Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 213. szám

mondta Grósz Károly a Politikai Főiskolán Nyilvános egyetemi J^nácsüléssel kezdődött meg hétfőn az MSZMP Politikai Főiskolájának új tanéve. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában megtartott ünnepi ülé­sen Romány Pál rektor köszöntötte a résztvevőket, kuZÍuk Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Tájékoztatót adott arról, hogy az intézmény új tarta­lommal és felépítéssel, új tanszékek alakításával kezdi a reformtanévét. Újdonság, hogy a levelező tagozaton kizárólag egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelke­ző hallgatók kezdhetik meg tanulmányaikat. A három­éves képzésre több mint két­szeres volt a jelentkezés, közülük minden eddiginél többet — 231-et — vettek fel. A nappali kurzuson 55- en kezdik meg a következő napokban tanulmányaikat, hogy négy év múlva polito­lógusi oklevéllel lépjenek ki a főiskola kapuján. A most már egyetemi szintű intéz­ményben csaknem 1100-an bővítik politikai ismeretei­ket, s több százan tovább­képző tanfolyamokon vehet­nek részt. Az immár négy évtizede működő főiskola — hagyományaihoz híven — to­vábbra is kapcsolatot tart fenn az ösztöndíjasokkal, akik a moszkvai, a bostoni Harward és más egyetemek fakultásain tanulnak. A tájékoztatót követően Grósz Károly tanévnyitó elő­adást tartott. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a politikai oktatás minden évadja természetszerűen kap­csolódik az adott időszak legfontosabb feladataihoz. Hozzátette: most az MSZMP májusi országos értekezleté­nek jegyében, az ott elfoga­dott állásfoglalás szellemé­ben a legcélszerűbb számba venni a teendőket. A párt­oktatás mai feladatait vizs­gálva szélesebb mezőt kell tekintetünkkel átfogni. A pártértekezlet állásfoglalá­sára utalva hangsúlyozta: nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk mű­ködését ésszerűvé, hatékony- nyá, eredményessé tegyük és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szo­cialista megoldásokat talál­junk a fejlődés új problé­máira. — Miközben napi gondja­ink sokaságával birkózunk, — s a bonyolult helyzet gyakran nem teszi lehetővé, hogy a legkézenfekvőbb meg­oldásokat alkalmazzuk, sőt nemegyszer távlati érdekein­ket sértő azonnali intézkedé­sekre is kényszerülünk — még inkább fontos tudatá­ban lenni annak, hogy a szo­cializmus megújulásának ak­tív részesei vagyunk. Fele­lősségünk valóban történel­mi. A kor követelményeihez kell igazítani egész politikai rendszerünk működését, amelynek egyik célja is, de eszköze is egyben a magyar gazdaság modernizálása. Mindez meghatározó módon Termelői türelmetlenség Vita az alma árán Hétfőn Kisvárdán, a szovjet exportra kerülő al­ma áráról vitatkoztak az Almaegyesülés tagjai. A legtöbb termelőt és forgal­mazót tömörítő érdekképvi­seleti szerv vitájából ki­tűnt, hogy a termelők türel­metlensége fokozódik a meghirdetett árak miatt. A gazdasági számítások sze­rint a termelési költségek egy kilogrammra vetítve 50 —60 fillérrel nőttek a múlt évhez képest, ugyanakkor az átlagos exportárak mintegy 70 fillérrel csök­kennek. Az Almaegyesülés több illetékes országos szervnek jelezte a feszültséget, azon­ban nem kapott megnyug­tató választ. A tanácskozá­son hangsúlyozták, hogy nő a bizonytalanság a megyé­ben, különösen a kisterme­lőknél és a vállalkozói mű­velőknél. A gyakorlat azt mutatja, hogy a termelők várakozó álláspontra he­lyezkedtek, miközben az idő sürget a szállításra. Az idén a múlt évi mennyiség ötödét adták fel eddig szovjet exportra, s az al­maérés meggyorsulása után félő, hogy szállítási torló­dás miatt hiúsul meg a tervezett mennyiség kiszál­lítása, pedig a felmérések szerint a megyében 630 ezer tonna alma terem az idén, s ebből teljesíthető a kívánt szovjet export. Az Almaegyesülés hatá­rozata szerint levélben fordulnak a Miniszterta­nács elnökéhez, hogy leg­alább a múlt évi árat meg­kapják a termelők, külön­ben a termelés veszteséges­sé válik. Ennek káros kö­vetkezményei a telepítések leállításában, a kisebb ho­zamot adó gyümölcsösök ki­vágásában, összességében a gazdaságokban és a kister­melőknél az ágazat vissza­szorulásában mutatkoz­hatnak meg. A termelők arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy a most meg­hirdetett árakat csak tájé­koztató jelleggel — mint­egy előlegként — előzetes árként fogadják el. érinti jövőnket, a szocializ­mus perspektíváját, hazánk és népünk felzárkózását a világfejlődés élvonalához. Jól tudjuk azonban, hogy a gaz­dasági elmaradottság felszá­molása önmagában és auto­matikusan nem vezet el egy magasabb minőségű társada­lom létrehozásához. Ezt csak­is és kizárólag a szocializ­mus demokratizálása segíti elő, ami természetesen ösz- szekapcsolódik a gazdasági és kulturális fejlődéssel. A szo­cializmust ezért úgy is értel­mezhetjük, mint a gazda­ság demokratizálását. — Így és ezen a ponton kapcsolódunk a nemzetközi méretekben folyó rendszer­vitához — jelentette ki. — Nem kevesebbre vállalkoz­tunk, mint arra, hogy a szo­cializmus megújításával bi­zonyítsuk rendszerünk élet­revalóságát, fejlődésre való képességét, történelmi külde­tését. Lehet, hogy eszmei és politikai ellenfeleink meg­mosolyognak bennünket nai­vitásunk miatt. Tudjuk, (Folytatás a 4. oldalon) Tanévnyitó ünnepi tanács­ülést tartottak tegnap dél­után a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. A Himnuszt követően Sallai József főigazgató-he­lyettes köszöntötte a hallga­tókat £S az ünnepség vendé­geit, majd Cservényük László főigazgató emlékeztetett arra;. hogy az intézménynek az el- műit tanévben volt a ne­gyedszázados jubileuma, és sor került olyan új keretek kidolgozására is, amelyeket a most kezdődő tanévben kell tartalommal megtölteni. A társadalmat a megújulás őszinte óhaja jellemzi. Nőnek az oktatással szemben tá­masztott követelmények is. Mivel az ismeretes gazdasá­gi nehézségek miatt a felső­oktatásra sem jut annyi pénz, amennyi kellene, ezért az utolsó erőforrásokat kell ki­használni. Az egyre csökkenő anyagi lehetőségek mellett is az idén 2,5 millió forintot költöttek a kollégium fes­tésére; 2,3 millióért a főisko­la tantermeit, egyéb helyisé­geit, 1,3 millióért pedig a „Főiskolai polgárrá fogadom ...” gyakorlóiskolát újították fel. Jelentős összeget költöttek a sportlétesítményekre is. így megfelelő körülmények kö­zött kezdheti a tanévet a fő­iskola 3192 nappali és levele­ző tagozatos hallgatója, 272 oktatója. A negyedévesek közül ha­tan. a harmadévesek közül nyolcán kapnak ebben a tan­évben népköztársasági ösz­töndíjat. A főigazgató elmondta, hogy az idén minden eddigi­nél többen jelentkeztek a nyíregyházi tanárképzőre. A nappali tagozat tanár szakán több mint háromszoros, a ta­nító szakon több mint kétsze­res volt a túljelentkezés. En­nél is nagyobb volt az ér­deklődés a levelező tagoza­ton, amelynek mind tanár, mind tanítói szakára hatszor annyian jelentkeztek, mint ahány hely volt. Viszonylag kevesebb volt a jelentkező az óvodapedagógus szakra. A legnépszerűbb a magyar- történelem szak, valamint a földrajzzal párosított szakok voltak. Legkevesebben a Az őszi akciósorozat megnyitója A szolidaritás új tartalommal telítődik Az őszi antiimperialista és szolidaritási akció szabolcs- szatmári megnyitóját — ame­lyen részt vett Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Soltészné Pádár Ilona, a HNF megyei bizott­ságának titkára is — szep­tember 5-én a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Kisszövet­kezetnél tartották meg. Sinka Ferencnek, a szövet­kezet pártvezetősége titkárá­nak megnyitó szavai után Fodor István, az Országos Béketanács titkára mondott beszédet. Bevezetőjében egyebek között az emberek közérzetét nagymértékben befolyásoló tényezőkről, mint a családi kasszáról, a bérek­ről, az árakról, illetve ezzel együtt az egzisztenciális kér­désekről, az alkotó munkáról és a társadalmi közmegegye­zés fontosságáról beszélt. Az előadó ezt követően ki­emelte: a szeptember nem­csak az iskolai tanítás új­bóli megkezdésének, hanem az antiimperialista és még számos békeakció megnyitá­sának az ideje is. Hangsú­lyozta: napjainkban a■ szoli­daritás új tartalommal telí­tődött, melynek a földrészek lakóinak együttgondolko­dása és cselekvése az alap­A békegyűlés résztvevői. ja. A technika fejlődésével az emberek közelebb kerül­tek egymáshoz. Fodor István a továbbiak­ban kifejtette: gondolkoz­zunk átfogó, nagy méretek­ben, de cselekedjünk hely­ben, városban, hazában. Azonban manapság a világ­ban, a körülöttünk zajló vál­tozások közepette nem könnyű eligazodni. A gondo­latokat újra kell formálni, és a cselekvés irányát a ko­rábbiakhoz képest máskép­pen kell megszabni. Az Országos Béketanács titkára a következőkben a szocialista országok önálló külpolitikai lépéseiről, kon­cepcióiról, illetve az azzal együttjáró megnövekedett felelősségükről fejtette ki gondolatait. Megemlítette, nem az a cél, hogy a világ­ban sok helyen rosszul épü­lő szocializmus legyen, ha­nem ahol épül, ott jó, vonzó szocializmus fejlődjön ki. Hazánkban próbatétel előtt állunk: tudunk-e új, jobb, demokratikusabb szocializ­must építeni. A problémákat társadalmi közmegegyezéssel oldhatjuk meg. Ezt követően Balogh Mi­hály, a vasipari kisszövetke­zet dolgozója, az Országos Béketanács tagja felolvasta, majd átadta Fodor Istvánnak azt a levelet, melyben a kisszövetkezet kollektívája kifejtette békevágyát, törek­véseit. A következő hetekben szá­mos hasonló rendezvényre kerül sor megyénkben. technikával, illetve ének-ze­nével párosított szakokra pá­lyáztak. Megszívlelendő ta­nulság a jövőben felvételizők számára is, hogy jóllehet a magyar—történelem szakon 6,4-szeres volt a túljelentke­zés (a felvételhez legkeve­sebb 95 pont kellett), az e szakra jelentkezők 54 száza­léka értékelhetetlen teljesít­ményt nyújtott. Az új tanévben a főiskola mintegy 1200 hallgatója szá­mára van kollégiumi hely, közülük 80 hallgatót azonban nem a tanárképző, hanem a mezőgazdasági főiskola kol­légiumában helyeznek el. A főigazgató ünnepi beszé­dét követően az elsőéves hall­gatók esküt tettek, majd Cservenyák László kézfogás­sal a főiskola polgáraivá fo­gadta őket. A főiskola első évfolyamán most 666 tanár-, 96 tanító- és 64 óvodapeda­gógus hallgató kezdi meg ta­nulmányait a nappali és a levelező tagozaton. . A tanévnyitó ünnepi ta­nácsülésen Székely Gábor fő­igazgató-helyettes köszöntöt­te azokat a pedagógusokat, akik 50, 60 illetve 65 évvel ezelőtt szerezték diplomáju­kat az ország valamely ta­nító- vagy tanárképző intéze­tében. Negyvenen arany, he­ten pedig gyémánt jubileumi diplomát vehettek át. Vas­diplomát kapott Hertelendi Sándorné, aki 1923-ban fejez­te be tanulmányait a Kecs­keméti Református Tanító­képző Intézetben. A tanárképző főiskolán a Szózat hangjaival fejeződött be az új tanév kezdetét jelző ünnepség. Jugoszlávia Fél év alatt 799 sztrájk Jugoszláviában ez év első felében 799 sztrájk volt, ösz- szesen 151 000 dolgozó rész­vételével. A munkabeszün­tetések száma a tavalyi azo­nos időszakhoz viszonyítva 5,7, részvevőiké pedig 48,8 százalékkal növekedett. Az esetek túlnyomó többségében, 688 alkalommal a kollektí­vák béremelési követeléseik alátámasztására szüntették be a munkát — közölte a Ju­goszláv Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. A testület egyben rámuta­tott arra, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok­nak a jövőben meghatározó szerepet kellene vállalniuk a munkabeszüntetésekhez ve­zető konfliktusok feloldásá­ban. Az idei év tapasztalatai ar­ra figyelmeztetnek, hogy a vállalatokon belül fokozódott a feszültség — állapította meg a szaktanács. — Ezzel együtt tért hódított az az il­lúzió is, hogy a problémákat sztrájkokkal eredményeseb­ben meg lehet oldani, mint az önigazgatási szervek út­ján. XLV. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 6., kedd Növekvő követelmények Taiévnyitó a tanárhépzi faiskolái A szocializmus megújulásának aktív részesei vagyunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents