Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságán (Folytatás az 1. oldalról) A vi|ta homlokterében a magyar külpolitika legutóbbi eseményei — az aradi találkozó, a dél-koreai és az izraeli kaposolat új fejleményei — szerepeltek. A hozzászólók diplomáciai lépéseink tartalmával, szükségességével egyetértettek, elhangzottak azonban olyan vélemények is, amelyek megkérdőjelezték időzítésük hasznosságát. A felszólalóik helyeselték, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt elfogadta a román részről kezdeményezett találkozót, amelyen pártunk főtitkára megerősítette: változatlan törekvésünk a kapcsolatok normalizálása, sokirányú fejlesztése, a jószomszédi viszony kialakítása. Többen szükségesnek ítélték a romániai helyzet további alapos tanulmányozását, a helyzet hiteles bemutatását a nyilvánosság legszélesebb fórumain. Több javaslat hangzott el a Központi Bizottság üléséről megjelenő közlemény tartalmi gazdagítására, pontosítására. Szűrös Mátyás rövid, néhány pontosító javaslatra részleteiben is kitérő válaszát határozathozatal követte: a Központi Bizottság a nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót — egy tartózkodással — elfogadta. ★ — A Politikai Bizottság javasolja, hogy ülésünkön tekintsük át a párt helyzetét, soros teendőit, amelyek jórészt egybefonódnak a magyar belpolitika eseményeivel, változásaival — kezdte beszédét a következő napirendi pont előadója, Lukács János. — Ez azért is indokolt — folytatta —•, mert az utóbbi időszak különféle belpolitikai eseményei nyomán a közhangulatban növekedett a bizonytalanság, az emberek nehezen tudnak eligazodni a folyamatokban. Már régebbi igény, hogy a Központi Bizottság rendszeresen vitassa meg a belpolitikai helyzetet, és állásfoglalásával hasson a további eseményekre, egyben a pártszervezeteknek is támpontot adva politikai tevékenységükhöz. A Politikai Bizottság egyúttal azit is kezdeményezi, hogy a Központi Bizottság a következő ülésén tűzze napirendre a belpolitikai helyzet átfogó elemzését, vitassa meg az országos pártértekezlet óta eltelt közel fél év tapasztalatait, és foglaljon állást a teendőkről. A KB titkára a továbbiakban a tagsági könyvek cseréjének néhány szervezeti és politikai tapasztalatáról szólt, kiegészítve az írásos előterjesztést. Alapvető fontosságú az a tény — folytatta a KB titkára —, hogy több mint 800 ezer ember a megújuló Magyar Szocialista Munkáspártot tartja a legalkalmasabb eszköznek a társadalmi, közéleti tevékenységhez, szocia-, lista meggyőződésének társadalmi erővé formálásához. Ez reményekre és magabiztosságra egyaránt feljogosíthatja azokat, akik a magyar nép boldogulásának biztosítékát a szocialista társadalom megteremtésében látják. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a tagok száma — 1957 óta először — az elmúlt egy év során csökkent; a sorainkat elhagyók száma jelentős és az új tagok felvétele megtorpant. Ez a felhalmozódott gazdasági és társadalmi problémák miatt — bizonyos értelemben — természetesen következmény. Ugyanakkor rávilágít airra az egyszerű igazságra is, hogy a párt iránti bizalmat, amelynek egyik mérőpontja a tagfelvétel és a taglétszám alakulása, csak a világos és a tényleges társadalmi-politikai szükségleteknek megfelelő program, és az ennek jegyében álló, eredményes gyakorlati munka — kormányzópárt esetében a jó kormányzás — növelheti meg Ezért sem ajánljuk, hogy a Központi Bizottság csupán öntisztulásnak minősítse a tagság létszámában és összetételében beállott változásokat. Feladatnak tartjuk azonban, hogy a párt szervezetei és tágjai a politizálás más teendői közepette — és éppen azokkal összefüggésben is — több energiát és nagyobb figyelmet fordítsanak az új tagok — különösen a fiatalok — felvételére, a kedvezőtlen tendenciák megállítására. A számokat vizsgálva, figyelmet érdemel a párt ösz- szetételének alakulása is, ami követi a társadalom szerkezetében beállott változásokat. A Politikai Bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy nagy körültekintéssel, kellő elmélyültséggel — alaptalan indulatok nélkül — a Központi Bizottságban és szélesebb körben is, érdemben megvitassuk az MSZMP jellegének és társadalmi bázisának alapvető fontosságú kérdéseit. A vitához a Politikai Bizottság szilárdabb támpontot kíván biztosítani azzal is, hogy megbízást adott a párt statisztikai rendszerének átfogó, a társadalomszerkezeti kutatások eredményeivel összhangot teremtő átalakítására. Az országos pártértekezlet vitájának és állásfoglalásának központi kérdése a politikai intézményrendszer átalakítása volit. A Politikai Bizottság úgy véli, hogy ezen a téren a pártszervek jelentős kezdeményezéseket tettek, és az állami szervek is sok tekintetben újszerű gyakorlatot honosítottak meg. Felszabadultabb, nyitottabb, demokratikus közélet van kialakulóban. A folyamat — éppen a változások hordereje miatt — már kezdeti stádiumában is törvényszerűen a vélemények polarizációját váltja ki. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt tapasztaljuk. Aggodalom, zavar és értetlenség, az állapotok úgymond ellenforradalom előtti hangulatként történő jellemzése éppúgy jelen van, mint a helyeslés, a bátorítás, sőt az eddigi lépéseink lebecsülése és a „mindent vagy semmit” radikalizmusa. Természetesen nem kerülhetik el a figyelmünket a veszélyek, egyes kétségkívül anarchikus, rossz irányba mutató jelenségek, a manipulációs törekvések. Ezeket kelló türelemmel és körültekintéssel, politikai munkával és a törvény eszközeivel vissza lehet szorítani. Nem tartanánk azonban helyesnek, hogy bármelyik oldal nyomására politikánk lényegén, fő vonalán változtassunk. Ezért is javasoljuk a Központi Bizottságnak, hogy erősítse meg: változatlanul a pártértekezlet által megszabott úton kíván haladni és további gyakorlati lépésekkel szélesíti ki a politikai intézményrendszer megújításának, a szocialista pluralizmus megteremtésének folyamatát. Ebben a folyamatban a legfőbb feladatnak azt tartjuk, hogy a pártot, annak politizáló és cselekvőképességét, egységét erősítsük. Mindannyiunknak, a párt tagjainak és szervezeteinek fel kell készülniük a ma megjelenő — és a jövőben minden bizonnyal állandósuló — többoldalú politikai élet kezelésére, az ebben való eligazodásra, és ha szükséges, a politikai harcra is. Ügy véljük, hogy a közelmúlt politikai eseményei közül néhány figyelmet érdemel mostani ülésünkön. Ilyen kérdésnek tartjuk a Magyar Demokrata Fórum szervezetté nyilvánításának az alapítók általi bejelentését, az Űj Márciusi Front felhívásának közzétételét, az alternatív környezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és a sztrájkok ügyét. Van olyan vélemény, hogy ezekkel kapcsolatban a párton és annak vezetésén belül tanácstalanság tapasztalható. Mi abból indulunk ki, hogy először is a dolgok alaposabb ismeretére van szükség, s arra, hogy a mi magatartásunk kialakítása során figyelembe vehessük az alternatív mozgalmak belső vitáit, nézeteik, álláspontjuk bizonyos letisztulását. Ez átmenetileg akozhat bizonytalanságot, mégis célravezetőbbnek tűnik, mint a megalapozatlan, elsietett állásfoglalás. Az Űj Márciusi Front felhívásának közzétételéről a Politikai Bizottságot a kezdeményezők előzetesen tájékoztatták. A Politikai Bizottság méltányolta, hogy — bár álláspontjuk több lényeges kérdésben eltér a miénktől — a szocializmus érdekében kívánnak tevékenykedni, bizalmukat és együttműködési szándékukat fejezték ki a párt megújult vezető testületéi iránt. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság fejezze ki érdeklődését a Front munkája iránt, és kövesse azt figyelemmel. Tagságunk várja, hogy megvitassuk a többi kérdést is és kollektív állásfoglalásunkkal orientáljuk a törvényhozásban, az állami szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákat, a párt szervezeteit és tagjait. A Politikai Bizottság a vitához és az állásponthoz a következő kiindulási alapot kívánja nyújtani: Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság erősítse meg: támogatja, hogy az állampolgárok az Alkotmány és a törvények keretei között élhessenek politikai jogaikkal. Célszerű lenne ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy az alkotmányosság lényegi kritériumai közé tartozik többek között a Magyar Nép- köztársaság szocialista társadalmi berendezkedésének, valamint az MSZMP vezető szerepének elismerése, a szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása. Az MSZMP viszonyát az egyes szellemi irányzatokhoz, tömörülésekhez és szervezetekhez elsősorban a tettek, a cselekedetek fogják meghatározni. Az MSZMP a lehetséges együttműködési területek felkutatására törekszik. Figyelmünket ugyanakkor nem kerülheti el, hogy a különböző mozgalmakon belül munkálnak olyan erők is, akik a párbeszéd meghiúsítására, a feszültség élezésére törekednek. Egyelőre ez az irányzat hallatja elsősorban a hangját a Fiatal Demokraták Szövetségében. Az MSZMP a maga részéről elutasítja az agresszív fellépést, támogatja a kormányt, az állami szerveket a törvényesség védelmében tett erőfeszítéseiben. A Központi Bizottság szorgalmazza a szakszervezeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munkavállalók kollektív érdekképviseleti jogainak, valamint a munkahelyi konfliktusok megoldási mechanizmusainak — köztük a sztrájk — pontos, törvényi szabályozását. Az lenne célravezető, ha ennek a munkának a során építenénk a nemzetközi tapasztalatokra. A munkabeszüntetések ma Magyarországon sem helyi, sem országos problémák tartós megoldását nem viszik előbbre. Csökkentik viszont az ország iránti nemzetközi bizalmat. Az elmúlt hónapokban a párton belül is jelentős változások indultak meg. Tagságunk jobban ismeri és a korábbinál szélesebb összefüggésekben vizsgálja lehetőségeinket és feladatainkat. Az új vezetés tevékenységét ugyanakkor kritikusan figyeli. A párttagság üdvözli az ülések vitaszellemét, az alternatív javaslatokat, a nagyobb dinamizmust. Megváltozott a párt központi, területi és helyi szerveinek munkakapcsolata. Megkezdődött az áttérés a helyi és területi szervek önállóságát tiszteletben tartó irányításra. A Központi Bizottság — mint ismert — nem hozott határozatot arról, hogy az országos értekezlet állás- foglalásának végrehajtását a megyékben és helyileg hogyan szervezzék. Ösztönözte, hogy a pártszervek, a párttagság kezdeményezéseire, javaslataira építve, önállóan — a formát is meghatározva — tekintsék át helyzetüket és határozzák meg feladataikat. Ez a munka az év végéig befejeződik. A párt tagsága képes magabiztosan és határozottan kézbevenni a mozgalom helyi ügyeit, megtalálja a megfelelő vezetőket, és gyötrődve, vívódva a helyi politikában is kikényszeríti a fordulatot. Meg kell ugyanakkor állapítanunk, hogy ez a folyamat egyelőre nem az alapszervezetekre, hanem elsősorban a megyei és a városi szintre összpontosul. A Központi Bizottság ezúttal is kifejezi, hogy támogatja és segíti a kezdeményező, a párt munkáját — saját tevékenységüket — jobbítani szándékozó párttagokat és pártszervezeteket. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a pártértekezlet állás- foglalásának megfelelően joguk és kötelességük véleményt nyilvánítani az irányító pártszervek és tisztségviselőik munkájáról is. Felhívja a figyelmet egyben arra, hogy mégoly nemes célok sem szentesíthetnek nemtelen eszközöket; a párton belüli vitákban nem tűrhető meg a kölcsönös fenyegetőzés, a rágalmazás, a személyeskedés, az elemi emberi, erkölcsi és politikai normák megsértése. A továbbiakban a párt, a vezetés egységéről szólt, hangsúlyozva, hogy sommás megítélés ebben az ügyben sem hasznos. Valóban vannak olyan kérdések — mondotta —, amelyeknek a megítélésében nincs egység — mert még érdemben meg sem vitattuk őket. A politizáló közvélemény egy része például látja a szocialista országokban — köztük hazánkban — zajló vagy éppen hiányzó változásokat, és ezek valóban nem egykönnyen helyezhetők el a megszokott világképbe. Az előadói beszéd feletti vitában a felszólalók majd mindegyike a májusi országos pártértekezlet óta eltelt idő belpolitikai helyzetének értékeléséhez fűzött megjegyzéseket. A témakörrel foglalkozó beszámolóval egyetértve hangot adtaik annak a véleményüknek, hogy az értékelésnek nem sikerült teljességében feltárnia a közvéleményben mutatkozó feszültségek okait. Ezért többen javasolták, hogy a Központi Bizottság novemberi ülésén próbáljanak tisztább képet, tartalmas és mélyreható elemzést adni a belpolitikai helyzetről, . amelynek analízise legyen állandó napirendje e testület üléseinek. Több hozzászóló kifogásolta, hogy ma nem elegendő csupán szélesíteni a politikai vitalehetőség kereteit, a pártnak egységes álláspontot képviselve kell felvennie a harcot a káros, nem egyszer jobboldali nézetekkel szemben. Ehhez jelenleg nincsenek meg a határozott állásfoglalások, így hiába a jószándékú, a szocializmus ügye iránt elkötelezett aktivisták serege, nem tudnak kapcsolódni a markánsan megfogalmazott, a távlatokat is kijelölő elhatározásokhoz. A vitában megfogalmazódtak egymásnak élesen ellentmondó vélemények is. Az elmúlt évtizedek elemzésekor — hangzott el például — a történelmi vívmányok, eredmények elisme-ése mellett a hibák és a hiányosságok feltárására is figyelmet kell fordítani. A májusi fordulópont óta eltelt négy hónap nem adott elegendő időt ahhoz, hogy megteremtődjön a megújuláshoz szükséges eszközrendszer, teljes körűen kialakuljanak a szubjektív feltételek. Éppen ezért bizonyos szempontból érthetetlen a türelmetlenség, különösen akkor, ha ez a fajta sürgetése az eredményeknek hosszú éveken keresztül nem jelentkezett. A pluralizmussal kapcsolatban is felmerültek különböző nézetek. Voltak, akik elsősorban a veszélyeire hívták fel a figyelmet, mások az előnyeit taglalták. A nézetek, az érdekek nyílt ütközése nem veszélyes a pártra nézve, ha a vitakérdésekben megtalálja a helyes válaszokat. Az elnöklő Grósz Károly javaslatára a Központi Bizottság — egyhangú szavazással — elfogadta az előterjesztést és a vitára adott választ. Megbízta a szerkesztőbizottságot, hogy a vita tapasztalatait a testület üléséről készülő közleményben összegezze. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy no- venberi ülésén jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről, a párt időszerű feladatairól. ★ Ezután Nyers Rezső tett előterjesztést a választott pártszervek mellett működő tanácsadó testületek létrehozásáról. A budapesti és a megyei pártbizottságok mellett működő tanácsadó testületek feladata a helyi politikai kérdésekben való tanácsadás. Ebbe beleértendő a reformok politikai megvalósítása az adott területen, a gazdasági folyamatok társadalmi hatásának elemzése, a város- és községpolitika. A budapesti és a megyei pártbizottságok — amelyek közül szinte mindegyik helyesli a tanácsadói testület megalapítását — maguk határozzák meg ezek feladatkörét és működési módját. A javaslat szerint a KB melletti tanácsadó testület állandó tagokból álló szőkébb létszámát témánként alakítandó szakértői munkacsoportok egészítenék ki. Az állandó testület elnökét és tagjait a Központi Bizottság jelöli ki, a következő kongresszusig terjedő időtartamra. A tanácsadó testület mellett alakuló munkacsoportokat maga a testület hozza létre és működteti. Kívánatos, hogy a munkacsoportokban pártonkívüliek is részt vegyenek. A határozati javaslat szerint a Központi Bizottság felkéri a Politikai Bizottságot, hogy a soron következő ülésére terjesszen be javaslatot a központi tanácsadó testület személyi összetételére. A Központi Bizottság végül 6 ellenvéleménnyel és 7 tartózkodással elfogadta az előterjesztést. ★ Ezután különfélék következtek. Berecz János rövid kiegészítést fűzött az Irányelvek az ideológiai munka megújításához című előterjesztéshez. A Központi Bizottság végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött. KOSSUTH RADIO 8,20: Eco-mix. — 8,50: Népdalcsokor. — 9,37: Beszélni nehéz. — 10,05: Irodalmi világjárás. — 10,35: Operettparádé. — 11,24: Muzsikáról versben, prózában. — 12,45: Törvénykönyv. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: A magyar nyelv századai. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: Zengjen a muzsika! — 15,30: A véges végtelen. Vekerdy László előadása. — 16,05: A csodafurulyás juhász. — 16,20: „A fej nélküli szellem”. Vu Ham-csen mesejáték ka. — 17.00: Múltidéző. — 17,30: Szöul ’88. — 18.15: Szöul ’88. — 19,25: Magyar színház a két világháború között. — 20,19: Offenbach: Kékszakáll. Esküvői jelenet. — 20,30: Fűtől fáig. — 21,00: Köszöntjük a 80 éves Bartha Dénesi. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Vallások világhír- adója. — 23,00: Esti muzsika. PETŐFI RADIO 8,05—12,00: Napközben. — 10,10—14,00: Halló, itt Szöul! — 14,00: Láthiatalain múzeum. — 14,30: Vásárrádió. — 15,05: Séta kettesben. — 15,45: Végrendelet. — 16,05: Tartóshullám. — 17,05: Kölyö'krádió. — 17.30: ötödik sebesség. — 18,30: Garázs. — 18,05: A hanglemezbalt könnyűzenei újdonságaiból. — 18,30: Pitti Katalin nótákat énekel. — 19.55: Album- ajánlat. — 21,05: Valami történt. Joseph Heller regénye. — 21,23: Közkívánatra! — 23,10: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből. — 0.15—4.20: Halló, itt Szöul! BARTÓK RADIO 9,08: Otto Klemperer hangversenyfelvételeiből. — 10,09: Évszázadok olasz muzsikájából. I I Tt'jj HALLGASSUNK CT IU1II NÉZZÜNK MEGti ......................................................................................................... 1988. szeptember 28., szerda — 11,10: Zenekari muzsika. — 12,00: Olasz operáikból. — 12,43': Magyar zeneszerzőik fúvósműveiből. — 13,05: Bioritmus. — 13,25: Népzene az olimpia országából. — 14,00: Bach: C-dúr szvit. — 14,25: Slágerről slágerre. — 15,05: Auber: Fra Diavo- lo. Háromfelvonásos opera. — 17,36: Gershwin-művek. — 18,30: V materinskom jazyku. — 10,05: A Kuijken kamaraegyüttes Couperin-műveket játszik. — 19,35: Fiatalok a seregben. — 20,05: Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Központot. — Közben: 20,50: Száz éve született Tersánszky Józsi Jenő. — 22,10: A hangverseny- közvetítés folytatása. — 22,50: Romantikus dallamok. — 23,09: Színészvizsga — 1988. nyíregyházi rádió 17,00—18,30: Mikroobjektiv. Gazdasági közelkép. Szerkesztő: Várkonyi Zsuzsa. magyar tv 8 ZO^Tévétorna nyugdíjasokoak. 8,25. Képújság. — 8,30: Szerelmek nyomában. Francia tévéfilmsorozat. — 10.10: Reklám. — 10,20: Szöul ’88. Atlétika, kajak-kenu. lovaglás, ökölvívás, cselgáncs, tenisz. ritmikus sportgimnasztika. — 14,30: Reklám. — 14,35: Képújság. — 17,05: Hírek. — 17,10: RTV Közönségszolgálat. — 17,15: Front kegyelem nélkül. NDK filmsorozat. 13. rész. — 18,lő: Reklám. — 18,25: Tévétorna. — 16,30: Cim-cim. Irodalmi rejtvényműsor gyerekeknek. — 18,50: Esti mese. — 19,10: Álljunk meg egy szóra! — 19,25: Reklám. — 19.30: Híradó. Tudósítás az MSZMP KB üléséről. — 20,30: Reklám. — 20.35: Szöul ’88. összefoglalók. — 21,40: Reklám. — 21.45: Tetthely. NSZK bűnügyi tévéfilmsorozat. — 23,20: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,50: Hírek német nyelven. 17,55: Képújság. — 18,00: Szöul ’88. Atlétika, kajak-kenu. lovaglás, ökölvívás, cselgáncs, tenisz, ritmikus sportgimnasztika. — 20,00: Képújság. — 20,05: A Magyar Rádió és Televízió közös oratóriumestje. Haydn: Teremtés. Közben: 20.50: Szeptember. Szovjet rövidfilm. 21.55: Híradó 2. — 22,50: Képújság. SZLOVÁK TV—I. 6,30—14,30: Olimpiai játékok.’ — 16,20: A nap percei. — 16,SO: Olimpiai játékok. — 18,00: A szocialista országok életéből. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi magazin. — 19.30: Híradó. — 20,05: Az árulás napjai. Cseh film, bef. rész. — 21.35: A müncheni árulás évfordulója. — 22,1(5: Olimpiai játékok. SKY CHANNEL 7.00: Reggeli magazin. — 8.00: Gyermekműsor. — 10,00: Rock- show. — 11,00: Slágerlista. — 12,00: Romantikus popzene. — 13.00: Egy másik világ. Amerikai filmsorozat. — 14.00: Divatkörkép. — 14,30: Dr. Ruth szexológus műsora. — 15,00: A korallsziget. „Fekete gyémántok”. — 15,30: Skippy, a kenguru. — 16.00: Rockshow. — 17,00: Gyermekműsor. — 18.00: A popzenekar bolondos kalandjai. — 18,30: Jeannie-ről álmodom. — 19,00: Komédia. — 19,30: Custer. Westemsorozat. — 20,30: Alakok a tájképben. — Brit film két fegyenc szökéséről. — 22,35: Autó- és motorsport. — 23,35: Járd be Európát. — 23,50: Nemzetközi hírmagazin. — 0,20: Zenés magazinműsor. — 1,00: A Hágai iskola. — 1,45: Modern írónők portréja. — 2.05: DeLacroix művészete. — 2,30: Pierre Bonnard. — 3.25: Ma. Franciaországban. 9. rész. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A DIPLOMAS ÖRÖMLÁNY (ang.—USA). Ea. 16 óra! AZ ÉN SZÉP KIS MOSODÁM (ang.) Ea. 18 és 20 óra! Béke mozi: RÖVIDZÁRLAT (USA). Móricz mozi: FELTÁMAD A VADNYUGAT! (USA) Videoház: BRUCE LEE, A LEGENDA (video) (hongkongi —USA)