Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-28 / 232. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 28. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságán (Folytatás az 1. oldalról) A vi|ta homlokterében a magyar külpolitika legutóbbi eseményei — az aradi talál­kozó, a dél-koreai és az iz­raeli kaposolat új fejlemé­nyei — szerepeltek. A hozzá­szólók diplomáciai lépéseink tartalmával, szükségességé­vel egyetértettek, elhangzot­tak azonban olyan vélemé­nyek is, amelyek megkérdő­jelezték időzítésük hasznos­ságát. A felszólalóik helyesel­ték, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt elfogadta a román részről kezdeménye­zett találkozót, amelyen pár­tunk főtitkára megerősítette: változatlan törekvésünk a kapcsolatok normalizálása, sokirányú fejlesztése, a jó­szomszédi viszony kialakítá­sa. Többen szükségesnek ítélték a romániai helyzet to­vábbi alapos tanulmányozá­sát, a helyzet hiteles bemu­tatását a nyilvánosság legszé­lesebb fórumain. Több javaslat hangzott el a Központi Bizottság ülésé­ről megjelenő közlemény tar­talmi gazdagítására, pontosí­tására. Szűrös Mátyás rövid, né­hány pontosító javaslatra részleteiben is kitérő vála­szát határozathozatal követte: a Központi Bizottság a nem­zetközi és külpolitikai kérdé­sekről adott tájékoztatót — egy tartózkodással — elfo­gadta. ★ — A Politikai Bizottság ja­vasolja, hogy ülésünkön te­kintsük át a párt helyzetét, soros teendőit, amelyek jó­részt egybefonódnak a ma­gyar belpolitika eseményei­vel, változásaival — kezdte beszédét a következő napi­rendi pont előadója, Lukács János. — Ez azért is indo­kolt — folytatta —•, mert az utóbbi időszak különféle bel­politikai eseményei nyomán a közhangulatban növekedett a bizonytalanság, az emberek nehezen tudnak eligazodni a folyamatokban. Már régebbi igény, hogy a Központi Bizottság rendsze­resen vitassa meg a belpoliti­kai helyzetet, és állásfoglalá­sával hasson a további ese­ményekre, egyben a párt­szervezeteknek is támpontot adva politikai tevékenysé­gükhöz. A Politikai Bizott­ság egyúttal azit is kezdemé­nyezi, hogy a Központi Bi­zottság a következő ülésén tűzze napirendre a belpoliti­kai helyzet átfogó elemzését, vitassa meg az országos párt­értekezlet óta eltelt közel fél év tapasztalatait, és foglal­jon állást a teendőkről. A KB titkára a továbbiak­ban a tagsági könyvek cseré­jének néhány szervezeti és politikai tapasztalatáról szólt, kiegészítve az írásos előter­jesztést. Alapvető fontosságú az a tény — folytatta a KB titká­ra —, hogy több mint 800 ezer ember a megújuló Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot tartja a legalkalmasabb eszköznek a társadalmi, köz­életi tevékenységhez, szocia-, lista meggyőződésének társa­dalmi erővé formálásához. Ez reményekre és magabiz­tosságra egyaránt feljogosít­hatja azokat, akik a magyar nép boldogulásának biztosí­tékát a szocialista társadalom megteremtésében látják. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a tagok száma — 1957 óta először — az elmúlt egy év során csökkent; a sorain­kat elhagyók száma jelentős és az új tagok felvétele meg­torpant. Ez a felhalmozódott gazda­sági és társadalmi problémák miatt — bizonyos értelemben — természetesen következ­mény. Ugyanakkor rávilágít airra az egyszerű igazságra is, hogy a párt iránti bizalmat, amelynek egyik mérőpontja a tagfelvétel és a taglétszám alakulása, csak a világos és a tényleges társadalmi-poli­tikai szükségleteknek megfe­lelő program, és az ennek je­gyében álló, eredményes gya­korlati munka — kormány­zópárt esetében a jó kor­mányzás — növelheti meg Ezért sem ajánljuk, hogy a Központi Bizottság csupán öntisztulásnak minősítse a tagság létszámában és össze­tételében beállott változáso­kat. Feladatnak tartjuk azon­ban, hogy a párt szervezetei és tágjai a politizálás más teendői közepette — és ép­pen azokkal összefüggésben is — több energiát és na­gyobb figyelmet fordítsanak az új tagok — különösen a fiatalok — felvételére, a ked­vezőtlen tendenciák megállí­tására. A számokat vizsgálva, fi­gyelmet érdemel a párt ösz- szetételének alakulása is, ami követi a társadalom szerke­zetében beállott változáso­kat. A Politikai Bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy nagy körültekintéssel, kellő elmélyültséggel — alap­talan indulatok nélkül — a Központi Bizottságban és szélesebb körben is, érdem­ben megvitassuk az MSZMP jellegének és társadalmi bá­zisának alapvető fontosságú kérdéseit. A vitához a Poli­tikai Bizottság szilárdabb támpontot kíván biztosítani azzal is, hogy megbízást adott a párt statisztikai rendszerének átfogó, a társa­dalomszerkezeti kutatások eredményeivel összhangot teremtő átalakítására. Az országos pártértekezlet vitájának és állásfoglalásá­nak központi kérdése a poli­tikai intézményrendszer át­alakítása volit. A Politikai Bizottság úgy véli, hogy ezen a téren a pártszervek jelen­tős kezdeményezéseket tet­tek, és az állami szervek is sok tekintetben újszerű gya­korlatot honosítottak meg. Felszabadultabb, nyitottabb, demokratikus közélet van kialakulóban. A folyamat — éppen a változások hordereje miatt — már kezdeti stádiu­mában is törvényszerűen a vélemények polarizációját váltja ki. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt tapasz­taljuk. Aggodalom, zavar és értetlenség, az állapotok úgymond ellenforradalom előtti hangulatként történő jellemzése éppúgy jelen van, mint a helyeslés, a bátorítás, sőt az eddigi lépéseink lebe­csülése és a „mindent vagy semmit” radikalizmusa. Természetesen nem kerül­hetik el a figyelmünket a veszélyek, egyes kétségkívül anarchikus, rossz irányba mutató jelenségek, a mani­pulációs törekvések. Ezeket kelló türelemmel és körülte­kintéssel, politikai munkával és a törvény eszközeivel vissza lehet szorítani. Nem tartanánk azonban helyes­nek, hogy bármelyik oldal nyomására politikánk lénye­gén, fő vonalán változtas­sunk. Ezért is javasoljuk a Központi Bizottságnak, hogy erősítse meg: változatlanul a pártértekezlet által megsza­bott úton kíván haladni és további gyakorlati lépések­kel szélesíti ki a politikai in­tézményrendszer megújításá­nak, a szocialista pluraliz­mus megteremtésének folya­matát. Ebben a folyamatban a legfőbb feladatnak azt tart­juk, hogy a pártot, annak politizáló és cselekvőképes­ségét, egységét erősítsük. Mindannyiunknak, a párt tagjainak és szervezeteinek fel kell készülniük a ma megjelenő — és a jövőben minden bizonnyal állandó­suló — többoldalú politikai élet kezelésére, az ebben való eligazodásra, és ha szüksé­ges, a politikai harcra is. Ügy véljük, hogy a közel­múlt politikai eseményei kö­zül néhány figyelmet érde­mel mostani ülésünkön. Ilyen kérdésnek tartjuk a Magyar Demokrata Fórum szervezet­té nyilvánításának az alapí­tók általi bejelentését, az Űj Márciusi Front felhívásának közzétételét, az alternatív környezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékeny­ségét és a sztrájkok ügyét. Van olyan vélemény, hogy ezekkel kapcsolatban a pár­ton és annak vezetésén belül tanácstalanság tapasztalható. Mi abból indulunk ki, hogy először is a dolgok alaposabb ismeretére van szükség, s ar­ra, hogy a mi magatartásunk kialakítása során figyelembe vehessük az alternatív moz­galmak belső vitáit, nézete­ik, álláspontjuk bizonyos le­tisztulását. Ez átmenetileg akozhat bizonytalanságot, mégis célravezetőbbnek tű­nik, mint a megalapozatlan, elsietett állásfoglalás. Az Űj Márciusi Front felhívásának közzétételéről a Politikai Bi­zottságot a kezdeményezők előzetesen tájékoztatták. A Politikai Bizottság méltá­nyolta, hogy — bár állás­pontjuk több lényeges kér­désben eltér a miénktől — a szocializmus érdekében kí­vánnak tevékenykedni, bi­zalmukat és együttműködési szándékukat fejezték ki a párt megújult vezető testü­letéi iránt. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság fejezze ki érdeklődését a Front mun­kája iránt, és kövesse azt fi­gyelemmel. Tagságunk várja, hogy megvitassuk a többi kérdést is és kollektív állásfoglalá­sunkkal orientáljuk a tör­vényhozásban, az állami szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munistákat, a párt szerveze­teit és tagjait. A Politikai Bi­zottság a vitához és az állás­ponthoz a következő kiindu­lási alapot kívánja nyújtani: Javasoljuk, hogy a Köz­ponti Bizottság erősítse meg: támogatja, hogy az állampol­gárok az Alkotmány és a tör­vények keretei között élhes­senek politikai jogaikkal. Cél­szerű lenne ugyanakkor fel­hívni a figyelmet arra, hogy az alkotmányosság lényegi kritériumai közé tartozik többek között a Magyar Nép- köztársaság szocialista tár­sadalmi berendezkedésének, valamint az MSZMP vezető szerepének elismerése, a szö­vetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása. Az MSZMP viszonyát az egyes szellemi irányzatok­hoz, tömörülésekhez és szer­vezetekhez elsősorban a tet­tek, a cselekedetek fogják meghatározni. Az MSZMP a lehetséges együttműködési területek felkutatására tö­rekszik. Figyelmünket ugyan­akkor nem kerülheti el, hogy a különböző mozgalmakon belül munkálnak olyan erők is, akik a párbeszéd meghiú­sítására, a feszültség élezé­sére törekednek. Egyelőre ez az irányzat hallatja elsősor­ban a hangját a Fiatal De­mokraták Szövetségében. Az MSZMP a maga részéről el­utasítja az agresszív fellé­pést, támogatja a kormányt, az állami szerveket a törvé­nyesség védelmében tett erő­feszítéseiben. A Központi Bizottság szor­galmazza a szakszervezeti törvény kidolgozásának meg­gyorsítását; a munkavállalók kollektív érdekképviseleti jo­gainak, valamint a munka­helyi konfliktusok megoldási mechanizmusainak — köz­tük a sztrájk — pontos, tör­vényi szabályozását. Az len­ne célravezető, ha ennek a munkának a során építenénk a nemzetközi tapasztalatok­ra. A munkabeszüntetések ma Magyarországon sem he­lyi, sem országos problémák tartós megoldását nem viszik előbbre. Csökkentik viszont az ország iránti nemzetközi bizalmat. Az elmúlt hónapokban a párton belül is jelentős vál­tozások indultak meg. Tagsá­gunk jobban ismeri és a ko­rábbinál szélesebb összefüg­gésekben vizsgálja lehetősé­geinket és feladatainkat. Az új vezetés tevékenységét ugyanakkor kritikusan figye­li. A párttagság üdvözli az ülések vitaszellemét, az alter­natív javaslatokat, a nagyobb dinamizmust. Megváltozott a párt közpon­ti, területi és helyi szerveinek munkakapcsolata. Megkez­dődött az áttérés a helyi és területi szervek önállóságát tiszteletben tartó irányítás­ra. A Központi Bizottság — mint ismert — nem ho­zott határozatot arról, hogy az országos értekezlet állás- foglalásának végrehajtását a megyékben és helyileg ho­gyan szervezzék. Ösztönözte, hogy a pártszervek, a párt­tagság kezdeményezéseire, javaslataira építve, önállóan — a formát is meghatározva — tekintsék át helyzetüket és határozzák meg feladataikat. Ez a munka az év végéig be­fejeződik. A párt tagsága képes ma­gabiztosan és határozottan kézbevenni a mozgalom he­lyi ügyeit, megtalálja a meg­felelő vezetőket, és gyötrőd­ve, vívódva a helyi politiká­ban is kikényszeríti a fordu­latot. Meg kell ugyanakkor állapítanunk, hogy ez a folya­mat egyelőre nem az alap­szervezetekre, hanem első­sorban a megyei és a városi szintre összpontosul. A Központi Bizottság ez­úttal is kifejezi, hogy támo­gatja és segíti a kezdemé­nyező, a párt munkáját — saját tevékenységüket — jobbítani szándékozó párt­tagokat és pártszervezeteket. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a pártértekezlet állás- foglalásának megfelelően jo­guk és kötelességük véle­ményt nyilvánítani az irá­nyító pártszervek és tiszt­ségviselőik munkájáról is. Felhívja a figyelmet egyben arra, hogy mégoly nemes célok sem szentesíthetnek nemtelen eszközöket; a pár­ton belüli vitákban nem tűr­hető meg a kölcsönös fenye­getőzés, a rágalmazás, a sze­mélyeskedés, az elemi embe­ri, erkölcsi és politikai nor­mák megsértése. A továbbiakban a párt, a vezetés egységéről szólt, hangsúlyozva, hogy sommás megítélés ebben az ügyben sem hasznos. Valóban vannak olyan kérdések — mondot­ta —, amelyeknek a megíté­lésében nincs egység — mert még érdemben meg sem vi­tattuk őket. A politizáló köz­vélemény egy része például látja a szocialista országok­ban — köztük hazánkban — zajló vagy éppen hiányzó vál­tozásokat, és ezek valóban nem egykönnyen helyezhe­tők el a megszokott világ­képbe. Az előadói beszéd feletti vitában a felszólalók majd mindegyike a májusi orszá­gos pártértekezlet óta eltelt idő belpolitikai helyzetének értékeléséhez fűzött meg­jegyzéseket. A témakörrel foglalkozó beszámolóval egyetértve hangot adtaik an­nak a véleményüknek, hogy az értékelésnek nem sikerült teljességében feltárnia a köz­véleményben mutatkozó fe­szültségek okait. Ezért töb­ben javasolták, hogy a Köz­ponti Bizottság novemberi ülésén próbáljanak tisztább képet, tartalmas és mélyre­ható elemzést adni a belpoli­tikai helyzetről, . amelynek analízise legyen állandó na­pirendje e testület üléseinek. Több hozzászóló kifogásolta, hogy ma nem elegendő csu­pán szélesíteni a politikai vi­talehetőség kereteit, a párt­nak egységes álláspontot képviselve kell felvennie a harcot a káros, nem egyszer jobboldali nézetekkel szem­ben. Ehhez jelenleg nincse­nek meg a határozott állás­foglalások, így hiába a jó­szándékú, a szocializmus ügye iránt elkötelezett akti­visták serege, nem tudnak kapcsolódni a markánsan megfogalmazott, a távlatokat is kijelölő elhatározásokhoz. A vitában megfogalmazód­tak egymásnak élesen ellent­mondó vélemények is. Az elmúlt évtizedek elemzése­kor — hangzott el például — a történelmi vívmányok, eredmények elisme-ése mel­lett a hibák és a hiányossá­gok feltárására is figyelmet kell fordítani. A májusi for­dulópont óta eltelt négy hó­nap nem adott elegendő időt ahhoz, hogy megteremtődjön a megújuláshoz szükséges eszközrendszer, teljes körű­en kialakuljanak a szubjek­tív feltételek. Éppen ezért bizonyos szempontból érthe­tetlen a türelmetlenség, kü­lönösen akkor, ha ez a fajta sürgetése az eredményeknek hosszú éveken keresztül nem jelentkezett. A pluralizmussal kapcso­latban is felmerültek külön­böző nézetek. Voltak, akik elsősorban a veszélyeire hív­ták fel a figyelmet, mások az előnyeit taglalták. A néze­tek, az érdekek nyílt ütközé­se nem veszélyes a pártra nézve, ha a vitakérdésekben megtalálja a helyes válaszo­kat. Az elnöklő Grósz Károly javaslatára a Központi Bi­zottság — egyhangú szava­zással — elfogadta az előter­jesztést és a vitára adott vá­laszt. Megbízta a szerkesztő­bizottságot, hogy a vita ta­pasztalatait a testület ülésé­ről készülő közleményben összegezze. A Központi Bi­zottság úgy döntött, hogy no- venberi ülésén jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről, a párt időszerű feladatairól. ★ Ezután Nyers Rezső tett előterjesztést a választott pártszervek mellett műkö­dő tanácsadó testületek lét­rehozásáról. A budapesti és a megyei pártbizottságok mellett mű­ködő tanácsadó testületek fel­adata a helyi politikai kér­désekben való tanácsadás. Ebbe beleértendő a reformok politikai megvalósítása az adott területen, a gazdasági folyamatok társadalmi ha­tásának elemzése, a város- és községpolitika. A budapesti és a megyei pártbizottságok — amelyek közül szinte mindegyik helyesli a tanács­adói testület megalapítását — maguk határozzák meg ezek feladatkörét és műkö­dési módját. A javaslat szerint a KB melletti tanácsadó testület ál­landó tagokból álló szőkébb létszámát témánként alakí­tandó szakértői munkacso­portok egészítenék ki. Az ál­landó testület elnökét és tagjait a Központi Bizottság jelöli ki, a következő kong­resszusig terjedő időtar­tamra. A tanácsadó testület mellett alakuló munkacso­portokat maga a testület hoz­za létre és működteti. Kívá­natos, hogy a munkacsopor­tokban pártonkívüliek is részt vegyenek. A határozati javaslat szerint a Központi Bizottság felkéri a Politikai Bizottságot, hogy a soron kö­vetkező ülésére terjesszen be javaslatot a központi tanács­adó testület személyi össze­tételére. A Központi Bizottság vé­gül 6 ellenvéleménnyel és 7 tartózkodással elfogadta az előterjesztést. ★ Ezután különfélék követ­keztek. Berecz János rövid kiegészítést fűzött az Irány­elvek az ideológiai munka megújításához című előter­jesztéshez. A Központi Bi­zottság végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött. KOSSUTH RADIO 8,20: Eco-mix. — 8,50: Nép­dalcsokor. — 9,37: Beszélni ne­héz. — 10,05: Irodalmi világjá­rás. — 10,35: Operettparádé. — 11,24: Muzsikáról versben, pró­zában. — 12,45: Törvénykönyv. — 13.00: Klasszikusok délidő­ben. — 14,10: A magyar nyelv századai. — 14,25: Operasláge­rek. — 15,00: Zengjen a muzsi­ka! — 15,30: A véges végtelen. Vekerdy László előadása. — 16,05: A csodafurulyás juhász. — 16,20: „A fej nélküli szel­lem”. Vu Ham-csen mesejáték ka. — 17.00: Múltidéző. — 17,30: Szöul ’88. — 18.15: Szöul ’88. — 19,25: Magyar színház a két világháború között. — 20,19: Offenbach: Kékszakáll. Eskü­vői jelenet. — 20,30: Fűtől fáig. — 21,00: Köszöntjük a 80 éves Bartha Dénesi. — 22,00: Hírvi­lág. — 22,30: Vallások világhír- adója. — 23,00: Esti muzsika. PETŐFI RADIO 8,05—12,00: Napközben. — 10,10—14,00: Halló, itt Szöul! — 14,00: Láthiatalain múzeum. — 14,30: Vásárrádió. — 15,05: Séta kettesben. — 15,45: Végrende­let. — 16,05: Tartóshullám. — 17,05: Kölyö'krádió. — 17.30: ötödik sebesség. — 18,30: Ga­rázs. — 18,05: A hanglemez­balt könnyűzenei újdonságai­ból. — 18,30: Pitti Katalin nó­tákat énekel. — 19.55: Album- ajánlat. — 21,05: Valami tör­tént. Joseph Heller regénye. — 21,23: Közkívánatra! — 23,10: Könnyűzenei stúdiónk új felvé­teleiből. — 0.15—4.20: Halló, itt Szöul! BARTÓK RADIO 9,08: Otto Klemperer hang­versenyfelvételeiből. — 10,09: Évszázadok olasz muzsikájából. I I Tt'jj HALLGASSUNK CT IU1II NÉZZÜNK MEGti ......................................................................................................... 1988. szeptember 28., szerda — 11,10: Zenekari muzsika. — 12,00: Olasz operáikból. — 12,43': Magyar zeneszerzőik fúvósmű­veiből. — 13,05: Bioritmus. — 13,25: Népzene az olimpia or­szágából. — 14,00: Bach: C-dúr szvit. — 14,25: Slágerről sláger­re. — 15,05: Auber: Fra Diavo- lo. Háromfelvonásos opera. — 17,36: Gershwin-művek. — 18,30: V materinskom jazyku. — 10,05: A Kuijken kamara­együttes Couperin-műveket játszik. — 19,35: Fiatalok a se­regben. — 20,05: Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Köz­pontot. — Közben: 20,50: Száz éve született Tersánszky Józsi Jenő. — 22,10: A hangverseny- közvetítés folytatása. — 22,50: Romantikus dallamok. — 23,09: Színészvizsga — 1988. nyíregyházi rádió 17,00—18,30: Mikroobjektiv. Gazdasági közelkép. Szerkesz­tő: Várkonyi Zsuzsa. magyar tv 8 ZO^Tévétorna nyugdíjasok­oak. 8,25. Képújság. — 8,30: Szerelmek nyomában. Francia tévéfilmsorozat. — 10.10: Rek­lám. — 10,20: Szöul ’88. Atlé­tika, kajak-kenu. lovaglás, ökölvívás, cselgáncs, tenisz. ritmikus sportgimnasztika. — 14,30: Reklám. — 14,35: Képúj­ság. — 17,05: Hírek. — 17,10: RTV Közönségszolgálat. — 17,15: Front kegyelem nélkül. NDK filmsorozat. 13. rész. — 18,lő: Reklám. — 18,25: Tévétorna. — 16,30: Cim-cim. Irodalmi rejt­vényműsor gyerekeknek. — 18,50: Esti mese. — 19,10: Áll­junk meg egy szóra! — 19,25: Reklám. — 19.30: Híradó. Tudó­sítás az MSZMP KB üléséről. — 20,30: Reklám. — 20.35: Szöul ’88. összefoglalók. — 21,40: Reklám. — 21.45: Tett­hely. NSZK bűnügyi tévéfilm­sorozat. — 23,20: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,50: Hírek német nyelven. 17,55: Képújság. — 18,00: Szöul ’88. Atlétika, kajak-kenu. lo­vaglás, ökölvívás, cselgáncs, tenisz, ritmikus sportgimnaszti­ka. — 20,00: Képújság. — 20,05: A Magyar Rádió és Televízió közös oratóriumestje. Haydn: Teremtés. Közben: 20.50: Szep­tember. Szovjet rövidfilm. 21.55: Híradó 2. — 22,50: Képújság. SZLOVÁK TV—I. 6,30—14,30: Olimpiai játékok.’ — 16,20: A nap percei. — 16,SO: Olimpiai játékok. — 18,00: A szocialista országok életéből. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi magazin. — 19.30: Híradó. — 20,05: Az árulás nap­jai. Cseh film, bef. rész. — 21.35: A müncheni árulás év­fordulója. — 22,1(5: Olimpiai já­tékok. SKY CHANNEL 7.00: Reggeli magazin. — 8.00: Gyermekműsor. — 10,00: Rock- show. — 11,00: Slágerlista. — 12,00: Romantikus popzene. — 13.00: Egy másik világ. Ameri­kai filmsorozat. — 14.00: Di­vatkörkép. — 14,30: Dr. Ruth szexológus műsora. — 15,00: A korallsziget. „Fekete gyémán­tok”. — 15,30: Skippy, a ken­guru. — 16.00: Rockshow. — 17,00: Gyermekműsor. — 18.00: A popzenekar bolondos kaland­jai. — 18,30: Jeannie-ről álmo­dom. — 19,00: Komédia. — 19,30: Custer. Westemsorozat. — 20,30: Alakok a tájképben. — Brit film két fegyenc szökésé­ről. — 22,35: Autó- és motor­sport. — 23,35: Járd be Euró­pát. — 23,50: Nemzetközi hír­magazin. — 0,20: Zenés maga­zinműsor. — 1,00: A Hágai is­kola. — 1,45: Modern írónők portréja. — 2.05: DeLacroix mű­vészete. — 2,30: Pierre Bon­nard. — 3.25: Ma. Franciaor­szágban. 9. rész. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A DIPLOMAS ÖRÖMLÁNY (ang.—USA). Ea. 16 óra! AZ ÉN SZÉP KIS MO­SODÁM (ang.) Ea. 18 és 20 óra! Béke mozi: RÖVIDZÁRLAT (USA). Móricz mozi: FELTÁMAD A VADNYUGAT! (USA) Videoház: BRUCE LEE, A LEGENDA (video) (hongkongi —USA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents