Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1988. szeptember 29. Nyugdíjasok ebédje... Szeptember gondjai Szeptember hóban érkeztek a kérdések a városi pártszervezetektől, amelyeket — a válaszokkal — adunk közre. KÉRDÉS: Jósavárosban jelentős számú idős, gondozásra szoruló nyugdíjas él. Közülük szociális alapon az irodaház konyhájáról hordják az ebédet. Többen éppen hogy járóképesek és az utat autóbusszal teszik meg. Jósavárosban van alkalmas helyiség, ahová az ebédet elosztás céljából ki lehetne hozni, s nem kellene a beteg, idős embereknek a fáradságos utat az irodaházig megtenni. Az ebéd Jósavárosba történő kiszállítását a Vöröskereszt vezetősége is támogatja. (Jósavárosi körzeti alapszervezet.) VÁL,ASZ: Szeptember 1-jétől a 11. számú bölcsőde konyhájáról (Ungvár sétány 19/a) negyven idős ember étkeztetését biztosítjuk. KÉRDÉS: Foglalkoztatja a körzetben lakókat a megvalósításra kerülő gázprogram, ami elhúzódik. Kérik a városi tanács illetékeseit, hogy adjanak pótlólag lehetőséget a kivitelezésekre, mivel a munkálatok még nem fejeződtek be a körzetben. Kérik az ezzel kapcsolatos információt a sajtóban — az ügyintéző megnevezésével tudósítani. (Honvéd utcai- pártalapszervezet.) VÁLASZ: A Honvéd és Puskin utca gázellátását az érintett lakosok társulásos formában valósítják meg. Az előkészítési és szervezési időszakban többször felkeresték az érintett lakosokat, de egy részük a részvételtől elzárkózott, és így az építési munkálatokat csak úgy tudták elkezdeni, hogy a városi tanács az elzárkózó érdekeltek helyett a rájuk eső költséget átvállalta. A kivitelezés megkezdése után több érdekelt meggondolta magát, és kérte á gáz bevezetését. A fentiek miatt az adminisztratív rendezés elhúzódott, de ennek ellenére a kivitelezési munkálatokat folyamatosan végzik, és várhatóan október hónapban befejezésre kerül. KÉRDÉS: Foglalkoztatja a körzet lakosságát a Móricz Zsigmond— Toldi utca — Szarvas utca térségében megépítendő ABC sorsa, melyről a sajtóban is ellentétes hírek jelentek meg. Kérdezik: hol fog felépülni az ABC? (Déli Lakótelepi PB.) V ALASZ: Nyíregyháza város részletes rendezési tervének megfelelően tanácstagok és a Hazafias Népfront által is egyeztetett területen kerül az ABC megépítésre. A jelenleg kialakított játszóteret nem érinti, hanem attól keletre lévő rendezetlen területre kerül, azért, hogy az Ér-patak melletti sétány kialakítható legyen. Az ABC bármely más területre csak magas szanálási költséggel lenné telepíthető, illetve a nagykörút kialakításának nyomvonalába, vagy annak védőtávolságába esne. KÉRDÉS: Jósavárosban vasárnap a kenyérellátás nincs megnyugtatóan megoldva, mert reggel 9 óra után lehetetlen kenyeret kapni. A vendéglők ugyanakkor kora reggeltől éjfélig alkohollal kínálják a betévedőket. (Taurus Pártbizottság.) VÁLASZ: A kijelölt vendéglátóegységek vasárnap és ünnepnap minimum 9 óráig kötelesek tejet, péksüteményt, valamint mérés és szeletelés nélkül kenyeret árusítani. A város területén 19 állami, szövetkezeti vendéglátóegység és néhány magánkereskedő van kijelölve erre a kiegészítő ellátási forma biztosítására. Ezek az egységek az igényekhez és feltételeikhez igazodóan többféle terméket is árusítanak, amíg a készletük tart. A Jósavárosban az Eperjes ételbár, a „Fehér egér” presszó és az Oázis cukrászda biztosít vasárnapi tej-kenyér árusítást. KÉRDÉS: Évekkel ezelőtt takarékossági szempontokra hivatkozva leállították a gyümölcskarnevál szervezését. Felvetik, hogy most olyan jól állunk anyagilag, hogy ismét szükség van ennek megrendezésére? (Zöldért Pártbizottság.) VÁLASZ: Az ország idegenforgalmába való bekapcsolódás megyénkben igen fontos gazdaságpolitikai feladat. Végrehajtásának részeként került ismét megrendezésre a gyümölcskamevál, színesítve több más programmal. Sajnos, nem vagyunk gazdagok. De ha ezt a lehetőséget is kihagytuk volna, akkor a lehetőségét is kizárnánk annak, hogy megyénk bekapcsolódjon az országos idegenforgalmi hálózatba. KÉRDÉS: A tanácstagi beszámolók szervezésében javasolják igénybevenni a városi televíziót. (10-es számú Körzet.) VÁLASZ: A Városi Televízió vezetője elmondta, hogy a képújság mindig rendelkezésre áll a tanácstagi beszámolók időpontját közölni, illetve''"külön kérésre elmennek, s riportot készítenek. KÉRDÉS: A Korányi Frigyes úton a II. ütemben épülő lakásoknál kíván-e a városi tanács játszóteret vagy pihenőparkot létesíteni? Amennyiben nem, hozzájárulását, vagy beleegyezését adja-e ahhoz, hogy a kis erdő melletti részen a lakók társadalmi munkában játszóteret létesítsenek? (Bírósági alapszervezet.) VÁLASZ: A Korányi—Törpe utca és a Egy a panaszolt témák közül: (bár szerencsére a világítással nincs nagy baj), rossz közvilágítási lámpa a Jósavárosban. szakközépiskola térségének beépítésének előkészítése folyamatban van. Jelenleg vizsgálja a tanács, hogy a kapcsolódó területek bevonásával milyen további lakásépítéseket lehetne biztosítani a területen. Végleges döntést követően van lehetőség a játszótér kijelölésére, és a felajánlott lakossági társadalmi munka igénybevételével és tanácsi anyag biztosításával a megvalósításra. KÉRDÉS: Jó volna az aránylag nagy teherforgalmat kitiltani a belvárosból, s ráterelni szükségszerűen, kötelezően a várost körbevevő nagykörútra. (Konzervipari Párt- bizottság.) VÁLASZ: A városközpont tehergépjárműforgalmának csökkentése, illetve korlátozása rendkívül indokolt, azonban feltétel, hogy az elterelő úthálózat alkalmas legyen a forgalom levezetésére. A Kiskörút folyamatban lévő építésének befejezése után —1988. végén — kerül felülvizsgálatra a városközpont forgalmi rendje, és ezen belül cél a tehergépjármű-forgalom csökkentése. KÉRDÉS: A Korányi u. 83—85. szám előtti autóbuszmegálló eredeti helyére való visz- szahelyezését, a Csaló köz és Laczkovszki utca sarkán lévő megállóhoz gyalogos átkelő felfestését kérik a környéken lakók, főleg a nyugdíjasok. (Északi lakóterületi pártbizottság.) VÁLASZ: A Korányi utcán — a külterületi szakaszokon — a jelenleg kialakított buszmegállók áthelyezésére nem kerül sor. A korábbi években a lakók új megállóhely létesítését kérték, amelyet az illetékes közlekedéshatósági szervek indokolatlannak találtak. A Csaló köz—Laczkovszki utca térségében gyalogosátkelőhely kialakítására 1989-ben kerül sor, amikor a kapcsolódó munkálatok — nátriumlámpás megvilágítás, járdakicsatlakozás — elvégzésre kerülnek. ' KÉRDÉS: A Jósavárosban rossz a közvilágítás, hiányoznak a lámpák, fénycsövek és a TITÁSZ a bejelentés ellenére sem végzi el pótlásukat. (Dohánygyári Pártbizottság.) VÁLASZ: Október hónapban közvilágítási ellenőrzést tart a városi tanács műszaki osztálya a TITÁSZ bevonásával, és a jósavárosi- közvilágítást is felülvizsgálják. KÉRDÉS: E nehéz gazdasági helyzetben érdemtelenek jutnak szociális segélyhez (iszákosok, munkakerülők), ezért javasolják, hogy társadalmi bizottság vizsgálja felül a segély jogosságát. Széles körű társadalmi bizottság döntsön arról is, hogy ki kerüljön az öregek napközi otthonába. (Déli lakóterületi pártbizottság.) VÁLASZ: A szociális segélyezés társadalmasítása érdekében minden tanácstag részére jegyzéket juttatunk el a segélyezésben részesülőkről. A benyújtott segélykérelmek társadalmi bizottság általi vizsgálatára azért nem kerülhet sor, mert időben elhúzódna az elbírálás és az éves szinten mintegy négyezer segély elbírálása meghaladná a társadalmi bizottság lehetőségeit. Az öregek napközi otthonába való felvételnél jogszabályok alapján dönt az osztály, de természetesen figyelembe veszi a társadalmi szervek javaslatait. KÉRDÉS: A Korányi u. IV. ütem közlekedésének kiszolgálására miért nem kapcsolják össze a Lengyel és Gádor Béla utcát? VÁLASZ: Az érintett utcák útburkolata olyan műszaki feltételek mellett került kialakításra, hogy az érintett utcán lévő lakásokat szolgálja ki, és átmenő forgalom lebonyolítására nem alkalmas. A többször felvetett javaslatok alapján a Lengyel utca és a Gádor Béla utca az új telekosztások kapcsán összekötésre kerül, és a Korányi Frigyes utca IV. ütemével gyalogos kapcsolata lesz. A Korányi utca IV. ütemének gyűjtő- útja továbbra is a Korányi út, de a gyalogos kapcsolat a fenti út megnyitásával biztosított. A Korányi IV. ütemének tervezésénél a tervezők külön megvizsgálták a Csaló közi közlekedési lehetőség biztosítását, de a kiépített út műszaki paraméterei miatt nem volt megvalósítható, és így a IV. ütem közlekedési és forgalmi rendjét a Korányi útra szervezve alakították ki. Nagyvárosokat megelőz Megtisztuló szennyvíz Szemérmesen ritkán beszélünk arról, sírni ha nem lenne, megkeseredne az életünk. A szennyvízről van szó. Nyíregyháza pedig büszke lehet arra, hogy az ország’ szinte valamennyi nagyvárosát megelőzi a szennyvíz tisztításával, s a tanács okos fejlesztésének eredményeképpen még az ezredforduló utáni időkre is tökéletesen felkészült. A Westsik Vilmos utcán lévő I. számú és a felsősimái II. számú telepek, melyek biológiai tisztításra alkalmasak, pontosan megfelelnek a térségre előírt követelményeknek, és olyan vizet bocsátanak ki, mely tiszta, élő, állati és növényi élethez jó feltételeket kínál. A szennyvíztisztitók már a második évezredet célozzák meg, de sajnos a város szennyvízhálózata meg se közelíti ezt a fejlettséget. A megyeszékhelyen az utcák hosz- sza 400 kilométer, de szenny vízcsatorna csak 130 kilométernyi van a városban. Ez a szám azonban csalóka, mert a lakótelepek, ahol sok ember koncentrálódik, azt hozták magukkal, hogy a közművel ellátott népesség az ossz nyíregyháziak kétharmadát teszi ki. A helyzet azonban még így se rózsás, hiszen összefüggő területekről hiányzik a szennyvíz elvezetése. Elég, ha csak a Szarvas utca és a Kert utca közötti részt említjük, vagy a Bujtost, a Ságvári-lakótelep nagy részét, hogy csak a legkritikusabb pontokat említsük. Külön gondot jelent, hogy ezeken a területeken a házaknál olyan szikkasztók épültek, melyekből elszökik a víz, és így nagymértékű talaj-, talajvíz- és rétegvízszennyezés keletkezik. Ez már most is gond, de a jövőben még nagyobb problémákat vethet fel. A városnak a csatornázásra jelenleg nincsen pénze, s csak a jelentkező társulások építenek kisebb-nagyobb szakaszokat. Ilyenekkel találkozunk a Kerékgyártó, a Fürj, a Rajk László, az Ív, a Derko- vits utca környékén. Gondot jelent még, hogy az építési tilalom alól kivont területeken sincs meg a közművesítés feltétele, ami irritálja az ott lakókat. A meglévő csatornahálózat zöme 20—22 esztendős. Most kezdődött el módszeres felmérésük, ipari televízióval és a jövő héten búvárokkal vizsgálják meg a minőséget. Nagy próbatételnek vannak kitéve, hiszen Nyíregyházán naponta 28 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, ami eddig kizárólag az I. számú telepre folyt. Most lép be a próbaüzem után a II. telep, mely elsősorban ipari üzemek vizét veszi fel, így a konzervgyárét, húsiparét, vagyis a fő szennyvíztermelőkét. A rendszer tökéletes, a víz mindkét irányba kormányozható, az igényeknek megfelelően. Az átemelési pontok egy vezérlőteremből áttekinthetőek, s részben emberi, részben automatikus, újabban pedig elektronikus módszerrel vezérelhetők. Kiváló szakemberek kezelik a korszerű vízkormányzó lehetőségeket, mindig az optimális viszonyokat keresve. A nyíregyházi szennyvíztisztítás korszerűsége abban rejlik, hogy a telepre beérkező szennyvíz, különböző mechanikus lépcsőkön, folyamatokon túljutva olyan hatást kap, hogy biológiai értéke helyreáll. A koncentrált oxigén bejuttatása vízbe olyan eredményt ad, hogy a távozó szennyvíz ma tisztább, mint az Ér-patak vize. Élő, életre alkalmas. Ez a rendszer modernsége mellett annak is köszönhető, hogy állandó laboratóriumi ellenőrzés alatt állnak az «egyes munkafázisok. Naponta háromszor mintát vesznek, ezeket vizsgálják, hét paramétert ellenőriznek. Jellemző az itteni munkára, hogy a felügyelő vízügyi igazgatóság elfogadja az itteni értékeket, melyek se nem szépítenek, se nem torzítanak. Igazmondásukra jellemző, hogy arra is volt példa: éppen saját mérésük alapján fizettek bírságot. A szennyvíztelepeket a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemelteti. Az ő feladatuk az is, hogy a városban 57 üzemet folyamatosan ellenőrizzenek, és az onnan kijövő szennyvizet minősítsék. Van bírságolási joguk is, az elmúlt esztendőben a hatósági csatornákon 4,7 millió forintos büntetést szabattak ki. Ugyanakkor szerencsének mondható, hogy Nyíregyházán nincsenek olyan üzemek, melyek nehézfémet bo- csátanának ki, ami igen veszélyes lenne, a keletkező szennyvíziszapot veszélyes hulladékká tenné. így a keletkező iszap, megfelelő vegyi eljárás és komposztálás után mint kiváló trágya jelenik meg, és igen sokan, gazdaságok, erdészet, magánosok is vásárolják. Ez is mutatja, hogy a tisztítás kiváló minőségű, hiszen az iszap használhatósága erre bizonyíték. Nem vitás ugyanakkor, hogy vannak nagy szennyezők. Ezek között is vezet a konzervgyár, ahonnan tartósító és más vegyszer is jut a szennyvízbe. Az utóbbi időben jelentősen javult a gyári előtisztítás. Ez mondható el a másik nagy szennyezőről, a húsiparról is, mely előtisztítóját üzemeltetésre a SZAVICSAV-nak adta át. A két nyíregyházi telepen éjjel és nappal, az év minden napján folyamatos munka folyik. A laboratóriumi létszámmal együtt a két telepen 24 fő üzemelteti a berendezéseket. Ebből is látható, hogy minimális* az emberi beavatkozás, a rendszerek zártak, műszeresen vezéreltek. Mindez például sokkal korszerűbb, mint Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegedről nem is beszélve. Jó hír az is, hogy a II. számú telep belépése után rendeződik a ma botránykőnek számító szennyvízürítés a szippantókból. Jelenleg az ilonatanyai gazdasággal szembeni területen egy volt homokbányába ürítenek a kocsik, ami komoly gond, mert lokális talaj- és talajvízszennyezés keletkezik, nem is beszélve egy sor higiénés kérdésről. Az új telepen egy előtisztítóba öntik majd a kocsik tartalmát, és az egész a berendezéseken keresztül tisztul majd meg. Régi és nagy gond oldódik meg ezzel. Igen fontos, hogy ezt követően érvényesüljön a társadalmi kontroll, a zuglerakókat csípjék fülön, hiszen nincsen magyarázat tettükre. Néhány adat is szükséges ahhoz, hogy értékelni tudjuk a szennyvíztisztító munkáját. A napi keletkező szennyvíz 28 ezer köbméter. A nyírszőlősi úton a telep 30 ezret tud feldolgozni, bírva a csúcsok külön terhelését, mégpedig egy kiváló vállalati újítás eredményeként. A felsősimái telep mai kapacitása 10 ezer köbméter naponta, ami növelhető, az igények szerint 80 ezer köbméterig. Ma naponta 200 köbméter igzap keletkezik, amit komposztálnak. A város területén a szennyvízhálózatot több fontos átemelőpont szakítja meg, például az Arany János utcán, a Kenyérgyárnál, a Dugonics utcában, a Csalóköz végén. A városi főgyűjtőcsatorna hossza 10 kilométer, ehhez kapcsolódnak az alacsonyabbrendű csatornák. A főgyűjtő átmérője hetven centi szélesség, 105 centis magasság. Minden csatorna megfelelően lejt, a víz lassú, 1/2—2 méter per secundum sebességgel halad, közben tisztul is. A házi szikkasztókból évi 150 ezer köbméter, már koncentrálódott szennyvizet emelnek ki, ami kevés, a víz nagy része elszökik a talajba. A szennyvíztelep, minden hiedelemmel szemben szép, parkosított. Az I. számú is, a Il-es is. Itt 30 ezer négyzetméter parkfelület alakul ki, és 104 hektáros tó is lesz a területén. Itt olyan berendezéseket építenek ki, hogy az üzemvitel is automatizált lesz. A tisztítási technológiát számítógép felügyeli és vezérli. A kis létszámú személyzet lényegében csak felügyeli a gépeket, illetve a keletkező melléktermékeket szállítja el. Még a víz- minőségének ellenőrzését is szenzorok végzik. így a konzervgyár, a húsipar, az erőmű, az almatároló erősen szennyezett ipari szennyvizei, a déli iparterület és déli alközpont és környékének lényegében szociális jellegű szennyvizét tisztítja. A Felsősima és Polyák-bokor között épült és épülő telep így döntő részt kap a város szennyvizeinek tisztításában. B.L. Sokan nem tudják, hogy a nyíregyházi szennyvíztelep korszerű mása Felsősimán található.
