Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 8. FÖLDGÖMBÖK A VILÁGBA. Hatféle méretben, évente mintegy 40 ezer politikai és domborzati földgömböt készítenek a Kartográfiai Vállalatnál. Ebből mintegy 18 ezret exportálnak, elsősorban Csehszlovákiába, az NDK-ba és a Szovjetunióba. A képen: ellenőrzik a lakk száradását. (MTI fotó) Ne nézz az udvarba! Pénz és fantázia nélkül? Műemlékeink átmentése az utókornak Aki nyitott szemmel jár Nyíregyházán, bizonyára örömmel nyugtázza, hogy megyeszékhelyünk több impozáns épülettel gyarapodik. Elég, ha a két biztosító székhazára, a sportcsarnokra vagy az adóhivatal tömbjeire gondolunk. Szemünk előtt formálódik a városi galériának helyet adó Bagolyvár, mellette a kereskedelmi pavilonsor, hogy csak a legfontosabbakat említsük. De érdemes a már meglévő," szép épületekre is figyelni. Műemlékekben szegény Nyíregyháza, éppen ezért különösen fontos a hatóság eszközeivel és jó szándékkal óvni történelmi örökségünk becses darabjait. Csak egy templem... A műemlékek és a műemlék jellegű épületek kezelésének fontosságára irányította a figyelmet a napokban a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is, amikor a műszaki osztály előterjesztésében gondosan megvizsgálták a városképi'leg fontos építmények helyzetét. Építészeti szempontok alapján részletezték, hogy a legmagasabb kategóriának minősülő országos műemléki védelmet mindössze a nyíregyházi evangélikus templom élvez — épült 1784—85-ben. Műemlék jellegű épületnek minősítik a szakemberek Nyíregyházán a 4-es iskola Felszabadulás úti épületét, a református templomot, a római katolikus templomot, a megyei tanács, a Kossuth gimnázium épületét, Or oson a Magyar úti templomot, valamint az ottani római katolikus templomot. A Búza téren a Szamuely-ház munkás- mozgalmi emléknek minősül, s a Benczúr tér 5. alatti ház tartozik még ebbe a csoportba. Szintén meghatározzak Nyíregyháza arculatát az úgynevezett városképi jelentőségű épületek. Ilyen a Korona Szálló, a Takarékpalota, a Nyírvíz-palota, a Tanácsköztársaság tér 1., 3., 7. számú épületei, ez utóbbi a Béke Szálló. Városképi jelentőségű épület a MESZÖV-iszékiház, a Rókabokori 10. és a Benkőbo- kor 11. számú tanyai ingatlanok, a városi tanács, a sóstói víztorony és a kádfürdő. A műemlék evangélikus templomot, illetve a műemlék jellegű épületeket — a Szamuely-ház kivételével — felújították. A szakemberek azt a nézetet vallják, hogy a falfestéssé degradálódott épületfelújítási munkák helyett az egész épületet kell — kívül, belül — szükséges új köntösben megjelentetni ahhoz, hogy védelmüket garantáljuk az utókornak is. Rossz példák Rossz példákat is találni, ha körülnézünk Nyíregyházán. A Takarékpalota, a Nyírvíz-palota, a városi tanács, a sóstói víztorony, hogy a szomszédos kádfürdőről már ne is beszéljünk, műszaki-esztétikai szempontból sok-sok kívánnivalót hagy maga után. Jó és sikeres felújítás eredményeként a Ta- karékpalotának az OTP ke- zélésében levő része ragyogó, de isten mentsön attól, hogy bekukkantsunk az udvarába! A megyei tanács méltó külsőbelső megjelenéssel fogadja a látogatókat. Dekoratív lett. a MÉSZÖV -székház. Építészek, műszaki szakemberek fáradoznak azon, hogy Nyíregyházán további 20 épületet soroljanak a műemlék jellegűek közé. Ilyen például a görög katolikus templom és a püspöki palota, a Zrínyi Ilona utcán a házasságkötő terem, az izraelita templom, múzeum, színház, nemzeti bank. Emellett a megmaradt régi város- szerkezet egyes elemeinek megtartása lenne célszerű a most készülő általános rendezési tervben. Például a régi Nyíregyháza hangulatát idézi a Bocskai, a Vöröshadsereg, a Dózsa György, a Bethlen Gábor, a Sóstói, a Széchenyi, a Szarvas utca, Aggasztó állapotok Aggasztó mértékben, romlik a régi városrészekben a védelemre érdemes házak állapota. Idős lakóiknak sem pénzük sem fantáziájuk a műemléki jellegnek megfelelő felújításra. Mivel magántulajdonú ingatlanokról van szó, ezért a tanács is nehezen tud beavatkozni a szakemberek által is támogatott, koncepciózus felújításba. Ám a 24. órában vagyunk, ezt bizonyítja, hogy a korábbi esztendőkben a városrendezők letarolva építő politikájának esett áldozatul az I.nczfédi- ház a Bocskai—Inczédi utca sarkán, és a Sóstóra vezető hangulatos villamos. I Tóth Kornélia Hogyan olvadt mog az arany nyaklánc? * Az elektromérnök véleménye Mostanában gyakran kellett* hírt adnunk villámcsapás okozta balesetekről, kártételekről. Nemrégen — mint arról beszámoltunk — egy asszonyba, Kállósemjén határában dohánytörés közben csapott a villám. Előtte az eső ellen nejlonzsákot húzott magára. A nyakában lévő arany nyaklánc megolvadt. A balesetet túlélte. Néhány nappal később meg egy kemecsei házba csapott a villám, ahol az a tévét és az elektromos vezetékeket, no meg a padláson egy fedélszékoszlopot rongált meg. — Minderről mi a véleménye? — kérdeztük T. I.- től, a Gzabolcs-Szatirtár megyei Beruházási Vállalat elektromérnökétől. . — A villám elektrosztatikusán feltöltődött. felhők ütközése nyomán keletkezik — mondja a mérnök. — Hogy hol és milyen gyakorisággal várható, erről csak feltételezések vannak, pontosan nem számítható ki. A villámlás során több ezer kilovoltos feszültség jön létre. — Az asszonyt ért villámcsapásban az arany nyakláncának lehetett-e szerepe? — Az bizonyíthatatlan. Lehet, hogy a villámláskor a környezetéből ő emelkedett ki legjobban, vagy a magára húzott nejlonzsák a töb- bieken levőknél jobban vezette az áramot. Ugyanis az áram mindig a legkisebb ellenállás felé halad. A villám a nejlonzsákon leszaladhatott. Az asszony nyaklánca az abban indukálódó örvényáram hatására olvadt meg. A nő testén másodlagos áramnyomok voltak, különben meghalt volna. A szervezetében az elektromos áram révén kémiai reakciók nem indultak meg, vagy csak olyan mértékben, amit képes volt ellensúlyozni. Ellenkező esetben a vére is felbomlik, s életét veszti. A határban zivatarban vagy ne dolgozzunk, vagy (ha van) húzódjunk villámhárítóval ellátott létesítmény, például elektromos távvezeték közelébe. Fa alá ne álljunk. Az elektromérnök a kemecsei esetről elmondta: a villám a házba úgy csapott bele, hogy nem okozott tüzet. Mivel a tévének mindaz antennája, mind a hálózati csatlakozója be volt dugva, ezért a villámlás nyomán a vezetékekben indukálódó áram a tévét tönkretette. A családi házakat így célszerű megfelelő villámvédelemmel ellátni, még akkor is, ha a szabvány a háztulajdonosokat erre nem kényszeríti. (cselényi) (visszams Van szabályzat ,,Kisszövetkezetek nagy lehetőségei” címmel tudósítottunk a Kelet-Magyarország augusztus 31-i számában. A népi ellenőrök vizsgálatában szerepelt egy mondat, amely szerint nem fogadták el a kisvárdai Fodrász Kisszövetkezettől azt az indokot, hogy azért nincs munkavédelmi szabályzatuk, mert az náluk nem aktuális. A kisszövetkezet elnöke, Linszki Józsefné reagált az írásra, amelyben többek között ez állt: „1988. május 17 —23-ig volt népi ellenőrzés szövetkezetünknél. A vizsgált időszakban szabályzatainkat is áttekintették. Kisszövetkezetünknek önkormányzati szabályzata van, mely magában foglalja a szervezeti, működési, munkaügyi, valamint munkavédelmi és tűzrendészeti szabályzatokat. Az ellenőrzés befejeztével megállapítást nyert, hogy szabályzatainkat rendben találták és ez a jegyzőkönyvünkben is benne van — így érthetetlen számunkra a cikkben a rólunk szóló né; hány elmarasztaló sor. HÍRiinK CSODA SZABOLCSBAN? Az Autósélet legújabb — augusztusi — számában a Magyar Autóklub Szabolcs-Szatmár megyei klubszervezetéről v közöl riportot. Módy Elek, a szervezet titkára nyilatkozatából megtudhatjuk: „Régebben, amikor lassanként bevezettünk egy-egy szolgáltatást, még azt kellett magyaráznunk, miért ráfizetéses minden. Ma már kellemesebb magyarázkodni, mert a kérdés így hangzik: hogy-hogy nálatok semmire sincs ráfizetés? ...” Néhány konkrét példa. A gépjárművezető-képzés a szervezetnél nem ráfizetéses, s ez például olyan apróságon múlik, hogy nem építettek saját oktatótermet. Helyette a bérletet választották, ám még ezt is sikerült — a kölcsönös előnyök alapján — kiadások nélkül megoldani. Használhatják a Volán vállalat oktatóbázisát, cserébe a klubiroda vállalta a buszjegyek, -bérletek eladását. Oktatóteremhez jutottak a konzervgyárban is, a „bérleti díj”: gépkocsivezető-továbbképző tanfolyamok megtartása. S itt az újabb lehetőség: műszaki állomást nyithatnak a határszélen, Csengeren. EGY KÓRUSTALÁLKOZÓ ,,Az Erdőháton féltőn őrzik az emberek régi szokásaikat, dalaikat, hagyományaikat. Az egyik ilyen hagyományőrző-ápoló közösség a Hajnal Árpád vezette csengersimai pávakör — olvashatjuk a Szabad Föld szeptember 2-i számában. Az évek során ez a kis falucska elküldte dalosait az ország szinte minden részébe, de többször eljutottak Európa több országába is.” A közelmúltban Kosa Pál, a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központ igazgatójának meghívása alapján Budaörsön mutatkozott be a csengeri Erdőhát. A kiállítást dr. Erős Pál, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője nyitotta meg, aki maga is az Erdőhát szülöttje, annak a nyelvét beszéli. A megnyitó napján özönlöttek a vendégek. Voltak vagy kétszázan! Sokan elpityeredtek, amikor meglátták a faragott ,.ré- delyt” és a díszes „culápot”, a különböző ma már alig ismert réges-régi háztartási eszközöket, népviseleteket. Olvasónk írja A császlói matuzsálem A Kelet-Magyarország 1988. augusztus 16-i számában rövid cikk jelent meg Bartha Dénesnek, a Soproni Erdészeti Egyetem növénytani tanszékvezetőnek tollából a császlói somfa panaszáról. Miután gyermekkorom szép emléke fűződik ehhez a somfához, indíttatva érzem magam arra, hogy megmentését kérjem, amíg nem késő. A régebbi időben főleg a Tiszaháton a hazai kertek egyben megbecsült dísze volt a sombokor. ízletes, piros gyümölcsét befőttnek tették A tévéstúdió bútorozó! Fotel a bemondóknak A Tv-híradó napokbarl átadott stúdiójába a Nyíregyházi Eiekterfém Kisszövetkezet is szállított termékeiből: egyedi igények alapján készült hidraulikával felszerelt 15 foteljük jelzi termékeik jó minőségét. A kisszövetkezet, amely 1986-ban négymilliós forgalmat bonyolított le a csőbútorokból, idén ezt a többszörösére növeli. Ebben a fél évben a lakosságnak szánt bútorok mellett a kisszövetkezet szakosodik a vendéglátóiparra és a kereskedelemre. Közép kategóriájú szállodákba, panziókba szállít komplett felszerelést. Üjdonság még, hogy irodabútorok gyártását is megkezdték. Ezek közül — az előzetes vélemények alapján a számítógépszobák bebútorozása a legígéretesebb. Vesztegetett, erőszakoskodott Mindent másképp akart... Egyesek mindent másképpen akarnak elintézni, mint ahogy az jogszerű. Ilyen ember a 19 éves Krankovics László is, aki a rendőröket pénzzel akarta rávenni, hogy ne teljesítsék kötelességüket: nemi vágyát viszont erőszakkal akarta kielégíteni. A Biribe való fiatalember ez év február 15-én Nyíregyházán járt, s az Állami Biztosítótól 100 ezer forint körüli összeget vett fel édesapja kocsijának biztosítási díjaként. A sok pénzzel a zsebében különböző szórakozóhelyeket látogatott meg ismerőseivel, így nem csoda, hogy hazafelé tartva nem a Biribe induló vonatra szállt fel, hanem a Miskolc felé közlekedőre. Ez a tévedés azonban vagy nem jutott el tudatáig, vagy nem zavarta, mert kényelembe helyezkedett, és elaludt. Szendergéséből két rendőr költötte fel, akik igazoltatni akarták. Ez utóbbi azonban nem sikerült, mert Krankovics hiába kereste a személyi igazolványát, nem találta. Mikor a rendőrök erre közölték, hogy kénytelenek előállítani a Szerencsi Rendőrkapitányságra, ő mindkettejüknek átadott ezer forintot. A két. zöld bankóval akart nyomatékot adni kérésének, hogy ne állítsák őt elő, hanem engedjék hazautazni, de erre — mint később kiderült — nem lett volna szükség. Mivel ugyanis közben előkerült a személyi igazolványa, s a. körözési értesítőben nem szerepelt, nem vitték magukkal a rendőrök. Nem így a kétezer forintot, amit lefoglaltak, s amelynek birtokában megtették a feljelentést. Krankovics' így elindulhatott oda, ahová eredetileg indult: Biribe. Átszállt hát egy Miskolcról Nyíregyházára közlekedő vonatra, amelyen megtetszett neki egy nő. Tetszését különös módon fejezte ki: mikor az le akart szállni, s kiment a peronra, Krankovics utána ment, hogy erőszakoskodjon vele. Az ajtóhoz szorította, a szoknyája alá nyúlt, miközben saját nadrágja zippzárját is lehúzta. Tovább csak azért nem jutott, mert a nő sikí- tására a kocsiban utazók a segítségére siettek. A Nyíregyházi Városi Bíróság két rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében- és 1 rendbeli garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek, az eddig még büntetlen fiatalembert, s 9600 forint pénzbírságra. ítélte, a kétezer forintot pedig elkobozta. el, somlekvárt, pálinkát főztek belőle, aszalva házi orvosságnak használták. Kemény és szívós fája, kitűnően esztergályozható. A vándorok, pásztoremberek botja, a régi tanítók suhogós pálcája is somfából volt. Kedvesen emlékezik meg erről Petőfi a „Szeget-szeggel” című versében, amikor így ír: Átkozott a görcsös fütykös „somnyele’’ Mellyel magam oly pogányul csépele. Hazánkban számos évszázados somfa található. Közöttük a pálmát a császlói sommatuzsálem viszi el, mely a császlói Petőfi Tsz tulajdonában lévő úgynevezett Palotakertben magányosan áll. A császlói somot Nyikos István 1953-ban írta le, a leírás a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola 1953-as Év- könyvébn tarálható. A császlói som életkorát a lakosok az 1951-ben meghalt 73 éves Rdíz Pál gazdasági felügyelőre hivatkozva — kinek erről írásos emlékei is voltak — 400 évre teszik. Ezt a feltevést a leíró Nyikos István is valószínűnek tartja, ezért ez a ritka érdekességű som Európa legöregebb példányának tekinthető. Tudomásom szerint a császlói somot az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. Nagyságánál, életkoránál, egyedi szépségénél fogva megérdemelné a gondos ápolást, hogy ne szemétkupacok gazdagítsák a múlt sok vihart megélt eme szép emlékét. Kátz János volt császlói lakos
