Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
1988. szeptember 28. Kelet-Magyarország 3 Már nem jár a rendőrség az ifjúsági osztályba Megkapaszkodni az utolsó percben „Ifjúsági osztály” — az elnevezés pontos, hiszen az idejáró fiúk és lányok túl vannak a gyermekkor határának is tekinthető 14. évükön. Ezen kívül viszont alig tudunk valamit erről az oktatási formáról, amely ugyan — kár lenne tagadni — nem ad teljes értékű tudást, mégis szükség van rá, mert sok fiatal számára esélyt jelent a megkapaszkodásra. Ha valaki Nyíregyházán az ifjúsági osztályokat keresi, akkor tudnia kell, hogy a 6-os iskola tagozatáról van szó, egyébként pedig a Dolgozók Általános Iskolája feliratot ikeresse a Makarenko utca—Báthori utca sarkán ... Közős fedél alatt — Eredetileg a mi iskolánk nevelői tanítottak az ifjúsági tagozaton. Túlórában, este, ahogy idejük engedte — magyarázza az első hallásra kissé bonyolultnak tűnő helyzetet Toldi Gyula, a 6-os iskola igazgatója. — A pedagógusodnak ez komoly megterhelést jelentett, pedig ehhez a munkához az átlagosnál is nagyobb türelem, figyelem kell. — Ezért nagyon jó, hogy miközben a 6-os iskola tagozata maradt, ma már önálló, héttagú tantestület tartozik az öt ifjúsági osztályhoz — veszi át a szót Bessenyei JóA leggondosabb gazdálkodó is kerülhet olyan helyzetbe. hőgy az általa nevelt jószágot idő előtt le kell vágni. Az ügyeletes állatorvos engedélye alapján a fehérgyarmati vágóhídon az elmúlt évben többek között 132 sertést, illetve 118 szarvasmarháit dolgoztaik fel, s a minősítésétől függően a húst a hellyii hatósági húsboltban értékesítették. Az állat beszállításáról rendszerint a gazda gondoskodik, a vágóhídiról már az álfélsz segítségével jut el a zsef tagozatvezető. — És az is sokat számít, hogy míg korábban több helyen voltak a gyerekek, most mindhárom évfolyam együtt, egy épületben lehet. Így megkísérelhetünk valamiféle közösséget, kötődést teremteni. A hat évvel ezelőtt létrejött ifjúsági tagozat létszáma általában száz-száztíz körül alakul. Csak felső tagozat van. Az ötödik-hatodik osztály anyagát (összevonva) egy csoport tanulja emellett; három hetedikes és egy nyolcadikos osztályunk van ebben a tanévben. — A 6-os iskola és az ifjúsági tagozat viszonyát tehát tisztáztuk. És helytálló-e még az említett, az épület falán olvasható elnevezés? hús átlagosan. 58 forintos kilogrammonkénti áron a fogyasztóikhoz. Ebben az évbein — sajnos — növekedett a kényszenvá- go-tt állatok száma. A termelőszövetkezetek. gazdaságok, kisállatbartók 156 sertést. 80 szarvasmarhát, illetve 61 juhot szállítottak a vágóhídra. A kényszer,vágott altatóikért a hatóságilag megszabott kilogrammonkénti árat kapja az álla ttartó, s természetesen a vevő a szököttnél jóval olcsóbban juthat a húshoz a boltban. — Alig. Vagy két-három éve gyakorlatilag nem működik a városban dolgozók általános iskolája — mondja Toldi Gyula. — A 60-as években 5—600 felnőtt is vizsgázott itt egy-egy tanév-, ben. ök voltak azok, akik korábban önhibájukon kívül nem tudták elvégezni a nyolc általánost. Most már csak azok a korosztályok vannak, akiket, sajnos, mi „termeltünk ki”... — Az ifjúsági osztályokba járó fiataloknak kell-e dolgozniuk a tanulás mellett? — Valamikor nekik is kötelező volt — folytatja az igazgató. — Helyesnek is tartottam, mert a gyerek addig sem csavargóit, miközben keresett is valamit. Egyre kevesebb munkahely — Voltak ennek hátrányai is — veti ellen a tagozatvezető. — A munkahely nem tudott mit -kezdeni a tizen- négy-tizenhat évessel, aki először azt tanulta meg, hogy ő itt is csak útban van, utána meg azt, hogy a felnőtteknek nyűg a munka . . . Én direkt örülök néki, ihogy mostanában ezeket a gyerekeket a munkahelyek nemigen tudják alkalmazni, hiszen esetleg saját, felnőtt dolgozóik egy részét is el kell küldeniük. Egyébként az se jp, ha keményen befogják őket. Egy kora reggel kezdődő műszak után ia gyerek olyan fáradt az iskolában, hogy nem bír figyelni, volt, aki el is aludt. Pedig jóformán csak arra lehet építeni, amit itt megjegyeznek. Sokat segíthetne, ha délelőtt tanítanának. De délelőtt a túlzsúfolt 14-es iskola gyerekei járnak ide. ök is kényszerhelyzetben vannak. Mindeddig nem volt róla szó, honnan, hogyan kerül valaki az ifjúsági osztályba. Peddg a háttér nagyon fontos: milyen a család, miként sodródott a gyerek az iskolai közösség peremére, miért került szembe némelyikük már a törvénnyel is? Kilógnak a sorból — Szerintem már ott kezdődik, hogy beíratják a gyereket az iskolába, de félsze- gebb, gátlásosabb, nyersebb, esetleg gyengébb képességű, mint a többi — fejti -ki véleményét a tagozat vezetője. — Emiatt egyre-másra rászólnak, nem kap feladatot, megbízatást, nem szerepel az ünnepségeken, büntetésből nem mehet el kirándulni... Aztán megbukik, és ettől fogva rajta a bélyeg. Szaporodnak a beírások az ellenőrzőben, a bizonyítványban, a gyerek persze e-lőbb-utóbb hasonul a róla kialakított képhez. Mindemképpen kilóg a sorból, mindenkit zavar, az iskola szabadulni akar tőle. Tipikus eset: -az iskolában közli,k a szülővel, hogy „átengedjük a gyereket, ha elviszi innen . . .” — Nem gondolja, hogy túl szigorú az iskolával, ugyanakkor az -indokoltnál elnézőbb a családdal szemben? — Lehetséges, de meggyőződésem, hogy nem lehet kizárólag a család nyakába varrni a felelősséget. Mielőtt hozzánk -kerül egy gyerek, mi nagyon komolyan elbeszélgetünk vele, megkeressük a családját is. Kétségtelen, vannak rossz, nemtörődöm szülők -is. Általában mégsem csak a 'szülő hibáztatható, azért ahogyan -nő a gyerek, úgy nő -benne az ellenszenv az iskolával, a pedagógussal, a tanulással szemben, és a végén esetleg valóban deviáns, szipós, ne adj’isten, bűnöző lesz. Mert ő is tartozni szeretne valahová, de nincs más közösség, amely befogadná. 'Túl könnyen lemondanak ezekről a -gyerekekről. Van pedagógus, akinek rendszeresen -itt kötnek ki a tanítványai. De tudok olyan -iskolát is említeni, nem is egyet, amely még egy gyerek kezét sem engedte el. Ilyen például a 12-es, vagy a rozsréti -iskola. Pedig nem hiszem, hogy ők különleges helyzetben lennének. Hakarenkók kellenének — A mi feladatunk „visz- szahozni” a lassan a társadalom perifériájára sodródó gyerekeket. Táplálni bennük, hogy ők személy szerint is fontosak, és a tanulásban is van öröm. Nagyon nehéz munka, ide makarenkók -kellenének, óriási pedagógiai érzék, . türelem, emberség. Volt -idő, hogy bérlete volt hozzánk a rendőrségnek, de tavaly például csak kétszer - háromszor jártak itt. Állítom, ha a tagozat nincs, ezeknek a fiataloknak a kilencven százaléka elveszne a társadalom számára. Páran persze így is elkallódnak, de a zöm azért befejezi az általános iskolát, majd munkába áll. Tavaly 44-en jártak a két nyolcadikba, és csak egyikük nem szerezte meg a végbizonyítványt; tizenketten továbbtanulnak. Megkapaszkodtak, még időben jött az a bizonyos utolsó szalmaszál. Gönczi Mária A munkásőrjelölt alnaüzlete # sten háta mögötti rész Garbolc határában. Emlékoszlop jelzi, hogy itt van tenyérnyi hazánk legkeletibb része. Innen már csak. pár lépés a hármas határ. A határ menti hét falu férfiai a közelmúltban munkásőrjelölt szakaszt alakítottak. Az első foglalkozásuk szeptember közepén volt a fehérgyarmati munkásöregy- ség parancsnokságán. Elérkezett az őszi munkák dandárja, a szatmári férfiak szabad idejük egy részét mégis 'a kiképzésnek szentelik, hogy januártól elláthassák a feladatokat, hogy részt vehessenek a közrend és közbiztonság védelmében, s hogy segíthessék a határőrök tevékenységét. Köztudott, hogy a munkásörök többnyire szabad idejükben látják el önként vállalt feladataikat. Mostanság mindenki fut a pénze után, a környékbeliek is napi 10—12 órát dolgoznak. Vajon ez a huszonötL férfi miért mond le szabad idejének egy részéről, miért fogott össze traktoros, tsz-elnök, pedagógus, tanácsi hivatalnok? Országosan is egyedinek mondható kezdeményezésről van szó, s az előbbi kérdésekre először Varga Jenő, a Rozsályi Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára válaszol : — Hét településből álló nagyközségünk szétszórt, nagy területen fekszik. Néhány cigánytelep is hozzánk tartozik. Nőtt a bűnesetek száma, mifelénk is felgyorsult az élet. Az ismert okok miatt megszaporodott a határőrök munkája is. A rendőrök is, a határőrök is eredményes, irányítható segítségre szorulnak. A nagyközség vezetői a fehérgyarmati illetékesekkel együttműködve ezért is kezdeményezték a szakasz megalakítását. Magas, erős fiatalember Pólyák László, a tisztabere- ki tsz traktorosa. Most kint a határban silózik, de adott esetekben bizonyára ő is aktív vigyázó ja lesz a rendnek. Tőle ezeket halljuk: — Szívesen vállaltam a szolgálatot amikor megkeresett a tsz-elnök. Azt is figyelembe vettem, hogy falunkban volt nem is régen egy tömegverekedés két halottal. Mi visszatartó erőt jelenthetünk. Valamelyik dűlőútról motorkerékpárral kerül elő Szabó András, a gacsályi tsz elnöke. Szintén munkás- őr jelölt, tagja a szóban forgó szakasznak. „Sztorija” az, hogy elkésett az első mun- kásör-foglalkozásról, és ezért még dicséretet is érdemel. Az első foglalkozás napján ugyanis üzleti tárgyalásra kellett utaznia Nyíregyházára. Itt a Bács- Kiskun megyei Zöldért Vállalattal üzletet kötött 130 vagon almára. Vissza- útban Fehérgyarmat alatt a kocsiban átöltözött mun- kásör gyakorlóruhába és 13 órától részt vett a foglalkozáson. A tsz-elnök a szakaszról így vélekedik: — Romlott az állampolgári fegyelem, a vagyonvédelem helyzete is jobb lehetne. Gazdasági vezetőként kötélességem a közvagyon védelme, de azt hiszem munkásőrként még nagyobb lesz a presztízsem. Az igazgatási területünkhöz tartozó hét községben sok a visszatelepült, távoli vállalatnál elbocsátott ember. Megértem sorsukat, de gondot is jelentenek a köz- biztonság szempontjából. Vass Zoltán matematika szakos tanár a gacsályi - iskolában. — Ez év tavaszán vettek fel a pártba. Vállaltam a munkásőrséget, részben azért, mert a falu lakói örömmel fogadták a szakasz alakítását, és a tantestület tagjai tudják, hogy főleg szabad időmben kell mennem foglalkozásokra. Lakatos József cigány származású fiatalember a nagyközségi közös tanács családgondozó, szociálpolitikai ügyekkel, a rászoruló cigányok istápolásával foglalkozik. Három kiskorú gyermek apja, ö is tagja a szakasznak. Valamelyik telepről kerékpáron érkezik beszélgetésünkre. — Megtiszteltetésnek vettem, hogy a község vezetői engem is munkásőrnek hívtak. Mondtam; ha beférek, szívesen vállalom. Cigány 'társaimat elsősorban nem kényszerrel, hanem szép szóval, jó példával akarom befolyásolni. Nábrádi Lajos ölest hásnak sem híg a leve Kényszervágás után A BNV-n láttuk Franciaágy a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet standján. Izek kavalkádja: Szabolcs Húsipari Vállalat. A Mechanikai Vállalat formatervezett telefonkészülékeket mutatott be (most már csak a telefonvonal hiányzik). A másik képen a nyírbátori Auróra kelendő női modelljei. A forgón a Volkswagen-mot orral felszerelt Wartburg. Belkereskedelmi kínálattal jelentkezik a Nyírség Konzervipari Vállalat. A kép jobb szélén az újdonság, a fekete- ribizli befőtt.
