Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 213. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 6. A technika és a szépség szerelmese tintja a kapcsolót — kigyul­lad a villany. Engem viszont érdekelnek az életünket behá­lózó drótok, a technika. Mi­nél közelebb kerültem hoz­zá, annál csodálatosabb dol­gokat-fedeztem fel. Figyel­tem a technikát és a termé­szetet, s észrevettem: az em­ber által létrehozott energia és a természet milyen egy­séget alkot! Tiszteletet érzek a tudomány, a technológia s az ember iránt, aki teremt! Mintegy három éve foglal­koztat a téma, s a reklám­fotó eszközeivel talán közel jutottam hozzá. A mostani anyag utolsó képét repülő­gépem indulása előtt négy órával fejeztem be: egy duk- kópisztoly segítségével sike­rült az elképzelt motívumo­kat kialakítanom... SZÖLÖPRÉS. A nagy gaz­daságokban már gépi feldol­gozással készül a bor, s a szőlőből is korszerű gépek sajtolják a mustot. A Bala- tonboglári Állami Gazdaság Bormúzeuma azonban őrzi a régi szőlőprést, amit a kis- ari gyerekek kirándulásukon töviről hegyire megvizsgál­tak. A művész a kiállítás meg­nyitása előtt pár napot Nyír­egyházán töltött. — Milyen anyaggal szerepel Budapesten? — A fotók témája vilá- gunk mindennapi problémá­ja, az energia — válaszolja Puskás László — a hétközna­ATADÁS ELŐTT A TOKAJI MAv-ALLOMAS. A KEMÉV szakemberei több mint M mtiliá forintos beruházásból telje- pi ember nem foglalkozik sen újjáépítették a tokaji vasútállomás épületét. A várhatóan hiánymentes átadásra szeptember 8-án kerül sor. (elek) vele különösebben: felkat­— Mi vonzotta a techniká­hoz? — Ügy karom-négy évvel ezelő** rettenetes hóvihar tombolt Skóciában. A távve­zetékekre tonna számra rá­fagyott a jég. A hó- magas­sága elérte a két métert is. A települések között min­denfajta kapcsolat megszűnt. S ekkor a farmer elővette a baltáját, hogy utat vágjon magának. Ez megfogott: az ember-természet-technika viszonya, amelyben az em­ber győz. — Fontosnak tartja a techni­ka átesztétizálását? — Feltétlenül. Kiállításom egyik része az úgynevezett Hl—TEC, a csúcstechnika feldolgozása. Néhány éve komputerbelsőket, integrált áramköröket kezdtem fotóz­ni. S lám: új világ nyílt meg előttem: észrevettem az áramkörök esztétikáját. A sok ezer tervező munkájának eredményeként létrejött mi­niatűr vonalak motívumokká rendeződnek, s én elkezdtem velük játszani. Később, ami­kor repülőgépeket fényképez­tem belülről, akkor még in­kább megragadott a látvány. Igyekeztem a végsőkig el­menni a témában: gyerekes fantáziával játszottam a ké­peken, mivel a titkokat nem tudtam megfejteni... Miközben sikeres budapes­ti szereplést kívánok, azzal búcsúzik: most ugyan hiva­talos vendégként tartózko­dik Magyarországon, de egyébként szabadságából is tölt itt néhány napot: „har­ci úton” jár. Ugyanis feltűnt neki, hogy a trafikokban kapható képeslapok nem elég szépek, nem elég vonzóak; ezért saját fotóiból felaján­lott a Képzőművészeti Alap­nak néhányat, (kzs) A gyermekalapítvány Javára Ti sztaf e j -tö rő § Tisztafej-törő címmel a napokban került az újság­árusokhoz az Országos Egész­ségvédelmi Tanács titkársá­gának legújabb kiadványa. A 18 oldalas rejtvényújság árusításából származó teljes bevételt a Gyermekek a gyermekek egészségéért alapítvány számlájára utal­ják át. A Tisztafej-törő rejtvény­újságot az elmúlt évben je­lentették meg először, azért, hogy gyarapítsák a Gyer­mekek a gyermekek egészsé­géért alapítvány tőkéjét. A csaknem 1 millió 300 ezer fo­rintos tavalyi nyereségből eddig két gyermek külföldi szívműtétjéhez és egy gyer­mek külföldi gyógykezelésé­hez járultak hozzá. A Magyarók Világszövetsé­ge fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából Pus­kás Lászlónak, megyénk szü­löttének, az Angliában élő fo­tóművésznek „Tisztelet a szülőföldnek ’88 — Energia — szállítás — híradástechni­ka” címmel fotókiállítása nyílik szeptember 6-án Bu­dapesten, a világszövetség székhazában. n „Vasutas” átváltozásai Nem fogják elhinni a népművelők, a kulturális szakem­berek: közel 3 millió forintot fordítottak egy nyíregyházi művelődési ház felújítására. Manapság, amikor sorra zárják be a rozzant kis épületek falait, kapuit, mert már minden­nek nevezhetők, csak a kultúra házának nem, és manapság, amikor a kultúra ügye az értékek jelenlegi sorrendjében valahol a végén kullog... És akkor kiszállnak a Ma­gyar Államvasutak szakem­berei, és úgy döntenek, nem hagyhatják veszendőbe a még megmenthető házat. Icllemcs kirayezet Persze, ha nem lett volna annyira életveszélyes ... Ha annak idején a „mesterek” nem olyan „minőségben” vé­gezték volna el a munkáju­kat. Bosszul szigetelt dróto­kon vitték az áramot, a fel­újítás előtt már lánggal égett a villanyvezeték. Más „épí­tészeti sajátosságok” is za­varták a báz normális mű­ködését átjáróház-irodák, félereszes „ball”, funkcioná­lis zavarok. Megérett a kor­szerűsítésre. És jobb mielőbb, mint pár év múlva, ha vég­képp lerobbant volna .. . így viszonylag kevés fal­bontással és toldással kelle­mes közösségi helyiségeket alakítottak ki, mindenütt ne­mes burkolatokkal és falbo- rílássál. Nagytermében több mint kétszáz személyes a né­zőtér, előterében az úgyne- wietl szabadidős térben fo­lyóiratolvasásra, videózásra, magnóczásra, asztali játékok­ra van lehetőség, kényelmes a több oldalró' megközelít­hető büfé elhelyezése, megfe­lelően szeparáltak a klubszo­bák és a könyvtár szabadpol­cos kölcsönzőiére i. Ami még hiányzik: a virág, amit már nekik nevetnek a kertészet­nél, és a falat borító tükör a táncoktatáshoz — hama­rosan az is megérkezik. Álta­lános az a vélemény, hogy az eddig láthatóak alapján szép munkát végzett egy Hajdó-Bíhar megyei kisszö­vetkezet. a kivitelező .. . Re­mélhetőleg előbb-utóbb a hátsó traktus is sorra kerül, ott már tusolóhelyiségek is lesznek, akinek arra lesz igé­nye, mosakodhat az udvari sportolás után. ül «aradi — és aki nem... Hülyén az élet jelenleg ezen a vasznnyiag kieső helyen, «nijyra programok várják itt az érdeklődőket ? A tábla még kart van az utcán, az eszperantó kört hirdeti, ami tesebb kulturális lehetőség volt itt a házban — vezetője még most is vállalkozna az oktatásra, sajnos, ma nincs ilyen igény. Ugyancsak a múlté 40 évi működés után a vasutas fúvószenekar, amely ezen a helyen már nem tud­ta magát megtartani. A ma­radék muzsikust, a hangsze­rekkel és a városi tanácstól kapott támogatással együtt átadták a Váci Mihály Mű­velődési Ház zenekarának. Szépen működő közösség itt a nyugdíjasoké, kb. 140 főnyi a tagság, együtt járnak kirándulni, múzeumba, szín­házba. Vasutas fiataloké az ifjúsági kilub. Rendszeresek a foglalkozások a kertbarátok és a bélyeggyűjtőik körében. Látogatott a könyvtár, főleg gyerekek jönnek és a kör­nyék lakói. Sajnos, itt is rákényszerül­nek önmaguk eltartása érde­kében a szükséges pénz „megtermelésére”. Most ép­pen 150 ezer forintot vontak el a támogatásból, mondván, a Vásút nem nyereséges. A megmaradt 320 ezer fűtésre, világításra épp hogy elég. Ilyen helyzetben jól jönnek a különféle tanfolyamok bevé­telei, és legújabban a városi tanácstól kapott anyagi se­gítség, amelynek fejében azt vállalták, hogy a környék la­kóinak művelődési háza is lesznek, nemcsak a MÁV-é. Nemcsak a MÁV-é Szeretnék a közelben lévő óvodák, általános és középis­kolák figyelmét jobban ma­gukra vonni, játszóházakat szervezni. A ház karakterét azzal igyekeznek még job­ban köirvonalazni, hogy spe­cializálódnának a középkor- osztályhoz tartozók szórakoz­tató-művelődési programjai­nak megszervezésére. A nosz­talgia jegyében könnyed, de tartalmas rendezvényeket terveznek, mellőzve a fővá­rosi „nagymellényű”, a kö­zönséget lekezelő produkció­kat — ilyennel egyszer már „befürödtek” — és inkább számítanának a nyíregyházi színház művészeire. Remél­hetőleg a közönség is ... Mióta létezik, olvasom Sz önök lapját. Különösen két éve, hegy ágyhoz kötött, mozgássérült vagyok. Borzalommal tölt el a sok-sok tragédia, panasz. És most (a saját tragédiám el­lenére) kérem, közöljék ezt a jót. Nem csak rossz emberek vannak, rnég a városban is vannak jó emberek, jó kö­zösségek. Ezért fogtam hát íráshoz. Félreértés ne essék, a családom maximálisan gondoskodik rólam. A plusz — amit a környezetemtől ka­pok — biztat írásra. Nekik szeretnék köszönetét monda­ni. Egyetlen szabadban lévő pihenőhelyem a 2x1 méteres erkély. Odaköszönnek, inte­getnek a lakók. Nagyon jó, többet ér 2—3 szem nyugta­tónál. Érezni, hogy velem vannak a bajomban. Szeretném megköszönni, hogy soha semmi problé­mámban nem hagytak cser­ben. A postás helyembe hoz­za a sajtót, mivel nem tudok lemenni érte. A szomszédok tudják, hogy a virág a min­denem — azt is kapok. Ha kimegyek a kis er­kélyre, de a házam előtt is gyönyörű virágokban gyö­nyörködhetnek. Munkából hazatérő emberek ápolják, locsolják. Végül is azért írtam: tesse­nek tudni, hogy az Árpád u. 50. A-B-C-D-ben igenis jó emberek laknak, akik nem (baraksó) Lakásbiztosítás - értékarányosan Minden ügyfelet felkeresnek A lakásbiztosítási rend­szert megváltoztatta az Álla­mi Biztosító. Ugyanis összes­ségében a lakosság által be­fizetett díjak a kártérítési összegeket nem fedezik. — Hazánkban több mint négymillió család rendelke­zik önálló lakással, melynek nyolcvan százaléka biztosí­tott — közli Rangoni Ká­roly, az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának főelőadója. — Napjainkra a jelenlegi „egy kötvénnyel mindent biztosítani” alapelv és gya­korlat idejét múlta. A lakás- biztosítás hagyományos for­mája, módja együttesen ke­zeli az épület és az ingóság kockázatát, és a díjfizetés mértéke csupán a szobák, il­letve a helyiségek számától függ, azonban mindazok ér­tékét, továbbá a kockázat nagyságát figyelmen kívül hagyja. Ez ellentmond az igazságosságnak is, tudniil­lik, a nagyobb vagyonnal és jelentős értékkel rendelkező lakástulajdonosok díjterheit — az átlagolás miatt — részben a szerényebb körül­mények között élők viselik. Ugyanakkor a lakásbérlők, -tulajdonosok régi panasza, nem követi a lakások va­gyonértékeiben bekövetkezett változásokat. Ha ehhez hoz­zátesszük azt, hogy ez az összevont rendszer egyszerre két tucatnyi kockázatra vál­lalkozik, és nem veszi figye­lembe az eltérő igényeket, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a hagyományos lakás- biztosítási forma korszerűsí­tendő. — A lakás szerepe jelentő­sen bővült — fejtegeti Kállai Tibor, az ÁB osztályvezető­helyettese. — Az ma már ér­tékmegőrző és -felhalmozó funkciókat is betölt. A bizto­sítási díjak nem követték az Állami Biztosító anyagi koc­kázatának növekedését. Né­hány jellemző adat: tavaly az ÁB betöréses lopások mi­att 113 millió forint kártérí­tést fizetett ki, ami húsz­szorosa az 1975. évinek. Üvegtörésre pedig hétszer annyit fizetett ki 1987-ben, mint 12 évvel ezelőtt. Éppen ezért az Állami Biztosító a lakásbiztosítá­sokban az igényeket jobban követő, modulrendszert vezet be. Annak lényege, hogy az épület és az ingóság kockáza­tát különválasztják, illetve az értékeken alapuló biztosítási »nnílcíort Q1 lrrvf n ÍJ t TVTpfítí»­remtik a kockázatarányos , díjrendszert, de ezzel együtt felkínálják az új, magasabb értékeken történő kártérítést, sőt a kiegészítő biztosítások széles körére is lehetőséget nyújtanak. Mivel a módosí­tások 3,2 millió családot, 8 millió embert érintenek, ezért a bevezetéséhez hosz- szabb idő, valamint az ÁB és az ügyfelek jó együttműkö­dése szükséges. (cselényi) AZ ORSZÁG szinte valamennyi rész.ére eljutnak a fehérgyar­mati FETEFÉM Szö­vetkezetben gyártott étkészletek. A hazai piacon kívül egyre több megrendelést kapnak külföldről is. <cs) v”v v éi ,^5/ .. „«C . ■%?. közömbösek egymás iránt. A környezet, a név szerint nem említettek munkája révén sok településnek például szol­gálhat. E levelet szívesen aján­lom munkatársaiknak, akik csak a bajokkal foglalkoz­nak. Elnézést a terjedelmes levél miatt, van időm, talán 20 oldalt is tudtam volna ír­ni. Takács Józsefné Nyíregyháza Lánggal égett a villanyvezeték.. Olvasónk írja Panasz helyett... Foliíiész iklisztollyal

Next

/
Thumbnails
Contents