peda­gógusok alapbérének egy normál tanórára eső mérté­két érje el, továbbá megkap­ják az ezért járó pótlékokat. A KV-ülésen hangsúlyoz­ták: az állásfoglalásra két-há- rom héten beiül érdemi vá­laszt várnak az illetékes fó­rumoktól, s az elutasítás mi­att kialakuló helyzetért sem a pedagógusokat, sem a Pe­dagógusok Szakszervezetét nem terhelheti felelősség. lesben folytatta második nyilvános vitáját, amelyet a tévé révén az amerikaiak tízmilliói kísértek figyelem­mel. A vetélkedés ezúttal is azért folyt, hogy melyik je­lölt tudja vonzóbban és köz­érthetőbben megfogalmazni érveit, s melyikük személye a rokonszenvesebb a szava­zóknak. Míg a vetélytársak szep­temberi, első vitája kiegyen­súlyozott képet mutatott, ez­úttal Bush alelnök kedélyes érvelésével, egyszerűsítő, ép­pen ezért hatásos fogalma­zásával alkalmasint több né­ző tetszését nyerte meg. A vá­lasztási felmérések már hu­zamos ideje Bush előnyét mutatják, s ez az irányzat mosit várhatóan erősödik. bekötött filmbemutatókat, ze­nés vetélkedőket stb. Azt ta­pasztalták, hogy azok a mun­kahelyek, amelyek szívesen fogadták a művelődési ház műsorjavaslatait, valóságos versenyt folytattak a meghív­ható előadókért, kiállítókért — 10—12 helyre is kértek egy-egy személyt. Igyekeztek mérlegelni, és lehetőleg min­denki megelégedésére „be­osztani” a vendégek megye­járó körútját. Főként az ismeretterjesztés a programok célja, azt sze­retnék a népművelők, ha se­gítséget adhatnának a kultú­ra és a közélet iránt érdek­lődőknek az általános, azon belül a szakmai és a politi­kai műveltség fejlesztéséhez. Témaköreit tekintve igen vál­tozatos a kínálat: környezet­védelemtől a különböző tár­sadalompolitikai kérdéseken át a honismeret-helytörténe­tig, de kiemelhetjük a nyelv­művelést, a mezőgazdasági tudományokat, vagy a szín­házművészetet. Több munkahelyre kértek képzőművészeti kiállításokat: öt ilyen bemutató vándorol a megyében a következő he­tekben, hónapokban. A Munkahelyi művelődési he­tek megnyitója október 17-én délután 2-ikor lesz Mátészal­kán a MOM gyárában, ahol Vasarely-képekből nyílik ki­állítás. Burda magyar nyelven Október 19-től sokak által ismert, régóta várt ,,új” divatlap szí­nesíti a hazai kínálatot: megjelenik a Burda Moden magyar nyel­vű kiadásának első száma — jelentették be a vállalkozásban részt vevő hazai és külföldi cégek képviselői pénteken a Duna Intercon­tinental Szállóban. A magyar Burda 80 oldalas, két szabásmintaív-mel 1 ékietet tar- tailmaz, az utóbbiakat német nyelvű útmutatóval. Ára 260 forint, ez valamivel olcsóbb az eddig külföldről érkezett példányokénál, amelyeket 320 forintért kínáltak. A lap egyelőre kéthavonta jele­nik meg 50 ezer példányban, s a tervek szerint 1989. második fél­évétől havonta lesz kapható. A divatlap 1200 postahivatalban és a Könyvértékesítő Vállalat valamennyi boltjában kapható lesz. Nem hitte el a Nobel-díjat Kairói lakásában éppen sziesztázott Nagib Mahfuz, ami­kor felesége betop­pant a szobába, és azt. mondta: gratulá­lok a Nobel-díjad- boz. Az író_ nem akart hinni a fülé­nek, azt hitte, hog^ neje csak viccel. Az asszony azonban nem tágított, a -tele­fonhoz hívta férjét, ahol a vonalban volt az A1 Ahram című lap munkatársa, aki megerősítette a jó­hírt. A 77 éves író még ekkor sem hit­te el, hogy ő lenne a kiválasztott. „Elég volt az álmodozás­ból, hagyjál aludni” — mondta feleségé­nek. Az író hitetlensége érthető, hiszen még arról sem volt tudo­mása, hogy jelölték a díjra. A Nobel-dí- jat , odaítélő svéd akadémiai bizottság egyszer sem kereste meg az „arab Tho­mas Mannt”. Mahfuz világ életében Kairó­ban élt. Még a No- bel-díj átadására sem utazik el, igaz ebben nem a város­hoz való ragaszko­dása játssza a fősze­repet. Mint ahogy az Al Ahramnak el­mondta, megrendült egészségi állapota nem teszi lehetővé a bosszú utat. Medgyessy Péter gazdaságunk jövőjéről Á siciksz®rreiet éles hangú állásfoglalása A pedagógusok követelései a kormánytól az intézményi kollektíváktól Elnökjelöltek vitája Bush kedélyesei érvelt Megyei KlSZ-értekezlet előtt (Folytatás az 1. oldalról) ■tek papírra, egyebek közt arról, hogy rohamosan nő a szegénység, a többszörösen hátrányos helyzetűek élet­esélyei tovább romlanak. Az oktatás nem nyújt konver­tálható ismereteket. Nehe­zebb lakáshoz jutni, költsé­gesebb gyermeket vállalni. A pályakezdők elhelyezkedé­si gondjai számottevőek. A számvetésben a megye sok­szoros „történelmi” hátrá­nyáról, az infrastruktúra ala­csony szintjéről, az önerőre támaszkodás kilátástalansá- gáról mondták el véleményü­ket a fiatalok. Szervezeti kérdésekről só­ikat vitatkoztak tegnap a tes­tület tagjai. Miben döntsenek és miben hagyják meg a döntés jogát a KlSZ-érteikez- lebnek? Nyelvtani kérdésnek tűnhet, hogy a KISZ politi­kai állásponttervezetében szereplő cím (Voltunk. — Vagyunk?! — Leszünk!!) ponttal, kérdőjellel, és hány felkiáltójellel szerepeljen? Mint többen szenvedélyesen kifejtették: fontos tartalmat hordoz bármelyik szó, hiszen a KISZ eddigi tevékenységét, eredményeit, szándékait kér­dőjelezhetnénk meg a külön­böző írásjelekkel. Nagy átalakulás előtt áll a KISZ, s ebből természetesen a megye is kiveszi a részét. A hosszabbra nyúlt vita, a szenvedélyesebb hang új stí­lust jelent a megyei bizottság ülésén is. Ez érthető, hiszen a fiatalok ügyeinek szószóló­jaként, érdekeinek megteste­sítőjeként a KISZ határozott állásponttal akar a nyilvá- nosság elé állni. (t. k.) Rekordok könyve A legmagasabb nő Harmincötödször került a könyvesboltokba Guinness Rekordok könyve, amelyből megtudható, hogy a világ leg­gyorsabb pókja 16 kilométe­res sebességgel szedi a lábait, hogy Alaszkában emelték a világ legnagyobb — húszmé­teres — hóemberét. Ám a bölcs könyv abban nem tud dönteni, hogy az Amazonas vagy a Nílus a hosszabb. A hírneves Guinness sör­főzde 1955-ben adta ki elő­ször a gyorsan közkedveltté vált könyvet azzal a céllal, hogy Nagy-Britannia és Íror­szág 84 ezer kocsmájában megfellebbezhetetlen döntő­bíróként szolgáljon a vitatko­zóknak, akár a legbonyolul­tabb vagy legvalószínűtle­nebb kérdésben is. Az eltelt évek alatt a Guinness mun­katársai 140 ezer rekordot jegyeztek, ellenőriztek és kartotékoztak. A most meg­jelenő 1989-es kiadásban sze­replő 15 ezer címszó közül háromezer egészen új. Persze az is csúcs lesz, hogy a könyv az idén 31 nyelven, több mint 60 millió példányban kerül piacra. A 310 oldalas könyvből pél­daképpen néhány „leg”: A világon a „legsúlyosabb” egyéniség az Egyesült Álla­mokban élő Albert Jackson, aki 402 kilójával a — szintén amerikai — Walter Hudson- tól hódította el a megtisztelő címet. Elmúltak már azok a szép idők, amikor — épp egy éve — a 476 kilós Hudson úr úgy beékelődött saját külön- bejáratú hálószobájának aj­tajába, hogy csak a tűzoltók tudták kiszabadítani szorult helyzetéből. A régi bajnok legfeljebb azzal vigasztalód­hat, hogy tavaly óta 127 kilót f ogyott... A világon a legmagasabb nő 1956-ban született Borneo szigetén: 7 láb 7 3/4 hüvelyk, azaz 233 centiméter magas és — még nő... Földünk jelen­legi legidősebb lakója Maren Bolette Torp, 1876. december 21-én született Oslóban. A műgyűjtők rekordja 53,9 mil­lió dollár: ezt egy tavaly ár­verésen fizették az „íriszek” című képért, amelyet Vincent van Gogh 1889-ben festett az elmegyógyintézetben... fis folytathatnánk a különös csú­csok sorát. A rekordok mellett találós kérdés is található: az olva­sókra vár annak eldöntése, hogy melyik a Föld leghosz- szabb folyója. A könyvben szereplő adatok szerint az Amazonas 6448 kilométert tesz meg, de ha figyelembe vesszük azt az ágát is, amely a vízmennyiség 10 százalékát juttatja el az óceánba, akkor 6750 kilométer hosszú. Ugyan­akkor a Nílus 6690 kilométer — volt, mielőtt az Asszuáni- gát megépítésével hosszúsága néhány kilométert csökkent. Az 1985-ös nagy világatlasz a 6690 kilométeres Nílusra sza­vaz, s az Amazonas csak a harmadik helyen „kullog” a maga 6296 kilométerével — mindössze 4 kilométerrel le­maradva a Jangce mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents